„Vállalkozások 2011” változatai közötti eltérés

A lap 2012. november 22., 20:38-kori változata

Tartalomjegyzék [elrejtés]

   1 Forrás [1]
   2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A magyar vállalkozások racionális gondolkodásának bizonyítása a Google Insight keresés gyakorisági statisztikájának lekérdezése alapján.

   3 A feladat előtörténete

A szakdolgozatomban egy adott vállalkozás életpálya modelljét elemeztem és értékeltem. A különböző életciklusokban való előrelépésnek alapja a fejlődés. A magyar vállalkozások átlag életkora fiatal, a vállalkozók még most tanulják a különböző vezetési technikák, eszközök használatát. A szakirodalomban való elmélyülés során többször találkoztam a vállalkozó racionális gondolkodásának vizsgálatával, ezért úgy gondoltam, hogy én is körbejárom a témát.

   4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

A szakirodalomi kutatás közben talákoztam egy cikkel, ami a gazdasági válság hatásait vizsgálta a vállalkozások fejlődésére vonatkozólag. A tanulmány szerint a vállalkozások racionálisabban gondolkodnak napjainkban, mint 2006-ban. A racionális magatartás módot a korszerű pénzügyi ismereteknek és a szakmai tudásnak tulajdonították, és az eredmény szerint hozzávetőlegesen 65 %-ban tudatosabbak a vállalkozások. A vizsgálat alapja kérdőívezés. Véleményem szerint ez a módszer szubjektív torzításokkal teli eredményt ad. Próbáltam keresni egy olyan megoldást, ami objektív és a társadalmi megitélést tükrözi. Ezért választottam a Google Insight keresés gyakorisági statisztikájának lekérdezését bevétel, könyvelés, szolgáltatás és áfa emelés a kulcsszavakra. A kapott grafikon alapján még nem lehet egyértelműen állást foglalni a vállalkozások racionális magatartásának társadalmi megitéléséről, ezért további vizsgálatot folytattam.

   5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A vizsgálat elsődleges nehézsége az attribútumok meghatározása, tehát azon tulajdonságok meghatározása, amely legjobban jellemezheti a vállalkozások érdeklődéseit. A döntésem végül az alábbiak miatt esett ezekre az attribútomokra:

• bevétel: a vállalkozó számára a legfontosabb tényező, mivel ha nincs bevétel nincs vállalkozás
• könyvelés: a jó könyvelő megtalálása fél siker a vállalkozó számára. A szakmáját jól értő szakember jelentős megtakarításokat érhet el a vállalkozás számára
• szolgáltatás: a jó szolgáltatás elégedett vevőket eredményez, ami a vállalkozás létrejöttének egyik alapvető célja
• áfa emelés: a jövőre való felkészülést jelzi, ami egy racionális gondolkodás egyik jele

A következő anomália az objektumok meghatározása volt, vagyis az, hogy hány hónap megfigyelése lesz elegendő a hiteles vizsgálat elvégzéséhez. Végül négy attribútumot és hat objektumot határoztam meg. Túl sok tulajdonság megadása esetén lényegtelen jellemzőket is tartalmazhat a vizsgálat. Az objektumoknak az év utolsó hat hónapját használtam száma megfelelő ciklust ölel fel.

       5.1 Objektumok (sorok)

• 2011. 07.hó
• 2011. 08.hó
• 2011. 09.hó
• 2011. 10.hó
• 2011. 11.hó
• 2011. 12.hó

       5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)

• bevétel
• könyvelés
• szolgáltatás
• áfa emelés
• vállalkozások 2011

X-nek veszem a bevétel, könyvelés, szolgáltatás kulcsszavakat negatív iránnyal, tehát az évvége felé közeledve ezek a szavak egyre elavultabbak. Továbbá X-nek veszem az áfa emelést pozitív iránnyal, miszerint az júliustól december felé közeledve egyre többen keresnek rá erre a kulcsszóra.

   6 A feladat által érintett célcsoportok

A vizsgálat eredményei a szakdolgozatomhoz is használható az irodalom feldolgozásnál, ahol a magyarországi kis- és középvállalkozásokról jellemzőiről írok. Továbbá az szakdolgozat írás során elolvasott cikkek írói vagy a vállalkozások viselkedését kutatók valószínű, hogy szívesen felhasználnák egy munkájuk során.

   7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A vizsgálat elvégzésével a szakdolgozat egyik érdekes színfoltja lehet mind az eredményt tekintve, mind egy új módszer alkalmazás miatt azáltal, hogy nem a szokványos kérdőív készítés módszerét használom. Másik haszna, hogy jelentős időt lehet megtakarítani.

   8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

• adatbázis létrehozás, majd abból OAM készítése oszlop és sor-összegekkel
• pivot tábla készítés irányok meghatározásával
• sorszámfüggvény segítségével az értékekből direkt és inverz sorszámozás
• modell készítés a negatív irányú szavakból, COCO elemzés és korrelációs együttható kiszámítása
• modell készítés negatív és pozitív irányú szavakból COCO elemzés és korrelációs együttható kiszámítása

   9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A vizsgálat során azt feltételeztük, hogy a vállalkozások érdeklődnek az év végéhez közeledve az üzleti évük eredményei után. Mind a két modell bebizonyította, hogy a tény és a becslés között nincs eltérés, tehát a modellek nem becslik szisztematikusan alá vagy fölé a tényeket. Az első modell esetén a korrelációs együttható is 72 %-ban alátámasztja azt a felvetést, hogy a vállalkozások törődnek érdeklődnek az eredményük után. A második modellben a pozitív irányú szó beillesztésével pedig a korrelációs együttható már 99%-os, tehát bizonyítottnak tekinthető a felvetés. Az első modell is jónak bizonyult, de a második jobb.

   10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A hasonlóságelemzés jobb módszer, mert pontosabb és objektívebb eredményt kapunk, a kérdőív szubjektív értékelése helyett. Lényegesen kevesebb időd vesz igénybe, és olcsóbb megoldás, mint a nagy reprezentativitás igénylő kérdőívezés megszervezése.

   11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Az elemzés azoknak jelent értéket, akik a vállalkozások viselkedését kutatja, és megpróbál általános jellemzőket meghatározni.

   12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
   13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok