„Vállalkozások 2011” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
 
(5 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
44. sor: 44. sor:
  
 
     7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
 
     7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
 +
* Tantárgy szerinti megoldás:
 +
** Költségek:
 +
*** Ráfordított idő: 2 óra 3 000Ft/óra
 +
*** Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése MY-x: COCO Ingyenes
 +
*** Adatvagyon megszerzése: Google Insight Ingyenes
 +
Összes költség: 6 000 Ft
 +
A megoldás piaci értéke: 35 000Ft (Várhatóan ennyiért lehet értékesíteni az elemzést a vállalkozások jellemzőit vizsgáló kutatók számára.)
  
−
A tanulmány elkészítéséhez szükséges költségek:
+
* Ösztönös megoldás:
−
* Adatvagyon megszerzése: kérdőívezés során történt, amihez a kitöltők felkereséséhez szükséges telefon- és/vagy üzemanyag költség járul.
+
** Költségek:
−
* Kiértékelés: kutató munkája és az értékeléshez szükséges statisztikai számításokat elvégző program beszerzése.
+
*** Ráfordított idő: 5 óra 3 000Ft/óra
−
* Szakértői munkadíjak
+
*** Adatvagyon megszerzése: kérdőívezés 10 000 Ft
−
* Elvégzéshez szükséges idő: hetekben mérhető
+
Összes költség: 25 000 Ft
 +
A megoldás piaci értéke: 30 000 Ft (Várhatóan ennyiért lehet értékesíteni az elemzést.)
  
−
Saját vizsgálat, tehát a hasonlóságelemzés elvégzéséhez szükséges költségek:
+
Hasznosság-különbözet a két megoldás között:  
−
* Adatvagyon megszerzése: internetes letöltés
 
−
* Kiértékelése: Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése (MY-x)
 
−
* Munkadíj
 
−
* Elvégzéshez szükséges idő: napokban mérhető
 
  
−
A költségkülönbözetet becsült értéke: 100 000 Ft, a költség megtakarítást a tananyaggal érhető el az alábbiak alapján:
+
* költségkülönbözet: 19 000 Ft (ennyivel olcsóbb a tantárgy szerinti megoldás: 25 000 Ft- 6000 Ft)
−
* Adatvagyon megszerzés: 20 000 Ft vs. 0 Ft
+
* megoldások érték-különbözete: A megoldások piaci értékét egy piackutatásokkal foglalkozó cég munkatársa becsülte a két fajta megoldás és azok eredményei láttán, amely szerint a tananyag megoldásának a piaci értéke 35 000 Ft, míg az ösztönös megoldásé 30 000 Ft. Így 5 000 Ft az érték-különbözet(ennyivel többet ér a tantárgy szerinti megoldás).  
−
* Kiértékelés: a kutatók megelégednek az Excel által nyújtott lehetőségekkel, míg a másik esetben is ingyenes licenc használatos, tehát 0 Ft
+
* összes különbözet: 24 000 Ft (ennyivel több az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással)
−
* Munkadíj: 4 ember munka díja vs. egy ember munka díja 80 000 Ft vs. 10 000 Ft
 
−
* Elvégzéshez szükséges idő: hetek vs. napok. Mint tudjuk az idő pénz!
 
−
 
 
−
Hasznosság különbözete: a tanulmány elkészítése után és a megjelenés előtt szükség volt egy ellenőrzésre, azaz a kutatók újra átbeszélik az elért eredményt és a szükséges javításokat elvégzik. Ez további 5 000 Ft/ fő/óra. Az általam használt szolgáltatásnak része az önellenőrzési számítások, azaz 0 Ft. Tehát az újabb munkadíj áll szembe a 0 Ft-tal.
 
−
Tehát összességében a tananyag által felkínált hasonlóságelemzés módszere 130 000 Ft megtakarítást eredményez!
 
  
  
74. sor: 73. sor:
  
 
     9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
 
     9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
−
A vizsgálat során azt feltételeztük, hogy a vállalkozások racionálisan viselkednek. Mind a két modell bebizonyította, hogy a tény és a becslés között nincs eltérés (első és második modell fül A46:B47), tehát a modellek nem becslik szisztematikusan alá vagy fölé a tényeket. Az első modell esetén a korrelációs együttható (F44) is 72 %-ban alátámasztja azt a felvetést, hogy a vállalkozások törődnek érdeklődnek az eredményük után. A második modellben a pozitív irányú szó beillesztésével pedig a korrelációs együttható (G44) már 99%-os, tehát bizonyítottnak tekinthető a felvetés. Az első modell is jónak bizonyult, de a második jobb.
+
Az ösztönös megoldás adott, a cikkben 65%-ban racionális magatartást határozotak meg a kutatók.
 +
A vizsgálat során azt feltételeztük, hogy a vállalkozások racionálisan viselkednek. A tananyag megoldásában mind a két modell bebizonyította, hogy a tény és a becslés között nincs eltérés (első és második modell fül A46:B47), tehát a modellek nem becslik szisztematikusan alá vagy fölé a tényeket. Az első modell, ami a direkt üzeneteire épít, a megoldást a COCO elemző programba illesztettem és az eredményt az "első modell" fülön a A34:H42 cellatartományban látható, és a korrelációs együttható (F44) kiszámítása is 72 %-ban alátámasztja azt a felvetést, hogy a vállalkozások racionálisan gondolkoznak után. Az első modell eredmény igazolása érdekében második modellben az "áfa emelés" kulcsszó hozzáadásával újra elvégeztem a vizsgálatot a COCO elemző program segítségével, aminek az eredményét a "második modell" fülön a A35:I45 cellatartomány mutatja, továbbá a korrelációs együttható (G44) már 99%-os, tehát bizonyítottnak tekinthető a felvetés. Az első modell is jónak bizonyult, de a második jobb.
  
 
     10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
 
     10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
−
A best practice és a hasonlóságelemzés eredményei százalékosan eltérnek egymástól, de a végső konklúziót levonva alátámasztható, hogy a magyar vállalkozások racionálisan gondolkoznak. A hasonlóságelemzés jobb módszer, mert pontosabb és objektívebb eredményt kapunk, a tanulmányban feldolgozott kérdőív szubjektív értékelése helyett. A költség megtakarítás (130 000 Ft) és hasznosság szempontjából (pontosság, hetekben mérhető az időkülönbség) a hasonlóságelemzés "győzött". Akkor is győztesnek lehetne titulálni a hasonlóságelemzés módszerét, ha az önellenőrzésre nem hajtanák végre a tanulmány készítői. Ebben az esetben 90 000 Ft a költségmegtakarítás, és egy plusz hasznosságot kap a tananyagban bemutatott módszer, mert az eredmény ellenőrzött. Lényegesen kevesebb időd vesz igénybe, és olcsóbb megoldás, mint a nagy reprezentativitás igénylő kérdőívezés megszervezése.
+
* Az ösztönös megoldás szerint a vállalkozások 65%-ban viselkednek racionálisan. Az eredmény szubjektív, mert kérdőív alapján történt a kutatás
 +
* Tanterv szerinti megoldásban 72%-ban mutat racionális viselkedés, akkor ha az azonos irányú kulcsszavakat mértem, míg 99%-os eredmény jött a négy kulcsszavas modellben. Az eredmény objektív, a társadalom megítélését tükrözi. Az első modell önmagában nem jelent biztos megoldást, de a második modell eredményét alátámasztja és megerősítést jelent.
 +
* Konklúzió: A két megoldás eredményének pontossága eltér egymástól
 +
* Tervezett hasznosság teljesülése:
 +
** Tanterv szerinti megoldás tervezett hasznosság: 100%-ban teljesült a tervezett hasznosság mivel az elemzés pontosabb értéket adott.
 +
** Ösztönös megoldás szerinti tervezett hasznosság: Nem bizonyult a megoldás kellőképpen objektívnek. A megoldás során túl sok tényezőre koncentrál, ami az eredmény is torzítja. Nem tartom teljesültnek a hasznosságát.
 +
Tehát idő-, költséghasznosság és eredmény alapján a tananyag bizonyult jobbnak.
  
 
     11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
 
     11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
−
A várt innováció létrejött hasonlóságelemzés elvégzésével, mert kevesebb időbe és pénzbe került. Az elemzés azoknak jelent értéket, akik a vállalkozások viselkedését kutatja, és megpróbál általános jellemzőket meghatározni.
+
A várt innováció létrejött hasonlóságelemzés elvégzésével, mert:
 +
* kevesebb időbe (ösztönös megoldás: 5 óra, tanagyag szerinti megoldás 2 óra, tehát 3 órával kevesebb idő lett bele fektetve)
 +
* kevesebb pénzbe került (ösztönös megoldás elvégzése 25 000 Ft-ba került, míg a tananyag szerinti 6 000 Ft)
 +
* értékkülönbözet is realizálható a tananyag szerinti megoldással, ami 5 000 Ft, mert a tananyag szerinti megoldást ennyivel többért lehet értékesíteni.
 +
Az elemzés azoknak jelent értéket, akik a vállalkozások viselkedését kutatja, és megpróbál általános jellemzőket meghatározni.
 
     12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
 
     12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
 
     13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
 
     13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

A lap jelenlegi, 2012. november 26., 11:47-kori változata

Tartalomjegyzék [elrejtés] 

   1 Forrás [1]

   2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A magyar vállalkozások racionális gondolkodásának bizonyítása a Google Insight keresés gyakorisági statisztikájának lekérdezése alapján. 

   3 A feladat előtörténete

A szakdolgozatomban egy adott vállalkozás életpálya modelljét elemeztem és értékeltem. A különböző életciklusokban való előrelépésnek alapja a fejlődés. A magyar vállalkozások átlag életkora fiatal, a vállalkozók még most tanulják a különböző vezetési technikák, eszközök használatát. A szakirodalomban való elmélyülés során többször találkoztam a vállalkozó racionális gondolkodásának vizsgálatával, ezért úgy gondoltam, hogy én is körbejárom a témát. 

   4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

A szakirodalomi kutatás közben találkoztam egy cikkel, ami a gazdasági válság hatásait vizsgálta a vállalkozások fejlődésére vonatkozólag. A tanulmány szerint a vállalkozások racionálisabban gondolkodnak napjainkban, mint 2006-ban. A racionális magatartás módot a korszerű pénzügyi ismereteknek és a szakmai tudásnak tulajdonították, és az eredmény szerint hozzávetőlegesen 65 %-ban tudatosabbak a vállalkozások. A vizsgálat alapja kérdőívezés. Véleményem szerint ez a módszer szubjektív torzításokkal teli eredményt ad. Próbáltam keresni egy olyan megoldást, ami objektív és a társadalmi megítélést tükrözi. Ezért választottam a Google Insight keresés gyakorisági statisztikájának lekérdezését bevétel, könyvelés, szolgáltatás és áfa emelés a kulcsszavakra. A kapott grafikon alapján még nem lehet egyértelműen állást foglalni a vállalkozások racionális magatartásának társadalmi megítéléséről, ezért további vizsgálatot folytattam. 

   5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A vizsgálat elsődleges nehézsége az attribútumok meghatározása, tehát azon tulajdonságok meghatározása, amely legjobban jellemezheti a vállalkozások érdeklődéseit. A döntésem végül az alábbiak miatt esett ezekre az attribútumokra:

  • bevétel: a vállalkozó számára a legfontosabb tényező, mivel ha nincs bevétel nincs vállalkozás
  • könyvelés: a jó könyvelő megtalálása fél siker a vállalkozó számára. A szakmáját jól értő szakember jelentős megtakarításokat érhet el a vállalkozás számára
  • szolgáltatás: a jó szolgáltatás elégedett vevőket eredményez, ami a vállalkozás létrejöttének egyik alapvető célja
  • áfa emelés: a jövőre való felkészülést jelzi, ami egy racionális gondolkodás egyik jele

A következő anomália az objektumok meghatározása volt, vagyis az, hogy hány hónap megfigyelése lesz elegendő a hiteles vizsgálat elvégzéséhez. Végül négy attribútumot és hat objektumot határoztam meg. Túl sok tulajdonság megadása esetén lényegtelen jellemzőket is tartalmazhat a vizsgálat. Az objektumoknak az év utolsó hat hónapját használtam száma megfelelő ciklust ölel fel. 

       5.1 Objektumok (sorok)
  • 2011. 07. hó
  • 2011. 08. hó
  • 2011. 09. hó
  • 2011. 10. hó
  • 2011. 11. hó
  • 2011. 12. hó
       5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)
  • bevétel (X), mértékegysége darab, iránya: minél többet kattintnak a bevétel szóra, annál többet fognak a vállalkozások 2011-re
  • könyvelés (X), mértékegysége darab, iránya: minél többet kattintnak a könyvelés szóra, annál többet fognak a vállalkozások 2011-re
  • szolgáltatás (X), mértékegysége darab, iránya: minél többet kattintnak a szolgáltatás szóra, annál többet fognak a vállalkozások 2011-re
  • áfa emelés (X), mértékegysége darab, iránya: minél többet kattintnak az áfa emelés szóra, annál kevesebbet fognak a vállalkozás 2011-re
  • vállalkozások 2011 (Y), mértékegysége darab, iránya: nincs adat
   6 A feladat által érintett célcsoportok

Célcsoportok:

  • A vizsgálat eredményei a szakdolgozatomhoz is használható az irodalom feldolgozásnál, ahol a magyarországi kis- és középvállalkozásokról jellemzőiről írok.
  • Az szakdolgozat írás során elolvasott cikkek írói vagy a vállalkozások viselkedését kutatók valószínű, hogy szívesen felhasználnák egy munkájuk során.
   7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
  • Tantárgy szerinti megoldás:
    • Költségek:
      • Ráfordított idő: 2 óra 3 000Ft/óra
      • Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése MY-x: COCO Ingyenes
      • Adatvagyon megszerzése: Google Insight Ingyenes

Összes költség: 6 000 Ft A megoldás piaci értéke: 35 000Ft (Várhatóan ennyiért lehet értékesíteni az elemzést a vállalkozások jellemzőit vizsgáló kutatók számára.)

  • Ösztönös megoldás:
    • Költségek:
      • Ráfordított idő: 5 óra 3 000Ft/óra
      • Adatvagyon megszerzése: kérdőívezés 10 000 Ft

Összes költség: 25 000 Ft A megoldás piaci értéke: 30 000 Ft (Várhatóan ennyiért lehet értékesíteni az elemzést.)

Hasznosság-különbözet a két megoldás között:

  • költségkülönbözet: 19 000 Ft (ennyivel olcsóbb a tantárgy szerinti megoldás: 25 000 Ft- 6000 Ft)
  • megoldások érték-különbözete: A megoldások piaci értékét egy piackutatásokkal foglalkozó cég munkatársa becsülte a két fajta megoldás és azok eredményei láttán, amely szerint a tananyag megoldásának a piaci értéke 35 000 Ft, míg az ösztönös megoldásé 30 000 Ft. Így 5 000 Ft az érték-különbözet(ennyivel többet ér a tantárgy szerinti megoldás).
  • összes különbözet: 24 000 Ft (ennyivel több az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással) 


   8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
  • a metaadatbázis fülön adatbázis létrehozás (A1:G31), majd abból OAM készítése oszlop és sor-összegekkel (A37:G45)
  • az alapadatok fülön: pivot tábla készítés irányok meghatározásával (A1:G8) és sorszámfüggvény segítségével az értékekből direkt és inverz sorszámozás (A10:F26)
  • első modellfül: modell készítés a negatív irányú szavakból, COCO elemzés és korrelációs együttható kiszámítása
  • második modellfül: modell készítés negatív és pozitív irányú szavakból COCO elemzés és korrelációs együttható kiszámítása
   9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az ösztönös megoldás adott, a cikkben 65%-ban racionális magatartást határozotak meg a kutatók. A vizsgálat során azt feltételeztük, hogy a vállalkozások racionálisan viselkednek. A tananyag megoldásában mind a két modell bebizonyította, hogy a tény és a becslés között nincs eltérés (első és második modell fül A46:B47), tehát a modellek nem becslik szisztematikusan alá vagy fölé a tényeket. Az első modell, ami a direkt üzeneteire épít, a megoldást a COCO elemző programba illesztettem és az eredményt az "első modell" fülön a A34:H42 cellatartományban látható, és a korrelációs együttható (F44) kiszámítása is 72 %-ban alátámasztja azt a felvetést, hogy a vállalkozások racionálisan gondolkoznak után. Az első modell eredmény igazolása érdekében második modellben az "áfa emelés" kulcsszó hozzáadásával újra elvégeztem a vizsgálatot a COCO elemző program segítségével, aminek az eredményét a "második modell" fülön a A35:I45 cellatartomány mutatja, továbbá a korrelációs együttható (G44) már 99%-os, tehát bizonyítottnak tekinthető a felvetés. Az első modell is jónak bizonyult, de a második jobb. 

   10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
  • Az ösztönös megoldás szerint a vállalkozások 65%-ban viselkednek racionálisan. Az eredmény szubjektív, mert kérdőív alapján történt a kutatás
  • Tanterv szerinti megoldásban 72%-ban mutat racionális viselkedés, akkor ha az azonos irányú kulcsszavakat mértem, míg 99%-os eredmény jött a négy kulcsszavas modellben. Az eredmény objektív, a társadalom megítélését tükrözi. Az első modell önmagában nem jelent biztos megoldást, de a második modell eredményét alátámasztja és megerősítést jelent.
  • Konklúzió: A két megoldás eredményének pontossága eltér egymástól
  • Tervezett hasznosság teljesülése:
    • Tanterv szerinti megoldás tervezett hasznosság: 100%-ban teljesült a tervezett hasznosság mivel az elemzés pontosabb értéket adott.
    • Ösztönös megoldás szerinti tervezett hasznosság: Nem bizonyult a megoldás kellőképpen objektívnek. A megoldás során túl sok tényezőre koncentrál, ami az eredmény is torzítja. Nem tartom teljesültnek a hasznosságát.

Tehát idő-, költséghasznosság és eredmény alapján a tananyag bizonyult jobbnak. 

   11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A várt innováció létrejött hasonlóságelemzés elvégzésével, mert:

  • kevesebb időbe (ösztönös megoldás: 5 óra, tanagyag szerinti megoldás 2 óra, tehát 3 órával kevesebb idő lett bele fektetve)
  • kevesebb pénzbe került (ösztönös megoldás elvégzése 25 000 Ft-ba került, míg a tananyag szerinti 6 000 Ft)
  • értékkülönbözet is realizálható a tananyag szerinti megoldással, ami 5 000 Ft, mert a tananyag szerinti megoldást ennyivel többért lehet értékesíteni.

Az elemzés azoknak jelent értéket, akik a vállalkozások viselkedését kutatja, és megpróbál általános jellemzőket meghatározni. 

   12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
   13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
A lap eredeti címe: „https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vállalkozások_2011&oldid=61118”