„Nők munkanélkülisége” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2012. május 18., 19:26-kori változata

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/noi_dar.xlsx

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A vizsgálatban az 1992-től 2011-ig Magyarország összes régiónkénti munkanélküli nők arányát vizsgálom ugyanezen nők legmagasabb iskolai végzettségükhöz viszonyítva, így a következő kérdésre keresem a választ: Mikor voltak a nők relatíve rosszabb helyzetben a foglalkoztatás kapcsán a legmagasabb iskolai végzettséget figyelembe véve?

A feladat előtörténete

Mindig is érdekelt az, hogy miután befejezem tanulmányaimat, milyen eséllyel indulhatok neki a nagybetűs életnek. Így a feladatom alapján a női munkanélküliséget szeretném vizsgálni Magyarországi viszonylatban az ezredfordulót megelőző és követő időszakban, figyelembe véve a munkanélküli nők iskolai végzettségét. Ez alapján egy képet szeretnék kialakítani az elmúlt körülbelül húsz év foglalkoztatási lehetőségeiről illetve munkanélküliségi veszélyekről.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A nők emancipációja és munkaerőpiaci diszkriminációja mellett érdekes témának vélem a nők munkanélküliségének változását az elmúlt 20 évben. A vizsgálatom arra épül, hogy kialakuljon egy hiteles kép a nők munkanélküliségéről. Mielőtt el kezdtem kutatni a témához releváns adatokat, másféle módon próbáltam a helyzetet vizsgálni. Eleinte csak a munkanélküli nők számát vizsgáltam anélkül, hogy összehasonlítanám olyan adatokkal, amelyek nélkül nem is lehetne hiteles adatokat kapni. A nők munkanélküli helyzetéről szinte egyértelműnek gondoltam, hogy a munkanélküliség adatai folyamatos növekvő tendenciát mutatnak az 1990-es évektől napjainkig, és relatíve a legjobb kilátásaik a munkaerőpiacon az Észak-Magyarország régióban élő nőknek van, hiszen a fővároshoz közel élnek. Ennek ellentétben a számításaim alapján más adatokat kaptam.

A táblázatom a következők alapján épült fel:

• 1992-től 2011-ig vizsgáltam az adatokat
• Magyarország hét régiójában élő nők adatai vizsgáltam: Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld
• a munkanélküliség vizsgálatához elengedetlen attribútum a népesség szám, így a nők népesség számát kigyűjtöttem az adott évben és régióban
• ahhoz, hogy az adatokat össze tudjam hasonlítani, meg kell adni a gazdaságilag aktív és a foglalkoztatott nők számát az adott évben és régióban
• továbbá kigyűjtöttem a munkanélküli nők számát a legmagasabb iskolai végzettségük alapján az adott évben és régióban:
  • Általános iskola 8 osztálya és annál kevesebb
  • Szakmunkásképző, szakiskola
  • Gimnázium, egyéb középiskola
  • Főiskola, egyetem
• végül a munkanélküli nők számát gyűjtöttem ki az adott régióban és az adott évben

A táblázatomat kiegészítettem úgy, hogy az attribútumokat arányszámban is megadtam a könnyebb összehasonlíthatóság végett.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Objektumok (sorok)

• 1992. évtől 2011. évig
• Magyarország 7db régiója: Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, illetve az összes régió adatai összesen

Attribútumok (X, Y oszlopok)

• női népesség száma (irányérték: 0 = ha a női népesség száma nő, nő az Y értéke, mértékegység: fő)
• nők gazdasági aktivitása:
  • foglalkoztatottak (irányérték: 1 = ha a foglalkoztatottak száma nő, csökken az Y értéke, mértékegység: fő)
  • gazdaságilag aktívak (irányérték: 1 = ha a gazdaságilag aktívak száma nő, csökken az Y értéke, mértékegység: fő)
  • gazdaságilag nem aktívak (irányérték: 0 = ha a gazdaságilag nem aktívak száma nő, nő az Y értéke, mértékegység: fő)
• női foglalkoztatottak száma legmagasabb iskolai végzettség szerint:
  • Általános iskola 8 osztálya és annál kevesebb (irányérték: 0, mértékegység: fő)
  • Szakmunkásképző, szakiskola (irányérték: 1, mértékegység: fő)
  • Gimnázium, egyéb középiskola (irányérték: 1, mértékegység: fő)
  • Főiskola, egyetem (irányérték: 1, mértékegység: fő)
• a munkanélküli nők száma legmagasabb iskolai végzettség szerint:
  • Általános iskola 8 osztálya és annál kevesebb (irányérték: 0, mértékegység: fő)
  • Szakmunkásképző, szakiskola (irányérték: 1, mértékegység: fő)
  • Gimnázium, egyéb középiskola (irányérték: 1, mértékegység: fő)
  • Főiskola, egyetem (irányérték: 1, mértékegység: fő)
• (Y) munkanélküli nők száma (mértékegység: fő)

Ezek az adatok méretfüggőségét átalakítottam arányszámokká, így a következő oszlopok keletkeztek a könnyebb összehasonlíthatóság végett:

• A 15-24 éves munkanélküli nők aránya az ugyanilyen korosztályú és nemű népesség körében
• A 15-74 éves munkanélküli nők aránya az ugyanilyen korosztályú és nemű népesség körében
• A foglalkoztatott nők aránya a női népesség számához viszonyítva
• A gazdaságilag aktív nők aránya a női népesség számához viszonyítva
• A gazdaságilag nem aktív nők aránya a női népesség számához viszonyítva
• Általános iskola 8 osztálya és annál kevesebb iskolai végzettségű foglalkoztatott nők aránya a női népesség számához viszonyítva
• Szakmunkásképző, szakiskola végzettségű foglalkoztatott nők aránya a női népesség számához viszonyítva
• Gimnázium, egyéb középiskola végzettségű foglalkoztatott nők aránya a női népesség számához viszonyítva
• Főiskola, egyetem végzettségű foglalkoztatott nők aránya a női népesség számához viszonyítva
• Általános iskola 8 osztálya és annál kevesebb iskolai végzettségű munkanélküli nők aránya a női népesség számához viszonyítva
• Szakmunkásképző, szakiskola végzettségű munkanélküli nők aránya a női népesség számához viszonyítva
• Gimnázium, egyéb középiskola végzettségű munkanélküli nők aránya a női népesség számához viszonyítva
• Főiskola, egyetem végzettségű munkanélküli nők aránya a női népesség számához viszonyítva

A feladat által érintett célcsoportok

A feladat célcsoportjai azok a nők, akik Magyarország bármely régiójában élnek, munkanélküliek, gazdaságilag aktívak és iskolát végzettek.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az értékelés lehet ösztönös, intuíciókra alapozó szakértői vélemény alapján:

• Internetes adatgyűjtés (90 perc)
• Táblázatok készítése (90 perc)
• A táblázatok adatainak összevetése a saját kutatással (30 perc)
• Szakértői véleményalkotás (60 perc)
• Egyeztetések a megrendelővel (180 perc)
• Átlagos órabér 1000 Ft
• Összes idő: 450 perc Költség: 12 250 Ft

Az értékelés történhet hasonlóságelemzés készítésével:

• Adatgyűjtés (Internet) (15 perc)
• Tanulási minta készítése (15 perc)
• Modellezés (30 perc)
• A hasonlóságelemzéshez értő szakember véleményalkotása (30 perc)
• Összes idő: 90 perc Költség: 2 250 Ft

Az idő és a költségek szempontjából is a hasonlóságelemzés bizonyul jobb módszernek. 10 000 Ft reményében kezdem meg a tananyag alkalmazását.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Az kapott táblázat adatait összevetettem a női össznépesség számával, így viszonyítási arányszámokat (attribútumokat) kaptam, melyek a következők:

• A 15-74 éves munkanélküli nők aránya az ugyanilyen korosztályú és nemű népesség körében
• A foglalkoztatott nők aránya a női népesség számához viszonyítva
• A gazdaságilag aktív nők aránya a női népesség számához viszonyítva
• A gazdaságilag nem aktív nők aránya a női népesség számához viszonyítva
• Általános iskola 8 osztálya és annál kevesebb iskolai végzettségű foglalkoztatott nők aránya a női népesség számához viszonyítva
• Szakmunkásképző, szakiskola végzettségű foglalkoztatott nők aránya a női népesség számához viszonyítva
• Gimnázium, egyéb középiskola végzettségű foglalkoztatott nők aránya a női népesség számához viszonyítva
• Főiskola, egyetem végzettségű foglalkoztatott nők aránya a női népesség számához viszonyítva
• Általános iskola 8 osztálya és annál kevesebb iskolai végzettségű munkanélküli nők aránya a női népesség számához viszonyítva
• Szakmunkásképző, szakiskola végzettségű munkanélküli nők aránya a női népesség számához viszonyítva
• Gimnázium, egyéb középiskola végzettségű munkanélküli nők aránya a női népesség számához viszonyítva
• Főiskola, egyetem végzettségű munkanélküli nők aránya a női népesség számához viszonyítva

Ezen attribútumok 1992. évtől 2011. évig, Magyarország összes régiója (7db) szerint kerültek összehasonlításra.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az elemzésem alapján összesítve a következőket állapítottam meg:

• A munkanélküli nők száma a női népesség számhoz viszonyítva az ezredforduló környékéig, 2002-ig csökkenő tendenciát, majd 2002-től növekvő tendenciát mutat.
• Az ezredforduló előtt, 2004-ig a legtöbb munkanélküli nő általános iskola 8 osztályos, illetve annál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezik. A legkevesebb munkanélküli nő főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkezik.
• 2004. év után a legtöbb munkanélküli nő gimnázium, egyéb középiskola végzettséggel rendelkezik, a legkevesebb munkanélküli nő főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkezik.
• Azonban megállapítható, hogy a főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkező munkanélküli nők száma folyamatos növekedő tendenciát mutat 1992. évtől 2011. évig.
• A munkanélküli nők aránya a női népesség számához viszonyítva az Észak-Magyarország régióban illetve az Észak-Alföld régióban él, amely két régió adatai évtől függetlenül a legmagasabb munkanélküliségi arányt mutatja.

Értékelés évekre és régiókra lebontva (ösztönös értékelés eredménye - számított értékek eredménye):

• tény: 1992-től 1995-ig nem sokban tértek el az adatok: Nyugat-Dunántúl régióban volt a legkevesebb, és az Észak-Magyarország régióban a legtöbb munkanélküli nő a női népesség számához viszonyítva , illetve a legmagasabb iskolai végzettségüket tekintve a legkevesebb munkanélküli nő főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezett, a legtöbb munkanélküli nő általános iskola 8 osztálya vagy annál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezett.

saját vélemény: Az adott években a számításaim előtt úgy gondoltam, hogy Észak-Magyarország régióban élt a legtöbb foglalkoztatott nő a női népesség számához viszonyítva, hiszen a fővároshoz közel élnek. A legmagasabb iskolai végzettségüket tekintve nem tért el a véleményem a számított adatoktól.

• tény: 1996-ban a Dél-Alföld régióban volt a legkevesebb munkanélküli nő, a legtöbb az Észak-Magyarország régióban, illetve a legmagasabb iskolai végzettségüket tekintve a legkevesebb munkanélküli nő főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezett, a legtöbb munkanélküli nő általános iskola 8 osztálya vagy annál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezett.

saját vélemény: Az adott évben az Észak-Magyarország régióban élő nők a legkevesebben munkanélküliek. Az iskolai végzettségüket tekintve a saját véleményem nem tért el a számított adatoktól.

• tény: 1997-ben: újra a Nyugat-Dunántúl régióban élő munkanélküli nők aránya a legkisebb, szinte azonos értékkel a Dél-Alföld régióban élő munkanélküli nők arányával, a legtöbb munkanélküli nő az Észak-Magyarország régióban élt, illetve a legmagasabb iskolai végzettségüket tekintve szintén a legkevesebb munkanélküli nő főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezett, a legtöbb munkanélküli nő általános iskola 8 osztálya vagy annál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezett.

saját vélemény: Az adott évben szintén eltért a saját véleményem a számítottaktól a régiókat tekintve. A véleményem szerint az Észak-Magyarország régióban élő nők a legkevesebben munkanélküliek. Az iskolai végzettségüket tekintve a saját véleményem nem tért el a számított adatoktól.

• tény: 1998-tól 2000-ig nem sokban tértek el az adatok, szinte hasonló arányban a legkevesebben a Dél-Alföld, Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl régióban élő munkanélküli nők voltak, a legtöbb munkanélküli nő Észak-Magyarország régióban élt, illetve legmagasabb iskolai végzettséget tekintve a legtöbb munkanélküli nő már nem csak az általános iskola 8 osztály vagy annál kisebb végzettséggel, hanem a gimnázium vagy egyéb középiskolai végzettséggel rendelkezett.

saját vélemény: Az adott években a számításaim előtt úgy gondoltam, hogy Észak-Magyarország régióban élt a legtöbb foglalkoztatott nő a női népesség számához viszonyítva, hiszen a fővároshoz közel élnek. A legmagasabb iskolai végzettségüket tekintve eltért a véleményem a számított adatoktól. A saját véleményem szerint az általános iskola 8 osztály vagy annál kisebb végzettséggel rendelkező nők munkanélküliek a legtöbben.

• tény: 2001-től 2005-ig szintén csak kis mértékben tértek el az adatok, a legkevesebb munkanélküli nő Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl régióban élt, a legtöbb munkanélküli nő a női népesség számhoz viszonyítva Észak-Magyarország és Dél-Dunántúl régióban élt, illetve a legmagasabb iskolai végzettségüket tekintve a legkevesebb munkanélküli nő főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezett, a legtöbb munkanélküli nő gimnázium vagy egyéb középiskolai végzettséggel rendelkezett.

saját vélemény: Az adott években a számításaim előtt úgy gondoltam, hogy Észak-Magyarország régióban élt a legtöbb foglalkoztatott nő, ellentétben a számított adatokkal. A legmagasabb iskolai végzettségüket tekintve szintén eltért a véleményem a számított adatoktól. A saját véleményem szerint az általános iskola 8 osztály vagy annál kisebb végzettséggel rendelkező nők munkanélküliek a legtöbben.

• tény: 2006-tól 2009-ig a legkevesebb munkanélküli nő Közép-Magyarország régióban élt, a legtöbb munkanélküli nő a női népesség számhoz viszonyítva Észak-Alföld régióban élt, illetve a legmagasabb iskolai végzettségüket tekintve a legkevesebb munkanélküli nő főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezett, a legtöbb munkanélküli nő gimnázium vagy egyéb középiskolai végzettséggel rendelkezett.

saját vélemény: Az adott években mért adatok eltértek a számításaim előtti véleményemtől. Úgy gondoltam, hogy Észak-Magyarország régióban élt a legtöbb foglalkoztatott nő. A legmagasabb iskolai végzettségüket tekintve szintén eltért a véleményem a számított adatoktól. A saját véleményem szerint az általános iskola 8 osztály vagy annál kisebb végzettséggel rendelkező nők munkanélküliek a legtöbben.

• tény: 2010-ben és 2011-ben a legkevesebb munkanélküli nő a Nyugat-Dunántúl régióban élt, a legtöbb munkanélküli nő a női népesség számhoz viszonyítva Észak-Magyarország régióban élt, illetve a legmagasabb iskolai végzettségüket tekintve a legkevesebb munkanélküli nő főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezett, a legtöbb munkanélküli nő gimnázium vagy egyéb középiskolai végzettséggel rendelkezett.

saját vélemény: Az adott években mért adatok eltértek a számításaim előtti véleményemtől. Úgy gondoltam, hogy Észak-Magyarország régióban élt a legtöbb foglalkoztatott nő. A legmagasabb iskolai végzettségüket tekintve szintén eltért a véleményem a számított adatoktól. A saját véleményem szerint az általános iskola 8 osztály vagy annál kisebb végzettséggel rendelkező nők munkanélküliek a legtöbben.

Eredmények a COCO táblázat alapján

1992-től 2011-ig a becsült és a tény adatok hasonló függvénygörbét mutatnak, eltérő függvényadatokkal. Az értékek legjobban az 1997-től 2001-ig intervallumban közelítenek egymáshoz. A becslés 2005-ben tért el a legjobban a tény adattól. A fenti adatokból arra lehet következtetni, hogy az 1997-től 2001-ig történő időszak könnyebben becsülhető volt, nagy valószínűséggel a munkanélküliségre ható tényezők nem változtak az 5 év alatt, és így a becslés majdnem megközelítette a valós értéket. Ezzel ellentétben a 2005-ös év munkanélküliségre ható adatai nehezen becsülhetők voltak, valószínűleg a becslés nem vette figyelembe a külgazdasági hatásokat. Tehát feltételezhetően a becslést végző nem számolt azzal, hogy külföldön az euró övezetben elkezdődött a máig is tartó gazdasági válság, melynek itthon is érződött a hatása a női munkanélküliségre vonatkozóan is.

A döntéshozónak stratégiai tervet kell készíteni a munkanélküliség, ezen belül a női munkanélküliség csökkentésére. A stratégiai programot alprogramokra, operatív cselekvési programokra, regionális programokra kell bontania. A programok kialakításában a legfontosabb a gazdaságfejlesztés élénkítésével a munkahelyteremtés növelése. A női munkavállalók esélyegyenlőségének növelése a munkavállalás terén is kiemelkedő szerepet kell kapjon a stratégia kidolgozásában. A stratégia kidolgozásában alapvető fontosságú új oktatáspolitika kialakítása, a felsőoktatás átalakítása (felsőoktatási létszám csökkentése), a középiskolák erősítése illetve a közép fokú szakképzést nyújtó intézmények előtérbe helyezése.

A számítások alapján kimutatható, hogy a COCO kellően objektív módszer a női munkanélküliség hosszú távú alakulásának kimutatására és ezt a módszert tudom ajánlani a döntéshozóknak a döntésük előkészítése támogatására.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A kapott adatokból arra következtetek, hogy az ezredforduló közeli években (2002, 2003, 2004. év) voltak a nők relatíve jobb helyzetben a foglalkoztatás kapcsán a legmagasabb iskolai végzettséget figyelembe véve, illetve a 2011-es évben relatíve a legrosszabb helyzetben. Ajánlásom a következő: Mivel az adatok alapján megállapítható, hogy a főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkező munkanélküli nők száma folyamatos növekedő tendenciát mutat 1992. évtől 2011. évig az adott női népesség számhoz és gazdasági aktivitás számhoz viszonyítva, relatíve jobb eséllyel indul az, aki szakmunkásképző iskolát, illetve valamilyen szakiskolát végez el.

A megoldás költsége: 12 250 Ft, időigénye: 450 perc, ha nem a hasonlóságelemzés módszerrel van elvégezve a számítás. Viszont a hasonlóságelemzés módszere pontos és objektív, költsége: 2 250 Ft, időigénye: 90 perc. Így a megspórolt idő és költség összesen 10.000 Ft, 360 perc mindamellett, hogy a kapott értékek hitelesek és tényszerűek. Hasznossága abban is megmutatkozik, hogy az adataiból levonható következtetések pontosabban szolgálják a döntéshozókat. A pénzben nem kifejezett hasznossági értéke magasabb, mint a tényleges forintálisan kifejezhető hasznossága.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet