„Japán” változatai közötti eltérés
Jkv6 (vitalap | szerkesztései) (→Szakértői javaslatok) |
Jkv6 (vitalap | szerkesztései) (→Objektumok (sorok)) |
||
| 21. sor: | 21. sor: | ||
A vizsgált objektumok az általam választott országok voltak, mindet összehasonlítva Japán adataival. | A vizsgált objektumok az általam választott országok voltak, mindet összehasonlítva Japán adataival. | ||
| − | Magyarország | + | *Magyarország |
| − | Egyesült Királyság | + | *Egyesült Királyság |
| − | Franciaország | + | *Franciaország |
| − | Németország | + | *Németország |
| − | Kína | + | *Kína |
| − | Korea | + | *Korea |
| − | Törökország | + | *Törökország |
| − | Görögország | + | *Görögország |
| − | Norvégia | + | *Norvégia |
| − | Svédország | + | *Svédország |
==== Attribútumok (X, Y oszlopok) ==== | ==== Attribútumok (X, Y oszlopok) ==== | ||
A lap 2013. május 4., 17:10-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A japán kapcsolatok intenzitásának vizsgálata a különféle országok összehasonlításának viszonyában
A feladat előtörténete
A témát elsősorban azért választottam, mert régóta nagy érdeklődést mutatok a japán kultúra irányába. Szakdolgozati témámban elsősorban a japán-magyar kapcsolatokat vizsgáltam sok tekintetben. A feladat segítséget nyújtott betekintést nyerni, hogy a kutatási tervemben alátámasztott interkulturális kompetenciák eredményein túl, a japánok és magyarok gazdasági, földrajzi elhelyezkedést, népességei adatokat tekintve milyen kapcsolatban is állnak egymással.
A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Objektumok (sorok)
A vizsgált objektumok az általam választott országok voltak, mindet összehasonlítva Japán adataival.
- Magyarország
- Egyesült Királyság
- Franciaország
- Németország
- Kína
- Korea
- Törökország
- Görögország
- Norvégia
- Svédország
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Az általam vizsgált attribútumok elnevezései:
X1: Lakosság
X2: Terület/km2
X3: Nyelvrokonság (1-5 skála) 1- egyáltalán nem, 2- alig, 3- közepesen, 4-nagymértékben, 5- kiemelkedően nagy a nyelvrokonság
X4: GDP (USD)
X5: Távolság (km)
Y: Kapcsolatok intenzitása (y)
Irány szövegesen:
X1: Minél nagyobb a lakosság, annál nagyobb a kapcsolatok intenzitása.
X2: Minél nagyobb a terület nagysága, annál nagyobb a kapcsolatok intenzitása.
X3: Minél nagyobb a nyelvrokonság, annál nagyobb a kapcsolatok intenzitása.
X4: Minél nagyobb a GDP nagysága, annál nagyobb a kapcsolatok intenzitása.
X5: Minél kisebb a távolság, annál nagyobb a kapcsolatok intenzitása.
A feladat által érintett célcsoportok
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
A következő olvasmányok szakirodalmi ismeretei segédkeztek:
- Hidasi J. (2004): Interkulturális kommunikáció. Scolar kiadó, Budapest.
- Rudnák I. (2010): Nemzetközi Kommunikáció. Szent István Egyetem, Gödöllő.
A szócikk készítése során felhasznált internetes forrás:
https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010
