„Vállalkozások 2011” változatai közötti eltérés

A lap 2012. november 26., 09:42-kori változata

Tartalomjegyzék [elrejtés]

   1 Forrás [1]

   2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A magyar vállalkozások racionális gondolkodásának bizonyítása a Google Insight keresés gyakorisági statisztikájának lekérdezése alapján.

   3 A feladat előtörténete

A szakdolgozatomban egy adott vállalkozás életpálya modelljét elemeztem és értékeltem. A különböző életciklusokban való előrelépésnek alapja a fejlődés. A magyar vállalkozások átlag életkora fiatal, a vállalkozók még most tanulják a különböző vezetési technikák, eszközök használatát. A szakirodalomban való elmélyülés során többször találkoztam a vállalkozó racionális gondolkodásának vizsgálatával, ezért úgy gondoltam, hogy én is körbejárom a témát.

   4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

A szakirodalomi kutatás közben találkoztam egy cikkel, ami a gazdasági válság hatásait vizsgálta a vállalkozások fejlődésére vonatkozólag. A tanulmány szerint a vállalkozások racionálisabban gondolkodnak napjainkban, mint 2006-ban. A racionális magatartás módot a korszerű pénzügyi ismereteknek és a szakmai tudásnak tulajdonították, és az eredmény szerint hozzávetőlegesen 65 %-ban tudatosabbak a vállalkozások. A vizsgálat alapja kérdőívezés. Véleményem szerint ez a módszer szubjektív torzításokkal teli eredményt ad. Próbáltam keresni egy olyan megoldást, ami objektív és a társadalmi megítélést tükrözi. Ezért választottam a Google Insight keresés gyakorisági statisztikájának lekérdezését bevétel, könyvelés, szolgáltatás és áfa emelés a kulcsszavakra. A kapott grafikon alapján még nem lehet egyértelműen állást foglalni a vállalkozások racionális magatartásának társadalmi megítéléséről, ezért további vizsgálatot folytattam.

   5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A vizsgálat elsődleges nehézsége az attribútumok meghatározása, tehát azon tulajdonságok meghatározása, amely legjobban jellemezheti a vállalkozások érdeklődéseit. A döntésem végül az alábbiak miatt esett ezekre az attribútumokra:

• bevétel: a vállalkozó számára a legfontosabb tényező, mivel ha nincs bevétel nincs vállalkozás
• könyvelés: a jó könyvelő megtalálása fél siker a vállalkozó számára. A szakmáját jól értő szakember jelentős megtakarításokat érhet el a vállalkozás számára
• szolgáltatás: a jó szolgáltatás elégedett vevőket eredményez, ami a vállalkozás létrejöttének egyik alapvető célja
• áfa emelés: a jövőre való felkészülést jelzi, ami egy racionális gondolkodás egyik jele

A következő anomália az objektumok meghatározása volt, vagyis az, hogy hány hónap megfigyelése lesz elegendő a hiteles vizsgálat elvégzéséhez. Végül négy attribútumot és hat objektumot határoztam meg. Túl sok tulajdonság megadása esetén lényegtelen jellemzőket is tartalmazhat a vizsgálat. Az objektumoknak az év utolsó hat hónapját használtam száma megfelelő ciklust ölel fel.

       5.1 Objektumok (sorok)

• 2011. 07. hó
• 2011. 08. hó
• 2011. 09. hó
• 2011. 10. hó
• 2011. 11. hó
• 2011. 12. hó

       5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)

• bevétel (X), mértékegysége darab, iránya: minél többet kattintnak a bevétel szóra, annál többet fognak a vállalkozások 2011-re
• könyvelés (X), mértékegysége darab, iránya: minél többet kattintnak a könyvelés szóra, annál többet fognak a vállalkozások 2011-re
• szolgáltatás (X), mértékegysége darab, iránya: minél többet kattintnak a szolgáltatás szóra, annál többet fognak a vállalkozások 2011-re
• áfa emelés (X), mértékegysége darab, iránya: minél többet kattintnak az áfa emelés szóra, annál kevesebbet fognak a vállalkozás 2011-re
• vállalkozások 2011 (Y), mértékegysége darab, iránya: nincs adat

   6 A feladat által érintett célcsoportok

Célcsoportok:

• A vizsgálat eredményei a szakdolgozatomhoz is használható az irodalom feldolgozásnál, ahol a magyarországi kis- és középvállalkozásokról jellemzőiről írok.
• Az szakdolgozat írás során elolvasott cikkek írói vagy a vállalkozások viselkedését kutatók valószínű, hogy szívesen felhasználnák egy munkájuk során.

   7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

• Tantárgy szerinti megoldás:
  • Költségek:
    • Ráfordított idő: 2 óra 3 000Ft/óra
    • Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése MY-x: COCO Ingyenes
    • Adatvagyon megszerzése: Google Insight Ingyenes

Összes költség: 6 000 Ft A megoldás piaci értéke: 35 000Ft (Várhatóan ennyiért lehet értékesíteni az elemzést a vállalkozások jellemzőit vizsgáló kutatók számára.)

• Ösztönös megoldás:
  • Költségek:
    • Ráfordított idő: 5 óra 3 000Ft/óra
    • Adatvagyon megszerzése: kérdőívezés 10 000 Ft

Összes költség: 25 000 Ft A megoldás piaci értéke: 30 000 Ft (Várhatóan ennyiért lehet értékesíteni az elemzést.)

Hasznosság-különbözet a két megoldás között:

• költségkülönbözet: 19 000 Ft (ennyivel olcsóbb a tantárgy szerinti megoldás: 25 000 Ft- 6000 Ft)
• megoldások érték-különbözete: 5 000 Ft (ennyivel többet ér a tantárgy szerinti megoldás, mert 35 000 Ft a piaci értéke a tananyag által adott szolgáltatás, míg 30 000 Ft az ösztönös megoldás piaci értéke)
• összes különbözet: 24 000 Ft (ennyivel több az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással)

   8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

• a metaadatbázis fülön adatbázis létrehozás (A1:G31), majd abból OAM készítése oszlop és sor-összegekkel (A37:G45)
• az alapadatok fülön: pivot tábla készítés irányok meghatározásával (A1:G8) és sorszámfüggvény segítségével az értékekből direkt és inverz sorszámozás (A10:F26)
• első modellfül: modell készítés a negatív irányú szavakból, COCO elemzés és korrelációs együttható kiszámítása
• második modellfül: modell készítés negatív és pozitív irányú szavakból COCO elemzés és korrelációs együttható kiszámítása

   9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A vizsgálat során azt feltételeztük, hogy a vállalkozások racionálisan viselkednek. Mind a két modell bebizonyította, hogy a tény és a becslés között nincs eltérés (első és második modell fül A46:B47), tehát a modellek nem becslik szisztematikusan alá vagy fölé a tényeket. Az első modell esetén a korrelációs együttható (F44) is 72 %-ban alátámasztja azt a felvetést, hogy a vállalkozások törődnek érdeklődnek az eredményük után. A második modellben a pozitív irányú szó beillesztésével pedig a korrelációs együttható (G44) már 99%-os, tehát bizonyítottnak tekinthető a felvetés. Az első modell is jónak bizonyult, de a második jobb.

   10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

• Az ösztönös megoldás szerint a vállalkozások 65%-ban viselkednek racionálisan. Az eredmény szubjektív, mert kérdőív alapján történt a kutatás
• Tanterv szerinti megoldásban 72%-ban mutat racionális viselkedés, akkor ha az azonos irányú kulcsszavakat mértem, míg 99%-os eredmény jött a négy kulcsszavas modellben. Az eredmény objektív, a társadalom megítélését tükrözi.
• Konklúzió: A két megoldás eredménye hasonló, százalékos eltérést mutat.
• Tervezett hasznosság teljesülése:
  • Tanterv szerinti megoldás tervezett hasznosság: 100%-ban teljesült a tervezett hasznosság mivel az elemzés pontosabb értéket adott.
  • Ösztönös megoldás szerinti tervezett hasznosság: Nem bizonyult a megoldás kellőképpen objektívnek. A megoldás során túl sok tényezőre koncentrál, ami az eredmény is torzítja. Nem tartom teljesültnek a hasznosságát.

Tehát idő-, költséghasznosság és eredmény alapján a tananyag bizonyult jobbnak.

   11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A várt innováció létrejött hasonlóságelemzés elvégzésével, mert kevesebb időbe és pénzbe került, és nem mellékesen az értékkülönbözet is létrejött a tananyag szerinti megoldással. Az elemzés azoknak jelent értéket, akik a vállalkozások viselkedését kutatja, és megpróbál általános jellemzőket meghatározni.

   12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
   13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok