„Biogaz” változatai közötti eltérés
Rdk3 (vitalap | szerkesztései) |
Rdk3 (vitalap | szerkesztései) |
||
9. sor: | 9. sor: | ||
= A feladat megoldása jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | = A feladat megoldása jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | ||
+ | |||
+ | Általános és középiskolai tanulmányaim alapján az e célra legalkalmasabb területnek az Alföldi régiót vettem figyelmül. Abból indultam ki, hogy az országban itt találhatók a legnagyobb kiterjedésű szántók és a különböző mezőgazdasági, állattenyésztésre alkalmas területek. | ||
=A feladat által érintett célcsoportok= | =A feladat által érintett célcsoportok= |
A lap 2013. január 21., 20:26-kori változata
Tartalomjegyzék
Forrás
http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/biogaz.xls
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Biogáz üzem létesítéséhez megfelelő terület keresése
A feladat előtörténete
A mai vidéki életképet, gazdaságot vizsgálva, szembetűnik, hogy a vidék egyre jobban elszegényedik, leáll a fejlődés és stagnál a vidék gazdasága. Ennek a helyzetnek lehet az egyik megoldása, biogáz üzemek létesítése megfelelő területeken, melyek segítenének a gazdaság újraindítását. Egyfajta katalizátorként szolgálnának a vidék életében. Rengeteg új munkahelyet teremtene és az adott településen nagyszerű bevételi forrás lenne. A helyi gazdáknak felvásárlási lehetőséget nyújtana terményeik iránt, az állattartó telepek gazdaságosabb működését segítené elő, valamint az üzemeltetése sok új munkahelyet teremtene. Ezek mellett még hatékony megoldást jelent a szerves hulladék feldolgozásában.
A feladat megoldása jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Általános és középiskolai tanulmányaim alapján az e célra legalkalmasabb területnek az Alföldi régiót vettem figyelmül. Abból indultam ki, hogy az országban itt találhatók a legnagyobb kiterjedésű szántók és a különböző mezőgazdasági, állattenyésztésre alkalmas területek.
A feladat által érintett célcsoportok
Állattartó teleppel rendelkező gazdasági társaságok, mezőgazdasági termelő és szolgáltató gazdasági társaságok, élelmiszeripari cégek, szennyvíz és szerves hulladék kezelő gazdasági társaságok
A biogáz előállítása és felhasználása
A biogáz szerves anyagok levegőtől elzárt /anaerob/ lebomlása során keletkező gázelegy, amely mintegy 50-70% metánt tartalmaz. További összetevői: 30-40% szén-dioxid és kis mennyiségben kénhidrogén, nitrogén, szénmonoxid, víz.
A klasszikus biogáz üzemekben az állattartó telepeken képződő almos vagy hígtrágyát használjuk fel alapanyagként. A későbbiekben a jobb biogázhozam érdekében energianövényeket, szerves hulladékokat is fermentálni tudunk, ezáltal tovább nő a gázhozatal, az üzemi hatásfok illetve energiatermelés.
A biogáz metán tartalma 23-szor veszélyesebb a környezetre, mint a széndioxid, így ennek hasznosításával nem csak energetikai, hanem környezetvédelmi célokat is elérhetünk. A trágya és energianövények fermentálásából nyert biogázt sokféleképpen tudjuk hasznosítani mezőgazdaságban, települések energia ellátásában, gázüzemű autók hajtásában.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Ösztönös megoldás:
Általános és középiskolai tanulmányaim alapján az e célra legalkalmasabb területnek az Alföldi régiót vettem figyelmül. Abból indultam ki, hogy az országban itt találhatók a legnagyobb kiterjedésű szántók és a különböző mezőgazdasági, állattenyésztésre alkalmas területek.
Tananyag szerinti megoldás:
A tananyag alkalmazásával arra a következtetésre jutottam, hogy biogáz létesítésére legalkalmasabb régió a Dél-Dunántúl. A munkánál először is figyelembe vettem milyen adatokra van szükségem. Melyik régióban milyen intenzitású az állattartás illetve a mezőgazdasági tevékenység így segítségül alkalmaztam a My-X OLAP szolgáltatást, amivel 2000-2009-ig gyűjtöttem ki adatokat. Ezután a COCO programmal direkt elemzést végeztem mellyel a legalkalmasabb régiót kerestem. Ezt az elemzést ellenőriztem inverz elemzéssel és így jött ki az alkalmas régió. A Dél-Dunántúli régióban optimális mértékben megtalálhatók a mezőgazdasági és állattartási tényezők. Emellett fontos a stabil működéshez a kiszámítható és állandó alapanyag ellátás. Ennek biztonsága jól megfigyelhető az adatokból készített grafikonon.
Költségek és hasznosság
Ösztönös megoldás:
Adatgyűjtés: ingyenes- eddigi ismereteim, internet segítségével kutatás a témában, adatok összegzése. Költsége: 1500 Ft/óra, időigénye: 3 óra, Összesen: 4500 Ft Az elemzés piaci értéke: 10000 Ft, ennyiért érdemes értékesíteni a befektetett munka alapján.
Tananyag szerinti megoldás:
My-X licence ingyenes: 0 Ft Adathozzáférés /My-X OLAP/ ingyenes: 0 Ft Munkaidő: 7 óra, 1500 Ft/óra, Összesen: 10500 Ft Az elemzés piaci értéke: 60000 Ft, ennyiért érdemes értékesíteni a szakértelem és a minőségi munka alapján.