„Japán” változatai közötti eltérés

A lap 2013. május 4., 19:01-kori változata

Forrás

xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A japán-magyar kapcsolatok intenzitásának vizsgálata a különféle országok összehasonlításának viszonyában

A feladat előtörténete

A témát elsősorban azért választottam, mert régóta nagy érdeklődést mutatok a japán nemzet és kultúra irányába. Feladatomban a japán-magyar kapcsolatokat vizsgáltam, amely segítséget nyújtott betekintést nyerni a kutatási tervemben alátámasztott interkulturális kompetenciák eredményein túl, hogy a japánok és magyarok gazdasági, földrajzi elhelyezkedést, népességei adatokat tekintve milyen kapcsolatban is állnak egymással.

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése/kritikája

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete alapján a következő értékeléseket és kritikát sikerült kialakítanom: sok szempontból különbözünk, akár a gazdaság teljesítőképességét vagy nagyságát (GDP), akár az ország területét, illetve országaink egymástól való távolságát tekintve is. Azonban bizonyos tekintetekben közel helyezkedünk el egymáshoz, mint pl. a nyelvrokonság. A vizsgált adatok szerint Japán környékbeli országai előznek meg minket. ( Korea, Kína ) A vizsgált adatok alapján inkább találunk különbségeket, mint hasonlóságokat a két nemzet között.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az objektumok és attribútumok meghatározásakor alapadatokként országokat vettem a vizsgálati tárgynak. A vizsgált kérdésem: Milyen mértékű a japán- magyar érdeklődés és intenzitás egymás irányába? A feladatban elsősorban nem elsősorban az emberi kapcsolatokat (interkulturális kommunikáció, kompetenciavizsgálat), hanem a nemzetek meghatározó attribútumait veszi figyelembe, és ez által sikerült egy összképet kapni az országok közti hasonlóságok és különbségek függvénye alapján. Az attribútumok meghatározása során, néhány attribútum ( Nyelvcsalád ) csak a nyelvrokonság értékeinek vizsgálatában lett felhasználva.

Objektumok (sorok)

A vizsgált objektumok az általam választott országok voltak, mindet összehasonlítva Japán adataival.

• Magyarország

• Egyesült Királyság

• Franciaország

• Németország

• Kína

• Korea

• Törökország

• Görögország

• Norvégia

• Svédország

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Az általam vizsgált attribútumok elnevezései:

X1: Lakosság

X2: Terület/km2

X3: Nyelvrokonság (1-5 skála) 1- egyáltalán nem, 2- alig, 3- közepesen, 4-nagymértékben, 5- kiemelkedően nagy a nyelvrokonság

X4: GDP (USD)

X5: Távolság (km)

Y: Kapcsolatok intenzitása (y)

Irány szövegesen:

X1: Minél nagyobb a lakosság, annál nagyobb a kapcsolatok intenzitása.

X2: Minél nagyobb a terület nagysága, annál nagyobb a kapcsolatok intenzitása.

X3: Minél nagyobb a nyelvrokonság, annál nagyobb a kapcsolatok intenzitása.

X4: Minél nagyobb a GDP nagysága, annál nagyobb a kapcsolatok intenzitása.

X5: Minél kisebb a távolság, annál nagyobb a kapcsolatok intenzitása.

A feladat által érintett célcsoportok

A feladatom által érintett emberek jelen esetben a felsorolt országok lakossága, akik valamilyen formában kapcsolatban állnak vele.

pl. utazás, munka, érdeklődés, stb.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Feladatommal szeretném, ha az adatok alapján a japán-magyar kapcsolatok intenzitásának nagysága kiértékelődne.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Először is az alapadatokat rögzítettem ( országok nevei és a vizsgálati attribútumok X,Y oszlopok ), majd az adatok kutatásának sikeres végrehajtása után összehasonlítást végeztem a nyelvrokonság tekintetében. Ezt a nyelvcsaládok alapos vizsgálata szerint rangsoroltam, a fentebb is említett 1-5-ig terjedő skála segítségével. Sorszám függvény segítségével rangsorolva lettek az említett országok adataik alapján. Egyéb eredmények az OAM alapján készített COCO elemzés a kapott és becsült értékek rangsora.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

A fent látható COCO elemzési táblázatban a különböző attribútumok értékeit határozza meg. Az 5 attribútumhoz 10 lépcső tartozik. Különböző értékeket hozzárendelve végezte el a számításokat a használt program.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

A következő olvasmányok szakirodalmi ismeretei segédkeztek:

• Hidasi J. (2004): Interkulturális kommunikáció. Scolar kiadó, Budapest.
• Rudnák I. (2010): Nemzetközi Kommunikáció. Szent István Egyetem, Gödöllő.

A szócikk készítése során felhasznált internetes forrás:

https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010