„Internethasználók” változatai közötti eltérés
A Miau Wiki wikiből
Rdk7 (vitalap | szerkesztései) |
Rdk7 (vitalap | szerkesztései) (→Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)) |
||
| (25 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | + | =Forrás= | |
| − | + | http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/srslfm.xlsx | |
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | + | =A tervezett alkalmazás/megoldás címe= | |
| − | + | * Az Európai Unió internet felhasználási szokásainak alakulása | |
| − | + | Melyik uniós tagállamban a legnagyobb a női internet felhasználók aránya? | |
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | + | =A feladat előtörténete= | |
| − | + | *Melyik országban érdemes nőknek szóló termékeket értékesíteni az interneten? | |
| − | + | *Személyes érdeklődés. | |
| − | |||
| − | |||
| − | + | =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | |
| − | + | *Az eredményeim szerint napjainkban Svédországban a legnagyobb az internet felhasználó nők aránya.(hivatkozás: excel tábla „Saját megoldás” munkalapon található V157 cella). | |
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | + | * A megoldás pontosságával kapcsolatos kérdések: | |
| − | + | **A „Saját megoldás” munkalapon lévő K3-O3 cellatartományban található pontértékek kellőképpen arányosak-e? | |
| − | + | **A számítás csak a legkisebb hibapontot emeli ki, figyelmen kívül hagyva hogy melyik évben érte el az adott ország. | |
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | + | =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | |
| − | + | Adatgyűjtési problémák: | |
| − | + | * A statisztikai adatok hiányosak voltak | |
| + | * Az adatokat formázni kellett excel táblázatban | ||
| − | + | ==Objektumok (sorok)== | |
| + | * objektumok: | ||
| + | ** Országok/év | ||
| + | ** Objektumok száma:162 (excel tábla "Alapadatok" elnevezésű munkalapon A4-A165 cellatartomány) | ||
| − | + | ==Attribútumok (X, Y oszlopok)== | |
| − | az | + | *X (méret-független, infláció-mentes, ...) |
| − | + | ** Azon személyek aránya, akik sohasem használták az internetet, %-ban kifejezve (%/ország) - Annál megfelelőbb egy ország minél kisebb azoknak az aránya akik soha nem neteztek. | |
| − | + | ** Gyakori internethasználók aránya (naponta vagy majdnem naponta) %-ban kifejezve 16–74 éves férfiak (%/ország) - Annál megfelelőbb egy ország minél kisebb az internetet gyakran használó férfiak aránya. | |
| − | + | ** Gyakori internethasználók aránya (naponta vagy majdnem naponta) %-ban kifejezve 16–74 éves nők (%/ország) - Annál megfelelőbb egy ország minél nagyobb az internetet gyakran használó nők aránya. | |
| + | ** Rendszeres internethasználók aránya (átlagosan hetente legalább egyszer használják) %-ban kifejezve 16–74 éves férfiak (%/ország) - Annál megfelelőbb egy ország minél kisebb az internetet rendszeresen használó férfiak aránya. | ||
| + | ** Rendszeres internethasználók aránya (átlagosan hetente legalább egyszer használják) %-ban kifejezve 16–74 éves nők (%/ország) - Annál megfelelőbb egy ország minél nagyobb az internetet rendszeresen használó nők aránya. | ||
| − | + | *Y = modell konstans (fiktív idealitási pontszám) | |
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | + | =A feladat által érintett célcsoportok= | |
| − | + | * Nőknek szóló termékeket árusító webes áruházak: | |
| − | + | ** Unión belüli piackutatás | |
| − | + | ** Lehetséges piacok feltárása | |
| − | + | * Nemzetközi vagy belföldi futárszolgálatok | |
| − | + | ** Potenciális partnerek keresése a webáruházak között | |
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | + | * A kimutatás eredményei hasznosak lehetnek az érintett csoportok számára, 10.000-15.000 Ft-ot érhet. | |
| − | A | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | + | =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | |
| − | + | * Tantárgy szerinti megoldás: | |
| − | + | ** Költségek: | |
| − | + | *** Liszenszdíjak: 180Ft/ Projekt | |
| − | + | *** Ráfordított idő: 1óra 3500Ft/óra | |
| − | + | *** Speciális program használata: COCO Ingyenes | |
| + | *** Adat beszerzés: KSH.HU Ingyenes | ||
| + | ** Összes költség: 3680Ft | ||
| − | + | ** A megoldás piaci értéke: 13000Ft Ennyiért lehet értékesíteni az elemzést, mivel az adatok feldolgozása objektíven történt. | |
| − | + | *** Az elemzés felhasználhatósága azoknál a vállalkozásoknál ahol nőknek szóló termékeket árusítanak: | |
| − | + | Alkalmas belső felhasználásra, piackutatási, elemzési munkát segíti. | |
| − | + | *** Az elemzés felhasználhatósága azoknál a vállalkozásoknál ahol férfiaknak szóló termékeket árusítanak: | |
| − | + | Alkalmas belső felhasználásra, piackutatási, elemzési munkát segíti. | |
| − | |||
| − | + | * Ösztönös megoldás: | |
| − | + | ** Költségek: | |
| − | + | *** Liszenszdíjak: 180Ft/ Projekt | |
| − | + | *** Ráfordított idő: 2óra 1500Ft/óra | |
| + | *** Adat beszerzés: KSH.HU Ingyenes | ||
| + | ** Összes költség: 3180Ft | ||
| − | + | ** A megoldás piaci értéke: 6000Ft Ennyiért lehet értékesíteni az elemzést, mivel a módszer nem objektív és így minőségi kockázatot rejt magában. | |
| − | + | *** Az elemzés felhasználhatósága azoknál a vállalkozásoknál ahol nőknek szóló termékeket árusítanak: | |
| − | + | Alkalmas belső felhasználásra és marketing tevékenységekre. | |
| + | *** Az elemzés felhasználhatósága azoknál a vállalkozásoknál ahol férfiaknak szóló termékeket árusítanak: | ||
| + | Alkalmas belső felhasználásra és marketing tevékenységekre. | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | + | ||
| − | + | Hasznosság-különbözet a két megoldás között: | |
| − | + | * költségkülönbözet: 500Ft Ennyivel drágább a tantárgy szerinti megoldás: 3680-3180 Ft | |
| − | + | * megoldások érték-különbözete: 7000Ft Ennyivel ér többet a tantárgy szerinti megoldás: 13000-6000 Ft | |
| − | + | * Tervezett összes különbözet: 6500Ft Ennyivel nagyobb az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással. | |
| − | + | ||
| − | + | =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | |
| + | Ösztönös megoldás: | ||
| + | * A vizsgált tulajdonságokat súlyoztam, ezért az értékeik többszörösen eltérnek. A különböző tulajdonságok súlya a K3-O3 cellatartományban található a „Saját megoldás” fülön. | ||
| + | * A C3-G3 cellatartomány mutatja meg a vizsgált tulajdonságok irányát, ez lehet 0 vagy 1. | ||
| + | * A K4-O165 cellatartományban található a vizsgált tulajdonságok irányától függő értéket. | ||
| + | * A Q4-V165 cellatartományban található a K4-O165 cellatartományban lévő értékek K3-O3 cellatartományban található súlyokkal megszorzott értékei. | ||
| + | * A V oszlopban találhatók az ösztönös hibapont értékek a 4-165 sorokban. | ||
| + | |||
| + | Tananyag szerinti megoldás: | ||
| + | * Az „oam” fülön található C4-G165 cellatartományban vannak rögzítve a tulajdonságok alapadatai. | ||
| + | * A C3-G3 cellatartományban találhatóak a meghatározott irányok ami 0 vagy 1 értéket vehet fel. | ||
| + | * A J4-N165 cellatartományban a vizsgált tulajdonságok irányértékekkel megszorzott értékei találhatók. | ||
| + | * A J4-O165 cellatartományban lévő értékek a COCO elemző program segítségével elemzésre került | ||
| + | * Az eredmény az "inverz" fülön található, az A499-J661 cellatartományban. | ||
| + | |||
| + | =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | ||
| + | Ösztönös megoldás: | ||
| + | * A „Saját megoldás” fül V157 cellája mutatja a legalacsonyabb hibapontot. Ennek értelmében az uniós országok között Svédország érte el a legjobb eredményt. A V154-V159 cellatartományban található ösztönös hibapontok azt mutatják, hogy bár 2010-ig folyamatosan javult az internetezők aránya, 2011-ben mégis visszaesett. | ||
| + | |||
| + | * Az eredmények szerint Magyarország az átlagtól jobb értéket mutat és ez mellett töretlen javuló tendenciával bír amit a V94-V99 cellatartomány mutat. | ||
| + | |||
| + | Tananyag szerinti: | ||
| + | * A „direkt” fülön található G500-G661 cellatartományban lévő Becslési adatokat vizsgálva kiderül hogy az uniós országok között Luxemburgban a legnagyobb a női internethasználók száma. Ennek ellenére a G584-G589 cellatartomány adataiból az látszik hogy évről évre csökken ez az arány. | ||
| + | |||
| + | * Magyarország a G590-G595 cellatartományban található becslési adatok alapján 2008-ig javuló tendenciát mutatott majd 2009-ben romlott 2010-ben megint javult és 2011-ben ismét romlott. Ezzel együtt az uniós országok között az átlagosnál nagyobbnak mondható a női internet felhasználók aránya. | ||
| + | |||
| + | =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | ||
| + | * Ösztönös megoldás: Svédországban van a legtöbb női internet felhasználó, tehát itt érdemes leginkább nőknek szóló termékeket értékesíteni web- áruházakon keresztül. | ||
| + | |||
| + | * Tanterv szerinti megoldás: Luxemburgban a legnagyobb a női internet felhasználók aránya, tehát itt érdemes leginkább nőknek szóló termékeket értékesíteni webáruházakon keresztül. | ||
| + | |||
| + | * Konklúzió: Az ösztönös és a tanterv szerinti megoldások nem egyeznek meg. | ||
| + | |||
| + | * Tervezett hasznosság teljesülése: | ||
| + | ** Tanterv szerinti megoldás tervezett hasznosság: A megoldás terv szerinti hasznossága teljesült, képet adott az uniós országok internet felhasználási szokásairól és azok alakulásáról az elmúlt években. | ||
| + | |||
| + | ** Ösztönös megoldás szerinti tervezett hasznosság: A megoldás hasznossága a tanterv szerinti megoldástól eltérően nem bizonyult teljesítettnek. Ez megnyilvánul az eltérő végeredményben is. A módszer nem vett figyelembe minden tényezőt sem az országok adatainak évenkénti változását. A súlyozás során alkalmazott szubjektív módszer nem teszi lehetővé releváns értékek kinyerését. | ||
| + | |||
| + | =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | ||
| + | * Az eredmények eltérnek egymástól ezért el kell dönteni melyik a megbízhatóbb. | ||
| + | |||
| + | * A tananyag szerinti megoldás sokkal objektívebb, tudományos módszereken alapul. A módszer átfogó képet ad az országok évenkénti eredményeiről. Leköveti és megmutatja az egyes országok értékeinek alakulását időben. Ez azt jelenti, hogy a legjobb eredményt elérő ország mellett egy-egy ország egyéni teljesítményét is mérhetjük. Megállapítható, hogy az adott ország javuló vagy romló tendenciát mutat-e. Így a ráfordított összeg jó befektetésnek bizonyult. | ||
| + | **Ennek fényében megállapítható hogy a megoldás hasznossága kielégítő módon teljesült. | ||
| + | |||
| + | * Az ösztönös megoldás szubjektív súlyértékekkel dolgozott amik nem visszaellenőrizhetőek. | ||
| + | **Nyilvánvaló hogy az egyes tulajdonságok nem ugyanolyan súllyal bírnak a vizsgált szempont fényében. Ebből következik hogy a különböző tulajdonságokat fontosságuk vagy ha úgy tetszik hatásfokuk alapján kategorizálni kell. Mivel ez a besorolás egyéni elbírálás alapján történt, nagy kockázatot hordoz magában. A végeredmény kimenetelére nagy hatással van. A megfelelő súlyozás megfelelő eredményeket hozhat de mi a megfelelő súlyozás? Hogyan lehet jól meghatározni? Ez a kérdést nehéz megválaszolni éppen ezért szubjektív. Nincsenek releváns egyének között is homogén mérőszámai. Így az elemzést felhasználó vállalkozás az elemzés megvásárlásával, és eredményei felhasználásával kockázatot vállal. Mindezt figyelembe véve azt kell mondanom, hogy értékét tekintve nem közelíthet meg egy objektív elemzési technikát. Így az ösztönös megoldás 3180Ft-os költsége ár értékarányban messze elmarad a 3680Ft költségű tanterv szerinti megoldástól. Ahogy a terv szerinti hasznosság is mutatja, nem alkalmas mindarra amire a tanterv szerinti megoldás eredménye. | ||
| + | **Mindezeket szem előtt tartva úgy gondolom hogy a hasznosság nem teljesült a kívánt mértékben. | ||
| + | |||
| + | *Tényeken alapuló hasznosság-különbözet a két megoldás között: | ||
| + | ** Tényeken alapuló költségkülönbözet: 500Ft Ennyivel drágább a tantárgy szerinti megoldás: 3680-3180 Ft | ||
| + | **Megoldások tényeken alapuló érték-különbözete: 9000Ft Ennyivel ér többet a tantárgy szerinti megoldás: 13000-4000 Ft | ||
| + | |||
| + | * Tényeken alapuló összes különbözet: 8500Ft Ennyivel nagyobb az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással. Értékkülönbözet=(13000-3680)-(4000-3180) | ||
| + | |||
| + | ** A ténykülönbözet eltérése a tervezettől: 2000Ft. Ennek oka hogy valójában csak 4000Ft-ért lehetett értékesíteni az elemzést. A már fentebb említett észrevételek, hiányosságok következményeként az elemzés csak korlátoltan felhasználható, arra támaszkodni érdemben nem lehet. Inkább csak tájékoztató jellegű információkat tartalmaz. A stratégiai lépések kialakításánál tilos figyelembe venni az ilyen mértékű bizonytalansági tényezővel rendelkező adatokat. Így nincs gyakorlati haszna, inkább csak marketing célokra lehet felhasználni. | ||
| + | |||
| + | * Figyelembe véve a hasznosságok teljesülését, valamint az ösztönös megoldásban rejlő kockázatokat, a tananyag szerinti megoldást választom. | ||
| + | |||
| + | =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | ||
| + | =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= | ||
| + | [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet] | ||
| + | |||
| + | [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]] | ||
| + | [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]] | ||
A lap jelenlegi, 2012. október 23., 17:43-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/srslfm.xlsx
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- Az Európai Unió internet felhasználási szokásainak alakulása
Melyik uniós tagállamban a legnagyobb a női internet felhasználók aránya?
A feladat előtörténete
- Melyik országban érdemes nőknek szóló termékeket értékesíteni az interneten?
- Személyes érdeklődés.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- Az eredményeim szerint napjainkban Svédországban a legnagyobb az internet felhasználó nők aránya.(hivatkozás: excel tábla „Saját megoldás” munkalapon található V157 cella).
- A megoldás pontosságával kapcsolatos kérdések:
- A „Saját megoldás” munkalapon lévő K3-O3 cellatartományban található pontértékek kellőképpen arányosak-e?
- A számítás csak a legkisebb hibapontot emeli ki, figyelmen kívül hagyva hogy melyik évben érte el az adott ország.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Adatgyűjtési problémák:
- A statisztikai adatok hiányosak voltak
- Az adatokat formázni kellett excel táblázatban
Objektumok (sorok)
- objektumok:
- Országok/év
- Objektumok száma:162 (excel tábla "Alapadatok" elnevezésű munkalapon A4-A165 cellatartomány)
Attribútumok (X, Y oszlopok)
- X (méret-független, infláció-mentes, ...)
- Azon személyek aránya, akik sohasem használták az internetet, %-ban kifejezve (%/ország) - Annál megfelelőbb egy ország minél kisebb azoknak az aránya akik soha nem neteztek.
- Gyakori internethasználók aránya (naponta vagy majdnem naponta) %-ban kifejezve 16–74 éves férfiak (%/ország) - Annál megfelelőbb egy ország minél kisebb az internetet gyakran használó férfiak aránya.
- Gyakori internethasználók aránya (naponta vagy majdnem naponta) %-ban kifejezve 16–74 éves nők (%/ország) - Annál megfelelőbb egy ország minél nagyobb az internetet gyakran használó nők aránya.
- Rendszeres internethasználók aránya (átlagosan hetente legalább egyszer használják) %-ban kifejezve 16–74 éves férfiak (%/ország) - Annál megfelelőbb egy ország minél kisebb az internetet rendszeresen használó férfiak aránya.
- Rendszeres internethasználók aránya (átlagosan hetente legalább egyszer használják) %-ban kifejezve 16–74 éves nők (%/ország) - Annál megfelelőbb egy ország minél nagyobb az internetet rendszeresen használó nők aránya.
- Y = modell konstans (fiktív idealitási pontszám)
A feladat által érintett célcsoportok
- Nőknek szóló termékeket árusító webes áruházak:
- Unión belüli piackutatás
- Lehetséges piacok feltárása
- Nemzetközi vagy belföldi futárszolgálatok
- Potenciális partnerek keresése a webáruházak között
- A kimutatás eredményei hasznosak lehetnek az érintett csoportok számára, 10.000-15.000 Ft-ot érhet.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- Tantárgy szerinti megoldás:
- Költségek:
- Liszenszdíjak: 180Ft/ Projekt
- Ráfordított idő: 1óra 3500Ft/óra
- Speciális program használata: COCO Ingyenes
- Adat beszerzés: KSH.HU Ingyenes
- Összes költség: 3680Ft
- Költségek:
- A megoldás piaci értéke: 13000Ft Ennyiért lehet értékesíteni az elemzést, mivel az adatok feldolgozása objektíven történt.
- Az elemzés felhasználhatósága azoknál a vállalkozásoknál ahol nőknek szóló termékeket árusítanak:
- A megoldás piaci értéke: 13000Ft Ennyiért lehet értékesíteni az elemzést, mivel az adatok feldolgozása objektíven történt.
Alkalmas belső felhasználásra, piackutatási, elemzési munkát segíti.
- Az elemzés felhasználhatósága azoknál a vállalkozásoknál ahol férfiaknak szóló termékeket árusítanak:
Alkalmas belső felhasználásra, piackutatási, elemzési munkát segíti.
- Ösztönös megoldás:
- Költségek:
- Liszenszdíjak: 180Ft/ Projekt
- Ráfordított idő: 2óra 1500Ft/óra
- Adat beszerzés: KSH.HU Ingyenes
- Összes költség: 3180Ft
- Költségek:
- A megoldás piaci értéke: 6000Ft Ennyiért lehet értékesíteni az elemzést, mivel a módszer nem objektív és így minőségi kockázatot rejt magában.
- Az elemzés felhasználhatósága azoknál a vállalkozásoknál ahol nőknek szóló termékeket árusítanak:
- A megoldás piaci értéke: 6000Ft Ennyiért lehet értékesíteni az elemzést, mivel a módszer nem objektív és így minőségi kockázatot rejt magában.
Alkalmas belső felhasználásra és marketing tevékenységekre.
- Az elemzés felhasználhatósága azoknál a vállalkozásoknál ahol férfiaknak szóló termékeket árusítanak:
Alkalmas belső felhasználásra és marketing tevékenységekre.
Hasznosság-különbözet a két megoldás között:
- költségkülönbözet: 500Ft Ennyivel drágább a tantárgy szerinti megoldás: 3680-3180 Ft
- megoldások érték-különbözete: 7000Ft Ennyivel ér többet a tantárgy szerinti megoldás: 13000-6000 Ft
- Tervezett összes különbözet: 6500Ft Ennyivel nagyobb az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
Ösztönös megoldás:
- A vizsgált tulajdonságokat súlyoztam, ezért az értékeik többszörösen eltérnek. A különböző tulajdonságok súlya a K3-O3 cellatartományban található a „Saját megoldás” fülön.
- A C3-G3 cellatartomány mutatja meg a vizsgált tulajdonságok irányát, ez lehet 0 vagy 1.
- A K4-O165 cellatartományban található a vizsgált tulajdonságok irányától függő értéket.
- A Q4-V165 cellatartományban található a K4-O165 cellatartományban lévő értékek K3-O3 cellatartományban található súlyokkal megszorzott értékei.
- A V oszlopban találhatók az ösztönös hibapont értékek a 4-165 sorokban.
Tananyag szerinti megoldás:
- Az „oam” fülön található C4-G165 cellatartományban vannak rögzítve a tulajdonságok alapadatai.
- A C3-G3 cellatartományban találhatóak a meghatározott irányok ami 0 vagy 1 értéket vehet fel.
- A J4-N165 cellatartományban a vizsgált tulajdonságok irányértékekkel megszorzott értékei találhatók.
- A J4-O165 cellatartományban lévő értékek a COCO elemző program segítségével elemzésre került
- Az eredmény az "inverz" fülön található, az A499-J661 cellatartományban.
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
Ösztönös megoldás:
- A „Saját megoldás” fül V157 cellája mutatja a legalacsonyabb hibapontot. Ennek értelmében az uniós országok között Svédország érte el a legjobb eredményt. A V154-V159 cellatartományban található ösztönös hibapontok azt mutatják, hogy bár 2010-ig folyamatosan javult az internetezők aránya, 2011-ben mégis visszaesett.
- Az eredmények szerint Magyarország az átlagtól jobb értéket mutat és ez mellett töretlen javuló tendenciával bír amit a V94-V99 cellatartomány mutat.
Tananyag szerinti:
- A „direkt” fülön található G500-G661 cellatartományban lévő Becslési adatokat vizsgálva kiderül hogy az uniós országok között Luxemburgban a legnagyobb a női internethasználók száma. Ennek ellenére a G584-G589 cellatartomány adataiból az látszik hogy évről évre csökken ez az arány.
- Magyarország a G590-G595 cellatartományban található becslési adatok alapján 2008-ig javuló tendenciát mutatott majd 2009-ben romlott 2010-ben megint javult és 2011-ben ismét romlott. Ezzel együtt az uniós országok között az átlagosnál nagyobbnak mondható a női internet felhasználók aránya.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- Ösztönös megoldás: Svédországban van a legtöbb női internet felhasználó, tehát itt érdemes leginkább nőknek szóló termékeket értékesíteni web- áruházakon keresztül.
- Tanterv szerinti megoldás: Luxemburgban a legnagyobb a női internet felhasználók aránya, tehát itt érdemes leginkább nőknek szóló termékeket értékesíteni webáruházakon keresztül.
- Konklúzió: Az ösztönös és a tanterv szerinti megoldások nem egyeznek meg.
- Tervezett hasznosság teljesülése:
- Tanterv szerinti megoldás tervezett hasznosság: A megoldás terv szerinti hasznossága teljesült, képet adott az uniós országok internet felhasználási szokásairól és azok alakulásáról az elmúlt években.
- Ösztönös megoldás szerinti tervezett hasznosság: A megoldás hasznossága a tanterv szerinti megoldástól eltérően nem bizonyult teljesítettnek. Ez megnyilvánul az eltérő végeredményben is. A módszer nem vett figyelembe minden tényezőt sem az országok adatainak évenkénti változását. A súlyozás során alkalmazott szubjektív módszer nem teszi lehetővé releváns értékek kinyerését.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- Az eredmények eltérnek egymástól ezért el kell dönteni melyik a megbízhatóbb.
- A tananyag szerinti megoldás sokkal objektívebb, tudományos módszereken alapul. A módszer átfogó képet ad az országok évenkénti eredményeiről. Leköveti és megmutatja az egyes országok értékeinek alakulását időben. Ez azt jelenti, hogy a legjobb eredményt elérő ország mellett egy-egy ország egyéni teljesítményét is mérhetjük. Megállapítható, hogy az adott ország javuló vagy romló tendenciát mutat-e. Így a ráfordított összeg jó befektetésnek bizonyult.
- Ennek fényében megállapítható hogy a megoldás hasznossága kielégítő módon teljesült.
- Az ösztönös megoldás szubjektív súlyértékekkel dolgozott amik nem visszaellenőrizhetőek.
- Nyilvánvaló hogy az egyes tulajdonságok nem ugyanolyan súllyal bírnak a vizsgált szempont fényében. Ebből következik hogy a különböző tulajdonságokat fontosságuk vagy ha úgy tetszik hatásfokuk alapján kategorizálni kell. Mivel ez a besorolás egyéni elbírálás alapján történt, nagy kockázatot hordoz magában. A végeredmény kimenetelére nagy hatással van. A megfelelő súlyozás megfelelő eredményeket hozhat de mi a megfelelő súlyozás? Hogyan lehet jól meghatározni? Ez a kérdést nehéz megválaszolni éppen ezért szubjektív. Nincsenek releváns egyének között is homogén mérőszámai. Így az elemzést felhasználó vállalkozás az elemzés megvásárlásával, és eredményei felhasználásával kockázatot vállal. Mindezt figyelembe véve azt kell mondanom, hogy értékét tekintve nem közelíthet meg egy objektív elemzési technikát. Így az ösztönös megoldás 3180Ft-os költsége ár értékarányban messze elmarad a 3680Ft költségű tanterv szerinti megoldástól. Ahogy a terv szerinti hasznosság is mutatja, nem alkalmas mindarra amire a tanterv szerinti megoldás eredménye.
- Mindezeket szem előtt tartva úgy gondolom hogy a hasznosság nem teljesült a kívánt mértékben.
- Tényeken alapuló hasznosság-különbözet a két megoldás között:
- Tényeken alapuló költségkülönbözet: 500Ft Ennyivel drágább a tantárgy szerinti megoldás: 3680-3180 Ft
- Megoldások tényeken alapuló érték-különbözete: 9000Ft Ennyivel ér többet a tantárgy szerinti megoldás: 13000-4000 Ft
- Tényeken alapuló összes különbözet: 8500Ft Ennyivel nagyobb az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással. Értékkülönbözet=(13000-3680)-(4000-3180)
- A ténykülönbözet eltérése a tervezettől: 2000Ft. Ennek oka hogy valójában csak 4000Ft-ért lehetett értékesíteni az elemzést. A már fentebb említett észrevételek, hiányosságok következményeként az elemzés csak korlátoltan felhasználható, arra támaszkodni érdemben nem lehet. Inkább csak tájékoztató jellegű információkat tartalmaz. A stratégiai lépések kialakításánál tilos figyelembe venni az ilyen mértékű bizonytalansági tényezővel rendelkező adatokat. Így nincs gyakorlati haszna, inkább csak marketing célokra lehet felhasználni.
- Figyelembe véve a hasznosságok teljesülését, valamint az ösztönös megoldásban rejlő kockázatokat, a tananyag szerinti megoldást választom.
