„Vállalkozások 2011” változatai közötti eltérés
Jkv5 (vitalap | szerkesztései) a (Vállalkozás2011ék lapot átneveztem Vállalkozások 2011 névre) |
Jkv5 (vitalap | szerkesztései) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | |||
Tartalomjegyzék | Tartalomjegyzék | ||
[elrejtés] | [elrejtés] | ||
| 5. sor: | 4. sor: | ||
1 Forrás [http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/google_spec.xls] | 1 Forrás [http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/google_spec.xls] | ||
2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe | 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe | ||
| + | A vállalkozások 2011. évi kereséseit vizsgálja, a gazdasági helyzet által előidézett helyzetre alapoz, vagyis az évvégéhez közeledve mennyien és mikor néztek utána, hogy milyen évet zártak. | ||
| + | |||
3 A feladat előtörténete | 3 A feladat előtörténete | ||
| + | A szakdolgozatomban egy adott vállalkozás életpálya modelljét elemeztem és értékeltem. A különböző életciklusokban való előrelépésnek alapja a fejlődés. Ez a fejlődés sok féleképpen mérhető, az egyik tényezője a vállalkozás jövedelmezőségének növelése. Ezért is gondoltam, hogy megvizsgálom, hogy egyes vállalkozások az évvégéhez közeledve érdeklődnek e az év során elért eredményeik után. | ||
4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája | 4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája | ||
| + | A vállalkozások „szokásainak” vizsgálatához kérdőívet is készíthettem volna. Ez időigényes, mert célratörő és jól érthető kérdéseket kell összeállítani, majd felkutatni vállalkozásokat – akik nem is biztos, hogy segítőkészek lesznek -, végül kiértékelni a kitöltött kérdőíveket és csak utána lehet levonni a konklúziót. A rohanó világban az időből van a legkevesebb az embereknek, ezért mindenképpen egy gyorsabb megoldást kell találni valami olyat, ami nem támaszkodik mások (lásd: cégvezetők) segítségére és jóindulatára. | ||
5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) | 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) | ||
| + | A vizsgálat elsődleges nehézsége az attribútumok meghatározása, tehát azon tulajdonságok meghatározása, amely legjobban jellemezheti a vállalkozások érdeklődéseit. A következő anomália az objektumok meghatározása volt, vagyis az, hogy milyen időszakot vizsgáljak. Az utóbbi problémát tapasztalatból oldottam meg, mert az elmúlt 3 évben a munkahelyemen érzékelhettem, hogy mikor jön el az a pont mikor már a tervezgetési időszak kezd lefutni, és a végrehajtásra, az év végi zárásokra és a jövőn való gondolkodásra koncentrál a vezetőség. Végül négy attribútumot és hat objektumot határoztam meg. Túl sok tulajdonság megadása esetén lényegtelen jellemzőket is tartalmazhat a vizsgálat. Az objektumoknak az év utolsó hat hónapját használtam száma megfelelő ciklust ölel fel. | ||
5.1 Objektumok (sorok) | 5.1 Objektumok (sorok) | ||
| + | * 2011. 07.hó | ||
| + | * 2011. 08.hó | ||
| + | * 2011. 09.hó | ||
| + | * 2011. 10.hó | ||
| + | * 2011. 11.hó | ||
| + | * 2011. 12.hó | ||
| + | |||
5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok) | 5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok) | ||
| + | *bevétel | ||
| + | * könyvelés | ||
| + | * szolgáltatás | ||
| + | * áfa emelés | ||
| + | * vállalkozások 2011 | ||
| + | |||
| + | Az értékeket a Google Insight keresés gyakorisági statisztikájának lekérdezése a kulcsszavakra 2011 július-2011 december havonta alapján kaptam, így a mértékegység darabban értendő. | ||
| + | X-nek veszem a bevétel, könyvelés, szolgáltatás kulcsszavakat negatív iránnyal, tehát az évvége felé közeledve ezek a szavak egyre elavultabbak. Továbbá X-nek veszem az áfa emelést pozitív iránnyal, miszerint az júliustól december felé közeledve egyre többen keresnek rá erre a kulcsszóra. | ||
| + | |||
| + | |||
| + | |||
| + | |||
6 A feladat által érintett célcsoportok | 6 A feladat által érintett célcsoportok | ||
| + | A vizsgálat eredményei a szakdolgozatomhoz is használható az irodalom feldolgozásnál, ahol a magyarországi kis- és középvállalkozásokról jellemzőiről írok. Továbbá az szakdolgozat írás során elolvasott cikkek írói vagy a vállalkozások viselkedését kutatók valószínű, hogy szívesen felhasználnák egy munkájuk során. | ||
7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság | 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság | ||
| + | A vizsgálat elvégzésével a szakdolgozat egyik érdekes színfoltja lehet mind az eredményt tekintve, mind egy új módszer alkalmazás miatt azáltal, hogy nem a szokványos kérdőív készítés módszerét használom. Másik haszna, hogy jelentős időt lehet megtakarítani. | ||
8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) | 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) | ||
| + | * adatbázis létrehozás, majd abból OAM készítése oszlop és sor-összegekkel | ||
| + | * pivot tábla készítés irányok meghatározásával | ||
| + | * sorszámfüggvény segítségével az értékekből direkt és inverz sorszámozás | ||
| + | * modell készítés a negatív irányú szavakból, COCO elemzés és korrelációs együttható kiszámítása | ||
| + | * modell készítés negatív és pozitív irányú szavakból COCO elemzés és korrelációs együttható kiszámítása | ||
| + | |||
9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) | 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) | ||
| + | A vizsgálat során azt feltételeztük, hogy a vállalkozások érdeklődnek az év végéhez közeledve az üzleti évük eredményei után. Mind a két modell bebizonyította, hogy a tény és a becslés között nincs eltérés, tehát a modellek nem becslik szisztematikusan alá vagy fölé a tényeket. Az első modell esetén a korrelációs együttható is 72 %-ban alátámasztja azt a felvetést, hogy a vállalkozások törődnek érdeklődnek az eredményük után. A második modellben a pozitív irányú szó beillesztésével pedig a korrelációs együttható már 99%-os, tehát bizonyítottnak tekinthető a felvetés. Az első modell is jónak bizonyult, de a második jobb. | ||
10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) | 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) | ||
| + | A hasonlóságelemzés jobb módszer, mert pontosabb és objektívebb eredményt kapunk, a kérdőív szubjektív értékelése helyett. Lényegesen kevesebb időd vesz igénybe, és olcsóbb megoldás, mint a nagy reprezentativitás igénylő kérdőívezés megszervezése. | ||
11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) | 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) | ||
| + | Az elemzés azoknak jelent értéket, akik a vállalkozások viselkedését kutatja, és megpróbál általános jellemzőket meghatározni. | ||
12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba | 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba | ||
13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok | 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok | ||
A lap 2012. november 18., 16:32-kori változata
Tartalomjegyzék [elrejtés]
1 Forrás [1] 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A vállalkozások 2011. évi kereséseit vizsgálja, a gazdasági helyzet által előidézett helyzetre alapoz, vagyis az évvégéhez közeledve mennyien és mikor néztek utána, hogy milyen évet zártak.
3 A feladat előtörténete
A szakdolgozatomban egy adott vállalkozás életpálya modelljét elemeztem és értékeltem. A különböző életciklusokban való előrelépésnek alapja a fejlődés. Ez a fejlődés sok féleképpen mérhető, az egyik tényezője a vállalkozás jövedelmezőségének növelése. Ezért is gondoltam, hogy megvizsgálom, hogy egyes vállalkozások az évvégéhez közeledve érdeklődnek e az év során elért eredményeik után.
4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
A vállalkozások „szokásainak” vizsgálatához kérdőívet is készíthettem volna. Ez időigényes, mert célratörő és jól érthető kérdéseket kell összeállítani, majd felkutatni vállalkozásokat – akik nem is biztos, hogy segítőkészek lesznek -, végül kiértékelni a kitöltött kérdőíveket és csak utána lehet levonni a konklúziót. A rohanó világban az időből van a legkevesebb az embereknek, ezért mindenképpen egy gyorsabb megoldást kell találni valami olyat, ami nem támaszkodik mások (lásd: cégvezetők) segítségére és jóindulatára.
5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
A vizsgálat elsődleges nehézsége az attribútumok meghatározása, tehát azon tulajdonságok meghatározása, amely legjobban jellemezheti a vállalkozások érdeklődéseit. A következő anomália az objektumok meghatározása volt, vagyis az, hogy milyen időszakot vizsgáljak. Az utóbbi problémát tapasztalatból oldottam meg, mert az elmúlt 3 évben a munkahelyemen érzékelhettem, hogy mikor jön el az a pont mikor már a tervezgetési időszak kezd lefutni, és a végrehajtásra, az év végi zárásokra és a jövőn való gondolkodásra koncentrál a vezetőség. Végül négy attribútumot és hat objektumot határoztam meg. Túl sok tulajdonság megadása esetén lényegtelen jellemzőket is tartalmazhat a vizsgálat. Az objektumoknak az év utolsó hat hónapját használtam száma megfelelő ciklust ölel fel.
5.1 Objektumok (sorok)
- 2011. 07.hó
- 2011. 08.hó
- 2011. 09.hó
- 2011. 10.hó
- 2011. 11.hó
- 2011. 12.hó
5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)
- bevétel
- könyvelés
- szolgáltatás
- áfa emelés
- vállalkozások 2011
Az értékeket a Google Insight keresés gyakorisági statisztikájának lekérdezése a kulcsszavakra 2011 július-2011 december havonta alapján kaptam, így a mértékegység darabban értendő. X-nek veszem a bevétel, könyvelés, szolgáltatás kulcsszavakat negatív iránnyal, tehát az évvége felé közeledve ezek a szavak egyre elavultabbak. Továbbá X-nek veszem az áfa emelést pozitív iránnyal, miszerint az júliustól december felé közeledve egyre többen keresnek rá erre a kulcsszóra.
6 A feladat által érintett célcsoportok
A vizsgálat eredményei a szakdolgozatomhoz is használható az irodalom feldolgozásnál, ahol a magyarországi kis- és középvállalkozásokról jellemzőiről írok. Továbbá az szakdolgozat írás során elolvasott cikkek írói vagy a vállalkozások viselkedését kutatók valószínű, hogy szívesen felhasználnák egy munkájuk során.
7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
A vizsgálat elvégzésével a szakdolgozat egyik érdekes színfoltja lehet mind az eredményt tekintve, mind egy új módszer alkalmazás miatt azáltal, hogy nem a szokványos kérdőív készítés módszerét használom. Másik haszna, hogy jelentős időt lehet megtakarítani.
8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- adatbázis létrehozás, majd abból OAM készítése oszlop és sor-összegekkel
- pivot tábla készítés irányok meghatározásával
- sorszámfüggvény segítségével az értékekből direkt és inverz sorszámozás
- modell készítés a negatív irányú szavakból, COCO elemzés és korrelációs együttható kiszámítása
- modell készítés negatív és pozitív irányú szavakból COCO elemzés és korrelációs együttható kiszámítása
9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A vizsgálat során azt feltételeztük, hogy a vállalkozások érdeklődnek az év végéhez közeledve az üzleti évük eredményei után. Mind a két modell bebizonyította, hogy a tény és a becslés között nincs eltérés, tehát a modellek nem becslik szisztematikusan alá vagy fölé a tényeket. Az első modell esetén a korrelációs együttható is 72 %-ban alátámasztja azt a felvetést, hogy a vállalkozások törődnek érdeklődnek az eredményük után. A második modellben a pozitív irányú szó beillesztésével pedig a korrelációs együttható már 99%-os, tehát bizonyítottnak tekinthető a felvetés. Az első modell is jónak bizonyult, de a második jobb.
10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
A hasonlóságelemzés jobb módszer, mert pontosabb és objektívebb eredményt kapunk, a kérdőív szubjektív értékelése helyett. Lényegesen kevesebb időd vesz igénybe, és olcsóbb megoldás, mint a nagy reprezentativitás igénylő kérdőívezés megszervezése.
11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Az elemzés azoknak jelent értéket, akik a vállalkozások viselkedését kutatja, és megpróbál általános jellemzőket meghatározni.
12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
