„Információcsere” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(→‎Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA))
(→‎Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA))
 
(33 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
15. sor: 15. sor:
  
 
Megjelenítettem a három kérdés alapján az alkalmazottak válaszait, melyet ötfokú skála szerinti értékelési rendszerben adtak meg, ezek között szerepelt a dolgozók azon értékei, melyeket arra a kérdésre válaszoltak meg, hogy mennyire tartja elegendőnek a négyszemközti információcserék mennyiségét,mennyire megfelelő az alkalmazottak közötti kommunikáció, valamint  hogy mennyire megfelelő a köztük lévő kapcsolat. Továbbá a személyekhez tartozó alapadatokat, mely a kor és a nem volt.  Ezen adataim alapján kialakítottam egy négy irányból álló értékelési rendszert.
 
Megjelenítettem a három kérdés alapján az alkalmazottak válaszait, melyet ötfokú skála szerinti értékelési rendszerben adtak meg, ezek között szerepelt a dolgozók azon értékei, melyeket arra a kérdésre válaszoltak meg, hogy mennyire tartja elegendőnek a négyszemközti információcserék mennyiségét,mennyire megfelelő az alkalmazottak közötti kommunikáció, valamint  hogy mennyire megfelelő a köztük lévő kapcsolat. Továbbá a személyekhez tartozó alapadatokat, mely a kor és a nem volt.  Ezen adataim alapján kialakítottam egy négy irányból álló értékelési rendszert.
−
 
−
A vizsgálatom középpontjában a négyszemközti információcsere adatai voltak, mivel úgy véltem, hogy a megfelelő kommunikáció és a megfelelő kapcsolat befolyásoló erővel bírhat rá, ezenkívül a nők és a férfiak, valamint az idősebb és a fiatalabb korosztály közötti különbségeket is szemléltetni szerettem volna a négyszemközti információcsere értékei alapján az alkalmazottakra vonatkozóan. Így, a négyszemközti információcsere adatai alapján meghatároztam a különböző irányokat, a kommunikáció, a kapcsolat, a kor és a nem tekintetében.
 
−
Olyan irányokat sikerült meghatároznom, mely alapján úgy gondoltam kiértékelhető az adott személy válaszainak eltérései, a négyszemközti információcsere  elegendőségének függvényében a meglévő adatok alapján. A következő irányokat határoztam meg:
 
−
 
  
 
Ha nagyobb a négyszemközti információcsere mennyisége, jobb a kapcsolat?
 
Ha nagyobb a négyszemközti információcsere mennyisége, jobb a kapcsolat?
28. sor: 24. sor:
 
Több-e a négyszemközti információcsere, ha valaki nő vagy férfi a személy?
 
Több-e a négyszemközti információcsere, ha valaki nő vagy férfi a személy?
  
 +
A vizsgálatom középpontjában a négyszemközti információcsere adatai voltak, mivel úgy véltem, hogy a megfelelő kommunikáció és a megfelelő kapcsolat befolyásoló erővel bírhat rá, ezenkívül a nők és a férfiak, valamint az idősebb és a fiatalabb korosztály közötti különbségeket is szemléltetni szerettem volna a négyszemközti információcsere értékei alapján az alkalmazottakra vonatkozóan.
 +
 +
Egyenként vizsgáltam a személyek eredményeit,így határoztam meg egyes személyek értékelését. Akkor mutatnak az értékek megegyezést, ha a kommunikáció és a négyszemközti információcsere hasonló értékkel rendelkezik, ha eltérést akkor nem egyezik a két érték. A nemek és a korok összesítése a végeredményben tekinthető meg.
 +
 +
személy1 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere,  nő, 34 -> megegyezik
 +
 +
személy2 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere, férfi, 30 -> megegyezik
 +
 +
személy3 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere, nő, 30-> megegyezik
  
−
Saját számításaim alapján az irányok eredményeit ”HA” függvény segítségével számoltam ki, melynél a meghatározó szempont a négyszemközti információcsere elegendősége volt, ami alapján összehasonlítottam az adatokat. A számításaim várható eredményei szerint a kapcsolat és kommunikáció összefüggéseire igaznak bizonyulnak, mivel feltételeztem, hogy e-két tényező jelentős befolyással bír a négyszemközti információcsere mennyiségének megfelelőségére. Ezenkívül az idősebb korosztálynál és a nők között több négyszemközti információcserére számítottam.
+
személy4 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere, nő, 31-> megegyezik
  
−
A számításom szerint kiértékelt eredmények alapján a személyeket az irányoknak megfelelően kategorizáltam. Az idősebb és fiatalabb meghatározást a személyeknél úgy elemeztem ki, hogy kritériumokat szabtam meg a személyek korának figyelembevételével, hogy mely személy számít idősebbnek vagy fiatalabbnak. Mivel kevés személy adata állt rendelkezésemre szűk keretek között határoztam meg a kritériumot, így a 30 éves kor felettiek az idősebbnek számítanak, az alattiak pedig fiatalabbnak.
+
személy5 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere, nő, 26-> megegyezik
−
Mindezek alapján a saját értékelésemben a következő eredmények születtek az irányok alapján:
 
  
 +
személy6 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere , férfi, 29-> megegyezik
  
−
16 személy értékeinél a kommunikáció magas/egyenlő a négyszemközti információ mennyiségének értékével
+
személy7 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere, férfi, 33-> eltérés
  
−
7 személy értékeinél a kommunikáció alacsony a négyszemközti információ mennyiségének értékével
+
személy8 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere, nő, 35 -> megegyezik
  
−
15 nő nemű személy közül, 10 személy négyszemközti információ mennyiségé értéke magas, 5 személy értéke közepes/alacsony
+
személy9 jó a kommunikáció, kevés a négyszemközti információcsere  nő ,34 -> eltérés
  
−
8 férfi nemű személy közül, 3 személy négyszemközti információ mennyiségé értéke magas, 5 személy értéke közepes/ alacsony
+
személy10 jó a kommunikáció, kevés a négyszemközti információcsere  férfi ,31 -> eltérés
  
−
13 idősebb személy közül, 7  személy négyszemközti információ mennyiségé értéke magas, 6  személy értéke közepes/ alacsony
+
személy11 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere, férfi, 27 -> megegyezik
  
−
10 fiatalabb személy közül, 6 személy négyszemközti információ mennyiségé értéke magas, 4 személy értéke közepes.
+
személy12 rossz a kommunikáció, kevés a négyszemközti információcsere, nő 37->megegyezik
  
−
+
személy13 rossz a kommunikáció, kevés a négyszemközti információcsere  nő 36 -> megegyezik
−
A táblázat adatai alapján a  COCO program hasonlóságelemzése kiértékelte az eredményeket a személyek attribútumai szerint, mely alapján kiszűrhetőek eltérések a személyek adatai között. A program kiértékelése szerint a kapcsolat és a négyszemközti információcsere között nincs összefüggés.
+
 
 +
személy14 rossz a kommunikáció, kevés a négyszemközti információcsere nő 25 ->megegyezik
 +
 
 +
személy15 rossz a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere nő 41 -> eltérés
 +
 
 +
személy16 jó a kommunikáció, kevés a négyszemközti információcsere férfi 34 -> eltérés
 +
 
 +
személy17 rossz kommunikáció, kevés a négyszemközti információcsere férfi 28 -> megegyezik
 +
 
 +
személy18 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere, nő 25 -> megegyezik
 +
 
 +
személy19 rossz a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere nő 27-> eltérés
 +
 
 +
személy20 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere nő 25 -> megegyezik
 +
 
 +
személy21 rossz a kommunikáció, kevés a négyszemközti információcsere férfi 30 -> megegyezik
 +
 
 +
személy22 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere nő 29 -> megegyezik
 +
 
 +
személy23 rossz kommunikáció, kevés a négyszemközti információcsere nő 25 ->megegyezik
  
 
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
 
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
104. sor: 128. sor:
 
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
 
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
  
−
1. X(A1) Dolgozók közötti kapcsolat minősége (5 fokú skála értékei)
+
Irányelvek:
 +
 
 +
0= minél nagyobb a dolgozók közötti kapcsolat, akkor annál nagyobb a négyszemközti információcsere
  
−
2. X(A2) Dolgozók közötti kommunikáció minősége(5 fokú skála értékei)
+
0= minél nagyobb a dolgozók közötti kommunikáció, akkor annál nagyobb a négyszemközti információcsere
  
−
3. X(A3) Nem
+
1= minél alacsonyabb a kor, akkor annál nagyobb a négyszemközti információcsere
  
−
4. X(A4) Kor
+
0= ha nő nemű a személy, akkor  nagyobb a négyszemközti információcsere
  
−
5. Y(5) Négyszemközti információcserék mennyisége mennyire elegendő (5 fokú skála értékei)
 
  
−
6. Irányok:
 
  
−
- minél nagyobb az Y, annál jobb a dolgozók közötti kapcsolat
+
1.X1  A kapcsolat hatása a négyszemközti információcserére
  
−
- minél nagyobb az Y, annál jobb a dolgozók közötti kommunikáció
+
2. X2 A kommunikáció hatása a négyszemközti információcserére
  
−
- nagyobb-e az Y, ha valaki idősebb vagy fiatalabb
+
3. X3 A kor hatása a négyszemközti információcserére
  
−
- nagyobb-e az Y, ha valaki nő vagy férfi
+
4. X4 A nemek hatása a négyszemközti információcserére
  
−
7. Becslés
+
5. Y Négyszemközti információcsere
  
−
8. Tény+0
+
6. Becslés
  
−
9. Delta
+
7. Tény+0
  
−
10. Delta/Tény
+
8. Delta
 +
 
 +
9. Delta/Tény
 +
 
 +
10. Ellenőrzés
  
 
=A feladat által érintett célcsoportok=
 
=A feladat által érintett célcsoportok=
136. sor: 164. sor:
 
Célcsoport lehet:
 
Célcsoport lehet:
  
−
1. Különböző szervezeteken belül dolgozó alkalmazottak
+
1. Kommunikációs tréningoktatók
  
−
2. A szervezetek egyes osztályainak vezetői
+
2. A szervezetek egyes osztályainak vezetői
  
 
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
 
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
  
 
Abból a szempontból lehet hasznos, elsősorban számomra, hogy a személyek értékei alapján konklúziót vonhatok le a szakdolgozatomban, tehát, ha az összesített eredmények minél hasznosabbnak bizonyulnak, a szakdolgozatom ennélfogva értékesebbnek bizonyul.  
 
Abból a szempontból lehet hasznos, elsősorban számomra, hogy a személyek értékei alapján konklúziót vonhatok le a szakdolgozatomban, tehát, ha az összesített eredmények minél hasznosabbnak bizonyulnak, a szakdolgozatom ennélfogva értékesebbnek bizonyul.  
−
Fontos szempont, hogy a szervezet vezető számára is hasznos ez a kimutatás, mivel láthatóvá teszi számukra, hogy milyen az alkalmazottak közötti négyszemközti információcserék mennyisége, valamint a dolgozók közötti kommunikáció és kapcsolatok minősége,  ezenkívül, hogy látható-e a korok és a nemek tekintetében érezhető különbség, hogy vajon a nők vagy a férfiak figyelnek-e jobban arra, hogy elegendő legyen a négyszemközti információcsere, mellyel kikerülhetik az információk továbbításának elmaradásának lehetőségét, mely sok esetben problémát jelent a megfelelő munkamenet folyamatának szempontjából.  Ezenkívül, hogy az idősebbek vagy a fiatalabbak teljesítenek-e jobban ennek tekintetében. Összegezve tehát megmutatja a vezetők számára a befolyásoló tényezők jelentőségét melynek segítségével így felismernék a probléma eredetét.
+
 
 +
Fontos szempont, hogy a szervezet vezető számára is előnyös ez a felmérés, mivel láthatóvá teszi számukra, hogy milyen az alkalmazottak közötti négyszemközti információcserék mennyisége, valamint a dolgozók közötti kommunikáció és kapcsolatok minősége,  ezenkívül, hogy látható-e a korok és a nemek tekintetében érezhető különbség, hogy vajon a nők vagy a férfiak figyelnek-e jobban arra, hogy elegendő legyen a négyszemközti információcsere, továbbá, hogy az idősebbek vagy a fiatalabbak teljesítenek-e jobban ennek tekintetében. Alapvető információt szolgáltat, annak fényében,hogy rávilágít, mely tényező lehet az, ami leginkább befolyásolja  a megfelelő négyszemközti információ cserék mennyiségét.
 +
 
 +
Lényeges, hogy a kommunikációs tréningoktatók számára is jelentős hasznossággal bír, mivel a kimutatás eredményei értékesek lehetnek, ugyanis következtetéseket vonhatnak le, melyeket felhasználhatnak munkájuk során.
  
 
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
 
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
170. sor: 201. sor:
  
  
−
Az eredményt úgy ábrázoltam minden személyre, hogy ahol a tény adat, tehát a négyszemközti információ mennyiségének értéke és a becsült adatok (az attribútumok összesítése) kiértékelése között nagyobb különbségek mutatkoztak ott eltérést, ahol pedig hasonló értékek láthatóak megegyezést állapítottam meg a személy válaszainál.
+
A következő eredmények születtek az elemzés alapján:  
−
 
 
−
A COCO hasonlóságelemzéssel futtatott értékelés alapján számolt eredmények a tényadat (négyszemközti információcsere mennyisége 5 fokú skála értéke) függvényében a négy irány alapján:
 
−
 
 
−
 
 
−
 
 
−
személy1 kommunikáció értéke optimális, nő, 34 -> megegyezik
 
−
 
 
−
személy2 kommunikáció  értéke optimális, férfi, 30 -> megegyezik
 
−
 
 
−
személy3 kommunikáció értéke optimális, nő, 30-> megegyezik
 
−
 
 
−
személy4 kommunikáció értéke optimális, nő, 31-> megegyezik
 
−
 
 
−
személy5 kommunikáció értéke optimális, nő, 26-> megegyezik
 
−
 
 
−
személy6 kommunikáció értéke optimális, férfi, 29-> megegyezik
 
−
 
 
−
személy7 kommunikáció értéke optimális, férfi, 33-> eltérés
 
−
 
 
−
személy8 kommunikáció értéke optimális, nő, 35 -> megegyezik
 
−
 
 
−
személy9 kommunikáció értéke optimális, nő, 34 -> megegyezik
 
−
 
 
−
személy10 kommunikáció értéke optimális, férfi, 31 -> eltérés
 
−
 
 
−
személy11 kommunikáció értéke optimális, férfi, 27 -> megegyezik
 
−
 
 
−
személy12 kommunikáció értéke alacsony, nő, 37-> megegyezik
 
  
−
személy13 kommunikáció értéke alacsony, nő, 36 -> megegyezik
+
Az értékelésből kiderül, hogy a dolgozók közötti kapcsolatok értékei nincsenek befolyással a négyszemközti információcsere mennyiségének értékére.
  
−
személy14 kommunikáció értéke alacsony, nő, 25 -> megegyezik
 
  
−
személy15 kommunikáció értéke alacsony, nő, 41 -> eltérés
+
16 személy értékeinél a kommunikáció értéke magas/egyenlő a négyszemközti információ mennyiségének értékéhez képest
  
−
személy16 kommunikáció értéke optimális, férfi, 34 -> megegyezik
+
7 személy értékeinél a kommunikáció értéke alacsony a négyszemközti információ mennyiségének értékéhez képest
  
−
személy17 kommunikáció értéke optimális, férfi 28 -> megegyezik
+
'''-> a megfelelő kommunikáció hatással van a négyszemközti információcserére'''
  
−
személy18 kommunikáció értéke optimális, nő, 25 -> megegyezik
+
15 nő nemű személy közül, 10 személy négyszemközti információ mennyiségének értéke magas, 5 személy értéke közepes/alacsony
  
−
személy19 kommunikáció értéke alacsony, nő, 27-> megegyezik
+
8 férfi nemű személy közül, 3 személy négyszemközti információ mennyiségének értéke magas, 5 személy értéke közepes/ alacsony
  
−
személy20 kommunikáció értéke optimális, nő, 25 -> megegyezik
+
'''-> nők értékei magasabbak'''
  
−
személy21 kommunikáció értéke alacsony, férfi, 30 -> eltérés
+
13 idősebb személy közül, 7 személy négyszemközti információ mennyiségének értéke magas, 6  személy értéke közepes/ alacsony
  
−
személy22 kommunikáció értéke optimális, nő, 29 -> megegyezik
+
10 fiatalabb személy közül, 6 személy négyszemközti információ mennyiségének értéke magas, 4 személy értéke közepes.
  
−
személy23 kommunikáció értéke alacsony, nő, 25 -> megegyezik
+
'''-> fiatalabbak értékei magasabbak'''
  
 
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
 
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
  
−
Az elemzés végeredményeként láthatóvá vált, hogy e számítási mód nem tükrözi teljesen relevánsan a  kutatás célját, mivel összesített eredmény a személyekre vonatkozóan nem született mind a négy irány figyelembevételével, melynek többek között az volt az oka, hogy  kevés adathalmaz állt rendelkezésemre, tehát nem lehet megállapítani mindezen számítások alapján a meghatározott irányok értékeit, mivel amellett, hogy nem megfelelő az adatok mennyisége a vizsgálathoz, a  felhasznált adatok nem is alkalmasak arra, hogy értékes, hasznos következtetéseket tudjunk levonni.
 
  
−
Ennek ellenére azért azt meg tudom állapítani, hogy a kommunikáció mérhető hatást gyakorol a négyszemközti információcserére, a kapcsolatnak pedig nincs befolyásoló hatása.  A nemek és a korok viszont meghatározhatatlan tényezőnek számítanak a négyszemközti információcsere értékeire vonatkozóan, mivel nincs jelentős különbség a nemek és a korok alapján a válaszokban.
+
Az értékelés eredményeként megállapítottam, hogy a kommunikáció gyakorol mérhető hatást a négyszemközti információcserére, a kapcsolat pedig nem befolyásolja a négyszemközti információcserét. Ezenkívül pedig, hogy a nők és a fiatalabb személyek négyszemközti információcsere mennyiségének értékei magasabbak.
−
A programmal futtatott eredmények  alapján pedig egyes személyek válaszai között eltérések láthatóak (személy7,személy 10, szeméy15)
+
A COCO programmal futtatott eredmények  alapján pedig egyes személyek válaszai között eltérések láthatóak (személy7,személy 10, szeméy15)
  
 
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
 
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
  
−
Ha ösztönös vizsgálat alapján elemezünk, megállapítunk egy következtetést, ami nem biztos, hogy logikus, de lehet helytálló is. Ebben a vizsgálatban direkt célzattal olyan elemzési módszerrel végeztem az értékelést, hogy ne a saját értékelési, gondolati világunk alapján állapítsunk meg eredményt a felvetésekkel kapcsolatban, hanem logikai vizsgálatok alapján határozzunk meg egy értéket. Persze a feltételezések alapján próbáltam várható eredményeket megfogalmazni, de a célom az volt, hogy logikai számításokkal, mutassam meg, hogy lehet-e egy ilyen vizsgálati rendszerben, ahol elsőre megfogalmazódik bennünk egy kép a felvetődött kérdésekkel kapcsolatosan értékes eredményt kapni. Az elemzésben ellentétbe kerül a két értékelési módszer. A hasonlóságelemzéssel alkalmazott számítási módszerrel egy irányzat valósult meg értékelhetően, valamint egyes személyek válaszai között eltéréseket mutatott. A saját alkalmazott számított módszeremben sem sikerült érdemleges, hasznos eredményt elérnem, mivel nem lehetett mind a négy szempont figyelembevételével a személyekre objektív, helytálló értéket kimutatni.  
+
Ha ösztönös vizsgálat alapján elemzünk, megállapítunk egy következtetést, ami nem biztos, hogy logikus, de lehet helytálló is. Ebben a vizsgálatban direkt célzattal olyan elemzési módszerrel végeztem az értékelést, hogy ne a saját értékelési, gondolati világunk alapján állapítsunk meg eredményt a felvetésekkel kapcsolatban, hanem logikai vizsgálatok szerint határozzunk meg egy értéket. Persze a feltételezések alapján próbáltam várható eredményeket megfogalmazni, de a célom az volt, hogy logikai számításokkal, mutassam meg, hogy lehet-e egy ilyen vizsgálati rendszerben, ahol elsőre megfogalmazódik bennünk egy kép a felvetődött kérdésekkel kapcsolatosan értékes eredményt kapni. Az elemzésben ellentétbe kerül a két értékelési módszer. A hasonlóságelemzéssel alkalmazott számítási módszerrel egy irányzat valósult meg értékelhetően, valamint egyes személyek válaszai között eltéréseket mutatott.  
 +
Igyekeztem az attribútumok szerint besorolni a személyeket, mely végeredményeként sikerült meghatároznom, hogy a kommunikáció meghatározza a négyszemközti információk mennyiségét, valamint, hogy a  nők és a fiatalabbak között jobb a négyszemközti információcsere.  
  
−
Összegezve az alkalmazott vizsgálatok nem mutatnak értékes eredményt. A feladat során olyan helyzettel szembesültem, ahol olyan adatok között kellett összefüggéseket keresnem, ahol nem is lehet megállapítani, nem lehet eredményre jutni, vagy a kiszámolt eredmény sehová sem vezet. Felismertem, hogy sokszor az elsőre logikusnak tűnő összefüggésekből sem lehet bizonyítások nélkül eredményre jutni vagyis az összefüggések kiértékelése sem terelhet megfelelő irányba bizonyítás nélkül.
+
A feladat során szembesültem azzal, hogy sokszor az elsőre logikusnak tűnő összefüggésekből sem lehet bizonyítások nélkül eredményre jutni vagyis az összefüggések kiértékelése sem terelhet megfelelő irányba bizonyítás nélkül. A rendelkezésemre álló adatok alapján, egyenként a személyekre, nem lehet kijelenti tényeket, mivel az elemzésben itt csak az vezethet értékes eredményre, ha kategóriák szerint osztom fel az egyéneket.
  
 
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
 
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=

A lap jelenlegi, 2012. május 18., 10:33-kori változata

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/mcm_onkomm.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A négyszemközti információcsere jelentősége egy szervezetben a dolgozók közötti kommunikáció és a kapcsolatok összefüggésében.

A feladat előtörténete

A szakdolgozatomban legfőképpen a kommunikáció szerepével foglalkoztam, melyből kiragadtam a dolgozok közötti négyszemközti információcsere mennyiségének vizsgálatát, a kapcsolatok és a kommunikáció közötti összefüggés tekintetében. Célom a szakdolgozatomban ezzel az volt, hogy betekintést nyújtsak egy nagyszervezet dolgozói közötti információcsere, kommunikáció, és kapcsolatok helyzetére, illetve problémáira,továbbá, hogy rávilágítsak arra, hogy mennyire meghatározó fontosságú egy nagyvállalat szempontjából, hogy az alkalmazottak közötti megfelelő információcserére mely tényezők vannak befolyásoló hatással. Ezek alapján arra kerestem a választ, hogy milyen hatással bír az alkalmazottak közötti kommunikáció és a köztük lévő kapcsolat a négyszemközti információcsere megfelelő mennyiségére,egyáltalán van-e kapcsolat közöttük, valamint, hogy kimutatható-e a fiatalabb és az idősebb korosztály, illetve a nők és férfiak értékei közötti különbségek.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Ahhoz, hogy a megadott irányelveket megfelelő módon kiértékeljem és megállapítsam, hogy mely alkalmazottak azok akik a megadott szempontok alapján eltéréseket mutatnak a tényadatokkal szemben, a rendelkezésemre álló információk alapján, egy erre alkalmas táblázatra volt szükségem, ahol különböző szempontok szerint értékeltem az alkalmazottak adatait.

Megjelenítettem a három kérdés alapján az alkalmazottak válaszait, melyet ötfokú skála szerinti értékelési rendszerben adtak meg, ezek között szerepelt a dolgozók azon értékei, melyeket arra a kérdésre válaszoltak meg, hogy mennyire tartja elegendőnek a négyszemközti információcserék mennyiségét,mennyire megfelelő az alkalmazottak közötti kommunikáció, valamint hogy mennyire megfelelő a köztük lévő kapcsolat. Továbbá a személyekhez tartozó alapadatokat, mely a kor és a nem volt. Ezen adataim alapján kialakítottam egy négy irányból álló értékelési rendszert.

Ha nagyobb a négyszemközti információcsere mennyisége, jobb a kapcsolat?

Ha nagyobb a négyszemközti információcsere mennyisége, jobb a kommunikáció?

Több-e a négyszemközti információcsere, ha valaki idősebb vagy fiatalabb?

Több-e a négyszemközti információcsere, ha valaki nő vagy férfi a személy?

A vizsgálatom középpontjában a négyszemközti információcsere adatai voltak, mivel úgy véltem, hogy a megfelelő kommunikáció és a megfelelő kapcsolat befolyásoló erővel bírhat rá, ezenkívül a nők és a férfiak, valamint az idősebb és a fiatalabb korosztály közötti különbségeket is szemléltetni szerettem volna a négyszemközti információcsere értékei alapján az alkalmazottakra vonatkozóan.

Egyenként vizsgáltam a személyek eredményeit,így határoztam meg egyes személyek értékelését. Akkor mutatnak az értékek megegyezést, ha a kommunikáció és a négyszemközti információcsere hasonló értékkel rendelkezik, ha eltérést akkor nem egyezik a két érték. A nemek és a korok összesítése a végeredményben tekinthető meg.

személy1 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere, nő, 34 -> megegyezik

személy2 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere, férfi, 30 -> megegyezik

személy3 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere, nő, 30-> megegyezik

személy4 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere, nő, 31-> megegyezik

személy5 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere, nő, 26-> megegyezik

személy6 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere , férfi, 29-> megegyezik

személy7 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere, férfi, 33-> eltérés

személy8 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere, nő, 35 -> megegyezik

személy9 jó a kommunikáció, kevés a négyszemközti információcsere nő ,34 -> eltérés

személy10 jó a kommunikáció, kevés a négyszemközti információcsere férfi ,31 -> eltérés

személy11 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere, férfi, 27 -> megegyezik

személy12 rossz a kommunikáció, kevés a négyszemközti információcsere, nő 37->megegyezik

személy13 rossz a kommunikáció, kevés a négyszemközti információcsere nő 36 -> megegyezik

személy14 rossz a kommunikáció, kevés a négyszemközti információcsere nő 25 ->megegyezik

személy15 rossz a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere nő 41 -> eltérés

személy16 jó a kommunikáció, kevés a négyszemközti információcsere férfi 34 -> eltérés

személy17 rossz kommunikáció, kevés a négyszemközti információcsere férfi 28 -> megegyezik

személy18 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere, nő 25 -> megegyezik

személy19 rossz a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere nő 27-> eltérés

személy20 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere nő 25 -> megegyezik

személy21 rossz a kommunikáció, kevés a négyszemközti információcsere férfi 30 -> megegyezik

személy22 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere nő 29 -> megegyezik

személy23 rossz kommunikáció, kevés a négyszemközti információcsere nő 25 ->megegyezik

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az Excel táblázatban a 23 darab személyre vonatkozó alapadatok közül az alkalmazottak kora, neme állt rendelkezésemre, továbbá a három kérdés ötfokú skála szerinti értékei. A három kérdés válaszai alapján 69 darab számadat, valamint a 23 darab megkérdezett alkalmazottak kora és neme szolgáltatta az adatvagyont. A következő feladatom ezek után, hogy a megadott információk alapján meghatározzam a legkézenfekvőbb, az adatok alapján kiértékelhető irányelveket, melyek alapján kiszűrhető, hogy kik azok a személyek, akiknek az összesített értékei ellentmondanak a tény adatokkal, tehát nem felelnek meg a meghatározott irányelveknek. Mindezek alapján létrehoztam egy táblázatot, melyben az összesített adathalmaz szerepelt a különböző attribútumok kiértékelésével.

Objektumok (sorok)

személy1

személy2

személy3

személy4

személy5

személy6

személy7

személy8

személy9

személy10

személy11

személy12

személy13

személy14

személy15

személy16

személy17

személy18

személy19

személy20

személy21

személy22

személy23

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Irányelvek:

0= minél nagyobb a dolgozók közötti kapcsolat, akkor annál nagyobb a négyszemközti információcsere

0= minél nagyobb a dolgozók közötti kommunikáció, akkor annál nagyobb a négyszemközti információcsere

1= minél alacsonyabb a kor, akkor annál nagyobb a négyszemközti információcsere

0= ha nő nemű a személy, akkor nagyobb a négyszemközti információcsere


1.X1 A kapcsolat hatása a négyszemközti információcserére

2. X2 A kommunikáció hatása a négyszemközti információcserére

3. X3 A kor hatása a négyszemközti információcserére

4. X4 A nemek hatása a négyszemközti információcserére

5. Y Négyszemközti információcsere

6. Becslés

7. Tény+0

8. Delta

9. Delta/Tény

10. Ellenőrzés

A feladat által érintett célcsoportok

Célcsoport lehet:

1. Kommunikációs tréningoktatók

2. A szervezetek egyes osztályainak vezetői

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Abból a szempontból lehet hasznos, elsősorban számomra, hogy a személyek értékei alapján konklúziót vonhatok le a szakdolgozatomban, tehát, ha az összesített eredmények minél hasznosabbnak bizonyulnak, a szakdolgozatom ennélfogva értékesebbnek bizonyul.

Fontos szempont, hogy a szervezet vezető számára is előnyös ez a felmérés, mivel láthatóvá teszi számukra, hogy milyen az alkalmazottak közötti négyszemközti információcserék mennyisége, valamint a dolgozók közötti kommunikáció és kapcsolatok minősége, ezenkívül, hogy látható-e a korok és a nemek tekintetében érezhető különbség, hogy vajon a nők vagy a férfiak figyelnek-e jobban arra, hogy elegendő legyen a négyszemközti információcsere, továbbá, hogy az idősebbek vagy a fiatalabbak teljesítenek-e jobban ennek tekintetében. Alapvető információt szolgáltat, annak fényében,hogy rávilágít, mely tényező lehet az, ami leginkább befolyásolja a megfelelő négyszemközti információ cserék mennyiségét.

Lényeges, hogy a kommunikációs tréningoktatók számára is jelentős hasznossággal bír, mivel a kimutatás eredményei értékesek lehetnek, ugyanis következtetéseket vonhatnak le, melyeket felhasználhatnak munkájuk során.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. téma kiválasztása

2. adatgyűjtés (kérdőív)

Táblázat elkészítése:

3. objektumok meghatározása ( alkalmazottak)

4. attribútumok meghatározása (mennyire elegendő a négyszemközti információcsere mennyisége, milyen a kapcsolat,milyen a kommunikáció, kor, nem)

5. számadatok bevitele a táblázatba

Adatmanipuláció

1. irányok meghatározása

2. irányok kiszámítása

3. irányok kiértékelése

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A következő eredmények születtek az elemzés alapján:

Az értékelésből kiderül, hogy a dolgozók közötti kapcsolatok értékei nincsenek befolyással a négyszemközti információcsere mennyiségének értékére.


16 személy értékeinél a kommunikáció értéke magas/egyenlő a négyszemközti információ mennyiségének értékéhez képest

7 személy értékeinél a kommunikáció értéke alacsony a négyszemközti információ mennyiségének értékéhez képest

-> a megfelelő kommunikáció hatással van a négyszemközti információcserére

15 nő nemű személy közül, 10 személy négyszemközti információ mennyiségének értéke magas, 5 személy értéke közepes/alacsony

8 férfi nemű személy közül, 3 személy négyszemközti információ mennyiségének értéke magas, 5 személy értéke közepes/ alacsony

-> nők értékei magasabbak

13 idősebb személy közül, 7 személy négyszemközti információ mennyiségének értéke magas, 6 személy értéke közepes/ alacsony

10 fiatalabb személy közül, 6 személy négyszemközti információ mennyiségének értéke magas, 4 személy értéke közepes.

-> fiatalabbak értékei magasabbak

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az értékelés eredményeként megállapítottam, hogy a kommunikáció gyakorol mérhető hatást a négyszemközti információcserére, a kapcsolat pedig nem befolyásolja a négyszemközti információcserét. Ezenkívül pedig, hogy a nők és a fiatalabb személyek négyszemközti információcsere mennyiségének értékei magasabbak. A COCO programmal futtatott eredmények alapján pedig egyes személyek válaszai között eltérések láthatóak (személy7,személy 10, szeméy15)

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Ha ösztönös vizsgálat alapján elemzünk, megállapítunk egy következtetést, ami nem biztos, hogy logikus, de lehet helytálló is. Ebben a vizsgálatban direkt célzattal olyan elemzési módszerrel végeztem az értékelést, hogy ne a saját értékelési, gondolati világunk alapján állapítsunk meg eredményt a felvetésekkel kapcsolatban, hanem logikai vizsgálatok szerint határozzunk meg egy értéket. Persze a feltételezések alapján próbáltam várható eredményeket megfogalmazni, de a célom az volt, hogy logikai számításokkal, mutassam meg, hogy lehet-e egy ilyen vizsgálati rendszerben, ahol elsőre megfogalmazódik bennünk egy kép a felvetődött kérdésekkel kapcsolatosan értékes eredményt kapni. Az elemzésben ellentétbe kerül a két értékelési módszer. A hasonlóságelemzéssel alkalmazott számítási módszerrel egy irányzat valósult meg értékelhetően, valamint egyes személyek válaszai között eltéréseket mutatott. Igyekeztem az attribútumok szerint besorolni a személyeket, mely végeredményeként sikerült meghatároznom, hogy a kommunikáció meghatározza a négyszemközti információk mennyiségét, valamint, hogy a nők és a fiatalabbak között jobb a négyszemközti információcsere.

A feladat során szembesültem azzal, hogy sokszor az elsőre logikusnak tűnő összefüggésekből sem lehet bizonyítások nélkül eredményre jutni vagyis az összefüggések kiértékelése sem terelhet megfelelő irányba bizonyítás nélkül. A rendelkezésemre álló adatok alapján, egyenként a személyekre, nem lehet kijelenti tényeket, mivel az elemzésben itt csak az vezethet értékes eredményre, ha kategóriák szerint osztom fel az egyéneket.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet

A lap eredeti címe: „https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Információcsere&oldid=59179”