A lap 2013. január 30., 13:03-kori változata

Forrás

[1]

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Valóban drága a BKV bérlet?

Közép-kelet-európai nagyvárosok - Bécs, Prága, Varsó, Budapest, Bukarest, Szófia - közlekedési vállalatainak összehasonlítása általam kiválasztott tulajdonságok alapján, ár-teljesítmény elemzéssel.

A feladat előtörténete

Sokszor, sok helyről halljuk, hogy a BKK (korábban BKV) bérlet- és jegyárai különösen drágának minősülnek európai viszonylatban. Engem, mint budapesti lakost, és mint a budapesti tömegközlekedési eszközöket naponta használó utast régóta foglalkoztat, hogy ezen kijelentések mennyire bizonyulnak valósnak. Ki szeretném deríteni, hogy közép-kelet-európai nagyvárosokhoz viszonyítva a BKV bérletárai milyen helyet foglalnak el ár-teljesítmény szempontból, valamint a bérletárak drágának, olcsónak, vagy épp értékarányosnak mondhatók.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Az interneten találtam egy érdekes cikket, mely szerint a budapesti BKV jegyárak a legdrágábbnak számítanak a nettó bérek viszonylatában, Európában. http://www.policysolutions.hu/hireink-olvas/Europaban_Budapesten_legdragabb_buszjegy A Policy Solutions az Európai Unió 27 tagországának fővárosi tömegközlekedési menetjegyárait hasonlította össze és arányosította az adott ország nettó átlagbérével. A vizsgálat alapján kiderült, hogy a budapesti 1,1 eurós (320 forintos), illetve a tervezett 1,3 eurós (370 forintos) buszjegyekből Európában példátlanul keveset tudnak venni a magyarok a nettó 476 eurós (135 ezer forintos) havi átlagfizetésükből. Amíg a szomszédos Pozsonyban 928, vagy Bécsben 960 jegy is kitelik a helyi átlagfizetésből, addig a magyarok maximum 433 jeggyel elégedhetnek meg. A cikk nagyon felkeltette az érdeklődésemet. Amennyiben nem vettem volna részt az gazdasági informatika órán, akkor ösztönösen a nettó bér és az ebből megvásárolható vonaljegyek hányadosát vettem volna az összehasonlítás alapjául. Vagyis az lett volna a győztes ország, ahol minél több vonaljegy vásárolható egy havi nettó keresetből, és kijelentettem volna, hogy a budapesti közlekedés valóban drága. Azonban ahhoz, hogy valós információkon alapuló, több attribútumot figyelembe vevő komplex elemzést készítsek, szükség volt az órán elsajátított tudásra.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatok összegyűjtése során több nehézséggel is szembesültem: elsőként olyan európai nagyvárosokat kellett kiválasztanom, amelyek mérete, lakossága, a tömegközlekedés paraméterei hasonlóak. Az interneten rákerestem a közlekedési vállalatok honlapjára, azonban sok esetben nem találtam számomra érthető és elemezhető angol vagy német nyelvű hiteles forrásokat, ugyanis a honlapok teljes tartalma sokszor csak az adott nyelven volt elérhető, és annak csak egy kivonatát fordították le. Továbbá a busz-villamos-és trolibusz hálózatoknál megadott hossz (km) egyes esetekben a tényleges hosszt jelölte (egyirányú), más források viszont a jármű által megtett, a kiindulás és célállomás közötti oda-vissza útvonalat jelölték. Továbbá az elemzés szempontjából hasznos lett volna, ha minden objektum és minden attribútum esetében egyazon év adatait veszem kiindulási alapul. Sajnos ez a források hiánya miatt szintén nehézséget okozott.

Objektumok (sorok)

• Bécs Wiener Linien

• Budapest BKV

• Bukarest RATB

• Prága PPT

• Szófia UMC

• Varsó ZTM

Attribútumok (X, Y oszlopok)

• átlagbér/vonaljegy (db) irány: 0, minél nagyobb, annál jobb

• felszíni hálózat (km) irány: 0, minél nagyobb, annál jobb

• járműállomány (db) irány: 0, minél nagyobb, annál jobb

• lakosság/járműállomány (ezer fő/db) irány: 1, minél kisebb, annál jobb

• megállók közötti távolság (km) irány: 1, minél kisebb, annál jobb

• metró hálózat (km) irány: 0, minél nagyobb, annál jobb

• szállított utas (fő/év)irány: 0, minél nagyobb, annál jobb

• terület/hálózat összes (km) irány: 1, minél kisebb, annál jobb

A feladat által érintett célcsoportok

Az érintett célcsoportok lehetnek: a közlekedési vállalatok vezetői árképzés szempontjából. Továbbá politikai csoportok, akik az elemzést kampányokon, különböző fórumokon felhasználhatják hiteles érveléshez. Az összehasonlítás eredményének ismerete pedig ajánlott minden, közlekedési eszközt használó utasnak, látókörük, ismereteik kibővítéséhez.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Hasonlóságelemzés költségvonzata

• adatvagyon megszerzése: O Ft (internetes forrásokból ingyenesen letölthető adatok)

• szükséges programok használati díja: 200 Ft

• szakértői munkaidő: 3000 Ft / óra, munkával töltött órák száma: 6, költsége 18.000 Ft

• internet költsége: 500 Ft

Összköltség: 200 Ft + 18.000 Ft + 500 Ft = 18.700 Ft Piaci érték: 40.000 Ft (értékesítés összege) Különbség: 40.000 Ft - 18.700 Ft = 21.300 Ft

21.300 Ft reményében kezdek neki az elemzésnek.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. lépés: online adatgyűjtés különböző internetes forrásokból

2. lépés: Adatok tábla létrehozása

3. lépés. PIVOT kimutatás, majd PIVOT tábla ellenőrzés céljából

4. lépés. Objektum-attribútum mátrix

5. lépés: Irány meghatározása, majd Rangsor kialakítása sorszám függvény használatával

6. lépés: COCO tábla, amely FKERES függvénnyel hivatkozik a Lépcsők táblára

7. lépés: SOLVER segédtábla a korlátozó tényező meghatározásához

8. lépés: Szorzatösszeg és HA függvény beállításai

9. lépés: SOLVER futtatása

10. lépés: inverz lapfül létrehozása, ellentétes irányok beírása, majd Solver futtatás

11. lépés: Az elemzés során kirajzolódott, hogy monotonitás miatt szükséges két új lapfül létrehozása: utasszám terület/hálózat, valamint ennek az inverze. A Solvert újra lefuttattam, immáron az utasszám, valamint a terület/hálózat attribútumokra

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A Coco Solver tábla alapján kiegyenlítettnek és értékarányosnak tűnnek a bérletárak a vizsgált városokban. Az eredeti bérlet értékeit viszonyítva a becsült értékhez 0%-os eltérés jött ki mindenhol, így konkrét eredmény nem volt kimutatható. Mivel az utasszámra és a terület/hálózat összes attribútumokra egyforma értéket kaptunk, így ezekre lefuttattuk még egyszer a solvert. A tényezők értékelésénél legfontosabbnak a felszíni hálózat (km) volt. A legkevésbé fontos attribútumok az utasszám (fő) és a terület/hálózat összes (km). Az inverz munkalap segítségével ellenőrizhető a Coco Solver munkalapon végrehajtott, objektumok elemzésének a hitelessége. Az utas terület hálózat munkalapon egy zajmentes elemzés lett lefuttatva, ami azért volt fontos, mert a Coco Solver munkalapon 0%-os eltérés jött ki minden esetben, amiből sajnos nem nyerhető sok információ. Itt az eredményt kaptuk, hogy a bukaresti tömegközlekedés olcsónak számít, míg a bécsi tömegközlekedés drágának. Az elemzés fő célja, a budapesti tömegközlekedés az értékarányos jelzőt kapta.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az ösztönös megoldás alapján a nettó bér/vonaljegy értéket vettem volna alapul, és megállapítottam volna, hogy a budapesti tömegközlekedés drága. Az összehasonlító elemzés után viszont kiderült, hogy a BKV árai értékarányosak a vizsgált 6 közép-kelet-euróoai város tömegközlekedéséhez viszonyítva.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Az elemzés számomra mindenképpen hasznos volt, hiszen kimutatható, hogy a vizsgált tömegközlekedési vállalatokkal összehasonlítva, az általam kiválasztott attribútumok alapján a BKV bérletárai értékarányosnak tekinthetők.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet