„Vállalkozások 2011” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
44. sor: 44. sor:
  
 
     7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
 
     7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
 +
* Tantárgy szerinti megoldás:
 +
** Költségek:
 +
*** Ráfordított idő: 2 óra 3 000Ft/óra
 +
*** Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése MY-x: COCO Ingyenes
 +
*** Adatvagyon megszerzése: Google Insight Ingyenes
 +
Összes költség: 6 000 Ft
 +
A megoldás piaci értéke: 35 000Ft (Várhatóan ennyiért lehet értékesíteni az elemzést a vállalkozások jellemzőit vizsgáló kutatók számára.)
  
A tanulmány elkészítéséhez szükséges költségek:
+
* Ösztönös megoldás:
* Adatvagyon megszerzése: kérdőívezés során történt, amihez a kitöltők felkereséséhez szükséges telefon- és/vagy üzemanyag költség járul.
+
** Költségek:
* Kiértékelés: kutató munkája és az értékeléshez szükséges statisztikai számításokat elvégző program beszerzése.
+
*** Ráfordított idő: 5 óra 3 000Ft/óra
* Szakértői munkadíjak
+
*** Adatvagyon megszerzése: kérdőívezés 10 000 Ft
* Elvégzéshez szükséges idő: hetekben mérhető
+
Összes költség: 25 000 Ft
 +
A megoldás piaci értéke: 30 000 Ft (Várhatóan ennyiért lehet értékesíteni az elemzést.)
  
Saját vizsgálat, tehát a hasonlóságelemzés elvégzéséhez szükséges költségek:
+
Hasznosság-különbözet a két megoldás között:  
* Adatvagyon megszerzése: internetes letöltés
 
* Kiértékelése: Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése (MY-x)
 
* Munkadíj
 
* Elvégzéshez szükséges idő: napokban mérhető
 
  
A költségkülönbözetet becsült értéke: 100 000 Ft, a költség megtakarítást a tananyaggal érhető el az alábbiak alapján:
+
* költségkülönbözet: 19 000 Ft (ennyivel olcsóbb a tantárgy szerinti megoldás: 25 000 Ft- 6000 Ft)
* Adatvagyon megszerzés: 20 000 Ft vs. 0 Ft
+
* megoldások érték-különbözete: 5 000 Ft (ennyivel többet ér a tantárgy szerinti megoldás: 35 000-30 000 Ft)
* Kiértékelés: a kutatók megelégednek az Excel által nyújtott lehetőségekkel, míg a másik esetben is ingyenes licenc használatos, tehát 0 Ft
+
* összes különbözet: 24 000 Ft (ennyivel több az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással)
* Munkadíj: 4 ember munka díja vs. egy ember munka díja 80 000 Ft vs. 10 000 Ft
 
* Elvégzéshez szükséges idő: hetek vs. napok. Mint tudjuk az idő pénz!
 
 
 
Hasznosság különbözete: a tanulmány elkészítése után és a megjelenés előtt szükség volt egy ellenőrzésre, azaz a kutatók újra átbeszélik az elért eredményt és a szükséges javításokat elvégzik. Ez további 5 000 Ft/ fő/óra. Az általam használt szolgáltatásnak része az önellenőrzési számítások, azaz 0 Ft. Tehát az újabb munkadíj áll szembe a 0 Ft-tal.
 
Tehát összességében a tananyag által felkínált hasonlóságelemzés módszere 130 000 Ft megtakarítást eredményez!
 
  
  
77. sor: 76. sor:
  
 
     10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
 
     10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
A best practice és a hasonlóságelemzés eredményei százalékosan eltérnek egymástól, de a végső konklúziót levonva alátámasztható, hogy a magyar vállalkozások racionálisan gondolkoznak. A hasonlóságelemzés jobb módszer, mert pontosabb és objektívebb eredményt kapunk, a tanulmányban feldolgozott kérdőív szubjektív értékelése helyett. A költség megtakarítás (130 000 Ft) és hasznosság szempontjából (pontosság, hetekben mérhető az időkülönbség) a hasonlóságelemzés "győzött". Akkor is győztesnek lehetne titulálni a hasonlóságelemzés módszerét, ha az önellenőrzésre nem hajtanák végre a tanulmány készítői. Ebben az esetben 90 000 Ft a költségmegtakarítás, és egy plusz hasznosságot kap a tananyagban bemutatott módszer, mert az eredmény ellenőrzött. Lényegesen kevesebb időd vesz igénybe, és olcsóbb megoldás, mint a nagy reprezentativitás igénylő kérdőívezés megszervezése.
+
* Az ösztönös megoldás szerint a vállalkozások 65%-ban viselkednek racionálisan. Az eredmény szubjektív, mert kérdőív alapján történt a kutatás
 +
* Tanterv szerinti megoldásban 72%-ban mutat racionális viselkedés, akkor ha az azonos irányú kulcsszavakat mértem, míg 99%-os eredmény jött a négy kulcsszavas modellben. Az eredmény objektív, a társadalom megítélését tükrözi.
 +
* Konklúzió: A két megoldás eredménye hasonló, százalékos eltérést mutat.
 +
* Tervezett hasznosság teljesülése:
 +
** Tanterv szerinti megoldás tervezett hasznosság: 100%-ban teljesült a tervezett hasznosság mivel az elemzés pontosabb értéket adott.
 +
** Ösztönös megoldás szerinti tervezett hasznosság: Nem bizonyult a megoldás kellőképpen objektívnek. A megoldás során túl sok tényezőre koncentrál, ami az eredmény is torzítja. Nem tartom teljesültnek a hasznosságát.
 +
Tehát idő-, költséghasznosság és eredmény alapján a tananyag bizonyult jobbnak.
  
 
     11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
 
     11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A lap 2012. november 25., 22:21-kori változata

Tartalomjegyzék [elrejtés]

   1 Forrás [1]
   2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A magyar vállalkozások racionális gondolkodásának bizonyítása a Google Insight keresés gyakorisági statisztikájának lekérdezése alapján.

   3 A feladat előtörténete

A szakdolgozatomban egy adott vállalkozás életpálya modelljét elemeztem és értékeltem. A különböző életciklusokban való előrelépésnek alapja a fejlődés. A magyar vállalkozások átlag életkora fiatal, a vállalkozók még most tanulják a különböző vezetési technikák, eszközök használatát. A szakirodalomban való elmélyülés során többször találkoztam a vállalkozó racionális gondolkodásának vizsgálatával, ezért úgy gondoltam, hogy én is körbejárom a témát.

   4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

A szakirodalomi kutatás közben találkoztam egy cikkel, ami a gazdasági válság hatásait vizsgálta a vállalkozások fejlődésére vonatkozólag. A tanulmány szerint a vállalkozások racionálisabban gondolkodnak napjainkban, mint 2006-ban. A racionális magatartás módot a korszerű pénzügyi ismereteknek és a szakmai tudásnak tulajdonították, és az eredmény szerint hozzávetőlegesen 65 %-ban tudatosabbak a vállalkozások. A vizsgálat alapja kérdőívezés. Véleményem szerint ez a módszer szubjektív torzításokkal teli eredményt ad. Próbáltam keresni egy olyan megoldást, ami objektív és a társadalmi megítélést tükrözi. Ezért választottam a Google Insight keresés gyakorisági statisztikájának lekérdezését bevétel, könyvelés, szolgáltatás és áfa emelés a kulcsszavakra. A kapott grafikon alapján még nem lehet egyértelműen állást foglalni a vállalkozások racionális magatartásának társadalmi megítéléséről, ezért további vizsgálatot folytattam.

   5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A vizsgálat elsődleges nehézsége az attribútumok meghatározása, tehát azon tulajdonságok meghatározása, amely legjobban jellemezheti a vállalkozások érdeklődéseit. A döntésem végül az alábbiak miatt esett ezekre az attribútumokra:

  • bevétel: a vállalkozó számára a legfontosabb tényező, mivel ha nincs bevétel nincs vállalkozás
  • könyvelés: a jó könyvelő megtalálása fél siker a vállalkozó számára. A szakmáját jól értő szakember jelentős megtakarításokat érhet el a vállalkozás számára
  • szolgáltatás: a jó szolgáltatás elégedett vevőket eredményez, ami a vállalkozás létrejöttének egyik alapvető célja
  • áfa emelés: a jövőre való felkészülést jelzi, ami egy racionális gondolkodás egyik jele

A következő anomália az objektumok meghatározása volt, vagyis az, hogy hány hónap megfigyelése lesz elegendő a hiteles vizsgálat elvégzéséhez. Végül négy attribútumot és hat objektumot határoztam meg. Túl sok tulajdonság megadása esetén lényegtelen jellemzőket is tartalmazhat a vizsgálat. Az objektumoknak az év utolsó hat hónapját használtam száma megfelelő ciklust ölel fel.

       5.1 Objektumok (sorok)
  • 2011. 07. hó
  • 2011. 08. hó
  • 2011. 09. hó
  • 2011. 10. hó
  • 2011. 11. hó
  • 2011. 12. hó
       5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)
  • bevétel (X), mértékegysége darab, iránya: minél többet kattintnak a bevétel szóra, annál többet fognak a vállalkozások 2011-re
  • könyvelés (X), mértékegysége darab, iránya: minél többet kattintnak a könyvelés szóra, annál többet fognak a vállalkozások 2011-re
  • szolgáltatás (X), mértékegysége darab, iránya: minél többet kattintnak a szolgáltatás szóra, annál többet fognak a vállalkozások 2011-re
  • áfa emelés (X), mértékegysége darab, iránya: minél többet kattintnak az áfa emelés szóra, annál kevesebbet fognak a vállalkozás 2011-re
  • vállalkozások 2011 (Y), mértékegysége darab, iránya: nincs adat
   6 A feladat által érintett célcsoportok

Célcsoportok:

  • A vizsgálat eredményei a szakdolgozatomhoz is használható az irodalom feldolgozásnál, ahol a magyarországi kis- és középvállalkozásokról jellemzőiről írok.
  • Az szakdolgozat írás során elolvasott cikkek írói vagy a vállalkozások viselkedését kutatók valószínű, hogy szívesen felhasználnák egy munkájuk során.
   7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
  • Tantárgy szerinti megoldás:
    • Költségek:
      • Ráfordított idő: 2 óra 3 000Ft/óra
      • Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése MY-x: COCO Ingyenes
      • Adatvagyon megszerzése: Google Insight Ingyenes

Összes költség: 6 000 Ft A megoldás piaci értéke: 35 000Ft (Várhatóan ennyiért lehet értékesíteni az elemzést a vállalkozások jellemzőit vizsgáló kutatók számára.)

  • Ösztönös megoldás:
    • Költségek:
      • Ráfordított idő: 5 óra 3 000Ft/óra
      • Adatvagyon megszerzése: kérdőívezés 10 000 Ft

Összes költség: 25 000 Ft A megoldás piaci értéke: 30 000 Ft (Várhatóan ennyiért lehet értékesíteni az elemzést.)

Hasznosság-különbözet a két megoldás között:

  • költségkülönbözet: 19 000 Ft (ennyivel olcsóbb a tantárgy szerinti megoldás: 25 000 Ft- 6000 Ft)
  • megoldások érték-különbözete: 5 000 Ft (ennyivel többet ér a tantárgy szerinti megoldás: 35 000-30 000 Ft)
  • összes különbözet: 24 000 Ft (ennyivel több az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással)


   8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
  • a metaadatbázis fülön adatbázis létrehozás (A1:G31), majd abból OAM készítése oszlop és sor-összegekkel (A37:G45)
  • az alapadatok fülön: pivot tábla készítés irányok meghatározásával (A1:G8) és sorszámfüggvény segítségével az értékekből direkt és inverz sorszámozás (A10:F26)
  • első modellfül: modell készítés a negatív irányú szavakból, COCO elemzés és korrelációs együttható kiszámítása
  • második modellfül: modell készítés negatív és pozitív irányú szavakból COCO elemzés és korrelációs együttható kiszámítása
   9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A vizsgálat során azt feltételeztük, hogy a vállalkozások racionálisan viselkednek. Mind a két modell bebizonyította, hogy a tény és a becslés között nincs eltérés (első és második modell fül A46:B47), tehát a modellek nem becslik szisztematikusan alá vagy fölé a tényeket. Az első modell esetén a korrelációs együttható (F44) is 72 %-ban alátámasztja azt a felvetést, hogy a vállalkozások törődnek érdeklődnek az eredményük után. A második modellben a pozitív irányú szó beillesztésével pedig a korrelációs együttható (G44) már 99%-os, tehát bizonyítottnak tekinthető a felvetés. Az első modell is jónak bizonyult, de a második jobb.

   10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
  • Az ösztönös megoldás szerint a vállalkozások 65%-ban viselkednek racionálisan. Az eredmény szubjektív, mert kérdőív alapján történt a kutatás
  • Tanterv szerinti megoldásban 72%-ban mutat racionális viselkedés, akkor ha az azonos irányú kulcsszavakat mértem, míg 99%-os eredmény jött a négy kulcsszavas modellben. Az eredmény objektív, a társadalom megítélését tükrözi.
  • Konklúzió: A két megoldás eredménye hasonló, százalékos eltérést mutat.
  • Tervezett hasznosság teljesülése:
    • Tanterv szerinti megoldás tervezett hasznosság: 100%-ban teljesült a tervezett hasznosság mivel az elemzés pontosabb értéket adott.
    • Ösztönös megoldás szerinti tervezett hasznosság: Nem bizonyult a megoldás kellőképpen objektívnek. A megoldás során túl sok tényezőre koncentrál, ami az eredmény is torzítja. Nem tartom teljesültnek a hasznosságát.

Tehát idő-, költséghasznosság és eredmény alapján a tananyag bizonyult jobbnak.

   11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A várt innováció létrejött hasonlóságelemzés elvégzésével, mert kevesebb időbe és pénzbe került. Az elemzés azoknak jelent értéket, akik a vállalkozások viselkedését kutatja, és megpróbál általános jellemzőket meghatározni.

   12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
   13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok