„Információcsere” változatai közötti eltérés
Bzs (vitalap | szerkesztései) (→A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése) |
Bzs (vitalap | szerkesztései) (→Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)) |
||
| (40 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 15. sor: | 15. sor: | ||
Megjelenítettem a három kérdés alapján az alkalmazottak válaszait, melyet ötfokú skála szerinti értékelési rendszerben adtak meg, ezek között szerepelt a dolgozók azon értékei, melyeket arra a kérdésre válaszoltak meg, hogy mennyire tartja elegendőnek a négyszemközti információcserék mennyiségét,mennyire megfelelő az alkalmazottak közötti kommunikáció, valamint hogy mennyire megfelelő a köztük lévő kapcsolat. Továbbá a személyekhez tartozó alapadatokat, mely a kor és a nem volt. Ezen adataim alapján kialakítottam egy négy irányból álló értékelési rendszert. | Megjelenítettem a három kérdés alapján az alkalmazottak válaszait, melyet ötfokú skála szerinti értékelési rendszerben adtak meg, ezek között szerepelt a dolgozók azon értékei, melyeket arra a kérdésre válaszoltak meg, hogy mennyire tartja elegendőnek a négyszemközti információcserék mennyiségét,mennyire megfelelő az alkalmazottak közötti kommunikáció, valamint hogy mennyire megfelelő a köztük lévő kapcsolat. Továbbá a személyekhez tartozó alapadatokat, mely a kor és a nem volt. Ezen adataim alapján kialakítottam egy négy irányból álló értékelési rendszert. | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
Ha nagyobb a négyszemközti információcsere mennyisége, jobb a kapcsolat? | Ha nagyobb a négyszemközti információcsere mennyisége, jobb a kapcsolat? | ||
| 28. sor: | 24. sor: | ||
Több-e a négyszemközti információcsere, ha valaki nő vagy férfi a személy? | Több-e a négyszemközti információcsere, ha valaki nő vagy férfi a személy? | ||
| + | A vizsgálatom középpontjában a négyszemközti információcsere adatai voltak, mivel úgy véltem, hogy a megfelelő kommunikáció és a megfelelő kapcsolat befolyásoló erővel bírhat rá, ezenkívül a nők és a férfiak, valamint az idősebb és a fiatalabb korosztály közötti különbségeket is szemléltetni szerettem volna a négyszemközti információcsere értékei alapján az alkalmazottakra vonatkozóan. | ||
| + | |||
| + | Egyenként vizsgáltam a személyek eredményeit,így határoztam meg egyes személyek értékelését. Akkor mutatnak az értékek megegyezést, ha a kommunikáció és a négyszemközti információcsere hasonló értékkel rendelkezik, ha eltérést akkor nem egyezik a két érték. A nemek és a korok összesítése a végeredményben tekinthető meg. | ||
| + | |||
| + | személy1 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere, nő, 34 -> megegyezik | ||
| + | |||
| + | személy2 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere, férfi, 30 -> megegyezik | ||
| + | |||
| + | személy3 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere, nő, 30-> megegyezik | ||
| + | |||
| + | személy4 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere, nő, 31-> megegyezik | ||
| + | |||
| + | személy5 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere, nő, 26-> megegyezik | ||
| + | |||
| + | személy6 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere , férfi, 29-> megegyezik | ||
| + | |||
| + | személy7 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere, férfi, 33-> eltérés | ||
| + | |||
| + | személy8 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere, nő, 35 -> megegyezik | ||
| + | |||
| + | személy9 jó a kommunikáció, kevés a négyszemközti információcsere nő ,34 -> eltérés | ||
| + | |||
| + | személy10 jó a kommunikáció, kevés a négyszemközti információcsere férfi ,31 -> eltérés | ||
| + | |||
| + | személy11 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere, férfi, 27 -> megegyezik | ||
| + | |||
| + | személy12 rossz a kommunikáció, kevés a négyszemközti információcsere, nő 37->megegyezik | ||
| + | |||
| + | személy13 rossz a kommunikáció, kevés a négyszemközti információcsere nő 36 -> megegyezik | ||
| − | + | személy14 rossz a kommunikáció, kevés a négyszemközti információcsere nő 25 ->megegyezik | |
| − | + | személy15 rossz a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere nő 41 -> eltérés | |
| − | |||
| + | személy16 jó a kommunikáció, kevés a négyszemközti információcsere férfi 34 -> eltérés | ||
| − | + | személy17 rossz kommunikáció, kevés a négyszemközti információcsere férfi 28 -> megegyezik | |
| − | + | személy18 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere, nő 25 -> megegyezik | |
| − | + | személy19 rossz a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere nő 27-> eltérés | |
| − | + | személy20 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere nő 25 -> megegyezik | |
| − | + | személy21 rossz a kommunikáció, kevés a négyszemközti információcsere férfi 30 -> megegyezik | |
| − | + | személy22 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere nő 29 -> megegyezik | |
| − | + | személy23 rossz kommunikáció, kevés a négyszemközti információcsere nő 25 ->megegyezik | |
| − | |||
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | ||
| 104. sor: | 128. sor: | ||
==Attribútumok (X, Y oszlopok)== | ==Attribútumok (X, Y oszlopok)== | ||
| − | + | Irányelvek: | |
| + | |||
| + | 0= minél nagyobb a dolgozók közötti kapcsolat, akkor annál nagyobb a négyszemközti információcsere | ||
| + | |||
| + | 0= minél nagyobb a dolgozók közötti kommunikáció, akkor annál nagyobb a négyszemközti információcsere | ||
| + | |||
| + | 1= minél alacsonyabb a kor, akkor annál nagyobb a négyszemközti információcsere | ||
| − | + | 0= ha nő nemű a személy, akkor nagyobb a négyszemközti információcsere | |
| − | |||
| − | |||
| − | + | 1.X1 A kapcsolat hatása a négyszemközti információcserére | |
| − | + | 2. X2 A kommunikáció hatása a négyszemközti információcserére | |
| − | + | 3. X3 A kor hatása a négyszemközti információcserére | |
| − | + | 4. X4 A nemek hatása a négyszemközti információcserére | |
| − | + | 5. Y Négyszemközti információcsere | |
| − | + | 6. Becslés | |
| − | 7. | + | 7. Tény+0 |
| − | 8. | + | 8. Delta |
| − | 9. Delta | + | 9. Delta/Tény |
| − | 10. | + | 10. Ellenőrzés |
=A feladat által érintett célcsoportok= | =A feladat által érintett célcsoportok= | ||
| 136. sor: | 164. sor: | ||
Célcsoport lehet: | Célcsoport lehet: | ||
| − | 1. | + | 1. Kommunikációs tréningoktatók |
| − | 2. A szervezetek egyes osztályainak vezetői | + | 2. A szervezetek egyes osztályainak vezetői |
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | ||
Abból a szempontból lehet hasznos, elsősorban számomra, hogy a személyek értékei alapján konklúziót vonhatok le a szakdolgozatomban, tehát, ha az összesített eredmények minél hasznosabbnak bizonyulnak, a szakdolgozatom ennélfogva értékesebbnek bizonyul. | Abból a szempontból lehet hasznos, elsősorban számomra, hogy a személyek értékei alapján konklúziót vonhatok le a szakdolgozatomban, tehát, ha az összesített eredmények minél hasznosabbnak bizonyulnak, a szakdolgozatom ennélfogva értékesebbnek bizonyul. | ||
| − | Fontos szempont, hogy a szervezet vezető számára is | + | |
| + | Fontos szempont, hogy a szervezet vezető számára is előnyös ez a felmérés, mivel láthatóvá teszi számukra, hogy milyen az alkalmazottak közötti négyszemközti információcserék mennyisége, valamint a dolgozók közötti kommunikáció és kapcsolatok minősége, ezenkívül, hogy látható-e a korok és a nemek tekintetében érezhető különbség, hogy vajon a nők vagy a férfiak figyelnek-e jobban arra, hogy elegendő legyen a négyszemközti információcsere, továbbá, hogy az idősebbek vagy a fiatalabbak teljesítenek-e jobban ennek tekintetében. Alapvető információt szolgáltat, annak fényében,hogy rávilágít, mely tényező lehet az, ami leginkább befolyásolja a megfelelő négyszemközti információ cserék mennyiségét. | ||
| + | |||
| + | Lényeges, hogy a kommunikációs tréningoktatók számára is jelentős hasznossággal bír, mivel a kimutatás eredményei értékesek lehetnek, ugyanis következtetéseket vonhatnak le, melyeket felhasználhatnak munkájuk során. | ||
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | ||
| 155. sor: | 186. sor: | ||
3. objektumok meghatározása ( alkalmazottak) | 3. objektumok meghatározása ( alkalmazottak) | ||
| − | 4. attribútumok meghatározása (négyszemközti információcsere, kapcsolat, kommunikáció, kor, nem) | + | 4. attribútumok meghatározása (mennyire elegendő a négyszemközti információcsere mennyisége, milyen a kapcsolat,milyen a kommunikáció, kor, nem) |
5. számadatok bevitele a táblázatba | 5. számadatok bevitele a táblázatba | ||
| 169. sor: | 200. sor: | ||
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | ||
| − | |||
| − | + | A következő eredmények születtek az elemzés alapján: | |
| − | + | Az értékelésből kiderül, hogy a dolgozók közötti kapcsolatok értékei nincsenek befolyással a négyszemközti információcsere mennyiségének értékére. | |
| − | |||
| − | + | 16 személy értékeinél a kommunikáció értéke magas/egyenlő a négyszemközti információ mennyiségének értékéhez képest | |
| − | + | 7 személy értékeinél a kommunikáció értéke alacsony a négyszemközti információ mennyiségének értékéhez képest | |
| − | + | '''-> a megfelelő kommunikáció hatással van a négyszemközti információcserére''' | |
| − | + | 15 nő nemű személy közül, 10 személy négyszemközti információ mennyiségének értéke magas, 5 személy értéke közepes/alacsony | |
| − | + | 8 férfi nemű személy közül, 3 személy négyszemközti információ mennyiségének értéke magas, 5 személy értéke közepes/ alacsony | |
| − | + | '''-> nők értékei magasabbak''' | |
| − | + | 13 idősebb személy közül, 7 személy négyszemközti információ mennyiségének értéke magas, 6 személy értéke közepes/ alacsony | |
| − | + | 10 fiatalabb személy közül, 6 személy négyszemközti információ mennyiségének értéke magas, 4 személy értéke közepes. | |
| − | + | '''-> fiatalabbak értékei magasabbak''' | |
| − | + | =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | |
| − | |||
| − | + | Az értékelés eredményeként megállapítottam, hogy a kommunikáció gyakorol mérhető hatást a négyszemközti információcserére, a kapcsolat pedig nem befolyásolja a négyszemközti információcserét. Ezenkívül pedig, hogy a nők és a fiatalabb személyek négyszemközti információcsere mennyiségének értékei magasabbak. | |
| + | A COCO programmal futtatott eredmények alapján pedig egyes személyek válaszai között eltérések láthatóak (személy7,személy 10, szeméy15) | ||
| − | + | =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | |
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | + | Ha ösztönös vizsgálat alapján elemzünk, megállapítunk egy következtetést, ami nem biztos, hogy logikus, de lehet helytálló is. Ebben a vizsgálatban direkt célzattal olyan elemzési módszerrel végeztem az értékelést, hogy ne a saját értékelési, gondolati világunk alapján állapítsunk meg eredményt a felvetésekkel kapcsolatban, hanem logikai vizsgálatok szerint határozzunk meg egy értéket. Persze a feltételezések alapján próbáltam várható eredményeket megfogalmazni, de a célom az volt, hogy logikai számításokkal, mutassam meg, hogy lehet-e egy ilyen vizsgálati rendszerben, ahol elsőre megfogalmazódik bennünk egy kép a felvetődött kérdésekkel kapcsolatosan értékes eredményt kapni. Az elemzésben ellentétbe kerül a két értékelési módszer. A hasonlóságelemzéssel alkalmazott számítási módszerrel egy irányzat valósult meg értékelhetően, valamint egyes személyek válaszai között eltéréseket mutatott. | |
| + | Igyekeztem az attribútumok szerint besorolni a személyeket, mely végeredményeként sikerült meghatároznom, hogy a kommunikáció meghatározza a négyszemközti információk mennyiségét, valamint, hogy a nők és a fiatalabbak között jobb a négyszemközti információcsere. | ||
| − | + | A feladat során szembesültem azzal, hogy sokszor az elsőre logikusnak tűnő összefüggésekből sem lehet bizonyítások nélkül eredményre jutni vagyis az összefüggések kiértékelése sem terelhet megfelelő irányba bizonyítás nélkül. A rendelkezésemre álló adatok alapján, egyenként a személyekre, nem lehet kijelenti tényeket, mivel az elemzésben itt csak az vezethet értékes eredményre, ha kategóriák szerint osztom fel az egyéneket. | |
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | ||
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= | =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= | ||
A lap jelenlegi, 2012. május 18., 10:33-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/mcm_onkomm.xls
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A négyszemközti információcsere jelentősége egy szervezetben a dolgozók közötti kommunikáció és a kapcsolatok összefüggésében.
A feladat előtörténete
A szakdolgozatomban legfőképpen a kommunikáció szerepével foglalkoztam, melyből kiragadtam a dolgozok közötti négyszemközti információcsere mennyiségének vizsgálatát, a kapcsolatok és a kommunikáció közötti összefüggés tekintetében. Célom a szakdolgozatomban ezzel az volt, hogy betekintést nyújtsak egy nagyszervezet dolgozói közötti információcsere, kommunikáció, és kapcsolatok helyzetére, illetve problémáira,továbbá, hogy rávilágítsak arra, hogy mennyire meghatározó fontosságú egy nagyvállalat szempontjából, hogy az alkalmazottak közötti megfelelő információcserére mely tényezők vannak befolyásoló hatással. Ezek alapján arra kerestem a választ, hogy milyen hatással bír az alkalmazottak közötti kommunikáció és a köztük lévő kapcsolat a négyszemközti információcsere megfelelő mennyiségére,egyáltalán van-e kapcsolat közöttük, valamint, hogy kimutatható-e a fiatalabb és az idősebb korosztály, illetve a nők és férfiak értékei közötti különbségek.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Ahhoz, hogy a megadott irányelveket megfelelő módon kiértékeljem és megállapítsam, hogy mely alkalmazottak azok akik a megadott szempontok alapján eltéréseket mutatnak a tényadatokkal szemben, a rendelkezésemre álló információk alapján, egy erre alkalmas táblázatra volt szükségem, ahol különböző szempontok szerint értékeltem az alkalmazottak adatait.
Megjelenítettem a három kérdés alapján az alkalmazottak válaszait, melyet ötfokú skála szerinti értékelési rendszerben adtak meg, ezek között szerepelt a dolgozók azon értékei, melyeket arra a kérdésre válaszoltak meg, hogy mennyire tartja elegendőnek a négyszemközti információcserék mennyiségét,mennyire megfelelő az alkalmazottak közötti kommunikáció, valamint hogy mennyire megfelelő a köztük lévő kapcsolat. Továbbá a személyekhez tartozó alapadatokat, mely a kor és a nem volt. Ezen adataim alapján kialakítottam egy négy irányból álló értékelési rendszert.
Ha nagyobb a négyszemközti információcsere mennyisége, jobb a kapcsolat?
Ha nagyobb a négyszemközti információcsere mennyisége, jobb a kommunikáció?
Több-e a négyszemközti információcsere, ha valaki idősebb vagy fiatalabb?
Több-e a négyszemközti információcsere, ha valaki nő vagy férfi a személy?
A vizsgálatom középpontjában a négyszemközti információcsere adatai voltak, mivel úgy véltem, hogy a megfelelő kommunikáció és a megfelelő kapcsolat befolyásoló erővel bírhat rá, ezenkívül a nők és a férfiak, valamint az idősebb és a fiatalabb korosztály közötti különbségeket is szemléltetni szerettem volna a négyszemközti információcsere értékei alapján az alkalmazottakra vonatkozóan.
Egyenként vizsgáltam a személyek eredményeit,így határoztam meg egyes személyek értékelését. Akkor mutatnak az értékek megegyezést, ha a kommunikáció és a négyszemközti információcsere hasonló értékkel rendelkezik, ha eltérést akkor nem egyezik a két érték. A nemek és a korok összesítése a végeredményben tekinthető meg.
személy1 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere, nő, 34 -> megegyezik
személy2 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere, férfi, 30 -> megegyezik
személy3 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere, nő, 30-> megegyezik
személy4 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere, nő, 31-> megegyezik
személy5 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere, nő, 26-> megegyezik
személy6 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere , férfi, 29-> megegyezik
személy7 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere, férfi, 33-> eltérés
személy8 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere, nő, 35 -> megegyezik
személy9 jó a kommunikáció, kevés a négyszemközti információcsere nő ,34 -> eltérés
személy10 jó a kommunikáció, kevés a négyszemközti információcsere férfi ,31 -> eltérés
személy11 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere, férfi, 27 -> megegyezik
személy12 rossz a kommunikáció, kevés a négyszemközti információcsere, nő 37->megegyezik
személy13 rossz a kommunikáció, kevés a négyszemközti információcsere nő 36 -> megegyezik
személy14 rossz a kommunikáció, kevés a négyszemközti információcsere nő 25 ->megegyezik
személy15 rossz a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere nő 41 -> eltérés
személy16 jó a kommunikáció, kevés a négyszemközti információcsere férfi 34 -> eltérés
személy17 rossz kommunikáció, kevés a négyszemközti információcsere férfi 28 -> megegyezik
személy18 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere, nő 25 -> megegyezik
személy19 rossz a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere nő 27-> eltérés
személy20 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere nő 25 -> megegyezik
személy21 rossz a kommunikáció, kevés a négyszemközti információcsere férfi 30 -> megegyezik
személy22 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere nő 29 -> megegyezik
személy23 rossz kommunikáció, kevés a négyszemközti információcsere nő 25 ->megegyezik
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Az Excel táblázatban a 23 darab személyre vonatkozó alapadatok közül az alkalmazottak kora, neme állt rendelkezésemre, továbbá a három kérdés ötfokú skála szerinti értékei. A három kérdés válaszai alapján 69 darab számadat, valamint a 23 darab megkérdezett alkalmazottak kora és neme szolgáltatta az adatvagyont. A következő feladatom ezek után, hogy a megadott információk alapján meghatározzam a legkézenfekvőbb, az adatok alapján kiértékelhető irányelveket, melyek alapján kiszűrhető, hogy kik azok a személyek, akiknek az összesített értékei ellentmondanak a tény adatokkal, tehát nem felelnek meg a meghatározott irányelveknek. Mindezek alapján létrehoztam egy táblázatot, melyben az összesített adathalmaz szerepelt a különböző attribútumok kiértékelésével.
Objektumok (sorok)
személy1
személy2
személy3
személy4
személy5
személy6
személy7
személy8
személy9
személy10
személy11
személy12
személy13
személy14
személy15
személy16
személy17
személy18
személy19
személy20
személy21
személy22
személy23
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Irányelvek:
0= minél nagyobb a dolgozók közötti kapcsolat, akkor annál nagyobb a négyszemközti információcsere
0= minél nagyobb a dolgozók közötti kommunikáció, akkor annál nagyobb a négyszemközti információcsere
1= minél alacsonyabb a kor, akkor annál nagyobb a négyszemközti információcsere
0= ha nő nemű a személy, akkor nagyobb a négyszemközti információcsere
1.X1 A kapcsolat hatása a négyszemközti információcserére
2. X2 A kommunikáció hatása a négyszemközti információcserére
3. X3 A kor hatása a négyszemközti információcserére
4. X4 A nemek hatása a négyszemközti információcserére
5. Y Négyszemközti információcsere
6. Becslés
7. Tény+0
8. Delta
9. Delta/Tény
10. Ellenőrzés
A feladat által érintett célcsoportok
Célcsoport lehet:
1. Kommunikációs tréningoktatók
2. A szervezetek egyes osztályainak vezetői
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Abból a szempontból lehet hasznos, elsősorban számomra, hogy a személyek értékei alapján konklúziót vonhatok le a szakdolgozatomban, tehát, ha az összesített eredmények minél hasznosabbnak bizonyulnak, a szakdolgozatom ennélfogva értékesebbnek bizonyul.
Fontos szempont, hogy a szervezet vezető számára is előnyös ez a felmérés, mivel láthatóvá teszi számukra, hogy milyen az alkalmazottak közötti négyszemközti információcserék mennyisége, valamint a dolgozók közötti kommunikáció és kapcsolatok minősége, ezenkívül, hogy látható-e a korok és a nemek tekintetében érezhető különbség, hogy vajon a nők vagy a férfiak figyelnek-e jobban arra, hogy elegendő legyen a négyszemközti információcsere, továbbá, hogy az idősebbek vagy a fiatalabbak teljesítenek-e jobban ennek tekintetében. Alapvető információt szolgáltat, annak fényében,hogy rávilágít, mely tényező lehet az, ami leginkább befolyásolja a megfelelő négyszemközti információ cserék mennyiségét.
Lényeges, hogy a kommunikációs tréningoktatók számára is jelentős hasznossággal bír, mivel a kimutatás eredményei értékesek lehetnek, ugyanis következtetéseket vonhatnak le, melyeket felhasználhatnak munkájuk során.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
1. téma kiválasztása
2. adatgyűjtés (kérdőív)
Táblázat elkészítése:
3. objektumok meghatározása ( alkalmazottak)
4. attribútumok meghatározása (mennyire elegendő a négyszemközti információcsere mennyisége, milyen a kapcsolat,milyen a kommunikáció, kor, nem)
5. számadatok bevitele a táblázatba
Adatmanipuláció
1. irányok meghatározása
2. irányok kiszámítása
3. irányok kiértékelése
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A következő eredmények születtek az elemzés alapján:
Az értékelésből kiderül, hogy a dolgozók közötti kapcsolatok értékei nincsenek befolyással a négyszemközti információcsere mennyiségének értékére.
16 személy értékeinél a kommunikáció értéke magas/egyenlő a négyszemközti információ mennyiségének értékéhez képest
7 személy értékeinél a kommunikáció értéke alacsony a négyszemközti információ mennyiségének értékéhez képest
-> a megfelelő kommunikáció hatással van a négyszemközti információcserére
15 nő nemű személy közül, 10 személy négyszemközti információ mennyiségének értéke magas, 5 személy értéke közepes/alacsony
8 férfi nemű személy közül, 3 személy négyszemközti információ mennyiségének értéke magas, 5 személy értéke közepes/ alacsony
-> nők értékei magasabbak
13 idősebb személy közül, 7 személy négyszemközti információ mennyiségének értéke magas, 6 személy értéke közepes/ alacsony
10 fiatalabb személy közül, 6 személy négyszemközti információ mennyiségének értéke magas, 4 személy értéke közepes.
-> fiatalabbak értékei magasabbak
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Az értékelés eredményeként megállapítottam, hogy a kommunikáció gyakorol mérhető hatást a négyszemközti információcserére, a kapcsolat pedig nem befolyásolja a négyszemközti információcserét. Ezenkívül pedig, hogy a nők és a fiatalabb személyek négyszemközti információcsere mennyiségének értékei magasabbak. A COCO programmal futtatott eredmények alapján pedig egyes személyek válaszai között eltérések láthatóak (személy7,személy 10, szeméy15)
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Ha ösztönös vizsgálat alapján elemzünk, megállapítunk egy következtetést, ami nem biztos, hogy logikus, de lehet helytálló is. Ebben a vizsgálatban direkt célzattal olyan elemzési módszerrel végeztem az értékelést, hogy ne a saját értékelési, gondolati világunk alapján állapítsunk meg eredményt a felvetésekkel kapcsolatban, hanem logikai vizsgálatok szerint határozzunk meg egy értéket. Persze a feltételezések alapján próbáltam várható eredményeket megfogalmazni, de a célom az volt, hogy logikai számításokkal, mutassam meg, hogy lehet-e egy ilyen vizsgálati rendszerben, ahol elsőre megfogalmazódik bennünk egy kép a felvetődött kérdésekkel kapcsolatosan értékes eredményt kapni. Az elemzésben ellentétbe kerül a két értékelési módszer. A hasonlóságelemzéssel alkalmazott számítási módszerrel egy irányzat valósult meg értékelhetően, valamint egyes személyek válaszai között eltéréseket mutatott. Igyekeztem az attribútumok szerint besorolni a személyeket, mely végeredményeként sikerült meghatároznom, hogy a kommunikáció meghatározza a négyszemközti információk mennyiségét, valamint, hogy a nők és a fiatalabbak között jobb a négyszemközti információcsere.
A feladat során szembesültem azzal, hogy sokszor az elsőre logikusnak tűnő összefüggésekből sem lehet bizonyítások nélkül eredményre jutni vagyis az összefüggések kiértékelése sem terelhet megfelelő irányba bizonyítás nélkül. A rendelkezésemre álló adatok alapján, egyenként a személyekre, nem lehet kijelenti tényeket, mivel az elemzésben itt csak az vezethet értékes eredményre, ha kategóriák szerint osztom fel az egyéneket.
