„Japán” változatai közötti eltérés
Jkv6 (vitalap | szerkesztései) (→A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése/kritikája) |
Jkv6 (vitalap | szerkesztései) (→A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése/kritikája) |
||
| 16. sor: | 16. sor: | ||
Feladatommal segítséget és betekintést szeretnék nyújtani a japán-magyar kapcsolatokba. | Feladatommal segítséget és betekintést szeretnék nyújtani a japán-magyar kapcsolatokba. | ||
| − | Sok szempontból különbözünk, akár a gazdaság teljesítőképességét vagy nagyságát (GDP), akár az ország területét, illetve országaink egymástól való távolságát tekintve is. Azonban bizonyos tekintetekben közel helyezkedünk el egymáshoz. | + | Sok szempontból különbözünk, akár a gazdaság teljesítőképességét vagy nagyságát (GDP), akár az ország területét, illetve országaink egymástól való távolságát tekintve is. Azonban bizonyos tekintetekben közel helyezkedünk el egymáshoz, mint pl. a nyelvrokonságban. |
== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) == | == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) == | ||
A lap 2013. május 4., 18:37-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése/kritikája
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A japán-magyar kapcsolatok intenzitásának vizsgálata a különféle országok összehasonlításának viszonyában
A feladat előtörténete
A témát elsősorban azért választottam, mert régóta nagy érdeklődést mutatok a japán nemzet és kultúra irányába. Feladatomban a japán-magyar kapcsolatokat vizsgáltam, amely segítséget nyújtott betekintést nyerni a kutatási tervemben alátámasztott interkulturális kompetenciák eredményein túl, hogy a japánok és magyarok gazdasági, földrajzi elhelyezkedést, népességei adatokat tekintve milyen kapcsolatban is állnak egymással.
A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése/kritikája
Feladatommal segítséget és betekintést szeretnék nyújtani a japán-magyar kapcsolatokba. Sok szempontból különbözünk, akár a gazdaság teljesítőképességét vagy nagyságát (GDP), akár az ország területét, illetve országaink egymástól való távolságát tekintve is. Azonban bizonyos tekintetekben közel helyezkedünk el egymáshoz, mint pl. a nyelvrokonságban.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Az objektumok és attribútumok meghatározásakor alapadatokként országokat vettem a vizsgálati tárgynak. A vizsgált kérdésem: Milyen mértékű a japán- magyar érdeklődés és intenzitás egymás irányába? A feladatban elsősorban nem az emberi kapcsolatokra, hanem a nemzetek meghatározó attribútumaira terelődött a figyelem, és ez által sikerült egy összképet kapni az országok közti hasonlóságok és különbségek függvénye alapján. Az attribútumok meghatározása során, néhány attribútum ( Nyelvcsalád ) csak a nyelvrokonság értékeinek vizsgálatában lett felhasználva.
Objektumok (sorok)
A vizsgált objektumok az általam választott országok voltak, mindet összehasonlítva Japán adataival.
- Magyarország
- Egyesült Királyság
- Franciaország
- Németország
- Kína
- Korea
- Törökország
- Görögország
- Norvégia
- Svédország
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Az általam vizsgált attribútumok elnevezései:
X1: Lakosság
X2: Terület/km2
X3: Nyelvrokonság (1-5 skála) 1- egyáltalán nem, 2- alig, 3- közepesen, 4-nagymértékben, 5- kiemelkedően nagy a nyelvrokonság
X4: GDP (USD)
X5: Távolság (km)
Y: Kapcsolatok intenzitása (y)
Irány szövegesen:
X1: Minél nagyobb a lakosság, annál nagyobb a kapcsolatok intenzitása.
X2: Minél nagyobb a terület nagysága, annál nagyobb a kapcsolatok intenzitása.
X3: Minél nagyobb a nyelvrokonság, annál nagyobb a kapcsolatok intenzitása.
X4: Minél nagyobb a GDP nagysága, annál nagyobb a kapcsolatok intenzitása.
X5: Minél kisebb a távolság, annál nagyobb a kapcsolatok intenzitása.
A feladat által érintett célcsoportok
A feladatom által érintett emberek jelen esetben a felsorolt országok lakossága, akik valamilyen formában kapcsolatban állnak vele.
pl. utazás, munka, érdeklődés, stb.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Feladatommal szeretném, ha az adatok alapján a japán-magyar kapcsolatok intenzitásának nagysága kiértékelődne.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
Először is az alapadatokat rögzítettem ( országok nevei és a vizsgálati attribútumok X,Y oszlopok ), majd az adatok kutatásának sikeres végrehajtása után összehasonlítást végeztem a nyelvrokonság tekintetében. Ezt a nyelvcsaládok alapos vizsgálata szerint rangsoroltam, a fentebb is említett 1-5-ig terjedő skála segítségével. Sorszám függvény segítségével rangsorolva lettek az említett országok adataik alapján. Egyéb eredmények az OAM alapján készített COCO elemzés a kapott és becsült értékek rangsora.
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
A következő olvasmányok szakirodalmi ismeretei segédkeztek:
- Hidasi J. (2004): Interkulturális kommunikáció. Scolar kiadó, Budapest.
- Rudnák I. (2010): Nemzetközi Kommunikáció. Szent István Egyetem, Gödöllő.
A szócikk készítése során felhasznált internetes forrás:
https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010
