„Megyei jogú városok” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése)
(A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése)
12. sor: 12. sor:
 
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
 
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
  
Az Y racionalitásának vizsgálata:
 
  
Az elmúlt évek során sokat foglalkoztam Magyarország változú gazdasági helyzetével, beleértve így természetszerűen és közvetett módon a Megyei jogú városokkal. Véleményem szerint a gazdasági helyzetet általánosságban jól lehet látni bizonyos tulajdonságok alapján, amik önmagukban nem mindig hoznak általánosításra okot adó eredményt, de több adat egy adott objektumhoz rendelve szélesebb képet alkothat egy bizonyos térségről. Így az Y oszlop létrehozásánál figyelembe vettem az Xi-ket (Xi=attribútumok) és ezek alapján hoztam létre ezt a számsort. Városonként értelmeztem a hozzá tartozó adatokat és így adtam egy jóságpontot amely szerintem helytálló és észszerű az adott információk alapján. Az adatvagyon közül kiemelt figyelmet fordítottam a munkanélküliségi adatokra, amihez hozzájött még az öregségi nyugdíjban részesülő egyének aránya, amiből következtetni lehet a város korösszetételére ami hatással van a gazdaságra. Az építet lakások arányárának kevesebb jelentőséget tulajdonítottam.
+
Az Y racionalitásának vizsgálata: (alternatív megoldás)
Például vegyük Miskolcot: A vizsgált adatokkal a második legrosszabb munkanélküliségi mutatókkal rendelkezik, kevés épített lakással, és kevesebb aktív korúval. Ezért kevés pontot adtam neki.
 
Ellenben Szegeddel, ahol alacsony volt a munkanélküliség, kifejezetten alacsony a tartós munkanélküliek száma és ehhez még hozzájött az alacsonyabb nyigdíjas szám és a magasabb lakás építési ráta. Ezért magas pontszámot adtam neki.
 
Tehát, így jött ki az Y jóságpont oszlop, amely igyekszik minél jobban elfogulatlan lenni, persze mivel benne van az emberi tényező ezért nem lehet optimálisan objektív, a racionalitást viszont nem nélkülözi.
 
  
Az Y racionalitásának vizsgálata: (alternatív megoldás)
+
Az ösztönös szakértői meglátásom szerint létrehoztam az Y oszlopot, amely kísérletet tesz a vizsgált megyei jogú városok helyzetértékelésére.
 +
Ahogyan írtam, az Y oszlop létrejötte úgy történt, hogy az objektumok adatait racionálisan értelmeztem és önkényesen jóságpontokkal láttam el az adott várost.
 +
Az Y Jóságpontok az OAM+COCO lapon a H43-tól H52 celláig tartó tartományban található.
 +
Az Y becslés az I43-tól az I52 celláig tartó tartományban található.
 +
Az Y Jóságpont oszlopot próbáltam elfogulatlanul és reálisan létrehozni.
 +
Az Y Jóságpont helyességének ellenőrzéséhez meglátásom szerint feltétlenük szükség van a hasonlóságelemzés által létrehozott becsült Y figyelembevételére is, hiszen ehhez képest tudjuk hasonlítani az én önkényes Y Jóságpont oszlopomat.
 +
Az én általam adott és a becsült Y-nok közötti különbséget a százalékban kifejezett százalék oszlop ábrázolja a K43-tól a K52 celláig tartó tartományban.
 +
Az eltérés oszlopból kiderül, hogy az önkényes és a becsült Y-nok közötti eltérés a 0,01%-tól az 5,6%-os érték között mozog. Ezt úgy tudom értelmezni, hogy a százalékok azok a hibák amiket én követtem el az önkényes Y oszlop létrehozásakor. A kérdés ezek után az, hogy mekkora a lehetséges hibatűrési határ. Véleményem szerint jelen esetben nem szabad hibának lennie. Az ok a következő: A legtöbb ilyen és ehhez hasonló elemzésnek az eredményéből következtetések születnek, amiből bizonyos döntések jöhetnek létre, amiknek viszont közvagyoni vonzata van. Így belátható, hogy hibás döntés=rossz pénz injekció=hűtlen kezelés.
  
 
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
 
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

A lap 2013. május 2., 21:36-kori változata

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/pa.xlsx

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Magyarország keleti oldalán elhelyezkedő megyei jogú városainak összevetése hasonlóságelemzéssel, bizonyos általam választott szempontok alapján.

A feladat előtörténete

Budapesten nőttem fel, de évekkel ezelőtt megéríntett a vidék, az utóbbi időszakban ugyanis sok időt tölthettem az Alföldön, egy megyei jogú városban ami nevezetesen Békéscsaba. Annyira megszerettem a várost, a maga romantikusan-periférikus hangulatával hogy lokálpatrióta lettem. Kézenfekvő volt tehát számomra, hogy feladatként ezt a várost hasonlítsam össze a közigazgatásilag azonos kategóriában szereplő Magyarországi városokkal.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Az Y racionalitásának vizsgálata: (alternatív megoldás)

Az ösztönös szakértői meglátásom szerint létrehoztam az Y oszlopot, amely kísérletet tesz a vizsgált megyei jogú városok helyzetértékelésére. Ahogyan írtam, az Y oszlop létrejötte úgy történt, hogy az objektumok adatait racionálisan értelmeztem és önkényesen jóságpontokkal láttam el az adott várost. Az Y Jóságpontok az OAM+COCO lapon a H43-tól H52 celláig tartó tartományban található. Az Y becslés az I43-tól az I52 celláig tartó tartományban található. Az Y Jóságpont oszlopot próbáltam elfogulatlanul és reálisan létrehozni. Az Y Jóságpont helyességének ellenőrzéséhez meglátásom szerint feltétlenük szükség van a hasonlóságelemzés által létrehozott becsült Y figyelembevételére is, hiszen ehhez képest tudjuk hasonlítani az én önkényes Y Jóságpont oszlopomat. Az én általam adott és a becsült Y-nok közötti különbséget a százalékban kifejezett százalék oszlop ábrázolja a K43-tól a K52 celláig tartó tartományban. Az eltérés oszlopból kiderül, hogy az önkényes és a becsült Y-nok közötti eltérés a 0,01%-tól az 5,6%-os érték között mozog. Ezt úgy tudom értelmezni, hogy a százalékok azok a hibák amiket én követtem el az önkényes Y oszlop létrehozásakor. A kérdés ezek után az, hogy mekkora a lehetséges hibatűrési határ. Véleményem szerint jelen esetben nem szabad hibának lennie. Az ok a következő: A legtöbb ilyen és ehhez hasonló elemzésnek az eredményéből következtetések születnek, amiből bizonyos döntések jöhetnek létre, amiknek viszont közvagyoni vonzata van. Így belátható, hogy hibás döntés=rossz pénz injekció=hűtlen kezelés.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az elemzésemben az objektumoknál Magyarország keletibb felének megyei jogú városai szerepelnek. A kiindulási pontom az volt, hogy Békéscsabát szeretném összehasonlítani az ugyan ilyen közigazgatási szinten lévő városokkal, azonban rájöttem, hogy nem lenne "igazságos" a periférikus, vagy periférikusabb városokat egy "lapon" emlegetni a nyugatiasabb társaival is. Így a 23 megyei jogú városi rangal bíró településből kiválasztottam 10-et, amelyek véleményem szerint földrajzi elhelyezkedésük alapján, hasonló helyzetben próbálnak fejlődni a nyugati orzsághatártól távolabb. Az attribútumok kiválasztásánal az volt a szempont, hogy olyan adatokat találjak, amik rendelkezésre állnak, és olyan általános ám fontos kritériumok alapján vizsgálódjak amikkel körvonalazható egy megyei jogú város helyzete.


Objektumok (sorok)

- Miskolc

- Eger

- Salgótarján

- Debrecen

- Szolnok

- Nyíregyháza

- Kecskemét

- Békéscsaba

- Hódmezővásárhely

- Szeged

Attribútumok (X, Y oszlopok)

X1-Épített lakások aránya az előző évhez képest (százalék) <-- Minél nagyobb az épített lakások aránya az előző évhez képest, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 0 (százalékban kifejezve)

X2-Nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék) <-- Minél kisebb a nyilvántartott álláskeresők aránya, annál ideálisab az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)

X3-180 napon túli álláskeresők aránya (százalék) <-- Minél kisebb a 180 napon túli álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)

X4-Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya (százalék) <-- Minél kisebb a pályakezdő álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Irány: 1 (százalékban kifejezve)

X5-Öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya (százalék) <-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)

X6-Öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya (százalék) <-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)

Y-Jóságpont

A feladat által érintett célcsoportok

Mindenki éríntett akit érdekel a vidékfejlesztés, akit érdekelnek a megyei jogú városok, azok jelenlegi helyzete, és annak értékelése, összevetése ezen meghatározott tulajdonságok alapján. Továbbá azoknak is ajánlom akit érdekel egy innovatív módon, könnyen kezelhető összehasonlító elemzés.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

  • Ösztönös megoldás:
    • Költségek:
      • Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)
      • Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)
      • Ráfordított idő: 90 perc
      • Óradíj: 2000Ft/óra
      • Informatikai eszköz (több monitoros rendszer az átláthatóság érdekében): 1000Ft/alkalom
      • Microsoft office: 500Ft/elemzés
      • Internet használat: elhanyagolható
    • Összes költség: 4500Ft (1,5*Óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 3000Ft+1000Ft+500Ft=4500Ft)
    • A megoldás piaci értéke: 5500Ft (Összes költség+árrés: 4500Ft+1000Ft=5500Ft) /Kevésbé megbízható elemzés, kicsi árréssel./
  • Tantárgy szerinti megoldás:
    • Költségek:
      • Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)
      • Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)
      • Ráfordított idő: 60 perc
      • Óradíj: 2000Ft/óra
      • Informatikai eszköz (egyszerű, egy monitoros rendszer): 200Ft/alkalom
      • Microsoft office: 500Ft/elemzés
      • Internet használat: elhanyagolható
      • COCO használat: ingyenes
    • Összes költség: 2700 Ft (1*óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 2000Ft+200Ft+500Ft=2700Ft)
    • A megoldás piaci értéke: 12000Ft (Összes költség+árrés: 2700Ft+9300Ft=12000Ft) /Pontos, innovatív elemzés, nagy árréssel./
  • Hasznosság-különbözet a két megoldás között:
    • Költségkülönbözet: 1800Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás előállítása 1800Ft-al olcsóbb, mint az ösztönös megoldásé. /Az ösztönös megoldás összes költsége-a tantárgy szerinti megoldás összes költsége: 4500Ft-2700Ft/)
    • Megoldások érték-különbözete: 6500Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás 6500Ft-al többet ér, mint az ösztönös megoldás. /A tantárgy szerinti megoldás piaci értéke-az ösztönös megoldás piaci értéke: 12000Ft-5500Ft/)
    • Összes különbözet: 8300Ft (Tehát, 8300Ft-al több a várható haszon a tantárgy szerinti megoldással, mint az ösztönös megoldással. /A költségkülönbözet+a megoldások érték-különbözete: 1800Ft+6500Ft/)

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. Objektumok meghatározása.

2. Attribútumok meghatározása.

3. Adat munkalap létrehozása és alapadatok felvitele.

4. Teljes adatsor feltöltése a skydrive-ba.

5. Pivot munkalap létrehozása és a pivot táblák elkészítése kimutatás varázslóval az alapadatokból.

6. OAM+COCO munkalap létrehozása.

7. Primer adatokat tartalmazó objektum-attribútum mátrix létrehozása és ez alapján rangsor tábla elkészítése a sorszám függvénnyel.

8. Lépcsők tábla létrehozása amely a Solver futtatásával valósult meg, és annak kimeneti adatait tartalmazza.

9. A COCO táblázat létrehozása amely a Lépcsők tábla adataiból jött létre.

10. A COCO INVERZ munkalap létrehozása, amely annyiban tér el az OAM+COCO munkalaptól, hogy ellentétesek az irányok és a Solvert inverz módon futtatam.

11. DIREKT munkalap létrehozása.

12. Online futattam a COCO-t a my-x-szel, a "fast feed" változattal.

13. A futtatás eredményének importálása a DIREKT munkalapra, adatok ellenőrzése a HA függvénnyel.

14. INVERZ munkalap létrehozása.

15. A COCO INVERZ munkalap alapján újra futtatam a "fast feed" felületen.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A hasonlóságelemzéssel megkaptuk, hogy hat darab megyei jogú város túlértékelt amik a következők:

  • Szeged
  • Békéscsaba
  • Hódmezővásárhely
  • Nyíregyháza
  • Eger
  • Salgótartán

A hasonlóságelemzés kimutatta, hogy a további vizsgált négy város alulértékelt:

  • Miskolc
  • Debrecen
  • Kecskemét
  • Szolnok

A leginkább alulértékelt megyei jogú város az elemzésben Szolnok. Így elmondható, hogy az elemzés győztese Szolnok.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A hasonlóságelemzés lefuttatásával kiderült, hogy az összehasonlítani kívánt objektumok azok attribútumaik alapján, melyik város van a legideálisabb helyzetben. A best practice szerint a győztes Szeged lett, a hasonlóságelemzés győztese viszont Szolnok. A két módszer között nagy különbség van és a best practice módszernél nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni teljes bizonyosággal. A hasonlóságelemzés átlátható, és egyszerű eredményt hozott, így számomra egyértelmű, hogy a hasonlóságelemzés megoldása a kulcs, az objektív értékeléshez, ami ráadásul egy esetleges későbbi állami szférában betöltött pozicíó esetén, rendszeres tevékenység és kötelesség lenne. A végső győztes tehát Szolnok.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Az eredmények ismeretében egyértelműen a hasonlóságelemzés hoz nagyobb hasznot, viszont a tervezett hasznosság nem teljesült be, ugyanis kettő objektumnál nem hiteles eredmény jött ki, így a tervezett 8300Ft-os haszon helyett csak 6300Ft tűnik realizálható hasznosságnak. Fontos megjegyezni, hogy ugyan a várható hasznosság nem valósult meg, ám a könnyebb/könnyű kezelhetőség, átláthatóság miatt, valamint az objektív eredmények miatt lényegesen nagyobb hasznossággal bír a hasonlóságelemzés mint a saját megoldásom. Az objektivítás, pontosság nem feltélenül jelenik meg az árban, viszont egy felelős állami munkakör esetén az optimális megoldás inkább a nemzeti profitban tud realizálódni ami nem fejezhető ki néhány hittel felruházott papír darabban .

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet