A lap 2013. május 2., 21:41-kori változata

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/pa.xlsx

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Magyarország keleti oldalán elhelyezkedő megyei jogú városainak összevetése hasonlóságelemzéssel, bizonyos általam választott szempontok alapján.

A feladat előtörténete

Budapesten nőttem fel, de évekkel ezelőtt megéríntett a vidék, az utóbbi időszakban ugyanis sok időt tölthettem az Alföldön, egy megyei jogú városban ami nevezetesen Békéscsaba. Annyira megszerettem a várost, a maga romantikusan-periférikus hangulatával hogy lokálpatrióta lettem. Kézenfekvő volt tehát számomra, hogy feladatként ezt a várost hasonlítsam össze a közigazgatásilag azonos kategóriában szereplő Magyarországi városokkal.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Az Y racionalitásának vizsgálata: (alternatív megoldás)

Az ösztönös szakértői meglátásom szerint létrehoztam az Y oszlopot, amely kísérletet tesz a vizsgált megyei jogú városok helyzetértékelésére. Ahogyan írtam, az Y oszlop létrejötte úgy történt, hogy az objektumok adatait racionálisan értelmeztem és önkényesen jóságpontokkal láttam el az adott várost. Az Y Jóságpontok az OAM+COCO lapon a H43-tól H52 celláig tartó tartományban található. Az Y becslés az I43-tól az I52 celláig tartó tartományban található. Az Y Jóságpont oszlopot próbáltam elfogulatlanul és reálisan létrehozni. Az Y Jóságpont helyességének ellenőrzéséhez meglátásom szerint feltétlenük szükség van a később létrehozott hasonlóságelemzés által létrehozott becsült Y figyelembevételére is, hiszen ehhez képest tudjuk hasonlítani az én önkényes Y Jóságpont oszlopomat. Az én általam adott és a becsült Y-nok közötti különbséget a százalékban kifejezett százalék oszlop ábrázolja a K43-tól a K52 celláig tartó tartományban. Az eltérés oszlopból kiderül, hogy az önkényes és a becsült Y-nok közötti eltérés a 0,01%-tól az 5,6%-os érték között mozog. Ezt úgy tudom értelmezni, hogy a százalékok azok a hibák amiket én követtem el az önkényes Y oszlop létrehozásakor, hiszen annál nagyobb az egyensúly, minél kisebb a tényleges és a becsült adatok közötti különbség. A hibák oka egyértelműen az emberi tényező. A kérdés ezek után az, hogy mekkora a lehetséges hibatűrési határ. Véleményem szerint jelen esetben nem szabad hibának lennie. Az ok a következő: A legtöbb ilyen és ehhez hasonló elemzésnek az eredményéből következtetések születnek, amiből bizonyos döntések jöhetnek létre, amiknek viszont közvagyoni vonzata van. Így belátható, hogy hibás döntés=rossz pénz injekció=hűtlen kezelés.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az elemzésemben az objektumoknál Magyarország keletibb felének megyei jogú városai szerepelnek. A kiindulási pontom az volt, hogy Békéscsabát szeretném összehasonlítani az ugyan ilyen közigazgatási szinten lévő városokkal, azonban rájöttem, hogy nem lenne "igazságos" a periférikus, vagy periférikusabb városokat egy "lapon" emlegetni a nyugatiasabb társaival is. Így a 23 megyei jogú városi rangal bíró településből kiválasztottam 10-et, amelyek véleményem szerint földrajzi elhelyezkedésük alapján, hasonló helyzetben próbálnak fejlődni a nyugati orzsághatártól távolabb. Az attribútumok kiválasztásánal az volt a szempont, hogy olyan adatokat találjak, amik rendelkezésre állnak, és olyan általános ám fontos kritériumok alapján vizsgálódjak amikkel körvonalazható egy megyei jogú város helyzete.

Objektumok (sorok)

- Miskolc

- Eger

- Salgótarján

- Debrecen

- Szolnok

- Nyíregyháza

- Kecskemét

- Békéscsaba

- Hódmezővásárhely

- Szeged

Attribútumok (X, Y oszlopok)

X1-Épített lakások aránya az előző évhez képest (százalék) <-- Minél nagyobb az épített lakások aránya az előző évhez képest, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 0 (százalékban kifejezve)

X2-Nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék) <-- Minél kisebb a nyilvántartott álláskeresők aránya, annál ideálisab az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)

X3-180 napon túli álláskeresők aránya (százalék) <-- Minél kisebb a 180 napon túli álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)

X4-Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya (százalék) <-- Minél kisebb a pályakezdő álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Irány: 1 (százalékban kifejezve)

X5-Öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya (százalék) <-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)

X6-Öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya (százalék) <-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)

Y-Jóságpont

A feladat által érintett célcsoportok

Mindenki éríntett akit érdekel a vidékfejlesztés, akit érdekelnek a megyei jogú városok, azok jelenlegi helyzete, és annak értékelése, összevetése ezen meghatározott tulajdonságok alapján. Továbbá azoknak is ajánlom akit érdekel egy innovatív módon, könnyen kezelhető összehasonlító elemzés.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

• Ösztönös megoldás:
  • Költségek:
    • Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)
    • Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)
    • Ráfordított idő: 90 perc
    • Óradíj: 2000Ft/óra
    • Informatikai eszköz (több monitoros rendszer az átláthatóság érdekében): 1000Ft/alkalom
    • Microsoft office: 500Ft/elemzés
    • Internet használat: elhanyagolható
  • Összes költség: 4500Ft (1,5*Óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 3000Ft+1000Ft+500Ft=4500Ft)
  • A megoldás piaci értéke: 5500Ft (Összes költség+árrés: 4500Ft+1000Ft=5500Ft) /Kevésbé megbízható elemzés, kicsi árréssel./
• Tantárgy szerinti megoldás:
  • Költségek:
    • Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)
    • Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)
    • Ráfordított idő: 60 perc
    • Óradíj: 2000Ft/óra
    • Informatikai eszköz (egyszerű, egy monitoros rendszer): 200Ft/alkalom
    • Microsoft office: 500Ft/elemzés
    • Internet használat: elhanyagolható
    • COCO használat: ingyenes
  • Összes költség: 2700 Ft (1*óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 2000Ft+200Ft+500Ft=2700Ft)
  • A megoldás piaci értéke: 12000Ft (Összes költség+árrés: 2700Ft+9300Ft=12000Ft) /Pontos, innovatív elemzés, nagy árréssel./
• Hasznosság-különbözet a két megoldás között:
  • Költségkülönbözet: 1800Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás előállítása 1800Ft-al olcsóbb, mint az ösztönös megoldásé. /Az ösztönös megoldás összes költsége-a tantárgy szerinti megoldás összes költsége: 4500Ft-2700Ft/)
  • Megoldások érték-különbözete: 6500Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás 6500Ft-al többet ér, mint az ösztönös megoldás. /A tantárgy szerinti megoldás piaci értéke-az ösztönös megoldás piaci értéke: 12000Ft-5500Ft/)
  • Összes különbözet: 8300Ft (Tehát, 8300Ft-al több a várható haszon a tantárgy szerinti megoldással, mint az ösztönös megoldással. /A költségkülönbözet+a megoldások érték-különbözete: 1800Ft+6500Ft/)

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. Objektumok meghatározása.

2. Attribútumok meghatározása.

3. Adat munkalap létrehozása és alapadatok felvitele.

4. Teljes adatsor feltöltése a skydrive-ba.

5. Pivot munkalap létrehozása és a pivot táblák elkészítése kimutatás varázslóval az alapadatokból.

6. OAM+COCO munkalap létrehozása.

7. Primer adatokat tartalmazó objektum-attribútum mátrix létrehozása és ez alapján rangsor tábla elkészítése a sorszám függvénnyel.

8. Lépcsők tábla létrehozása amely a Solver futtatásával valósult meg, és annak kimeneti adatait tartalmazza.

9. A COCO táblázat létrehozása amely a Lépcsők tábla adataiból jött létre.

10. A COCO INVERZ munkalap létrehozása, amely annyiban tér el az OAM+COCO munkalaptól, hogy ellentétesek az irányok és a Solvert inverz módon futtatam.

11. DIREKT munkalap létrehozása.

12. Online futattam a COCO-t a my-x-szel, a "fast feed" változattal.

13. A futtatás eredményének importálása a DIREKT munkalapra, adatok ellenőrzése a HA függvénnyel.

14. INVERZ munkalap létrehozása.

15. A COCO INVERZ munkalap alapján újra futtatam a "fast feed" felületen.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A hasonlóságelemzéssel megkaptuk, hogy hat darab megyei jogú város túlértékelt amik a következők:

• Szeged
• Békéscsaba
• Hódmezővásárhely
• Nyíregyháza
• Eger
• Salgótartán

A hasonlóságelemzés kimutatta, hogy a további vizsgált négy város alulértékelt:

• Miskolc
• Debrecen
• Kecskemét
• Szolnok

A leginkább alulértékelt megyei jogú város az elemzésben Szolnok. Így elmondható, hogy az elemzés győztese Szolnok.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A hasonlóságelemzés lefuttatásával kiderült, hogy az összehasonlítani kívánt objektumok azok attribútumaik alapján, melyik város van a legideálisabb helyzetben. A best practice szerint a győztes Szeged lett, a hasonlóságelemzés győztese viszont Szolnok. A két módszer között nagy különbség van és a best practice módszernél nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni teljes bizonyosággal. A hasonlóságelemzés átlátható, és egyszerű eredményt hozott, így számomra egyértelmű, hogy a hasonlóságelemzés megoldása a kulcs, az objektív értékeléshez, ami ráadásul egy esetleges későbbi állami szférában betöltött pozicíó esetén, rendszeres tevékenység és kötelesség lenne. A végső győztes tehát Szolnok.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Az eredmények ismeretében egyértelműen a hasonlóságelemzés hoz nagyobb hasznot, viszont a tervezett hasznosság nem teljesült be, ugyanis kettő objektumnál nem hiteles eredmény jött ki, így a tervezett 8300Ft-os haszon helyett csak 6300Ft tűnik realizálható hasznosságnak. Fontos megjegyezni, hogy ugyan a várható hasznosság nem valósult meg, ám a könnyebb/könnyű kezelhetőség, átláthatóság miatt, valamint az objektív eredmények miatt lényegesen nagyobb hasznossággal bír a hasonlóságelemzés mint a saját megoldásom. Az objektivítás, pontosság nem feltélenül jelenik meg az árban, viszont egy felelős állami munkakör esetén az optimális megoldás inkább a nemzeti profitban tud realizálódni ami nem fejezhető ki néhány hittel felruházott papír darabban .

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet