A lap jelenlegi, 2012. május 17., 20:05-kori változata

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/kultura.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A kultúra médiamegjelenítésének összehasonlítása az az iránti igénnyel

A feladat előtörténete

Feladatom témája a szakdolgozati témámból alakult ki, hisz abban a hagyományos kultúra médiamegjelenítésével foglalkozom. A kérdőívemben (mely egy nem reprezentatív felmérés) megfogalmazott egyik kérdésem adta a konkrét ötletet, mely a megkérdezettek elégedettségét mérte a kultúra országos médiamegjelenítésével kapcsolatban.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A feladatom alapját a szakdolgozatommal kapcsolatos kérdőíves kutatásomból kiemelt egyik kérdés adta: Ön szerint az olyan klasszikus kulturális jelenségek, mint például a komolyzene, képzőművészet, néptánc, irodalom, kapnak-e megfelelő országos nyilvánosságot? A 66 válaszadó közül 40 jelölte a "keveset", 13 pedig a "nagyon keveset" választ. Erre a nem reprezentatív kutatási eredményre alapoztam azt az ösztönös alapfelvetést, hogy a magyarországi média nem foglalkozik eleget a kultúrával. Szakdolgozatomban "csak" a társadalom értékítéletével foglalkoztam (mely jelentős tényező, hisz a média általános megítélését számtalan szubjektív vélemény alkotja), ebben a feladatban azonban igyekeztem mindezt összevetni konkrét adatokkal, hogy rájöjjek, az ösztönösségen túl, a számok tükrében jogos-e az elégedetlenség.

Ahhoz, hogy a megkérdezettek elégedettségét konkrét tények mellé tudjuk helyezni, szükség volt egy táblázatra, melyben a televízióban kultúrát sugárzott órák számát vetettem össze néhány egyéb tényezővel. Az oszlopokban felsorakoztatott X tényezők adatait összevetettem az Y-nal (mely az imént említett kultúrát sugárzott órák száma), így alakultak ki a növekvő vagy csökkenő irányok (1, 0). Két táblázat készült el két különböző eredménnyel. Mindkettőre született egy, a COCO programban futtatott hasonlóságelemzés.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatvagyon két részre bontható. Az egyik a kérdőívemből felhasznált kérdésre adott válaszok, a másik pedig az interneten fellelhető különböző statisztikai adatok (ezek nagy részére a Központi Statisztikai Hivatal honlapján találtam rá). Egy tendenciára szerettem volna rávilágítani, így a 2012-es felmérésemet 2005 és 2010 közötti adatokkal vetettem össze. A kultúrával kapcsolatos, televízióban sugárzott műsoridő óráinak számára kerestem rá először. Ehhez kapcsolódóan keresetem egyéb X változókat, s azoknak adatait hasonlítottam össze az Y-nal. (Csak magyarországi adatokkal dolgoztam.)

Az adatokból az egyes attribútumoknál két irány – a növekvő (1) vagy a csökkenő (0) – alakult ki. Két táblázatom is született, két különböző irányelvvel. A tv-rádió lapon 1 = amikor az Y értékek (kultúrát sugárzott órák száma) csökkenése közben az adott X oszlop értékei nőnek; 0 = amikor az Y értékek csökkenésével arányosan csökkennek az adott X oszlop értékei is. A másik táblázat (tv-rádió /2/) irányelve szerint minden X oszlophoz 0 tartozik. Ez egy „pesszimista szemlélet”, mely az esetleges értékemelkedésekkel sem elégedett. Ez a táblázat az, mely a kutatásomból kiemelt kérdőív eredményét (miszerint a 66 megkérdezettből 53 válaszadó tartja kevésnek vagy nagyon kevésnek a kultúra országos nyilvánosságát) támasztja alá.

Objektumok (sorok)

• 2005

• 2006

• 2007

• 2008

• 2009

• 2010

Attribútumok (X, Y oszlopok)

• GDP belföldi felhasználás (tv-rádió: 1; tv-rádió /2/: 0)

• GDP felhasználás – kultúra (tv-rádió: 0; tv-rádió /2/: 0)

• A közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása – évi előirányzat (tv-rádió: 1; tv-rádió /2/:0)

• Kiadott könyvek példányszáma (tv-rádió: 1; tv-rádió /2/:0)

• Az egy főre jutó kiadások részletezése COICOP-csoportosítás szerint – kultúra, szórakozás (tv-rádió: 1; tv-rádió /2/: 0)

• Egyes termékek és szolgáltatások éves fogyasztói átlagára – múzeumi belépőjegy (tv-rádió: 1; tv-rádió /2/: 0)

• A nonprofit szervezetek összes bevétele tevékenységcsoportok szerint – kultúra (tv-rádió: 1; tv-rádió /2/: 0)

• Irodalom, művészet, tudomány, kultúra, szórakozás (televízióban vetített órák száma) (tv-rádió: 1; tv-rádió /2/: 0)

A feladat által érintett célcsoportok

Célcsoportok lehetnek:

1. az egyik célcsoport lehet maga a média (az eredmény szolgálhat visszajelzésként)

2. a kultúrához kapcsolódó költségvetést készítők (akár helyi, akár állami szinten)

3. azok, akiknek tevékenysége a kultúrához kapcsolódik (művészek, közművelődésben dolgozók, pedagógusok)

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Várható, hogy a feladatból kiderül, jogos-e a felmérésemből megállapítható, nagyarányú elégedetlenség a kultúra megjelenítésével kapcsolatban. Ez az eredmény mindhárom célcsoport számára értékes lehet. Ennek felhasználásával a célcsoportok tevékenységterületei fejleszthetőek.

Az értékelés lehet ösztönös, intuíciókra alapozó szakértői vélemény alapján:

• Internetes adatgyűjtés (120 perc)

• Táblázatok készítése (60 perc)

• A táblázatok adatainak összevetése a saját kutatással (30 perc)

• Szakértői véleményalkotás (60 perc)

• Egyeztetések a megrendelővel (300 perc)

• Átlagos órabér 1500 Ft

• Összes idő: 570 perc Költség: 14 250 Ft

Az értékelés történhet hasonlóságelemzés készítésével:

• Adatgyűjtés (Internet) (15 perc)

• Tanulási minta készítése (15 perc)

• Modellezés (30 perc)

• A hasonlóságelemzéshez értő szakember véleményalkotása (30 perc)

• Összes idő: 90 perc Költség: 2 250 Ft

Az idő és a költségek szempontjából is a hasonlóságelemzés bizonyul jobb módszernek.

12 000 Ft reményében kezdem meg a tananyag alkalmazását.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. témaválasztás

2. adatgyűjtés (ennek egy része a saját kutatásomból; másik része az interneten fellelhető, a témához kapcsolódó adatokból)

3. a táblázatok elkészítése (az objektumok és attribútumok felsorolása, adatok bevitele)

4. az irányok meghatározása

5. a COCO által kiadott rangsorok, lépcsők és COCO:STD értelmezése

6. a vizsgálat eredményének összevetése a kiinduló feltevéssel (mely a kérdőívből kiemelt kérdésre adott válaszok által meghatározott)

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Mivel két táblázatot készítettem kétféle irányelvvel, ezért (értelemszerűen) két eredmény született. Mindkét táblázat alapját (Y) az adta, hogy 2005-től 2010-ig egyre kevesebb a kultúrát sugárzott órák száma a televízióban. Az egyik táblázat szerint (tv-rádió munkalap) csak a GDP kultúrára fordított felhasználásának iránya 0 (vagyis csökkenő), a többi X változó mind 1-est kapott. Ezek szerint annak ellenére, hogy a sugárzott órák száma csökken, például a közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása vagy a kultúrához kapcsolódó nonprofit szervezetek összes bevétele nő. A COCO programban lefuttatott hasonlóságelemzés a becslés és a tények megegyeznek, így az eredmény hitelesnek számít.

Érdekesség, hogy a másik táblázatban (tv-rádió 2 munkalap) az irányelvek szerint minden X 0-át kapott, s a hasonlóságelemzésnél ez is hiteles eredménynek számított, hogy a becslés és a tények között itt sem volt különbség.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A legfontosabb következtetés az, hogy a feladatban felhasznált objektumok és attribútumok kevésnek bizonyultak, hisz mindkét eredmény megállja a helyét.

Egy másik következtetés lehet, hogy rá kell jönnünk, az ügy minden racionalitás, minden felhasznált számadat mellett sem tudja levetkőzni szubjektív, ösztönös jellegét. Az emberek véleménye persze számszerűsíthető statisztikailag, s az összevethető számtalan adattal, de az emberek az ilyen jellegű témakörökben mindig az érzelmeik, és nem az adatok mentén fognak válaszolni.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A feladat megoldása során annak jellegéből (konkrét számadatok használata) arra számítottam, hogy egyértelmű eredményre jutok majd. Az volt a prekoncepcióm, hogy a felmérésem a számok alapján is beigazolódik majd. Ezt abból is gondoltam, hogy az Y (televízióban kultúrát sugárzott órák száma) 2005-től csökkenő tendenciát mutat. Először meglepett, amikor rájöttem, mindkét irányelv megállja a helyét a számítások alapján. Hirtelen arra gondoltam, felesleges volt az egész feladat. Aztán rájöttem, hogy itt olyan nem létezik, hogy nincs eredmény. Ez is egy eredmény. Ráadásul nem is akármilyen. Az egy rendkívül érdekes helyzet, amikor egy témáról elmondható valami, és igaz annak fordítottja is.

Épp ez erősítette tovább az eredeti gondolatomat, amit a szakdolgozatomban is kifejtek. A téma egyáltalán nem egyszerű. Nem lehet feketén-fehéren kimondani rá egy ítéletet. Igaz, ez a szócikk egy eléggé leegyszerűsített minta, lehetséges, hogy több adatból konkrétabb válasz született volna. De a téma szubjektív, összetett jellegén ez sem változtatna.

Mindkét értékelésnek vannak előnyei és hátrányai is.

Az intuíciókra alapozó értékelés igaz általában az adatok szintjén pontatlanabb, azonban itt a szakmabeliek véleményét is fel lehet használni az elméletek szintjén. Így az árnyaltabb képet adhat az elégedettséget mérő kutatással kapcsolatosan, mely egy szubjektív véleményeken alapuló felmérés volt. A megoldás költsége: 14 250 Ft Időigénye: 570 perc

A hasonlóságelemzés módszere pontos és objektív. A megoldás költsége: 2 250 Ft Időigény: 90 perc.

A módszerek kiválasztását célcsoportokra kell bontani:

• Média:
  • Az országos (főként kereskedelmi) médiaorgánumok tekintetében mindkét módszer alkalmazása indokolt, hisz az anyagi források megengedik ezt, s minél több eszköz áll rendelkezésre egy cél elérése érdekében, annál nagyobb az esély arra.
  • A helyi médiorgánumok tekintetében az olcsóbbik módszer javasolt. Ennek egyik oka a szűk költségvetés, a másik pedig az, hogy az ösztönösségnél említett szubjektivitás helyi szinten sokkal erősebben jelenik meg, mint országosan. Így ott nagyobb szükség van egy objektív, tényeket közlő értékelésre.

• A kultúrához kapcsolódó költségvetést készítők:
  • Helyi szinten: itt is elmondható az, ami a helyi médiánál. A hasonlóságelemzés javasolt.
  • Állami szinten: elengedhetetlen mindkét módszer használata. Az állami szinten megfogalmazottak leképződnek területekre, régiókra. Tehát állami szinten mindenképpen átfogóan, összességében kell látni egy helyzetet úgy, hogy ne maradjanak kérdőjelek, mert azok később hagyományozódnak a további szintekre, sőt akár torzulhatnak is.

• Azok, akiknek tevékenysége a kultúrához kapcsolódik: ennek a célcsoportnak is a hasonlóságelemzésre van szüksége. Itt nem az idő vagy a költség tényezői a számottevőek, hanem az, hogy ezen célcsoport a legérzékenyebb a témában (mivel közvetlenül érintett). Így e célcsoport számára inkább fontos az objektivitás, hisz a szubjektivitást ők maguk jelentik saját tapasztalataikkal. Nekik a pontos, számszerűsített tények adnak többletet.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Balog Eszter (2012): VIDÉKI KULTÚRA A MAGYAR MÉDIÁBAN. Kapunk eleget a hagyományos kultúrából? Igényeljük egyáltalán?, Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Gödöllő

http://amipenzunk.hu/cofogs/55-08-kultura

http://www.ksh.hu/

nyilatkozat és kitöltési segédlet