„Szélessávú internet előfizetések száma az Eu országaiban” változatai közötti eltérés
Jkv1 (vitalap | szerkesztései) (→A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság) |
Jkv1 (vitalap | szerkesztései) (→A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság) |
||
| 96. sor: | 96. sor: | ||
2750Ft reményében kezdek neki a feladat vizsgálatának. | 2750Ft reményében kezdek neki a feladat vizsgálatának. | ||
| + | |||
| + | Hasonló vizsgálatot nem végeztek még eddig, így előreláthatóan hasznos információkat hordozhat a célcsoportok számára. Költségek tekintetében kedvezőbb a tananyag szerinti megoldás, ráadásul a megkapott eredmények is csak a hasonlóság elemzés alapján mondhatóak valóban relevánsnak. | ||
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | ||
A lap 2013. január 15., 23:27-kori változata
Tartalomjegyzék [elrejtés]
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/zr.xlsx
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A vizsgálat célja, hogy meghatározzuk egy adott országban milyen gazdasági szempontok lehetnek befolyással a szélessávú internet előfizetések számára a lakosság körében. A vizsgálat célcsoportjai a felsőoktatásban tanuló diákok és a különböző vizsgálatokat, elemzéseket végző távközlési cégek.
A feladat előtörténete
- A statisztikai adatok alapján szeretném megvizsgálni, az Európai Unió tagállamai közül kiválasztott 9 országában, a szélessávú internet előfizetések eloszlását.
- A távközlési szolgáltató szektor, továbbá tanulmányokat folytató diákok/hallgatók számára érdekes információ lehet, hogy milyen gazdasági és szociális szempontok, változások befolyásolják az internetet használó lakosok számát
- A témaválasztásom azért esett erre a vizsgálatra, mivel magam is a távközlési szektorban dolgozom, tudom mennyire fontos lehet az esetleges nemzetközi terjeszkedés, jól informáltság szempontjából egy vizsgálat ezen a téren, emellett a távközlési szolgáltató cégekről írom a szakdolgozatom is, aminél szintén segítség lehet a kimutatás.
A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
Az egyes objektumok mutatószámait figyelembe véve értékelem, hogy mely országban legmagasabb az internet előfizetések száma a lakosság körében és milyen mutatószámoknak, hogyan kell alakulniuk, hogy meghatározzák ezt az értéket.
Ha az xls alapadatok táblája alapján egy rangsort készítek, megmutatkozik, hogy az Egyesült Királyság a győztes az internet előfizetések számát tekintve. Itt megfigyelhető, ha rangsorba teszem a mutatószámokat és a többi országéhoz hasonlítom, hogy a győztes országban a legmagasabb a GDP mértéke.
A legalacsonyabb az előfizetések száma Csehországban, ha itt végig nézem az adatokat a vezetékes telefonok száma marad el a többi ország mutatójától.
Tehát, az ösztönös vizsgálat eredményeként a GDP mértéke és az adott országban élő vezetékes vonalak száma a meghatározó az internet előfizetések számánál.
Ezen adatok alapján elemzés nélkül ezek az értékek lehetnek leginkább hatással az előfizetések számára.
Ahhoz, hogy valós információkon alapuló releváns adatokat kapjuk szükség van a tananyag alapján elvégzett elemzésre. Szükség van minél több adat vizsgálatára a pontos eredményekhez, hogy igazoljuk, vagy cáfoljuk ösztönös feltevésünket. Az ösztönös vizsgálat felületes,szükség van komplexebb elemzésre, hogy megmutatkozzon minden országnál mik a mélyebb összefüggések. Ezért fontos a Coco-elemzés használata, mely a múltbeli mintákból képes akár előrejelzéseket adni, tetszőleges számú objektum elemezhető, melyre ösztönösen már nem lennénk képesek.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
A Központi Statisztikai Hivatal által nyilvántartott nemzetközi adatokat tartalmazó táblákból, nyertem ki a vizsgálathoz szükséges mutatószámokat. Az adatvagyon eredeti állapotában jóval nagyobb méretű volt, így szükségesnek bizonyult szűkítenem az általam fontosnak vélt 9 ország adataira. Ennek megoldása érdekében egy excel állományba kikonvertálva, kiemeltem a vizsgálat szempontjából mellőzhető adatokat.
Objektumok (sorok)
A ksh.hu adatai alapján az Európai Unió tagjai közül kiválasztott 9 ország között történt a vizsgálat. Ide tartozik: Ausztria, Bulgária, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Magyarország.
Attribútumok (X, Y oszlopok)
A ksh. hu adatai alapján kiválasztott attribútumok:
- A GDP nagysága (folyó áron, milliárd euró): annál jobb egy ország gazdasági színvonala, minél magasabb az ország gazdasági teljesítménye.
,
- A 15–64 éves népesség foglalkoztatottsága (%): annál jobb egy ország gazdasági színvonala minél magasabb a 15-64 éves népesség foglalkoztatottsága.
- A 15–64 éves népesség gazdasági aktivitása (%): annál jobb egy ország gazdasági színvonala, minél magasabb a 15-64 éves népesség gazdasági aktivitása.
- A 15–64 éves népesség munkanélküliségi adatai (%): annál jobb egy ország gazdasági színvonala, minél kisebb a 15-64 éves népesség foglalkoztatottsága.
- A háztartások végső fogyasztási kiadásai(volumenváltozás az előző évekhez képest): (%) annál jobb egy ország gazdasági színvonala, minél alacsonyabb mértékben változnak, vagy minél inkább csökkennek a háztartások végső fogyasztói kiadása.
- Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritás alapján (USD): annál jobb egy ország gazdasági színvonala, minél magasabb a lakosság vásárlóerő paritása, vagyis minél több terméket és szolgáltatást lehet vásárolni az ország valutájában egy másik valutához mérve
- Egy főre jutó kutatási, fejlesztési kiadások vásárlóerő-egységben (PPS): annál jobb egy ország gazdasági színvonala , minél magasabb az adott országban kutatási fejlesztési célokra fordított összeg.
- Felsőoktatásban részvevők aránya az össznépesség százalékában (%): annál jobb egy ország gazdasági színvonala, minél többen részesülnek a lakosság tagjai közül felsőoktatási képzésben.
- Fogyasztói árak változása(%) : annál jobb egy ország gazdasági színvonala,minél alacsonyabb mértékben változnak, vagy minél inkább csökkennek a háztartások végső fogyasztói kiadása.
- Vezetékes telefon-fővonalak száma (db/1000Fő): annál jobb egy ország gazdasági színvonala, minél magasabb a vezetékes fővonala száma.
A feladat által érintett célcsoportok
- Diákok: szakdolgozati kutatómunka kiegészítéseként alkalmazhatják a kimutatott eredményeket.
- Távközlési cégek munkatársai (marketingesek, befektetők, piac menedzserek): érdekes lehet annak szempontjából, hogy mely országokban érdemes beruházniuk és milyen mutatószámok kell megvizsgálniuk döntésük meghozatala előtt. Emellett későbbi előrejelzések szempontjából is fontos lehet, hogy mely mutatóknak kell mindenképpen pozitívan alakulnia egy országban, ahhoz hogy minél több internet előfizetés kerülhessen értékesítésre, jobban alakulhassanak az adott időszaki értékesítési tervszámai. Meghatározható az is, hogy mi okozhat csökkenést az értékesítési számokban.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Ösztönös megoldás:
- Adatgyűjtési költség: 0 Ft ingyenes ksh.hu
- Licencdíjak, office programok: 200Ft/ projekt
- Munkaidő: 2,5 óra (1óra=2500Ft)
Összesen: 6450Ft
Tananyag szerinti megoldás:
- Adatgyűjtés költség: 0 Ft ingyenes ksh.hu
- Licencdíj: 200Ft/ projekt
- Munkaidő: 1 óra (1óra=2500Ft)
Összesen: 2700Ft
Akik, hajlandóak lehetnek megfizetni az adott összeget:
- Diákok, szakdolgozat vagy egyéb beadandó feladat megoldása érdekében. A számukra legfontosabb lehet az idő tényező, hiszen a leadási határidő szoros lehet, így azon vannak minél előbb szerezzenek be, a legkönnyebb úton egy anyagot.
- Távközlési cégek: nemzetközi terjeszkedési t6erveik igazolása szempontjából, hogy mely területeket milyen mutatószámokat érdemes figyelembe venni, a jövőbeni sikeres eredmények érdekében.
Hasznosság-különbözet a két érték között:
- költségkülönbözet: 2750Ft-tal kedvezőbb a tantárgy szerinti megoldás ára.
2750Ft reményében kezdek neki a feladat vizsgálatának.
Hasonló vizsgálatot nem végeztek még eddig, így előreláthatóan hasznos információkat hordozhat a célcsoportok számára. Költségek tekintetében kedvezőbb a tananyag szerinti megoldás, ráadásul a megkapott eredmények is csak a hasonlóság elemzés alapján mondhatóak valóban relevánsnak.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
1. Adatforrások feltárása, alapadatok kigyűjtése a ksh.hu oldaláról, ezek kiexportálása egy excel táblázatba.
2. Az Excel tábla Pivot elnevezésű munkalapjára kimutatáskészítés darab és összeg nézetben, hogy összeállíthatóak legyenek az elemzéshez szükséges adatok. Ehhez szükséges a kimutatásvarázsló.
3. Coco-elemzéshez szükséges táblázatok elkészítése egy új munkalapra: alapadatok, rangsor, lépcsők, coco elnevezésű táblák elkészítése.
4. Coco-elemzés lefuttatása.
5. Elemzés általi eredmények kiértékelése.
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
1. A kiszámított eredmények alapján az objektumok kiegyenlítettnek bizonyultak, vagyis egy adott országban, az 1000 főre eső internet szolgáltatások száma, minden esetben megmagyarázható, a többi (y) tulajdonság alapján.
2. Tényezők értékelésénél a legfontosabb a vezetékes fővonalak száma/1000fő.
3.Legkevésbé fontosnak a GDP nagysága (folyó áron) és a háztartások végső fogyasztási kiadásai voltak.
4. Ezek tehát zajként is értelmezhetőek.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Az ösztönös megoldásnál a GDP és a vezetékes fővonalak száma bizonyult a leginkább fontos és befolyásoló szempontnak.
Az összehasonlítás elemzés általi eredményben részben igazolódott az ösztönös megoldás, hiszen a vezetékes fővonalak száma valóban meghatározó tényező az internet előfizetések számát tekintve. Azonban a GDP mértéke folyó áron nem meghatározó.
