„Egészségügyi helyzet értékelése” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság)
 
(2 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 
 
== Forrás ==
 
== Forrás ==
  
23. sor: 22. sor:
  
 
Minden személyt érintettnek tekintek, akit a kérdés érdekel, de különösképpen azokat, akik valamiért kénytelenek határozottan állást foglalni a dologgal kapcsolatban, pl.: politikusok, újságírók.  
 
Minden személyt érintettnek tekintek, akit a kérdés érdekel, de különösképpen azokat, akik valamiért kénytelenek határozottan állást foglalni a dologgal kapcsolatban, pl.: politikusok, újságírók.  
== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==
+
   
 
+
==Objektumok (sorok)==
Jelenleg az '''információ költséghatékonyságának''' mérésére a vállalkozások többsége nem fordít figyelmet. Nem igazán méri, használja az idevonatkozó mérési módszereket.
+
Az objektumok a következők:
 
 
A feladat és annak megoldása egyfelől '''mintát''' próbál adni arra, hogy az e-business tevékenységet folytató vállalkozások a vizsgálatba milyen attribútumokat vegyenek be a információ költségtervezéséhez.
 
Másfelől arról is képet ad, hogy a vizsgálatba bevont jellemzőket tekintve, az összehasonlításban résztvevő cégek (objektumok) szigorúan OBJEKTÍVEN nézve, milyen eredményesek az e-business ráfordításuk költséghatékonyságában.
 
 
 
Tehát vizsgálva képet kapunk arról, hogy az egyes cégek '''információ ráfordítás költséghatékonysága''' az egyes vizsgálati jellemzők mentén mennyire tekinthető a vizsgált objektum körben arányosnak, alul, vagy felülértékeltnek.
 
 
 
Az alulértékelés költségtartalékok meglétét jelenti (nagyon takarékosan költöttek), a túlértékelés pedig az indokolatlan költekezést bizonyít(hat)ja.
 
 
 
A számítások alapján tehát megállapítható, hogy melyik vállalkozás ''információ ráfordítása a legjobb, leghatékonyabb'' a megadott szempontok alapján végzett vizsgálati körben.
 
 
 
 
 
'''Összefoglalva:''' Az elemzés alapvetően három várható hasznossági centrum köré épül fel:
 
 
 
- vizsgált jellemzők és azok adekvát mivoltának értékelése, a választás helyességének visszaigazolása
 
 
 
- az egyes cégek közötti információ ráfordítási költekezési rangsor az attribútumok alapján
 
 
 
- a COCO függvény becsült értékeinek összehasonlítása a tény értékekkel (célfüggvény értékei)
 
 
 
== A válaszokat befolyásoló tényezők ==
 
 
 
Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.
 
 
 
== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==
 
 
 
1. Objektumok meghatározása (30., 34., 35., 58., 74., 97. számú kérdőívet kitöltő vállalat)
 
 
 
2. Attribútumok meghatározása (Internet használat első éve, Vállalkozás mérete, E-innovátor attitűd, Elektronikus értékesítés aránya, Elektronikus beszerzés aránya)
 
 
 
3. Cél kijelölése: az üzleti információ vásárlására fordított összeg minimalizálása
 
 
 
4. Az adatok összegyűjtése a kérdőívek adatai alapján értékoszlopos struktúrában.
 
 
 
5. Pivot tábla elkészítése.
 
 
 
6. Helyezés tábla elkészítése Sorszám képlet segítségével.
 
 
 
7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)
 
 
 
8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.
 
 
 
9. Érzékenység és fontosság vizsgálatok az egyes attribútumok esetében (átlag és szórás)
 
 
 
 
 
Első lépésben az adatok felkutatása, rendszerezése, történt meg egy-értékoszlopos struktúrában, majd az Excel segítségével a szűrők elhelyezése, a metaadatbázis és a kimutatás (pivot) elkészítése.
 
 
 
== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==
 
 
 
A számítások a következő eredményekre vezetnek:
 
 
 
- SOLVER eredménye (információ ráfordítások arányosságának összehasonlítása az objektumok között)
 
 
 
- Az egyes attribútumok (vállalati jellemzők) SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása az információ ráfordítással kapcsolatban
 
 
 
- Attribútumok FONTOSSÁGI rangsora
 
 
 
- Attribútumok ÉRZÉKENYSÉGI rangsora
 
 
 
 
 
 
 
'''SOLVER  eredménye'''
 
 
 
A SOLVER által az attribútum értékek rangsorolásán és célfüggvényen alapuló kiszámított, végső értékeléshez szükséges eredményeket mutatja az alábbi táblázat:
 
 
 
 
 
{||rules=cols border=1
 
 
 
 
 
!cég sorszáma
 
!üzleti információ vásárlására költött összeg (Y)
 
!COCO becslés (Y*)
 
!Különbség
 
!Ítélet (10%-os határ)
 
!% (eltérés)
 
 
 
|-
 
| 30
 
| align="right" | 9 900 000
 
| align="right" | 18 999 999
 
| align="right"| -8 999 999
 
| keveset költ
 
| align="right"| -47,62%
 
 
 
|-
 
| 34
 
| align="right"| 19 800 000
 
| align="right"| 18 899 999
 
| align="right"| 900 001
 
| arányos ráfordítás
 
| align="right"| 4,76%
 
 
 
|-
 
| 35
 
| align="right"| 27 000 000
 
| align="right"| 18 899 999
 
| align="right"| 8 100 001
 
| sokat költ
 
| align="right"| 42,86%
 
 
 
|-
 
|bgcolor="#FF8C00"| 58
 
| align="right"| 2 500 000
 
| align="right"| 35 749 999
 
| align="right"| -33 249 999
 
| keveset költ
 
| align="right"| -93,01%
 
 
 
|-
 
| 74
 
| align="right"| 69 800 000
 
| align="right"| 35 749 999
 
| align="right"| 35 250 001
 
| sokat költ
 
| align="right"| 93,01%
 
 
 
|-
 
| 97
 
| align="right"| 30 630 000
 
| align="right"| 30 629 998
 
| align="right"| 2
 
| arányos ráfordítás
 
| align="right"| 0,00%
 
 
 
|}
 
 
 
 
 
A számítások alapján a vizsgált objektumkörben (vállalkozások között) a 34. és a 97. számú vállalat információ ráfordításait tekinthetjük arányosnak.
 
A Solver ítélet oszlop értékei az alábbiak:
 
 
 
• 10% alatt van a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának abszolút értéke: „arányos ráfordítás” (előnyt élveznek a kiválasztásnál)
 
 
 
• 10%-ot meghaladja a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának értéke:  A) ha negatív, akkor „keveset költ infóra", B) ha pozitív, akkor „sokat költ infóra"
 
 
 
 
 
A SOLVER eredményei alapján a sárga háttérrel kiemelt '''58. számú objektum''' a legköltséghatékonyabb az információ ráfordításban.
 
 
 
 
 
'''Attribútumok SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása'''
 
 
 
Az egyes attribútumok információ költségalakításában betöltött szerepének súlyát a COCO munkalap B43:F48 tartományában lévő arányok mutatják.
 
A SOLVER által arányos ráfordításokat mutató 34. sz. vállalatnál látható, hogy az alábbiakban felsorolt attribútumok az információ ráfordítás költségéhez
 
 
 
az internet használat első éve  13,23%,
 
 
 
a cég mérete                    36,60%,
 
 
 
az e-innovátor attitűd          15,01%,
 
 
 
az elektronikus beszerzés aránya 26,37%,
 
 
 
az elektronikus értékesítés aránya  8,79%
 
 
 
arányban járultak hozzá.
 
 
 
 
 
Ehhez képest a 97. sz. vállalatnál lényeges eltérés két attribútumnál figyelhető meg:
 
 
 
az internet használat első éve  25,94%,
 
 
 
az elektronikus értékesítés aránya  25,94%.
 
 
 
 
 
Látható, hogy az egyes attribútumok információ ráfordítás költség arányának ''jelentős eltérése esetén'' is beszélhetünk összehasonlíthatóságról, már ami az információ ráfordítás költségeit illeti.
 
 
 
 
 
'''FONTOSSÁGI rangsor'''
 
 
 
A SOLVER által B33:F38 tartományban kiszámított értékek alapján elkészíthetjük az egyes attribútumokhoz tartozó értékek átlagait, amelyek alapján egy rangsor állítható fel (B51:F51 tartomány cellái.)
 
A rangsor a következő lett így az attribútumok között:
 
 
 
1. cég mérete
 
 
 
2. az internet használat első éve
 
 
 
3. az elektronikus beszerzés aránya
 
 
 
4. az elektronikus értékesítés aránya
 
 
 
5. az e-innovátor attitűd.
 
 
 
 
 
 
 
'''ÉRZÉKENYSÉGI rangsor'''
 
 
 
Az érzékenységi rangsor a fontossági rangsornál említett SOLVER értékek szórása alapján került megállapításra (B52:F53 cellák adatai.)
 
Ezek szerint "kiesik" két attribútum: cég mérete és az elektronikus beszerzések aránya.
 
 
 
A rangsor a következő lett így az attribútumok között:
 
 
 
1. elektronikus értékesítés aránya
 
 
 
2. internet használatának első éve
 
 
 
3. e-innovátor attitűd
 
 
 
== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==
 
 
 
Nagyon óvatosan merek csak következtetéseket levonni, vagy akár értékeléseket megfogalmazni, hiszen nagyon csekély számú objektum és attribútum szám állt rendelkezésemre a vizsgálatkor.
 
 
 
Emiatt kizárólag a kis elemszámú minta COCO modellezésének eredményeire szorítkozom.
 
 
 
A számítások alapján beigazolódott, hogy a szubjektíven kiválasztott objektum attribútumok mindegyike hatással van az információ ráfordítás költségére a vállalatok közötti összehasonlításban.
 
 
 
Némely attribútumok komoly befolyást mutattak az eredményekre (I., IV., V.), míg mások viszonylag semlegesek voltak a vizsgálat egyes szempontjait tekintve.
 
 
 
Az egyes attribútumok objektív hatásának fontossága és érzékenysége, valamint a költségvolumenhez számított aránya számszerűsítésre került, amelyek alapján három kategóriába sorolhatóak a vállalatok:
 
 
 
 
 
I. - a túl keveset költekezők: a 30. és az 58. sz. vállalatok, amelyek elvben sokkal kevesebb összeggel, azaz költséghatékonyabban többet "értek el" az összehasonlított attribútumok tekintetében.
 
 
 
II. - az arányosan költekezők: a 34. és 97. sz. vállalatok, amelyek a modell által kiszámított volumenű összeget fordítottak információra.
 
 
 
III. - a túl sokat költekezők: a 35. és 74. sz. vállalat, amelyek a modellben javasolt ráfordításik meghaladják a 10%-os vizsgálati határt,.
 
 
 
 
 
Az egyes római számok egyben helyezést is jelentenek, hiszen a sokkal '''költséghatékonyabban költekező vállalatok versenyképesebben társaiknál''', ugyanis az egyes attribútumoknak megfelelő rangsorolás alapján ők teljesítettek messze a társaik felett a takarékos információs ráfordítást tekintve.
 
 
 
Azok a cégek, amelyek a rangsorban az I. helyen állnak, olyan költségtartalékokkal bírnak az attribútumaikat tekintve, hogy a jövőre nézve potenciális fenyegetést jelenthetnek a többi objektum számára, hiszen hatékonyabban használják fel információs ráfordításaikat. Ennélfogva gyorsabban képesek terjeszkedni az e-business piacokon, reális versenyelőnnyel rendelkeznek, amit képesek lehetnek profitra váltani versenytársaikkal szemben.
 
 
 
Azok a cégek, amelyek a III. kategóriába tartoznak, a vizsgálatban megállapított tűréshatárhoz képest többet költenek, kevésbé hatékonyan az I. kategória cégeinél. Tekintettel az éles piaci versenyre, el kell gondolkozniuk azon, hogy mi lehet az oka a relatíve magasabb költekezésnek.
 
Milyen attribútum lehet, amelyet nem vettek be ugyan a vizsgálatba, azonban olyan költségcentrum lehet, amelyre indokolhatóan elköltésre került a költségtöbblet? Tudnak-e ilyet igazolni a szakemberek a cégben?
 
Ha ''igen'', akkor érdemes újramodellezni, újra rangsorolni és összevetni egy új mátrix alapján az objektumokat.
 
Ha ''nem'' tudnak ilyet felmutatni a cég illetékes vezetői, akkor bizony kérdőre kell vonni őket, miért is tartják, milyen OBJEKTÍV szempont alapján tartják indokoltnak a versenytársakhoz lépest viszonylag magasabb költekezési arányt?
 
 
 
 
 
'''FONTOSSÁGI rangsor értékelése'''
 
 
 
Az információs ráfordítások költségtervezésénél az egyes vállalati jellemzők a költségvolumenre gyakorolt hatását ez a rangsor mutatja. A rangsorból egyértelműen megállapítható, hogy a nagyobb cégek többet költenek és az is kiderül, hogy minél korábban kezdték használni az internetet - tehát az innováció adaptációs besorolás alapján korai elfogadónak számító cégek - annál inkább tulajdonítanak jelentőséget az információs büdzsének.
 
 
 
 
 
'''ÉRZÉKENYSÉGI rangsor értékelése'''
 
 
 
Az érzékenység azt mutatja meg, hogy mennyire érzékeny adott attribútum változására a modell alapján kiszámított (javasolt) összeg (információs ráfordítás költsége.)
 
 
 
A cég méretére és az elektronikus beszerzések arányára érzéketlenséget mutat a modell. Ez meglepő, hiszen logikusan az elektronikus beszerzések komoly hatással kell, hogy legyenek az információ ráfordítására, hiszen igen nagymértékű információ szerzési tevékenységgel kellene, hogy járjon maga a beszerzési tevékenység. Ez további elemzést igényelne, hogy vajon miért is áll fenn ez az érzéketlenség ezen attribútum esetén.
 
 
 
A COCO modellben szereplő attribútum értékek alapján kialakított rangsor determinálja, hogy a ráfordítás költségszámítási célfüggvény összege melyik jellemzők változására a legérzékenyebb.
 
Mindent egybevetve, a fenti elemzések összességét tekintve úgy vélem, hogy az '''Internet bevezetésének éve''' attribútum játszik a legnagyobb szerepet az információ ráfordításának mértékében. Azaz, az IKT innovációjának korai elfogadásának szerepe meghatározó az információ ráfordítás költséghatékonyságában.
 
 
 
 
 
'''GYŐZTES hirdetése'''
 
 
 
Az összesített győztes cég (objektum): '''58. számú kérdőívet kitöltő vállalat'''.
 
 
 
== Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==
 
 
 
A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja.
 
 
 
Ezek alapján a stratégiai döntésében, mérlegelve a versenytársak egyes jellemzőit lényegesen pontosabban "hangolhatja" be, korrigálhatja az információs ráfordításainak költségeit a vizsgált jellemzőknek tükrében.
 
Tehát, növelheti értékesítési %-át, vagy csökkentheti az információ ráfordítást, hogy ennek megfelelően a cégek közötti rangsorban előkelőbb helyet kaphasson, ami a piaci versenyelőnyeinek vélt/valós erősítését célozza.
 
 
 
Tehát az egyik fő szempont a tervezéskor: ''versenyelőnyhöz jutás''.
 
 
 
Itt megemlíteném újra, hogy a '''COCO módszertan vegytiszta objektivitása egy tökéletesen szubjektív döntéssorozat eredményére támaszkodik'''. Azaz, a vizsgáló dönti el, hogy melyik attribútumot veszi be a vizsgálatba, szintén ő dönti el a vizsgált rangsorolást kialakító értékeket (pl. alkalmazotti létszám kategóriák). Itt a vizsgálónak óriási a szakmai felelőssége, hiszen az általa beválogatott jellemzők minősége és mennyisége, annak vizsgált jelenséggel való vélt-valós, adott pillanatban a vizsgáló szubjektuma által az attribútumoknak tulajdonított kapcsolatán áll, vagy bukik.
 
 
 
Emiatt mindenképpen csak egy újra és újraismételt, többféle válogatáson, rostán átesett COCO vizsgálat eredményinek az összehasonlító vizsgálata is adott esetben indokolt lehet, hogy az egyes vizsgált attribútum kombinációkat is, mint objektumokat egymással összehasonlítva kaphassunk még objektívebb képet arról, hogy:
 
 
 
 
 
1. mennyire szakszerűen és célszerűen lettek összeválogatva az egyes attribútumok?
 
 
 
2. mennyire volt használhatóak az optimalizálás eredményei?
 
 
 
3. valóban visszaigazolja-e a gyakorlat a kapott eredményeket, vagy újdonsággal, esetleg meglepetésekkel szolgál-e valamelyik elemében?
 
 
 
 
 
Vizsgálatomban nagyon kevés számú jellemző lett bevonva, amely közvetve, közvetlenül objektív hatással lehet a költségekre. Mindenképpen további vizsgálódás szükséges ahhoz, hogy az információ költségekre leginkább objektív hatást gyakorló jellemzőket felkutassuk és azok ismeretében újraoptimalizáljunk, futtatva tehát a modellt olyan eredményt kapjunk, amelyekben a rangsorolást újraértékelhetjük.
 
 
 
Megjegyzendő azonban, hogy az egyes objektív vizsgálódás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a közvetett, nagyon is szubjektív, emberi értékelések és akaratok (döntések) mentén történő vizsgálódás (Akerlof, 1984).
 
 
 
Nem zárható tehát ki a szubjektivitás a vizsgálati módszertanból sem teljesen ahhoz, hogy igazán való képet kapjunk a vizsgált jelenségekről. Egy túlzott költekezés információra, vagy éppen arányos ráfordítás még sok egyéb tényezőnek is tulajdonítható, amelyet be kell vennünk a végső értékeléskor. Pl. versenytársak reakciói, külső nyomások hatásaira adott válaszok, gazdasági válság okozta externáliák.
 
 
 
 
 
== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==
 
  
'''Felhasznált irodalom'''
+
*Németország
 +
*Magyarország
 +
*Ausztria
 +
*Lengyelország
 +
*Szlovákia
 +
*Csehország
 +
*Románia
  
Akerlof, G.A. (1984): An Economic theorist’s book of Tales. Cambridge: Cambridge University Press, 7-23. p.
+
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
 +
A következő tulajdonságok alapján hasonlítottam össze az objektumokat:
 +
*Egy főre jutó GDP. Mértékegység Euró/fő-minél magasabb, annál jobb.
 +
*Egy főre jutó egészségügyi kiadások. Mértékegység Euró/fő-minél magasabb, annál jobb.
 +
*Egy főre jutó rendelkezésre álló jövedelem. Mértékegység Euró/fő-minél magasabb, annál jobb.
 +
*Naponta dohányzók aránya. Mértékegység %-minél alacsonyabb, annál jobb.
 +
*Szegénységi arány. Mértékegység %-minél alacsonyabb, annál jobb.
  
Arrow, K.J. [1979]: Információ és gazdasági viselkedés. In. Egyensúly és döntés. KJK. Budapest.
 
  
Badinszky Péter (2010): Hazai kis- és középvállalkozások elektronikus üzletvitelét segítő és akadályozó tényezők. E-business adaptáció. PhD értekezés
+
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
 +
Saját elemzés:
 +
*Adatvagyon összegyűjtése(ingyenes).
 +
*Az adatvagyonhoz szükséges programcsomag beszerzési költsége(Office-csomag, ingyenes).
 +
*A szakértői munka(az adatok összehasonlítása):
 +
**Költsége: 3000Ft/óra(önkényes).
 +
**Ráfordított idő:2 óra.
  
Bailey, D. és Brorsen, B.W. [1989]: Price Asymmetry in Spatial Fed Cattle Markets. Western Journal of Agricultural Economics, 14[2], 246 – 252.
+
COCO hasonlóságelemzés:
 +
*Adatvagyon összegyűjtése(ingyenes).
 +
*Az adatvagyonhoz szükséges programcsomag beszerzési költsége(Solver, ingyenes).
 +
*A szakértői munka:
 +
**Költsége:3000Ft/óra
 +
**Ráfordított idő:4 óra.
 +
Összköltség:18000Ft.
  
Bartók István (2001): Vállalatkormányzás, PhD értekezés, 31-32. p.
+
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
 +
A megoldás menete a következőképpen épül fel:
 +
*A "Feladat ismertetése" nevű munkafüzetben a felmerülő kérdés rövid összefoglalója található.
 +
*A "Felhasznált adatok" nevű munkafüzetben a különböző forrásból összegyűjtött adatok találhatók.
 +
*A "Adatbázis" nevű munkafüzetben az összegyűjtött adatokat úgy rendeztem,hogy kimutatást tudjak készíteni.
 +
*A "Pivot" nevű munkafüzet magát a kimutatást tartalmazza egyrészt érték/összeg, másrészt darab/összeg formában.
 +
*A "COCO" nevű munkafüzet a tényleges elemzést tartalmazza a következő táblázatokkal:
 +
  -Alapadatok:A pivotból kinyert, elemzésre váró adatokat tartalmazza(B2-F8).
 +
    Megjegyzés:Az utolsó oszlop(F) az eredeti Y értékeket tartalmazza.
 +
  -Rangsor:Az egyes tulajdonságok értékeit(B11:F17) rangsorolja csökkenő(irányultság:0) vagy növekvő(irányultság:1) sorrendben.
 +
  -Lépcsők:(BB20:E26).
 +
  -Segédtáblázat:(A 26-K35).
 +
    Megjegyzés:Mindkét táblázatot a Solver program fogja kitölteni, ha futtatjuk.
 +
  -COCO:Több részből épül fel;
 +
      -(B29:E35)"F.keres" függvény.A Solver futtatása után lesznek meg a végleges értékek.
 +
      -(F29:F35)Eredeti Y-értékek.
 +
      -(G29:G35)A Solver futtatása után kapott(számított) Y-értékek.
 +
      -(H29:H35)Az eredeti és számított Y-értékek közötti eltérés.
 +
      -(H36)A Solver futtatása.
 +
      -(I29:I35)Százalékos eltérés
 +
      -(J29:J35))"HA" függvény segítségével döntünk az adott objektumról(alulteljesít,túlteljesít,semleges).
 +
      -(K29:k35)A számított értékek hitelességét ellenőrzi a "COCO(2)" munkafüzet segítségével.
 +
      -(A37:E38)A tulajdonságok fontosságát mutatja egyrészt az értékek átlagolásával, másrészt rangsorolásával.
 +
      -(A39:E39)Azt mutatja, hogy az objektumok a tulajdonságok alapján mennyire különülnek el egymástól.
 +
      Ehhez a szórást használjuk, majd a rangsorolást.
 +
*A "COCO inverz" munkafüzetben újra számoljuk az értékeket fordított rangsorolással.Ha a döntés eredménye ellentétes a "COCO" munkafüzet eredményével, akkor az eredményt hitelesnek tekinthetjük.
  
Coase, R.H. (1937): The Nature of the Firm. Economica, 4(13): 386-405. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.
+
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
 +
Az elemzést követően a következő megállapításokat tehetjük:
 +
*A legtöbb objektum kapcsán kiderült, hogy a tulajdonságaik alapján hozott direkt döntés nem tekinthető hitelesnek, ezért ezeket nem célszerű figyelembe venni a végső következtetés levonása kapcsán. Ezzel megválaszoltam a két kérdést:
 +
*1. Nem lehet összehasonlítani Magyarországot ezekkel az objektumokkal, a felhasznált adatok segítségével.
 +
*2. A magyar megfigyelhető érték valóban alacsonynak számít, de a becslés nem hiteles, így nem érdemes erre támaszkodni.
  
Csizmadia Zoltán - Dőry Tibor - Grosz András - Kádár Imre - Lados Mihály - Pakucs János - Rechnitzer János - Somogyi Miklós (2001): Az ipari parkok innovációs szolgáltatásait segítő intézmény- és informatikai hálózat rendszerének kidolgozása. Szerk.: Dőry Tibor. Magyar Innovációs Szövetség, Budapest, 2001. május 15.
+
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
 +
Egy ilyen fontos kérdésben jóval több adat felhasználásával érdemes konkrét kijelentéseket tenni, több adatpontra lenne szükség.  
  
Tóth Lilla (2004):A bizalom szerepe a helyi gazdasági kapcsolatokban. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.
+
Az elemzés eredménye megerősített ebben.Több tulajdonság bevonása az elemzésbe valószínűleg teljesebb képet adott volna, de a téma fontosságának ellenére nem volt könnyű hiteles statisztikai adatokat találni.
 +
Az elemzésbe bevont tulajdonságok közül a "Az állami finanszírozásban résztvevőkre fordított összeg és a teljes ráfordítás aránya" fontos tényezőnek bizonyult.Ebből kifolyólag-mivel 2008-as adatokkal dolgoztam és azóta jelentősen csökkentették az állami férőhelyek számát-joggal feltételezhetjük azt, hogy viszonylag rövid időn belül csökkenni fog a felsőoktatásban résztvevők száma, ami hátrányosan érinti Magyarországot, mivel az eredmény szerint eddig volt ideálisnak tekinthető a létszám.
  
''Elektronikus:''
+
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
 +
A  kérdésemre választ adott az elemzés, az előzetesen elvárt hasznosság teljesült.
  
Miau Wiki:Projekt-portál. (https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Miau_Wiki:Projekt-port%C3%A1l)
 
  
Kertesi Gábor – Reiff Ádám: AZ INFORMÁCIÓ KÖZGAZDASÁGTANA (http://www.econ.core.hu/~kertesi/kertesimikro/kertesimikro_26.pdf)
+
Oktatási segédanyag: http://www.miau.gau.hu/temp/tananyag/ginf/coco_demo.pdf
  
  
 
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]
 
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

A lap jelenlegi, 2012. június 15., 18:39-kori változata

Forrás

A feladat célja

A néhány kiválasztott európai ország férfilakosságának 2009-re becsült születéskor egészségesen várható élettartam adatának összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, az egy főre jutó GDP, a vizsgálat az egy főre jutó egészségügyi kiadások, a naponta dohányzók százalékos aránya és az szegénységi küszöb alatt élő lakosság százalékos aránya alapján készül.

A feladat előtörténete

A magyar lakosság egészségügyi állapotának bemutatása igen népszerű téma. Az utóbbi időben rengeteg cikkel, televízió- és rádióműsorral találkoztam, ami valamiképpen ezzel a témával foglalkozott, és kivétel nélkül mindegyik igen negatív kicsengésű volt. De volt egy másik közös tulajdonságuk is: a többségük úgy tett megállapításokat ebben a kérdésben, hogy nem jelölte meg az adatainak forrását, esetleg megjelölte, de kiderült, hogy egy kis mintán, például egy nem átlagos helyzetű csoportból származnak, és nem is nagyon voltak ezek az adatok ellenőrizhetőek, másokkal összevethetőek. Felmerül a kérdés, hogy egy ilyen súlyú témában lehet-e határozott kijelentéseket tenni konkrét vizsgálatok elvégzése nélkül?

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Magyarország valóban alacsony értéket ér el a lakosság várható élettartamára vonatkozó becslései alapján, de vajon ez mivel magyarázható? A témával foglalkozó irodalom különféle okokat nevez meg, ami a helyzetet kisebb-nagyobb mértékben befolyásolja: ezek egyik csoportja az adott ország gazdasági helyzetével kapcsolatos, másik csoportja az egészségtudatos viselkedéssel kapcsolatos. Ezeket a tényezőket gazdaságpolitikai eszközökkel esetlegesen lehet befolyásolni: nem csak a növekedést serkentő intézkedésekkel, de pl. a dohányzás visszaszorítása érdekében tett intézkedésekkel. Két kérdésre szeretnék választ kapni:

  • 1: össze lehet-e hasonlítani Magyarországot a vizsgálatba vont mutatók alapján a visegrádi országokkal, valamint Szlovákiával, Németországgal, Romániával és Ausztriával?
  • 2: a hasonlóság-elemzés eredményeképpen valóban rossz-e a helyzet, vagyis az indokoltnál alacsonyabb-e a férfiak 2009-re becsült születéskor egészségesen várható élettartama?

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A vizsgálatba a visegrádi országokon kívül Szlovákiát, Németországot, Romániát és Ausztriát vettem be, az adatokat az EUROSTAT adatbázisából nyertem.

A feladat által érintett célcsoportok

Minden személyt érintettnek tekintek, akit a kérdés érdekel, de különösképpen azokat, akik valamiért kénytelenek határozottan állást foglalni a dologgal kapcsolatban, pl.: politikusok, újságírók.

Objektumok (sorok)

Az objektumok a következők:

  • Németország
  • Magyarország
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Szlovákia
  • Csehország
  • Románia

Attribútumok (X, Y oszlopok)

A következő tulajdonságok alapján hasonlítottam össze az objektumokat:

  • Egy főre jutó GDP. Mértékegység Euró/fő-minél magasabb, annál jobb.
  • Egy főre jutó egészségügyi kiadások. Mértékegység Euró/fő-minél magasabb, annál jobb.
  • Egy főre jutó rendelkezésre álló jövedelem. Mértékegység Euró/fő-minél magasabb, annál jobb.
  • Naponta dohányzók aránya. Mértékegység %-minél alacsonyabb, annál jobb.
  • Szegénységi arány. Mértékegység %-minél alacsonyabb, annál jobb.


A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Saját elemzés:

  • Adatvagyon összegyűjtése(ingyenes).
  • Az adatvagyonhoz szükséges programcsomag beszerzési költsége(Office-csomag, ingyenes).
  • A szakértői munka(az adatok összehasonlítása):
    • Költsége: 3000Ft/óra(önkényes).
    • Ráfordított idő:2 óra.

COCO hasonlóságelemzés:

  • Adatvagyon összegyűjtése(ingyenes).
  • Az adatvagyonhoz szükséges programcsomag beszerzési költsége(Solver, ingyenes).
  • A szakértői munka:
    • Költsége:3000Ft/óra
    • Ráfordított idő:4 óra.

Összköltség:18000Ft.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A megoldás menete a következőképpen épül fel:

  • A "Feladat ismertetése" nevű munkafüzetben a felmerülő kérdés rövid összefoglalója található.
  • A "Felhasznált adatok" nevű munkafüzetben a különböző forrásból összegyűjtött adatok találhatók.
  • A "Adatbázis" nevű munkafüzetben az összegyűjtött adatokat úgy rendeztem,hogy kimutatást tudjak készíteni.
  • A "Pivot" nevű munkafüzet magát a kimutatást tartalmazza egyrészt érték/összeg, másrészt darab/összeg formában.
  • A "COCO" nevű munkafüzet a tényleges elemzést tartalmazza a következő táblázatokkal:
  -Alapadatok:A pivotból kinyert, elemzésre váró adatokat tartalmazza(B2-F8).
   Megjegyzés:Az utolsó oszlop(F) az eredeti Y értékeket tartalmazza.
  -Rangsor:Az egyes tulajdonságok értékeit(B11:F17) rangsorolja csökkenő(irányultság:0) vagy növekvő(irányultság:1) sorrendben.
  -Lépcsők:(BB20:E26).
  -Segédtáblázat:(A 26-K35).
   Megjegyzés:Mindkét táblázatot a Solver program fogja kitölteni, ha futtatjuk.
  -COCO:Több részből épül fel;
     -(B29:E35)"F.keres" függvény.A Solver futtatása után lesznek meg a végleges értékek.
     -(F29:F35)Eredeti Y-értékek.
     -(G29:G35)A Solver futtatása után kapott(számított) Y-értékek.
     -(H29:H35)Az eredeti és számított Y-értékek közötti eltérés.
     -(H36)A Solver futtatása.
     -(I29:I35)Százalékos eltérés
     -(J29:J35))"HA" függvény segítségével döntünk az adott objektumról(alulteljesít,túlteljesít,semleges).
     -(K29:k35)A számított értékek hitelességét ellenőrzi a "COCO(2)" munkafüzet segítségével.
     -(A37:E38)A tulajdonságok fontosságát mutatja egyrészt az értékek átlagolásával, másrészt rangsorolásával.
     -(A39:E39)Azt mutatja, hogy az objektumok a tulajdonságok alapján mennyire különülnek el egymástól.
      Ehhez a szórást használjuk, majd a rangsorolást.
  • A "COCO inverz" munkafüzetben újra számoljuk az értékeket fordított rangsorolással.Ha a döntés eredménye ellentétes a "COCO" munkafüzet eredményével, akkor az eredményt hitelesnek tekinthetjük.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az elemzést követően a következő megállapításokat tehetjük:

  • A legtöbb objektum kapcsán kiderült, hogy a tulajdonságaik alapján hozott direkt döntés nem tekinthető hitelesnek, ezért ezeket nem célszerű figyelembe venni a végső következtetés levonása kapcsán. Ezzel megválaszoltam a két kérdést:
  • 1. Nem lehet összehasonlítani Magyarországot ezekkel az objektumokkal, a felhasznált adatok segítségével.
  • 2. A magyar megfigyelhető érték valóban alacsonynak számít, de a becslés nem hiteles, így nem érdemes erre támaszkodni.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Egy ilyen fontos kérdésben jóval több adat felhasználásával érdemes konkrét kijelentéseket tenni, több adatpontra lenne szükség.

Az elemzés eredménye megerősített ebben.Több tulajdonság bevonása az elemzésbe valószínűleg teljesebb képet adott volna, de a téma fontosságának ellenére nem volt könnyű hiteles statisztikai adatokat találni. Az elemzésbe bevont tulajdonságok közül a "Az állami finanszírozásban résztvevőkre fordított összeg és a teljes ráfordítás aránya" fontos tényezőnek bizonyult.Ebből kifolyólag-mivel 2008-as adatokkal dolgoztam és azóta jelentősen csökkentették az állami férőhelyek számát-joggal feltételezhetjük azt, hogy viszonylag rövid időn belül csökkenni fog a felsőoktatásban résztvevők száma, ami hátrányosan érinti Magyarországot, mivel az eredmény szerint eddig volt ideálisnak tekinthető a létszám.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A kérdésemre választ adott az elemzés, az előzetesen elvárt hasznosság teljesült.


Oktatási segédanyag: http://www.miau.gau.hu/temp/tananyag/ginf/coco_demo.pdf