„Megyei jogú városok” változatai közötti eltérés
Rdk5 (vitalap | szerkesztései) (→A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése) |
Rdk5 (vitalap | szerkesztései) (→A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése) |
||
(111 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
4. sor: | 4. sor: | ||
=A tervezett alkalmazás/megoldás címe= | =A tervezett alkalmazás/megoldás címe= | ||
− | Magyarország megyei jogú városainak összevetése hasonlóságelemzéssel bizonyos szempontok alapján. | + | Magyarország keleti oldalán elhelyezkedő megyei jogú városainak összevetése hasonlóságelemzéssel, bizonyos általam választott szempontok alapján. |
=A feladat előtörténete= | =A feladat előtörténete= | ||
12. sor: | 12. sor: | ||
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | ||
− | |||
− | |||
− | ( | + | *Az Y racionalitásának vizsgálata (alternatív megoldás): |
+ | **Az ösztönös szakértői meglátásom szerint létrehoztam az Y oszlopot, amely kísérletet tesz a vizsgált megyei jogú városok helyzetértékelésére. | ||
+ | **Az Y oszlop létrejötte úgy történt, hogy az objektumok adatait racionálisan értelmeztem és önkényesen jóságpontokkal láttam el az adott várost. | ||
+ | **Az Y Jóságpontok az OAM+COCO lapon a H2-től H11 celláig tartó tartományban találhatóak. | ||
+ | **Az Y Jóságpont oszlopot próbáltam elfogulatlanul és reálisan létrehozni. | ||
+ | *Kritika: | ||
+ | **Készítettem egy elemzést (Link: http://sdrv.ms/15kDaIT), ami meghatároz egy objektum sorrendet, ebből látható az Y jóságpont helyzete, az elemzésben létrejöttekhez képest. | ||
+ | **Az elemzés szerinti helyezés a I14-I23 tartományban található, mellette pedig az önkényes Y jóságpont szerinti helyezés az L14-L23 tartományban. A kétféle helyezés között jól láthatók a pontatlanságok és az egyezőségek, az Y jóságpont oszlopot kritizálva. | ||
+ | **Mivel az egyes városokhoz több adat is tartozik, ezért nem lehet nagy pontosággal megállapítani egyértelműen az objektum pozicióját a többihez képest. | ||
+ | **Ebből eredendően az Y jóságpont oszlop csupán közelítőleg és szubjektíven jellemezhet egy adott várost. | ||
+ | **Az eltérések jól láthatóak a helyezések között, és megállapítható, hogy egyes objektumok esetében meglepő pontosággal bír az Y jóságpont (például: Kecskemét), egyes objektuomok esetében pedig abszolút pontatlan (például: Eger). Ebből következik, az Y jóságpont alapjában véve nem megbízható. | ||
+ | **Minden relatív, így mérlegelni kell, hogy elfogadható-e az adott feladathoz. | ||
+ | |||
+ | =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | ||
+ | |||
+ | Az elemzésemben az objektumoknál Magyarország keletibb felének megyei jogú városai szerepelnek. A kiindulási pontom az volt, hogy Békéscsabát szeretném összehasonlítani az ugyan ilyen közigazgatási szinten lévő városokkal, azonban rájöttem, hogy nem lenne "igazságos" a periférikus, vagy periférikusabb városokat egy "lapon" emlegetni a nyugatiasabb társaival is. Így a 23 megyei jogú városi rangal bíró településből kiválasztottam 10-et, amelyek véleményem szerint földrajzi elhelyezkedésük alapján, hasonló helyzetben próbálnak fejlődni a nyugati orzsághatártól távolabb. Az attribútumok kiválasztásánal az volt a szempont, hogy olyan adatokat találjak, amik rendelkezésre állnak, és olyan általános ám fontos kritériumok alapján vizsgálódjak amikkel körvonalazható egy megyei jogú város helyzete. | ||
− | |||
− | + | ==Objektumok (sorok)== | |
− | - | + | - Miskolc |
- Eger | - Eger | ||
− | - | + | - Salgótarján |
− | - | + | - Debrecen |
− | - | + | - Szolnok |
- Nyíregyháza | - Nyíregyháza | ||
− | - | + | - Kecskemét |
− | - | + | - Békéscsaba |
+ | - Hódmezővásárhely | ||
− | + | - Szeged | |
− | = | + | ==Attribútumok (X, Y oszlopok)== |
+ | X1-Épített lakások aránya az előző évhez képest (százalék) <-- Minél nagyobb az épített lakások aránya az előző évhez képest, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 0 (százalékban kifejezve) | ||
− | + | X2-Nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék) <-- Minél kisebb a nyilvántartott álláskeresők aránya, annál ideálisab az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) | |
+ | X3-180 napon túli álláskeresők aránya (százalék) <-- Minél kisebb a 180 napon túli álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) | ||
+ | X4-Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya (százalék) <-- Minél kisebb a pályakezdő álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Irány: 1 (százalékban kifejezve) | ||
− | + | X5-Öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya (százalék) <-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) | |
+ | X6-Öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya (százalék) <-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) | ||
+ | Y-Jóságpont | ||
=A feladat által érintett célcsoportok= | =A feladat által érintett célcsoportok= | ||
+ | Mindenki éríntett akit érdekel a vidékfejlesztés, akit érdekelnek a megyei jogú városok, azok jelenlegi helyzete, és annak értékelése, összevetése ezen meghatározott tulajdonságok alapján. Továbbá azoknak is ajánlom akit érdekel egy innovatív módon, könnyen kezelhető összehasonlító elemzés. | ||
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | ||
+ | |||
+ | *''Ösztönös megoldás'': | ||
+ | **Költségek: | ||
+ | ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu) | ||
+ | ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu) | ||
+ | ***Ráfordított idő: 90 perc | ||
+ | ***Óradíj: 2000Ft/óra | ||
+ | ***Informatikai eszköz (több monitoros rendszer az átláthatóság érdekében): 1000Ft/alkalom | ||
+ | ***Microsoft office: 500Ft/elemzés | ||
+ | ***Internet használat: elhanyagolható | ||
+ | **Összes költség: 4500Ft (1,5*Óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 3000Ft+1000Ft+500Ft=4500Ft) | ||
+ | **A megoldás piaci értéke: 5500Ft (Összes költség+árrés: 4500Ft+1000Ft=5500Ft) /Kevésbé megbízható elemzés, kicsi árréssel./ | ||
+ | *''Tantárgy szerinti megoldás'': | ||
+ | **''Költségek'': | ||
+ | ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu) | ||
+ | ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu) | ||
+ | ***Ráfordított idő: 60 perc | ||
+ | ***Óradíj: 2000Ft/óra | ||
+ | ***Informatikai eszköz (egyszerű, egy monitoros rendszer): 200Ft/alkalom | ||
+ | ***Microsoft office: 500Ft/elemzés | ||
+ | ***Internet használat: elhanyagolható | ||
+ | ***COCO használat: ingyenes | ||
+ | **Összes költség: 2700 Ft (1*óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 2000Ft+200Ft+500Ft=2700Ft) | ||
+ | **A megoldás piaci értéke: 12000Ft (Összes költség+árrés: 2700Ft+9300Ft=12000Ft) /Pontos, innovatív elemzés, nagy árréssel./ | ||
+ | *''Hasznosság-különbözet a két megoldás között'': | ||
+ | **Költségkülönbözet: 1800Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás előállítása 1800Ft-al olcsóbb, mint az ösztönös megoldásé. /Az ösztönös megoldás összes költsége-a tantárgy szerinti megoldás összes költsége: 4500Ft-2700Ft/) | ||
+ | **Megoldások érték-különbözete: 6500Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás 6500Ft-al többet ér, mint az ösztönös megoldás. /A tantárgy szerinti megoldás piaci értéke-az ösztönös megoldás piaci értéke: 12000Ft-5500Ft/) | ||
+ | **Összes különbözet: 8300Ft (Tehát, 8300Ft-al több a várható haszon a tantárgy szerinti megoldással, mint az ösztönös megoldással. /A költségkülönbözet+a megoldások érték-különbözete: 1800Ft+6500Ft/) | ||
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | ||
+ | 1. Objektumok meghatározása. | ||
+ | |||
+ | 2. Attribútumok meghatározása. | ||
+ | |||
+ | 3. Adat munkalap létrehozása és alapadatok felvitele. | ||
+ | |||
+ | 4. Teljes adatsor feltöltése a skydrive-ba. | ||
+ | |||
+ | 5. Pivot munkalap létrehozása és a pivot táblák elkészítése kimutatás varázslóval az alapadatokból. | ||
+ | |||
+ | 6. OAM+COCO munkalap létrehozása. | ||
+ | |||
+ | 7. Primer adatokat tartalmazó objektum-attribútum mátrix létrehozása és ez alapján rangsor tábla elkészítése a sorszám függvénnyel. | ||
+ | |||
+ | 8. Lépcsők tábla létrehozása amely a Solver futtatásával valósult meg, és annak kimeneti adatait tartalmazza. | ||
+ | |||
+ | 9. A COCO táblázat létrehozása amely a Lépcsők tábla adataiból jött létre. | ||
+ | |||
+ | 10. A COCO INVERZ munkalap létrehozása, amely annyiban tér el az OAM+COCO munkalaptól, hogy ellentétesek az irányok és a Solvert inverz módon futtatam. | ||
+ | |||
+ | 11. DIREKT munkalap létrehozása. | ||
+ | |||
+ | 12. Online futattam a COCO-t a my-x-szel, a "fast feed" változattal. | ||
+ | |||
+ | 13. A futtatás eredményének importálása a DIREKT munkalapra, adatok ellenőrzése a HA függvénnyel. | ||
+ | |||
+ | 14. INVERZ munkalap létrehozása. | ||
+ | |||
+ | 15. A COCO INVERZ munkalap alapján újra futtatam a "fast feed" felületen. | ||
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | ||
+ | A hasonlóságelemzéssel megkaptuk, hogy hat darab megyei jogú város túlértékelt amik a következők: | ||
+ | *Szeged | ||
+ | *Békéscsaba | ||
+ | *Hódmezővásárhely | ||
+ | *Nyíregyháza | ||
+ | *Eger | ||
+ | *Salgótartán | ||
+ | A hasonlóságelemzés kimutatta, hogy a további vizsgált négy város alulértékelt: | ||
+ | *Miskolc | ||
+ | *Debrecen | ||
+ | *Kecskemét | ||
+ | *Szolnok | ||
− | + | A leginkább alulértékelt megyei jogú város az elemzésben Szolnok. Így elmondható, hogy az elemzés győztese Szolnok. | |
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | ||
+ | A hasonlóságelemzés lefuttatásával kiderült, hogy az összehasonlítani kívánt objektumok azok attribútumaik alapján, melyik város van a legideálisabb helyzetben. A best practice szerint a győztes Szeged lett, a hasonlóságelemzés győztese viszont Szolnok. A két módszer között nagy különbség van és a best practice módszernél nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni teljes bizonyosággal. A hasonlóságelemzés átlátható, és egyszerű eredményt hozott, így számomra egyértelmű, hogy a hasonlóságelemzés megoldása a kulcs, az objektív értékeléshez, ami ráadásul egy esetleges későbbi állami szférában betöltött pozicíó esetén, rendszeres tevékenység és kötelesség lenne. A végső győztes tehát Szolnok. | ||
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | ||
− | + | Az eredmények ismeretében egyértelműen a hasonlóságelemzés hoz nagyobb hasznot, viszont a tervezett hasznosság nem teljesült be, ugyanis kettő objektumnál nem hiteles eredmény jött ki, így a tervezett 8300Ft-os haszon helyett csak 6300Ft tűnik realizálható hasznosságnak. Fontos megjegyezni, hogy ugyan a várható hasznosság nem valósult meg, ám a könnyebb/könnyű kezelhetőség, átláthatóság miatt, valamint az objektív eredmények miatt lényegesen nagyobb hasznossággal bír a hasonlóságelemzés mint a saját megoldásom. Az objektivítás, pontosság nem feltélenül jelenik meg az árban, viszont egy felelős állami munkakör esetén az optimális megoldás inkább a nemzeti profitban tud realizálódni ami nem fejezhető ki néhány hittel felruházott papír darabban . | |
− | |||
− | |||
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= | =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= |
A lap jelenlegi, 2013. május 6., 19:18-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/pa.xlsx
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Magyarország keleti oldalán elhelyezkedő megyei jogú városainak összevetése hasonlóságelemzéssel, bizonyos általam választott szempontok alapján.
A feladat előtörténete
Budapesten nőttem fel, de évekkel ezelőtt megéríntett a vidék, az utóbbi időszakban ugyanis sok időt tölthettem az Alföldön, egy megyei jogú városban ami nevezetesen Békéscsaba. Annyira megszerettem a várost, a maga romantikusan-periférikus hangulatával hogy lokálpatrióta lettem. Kézenfekvő volt tehát számomra, hogy feladatként ezt a várost hasonlítsam össze a közigazgatásilag azonos kategóriában szereplő Magyarországi városokkal.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- Az Y racionalitásának vizsgálata (alternatív megoldás):
- Az ösztönös szakértői meglátásom szerint létrehoztam az Y oszlopot, amely kísérletet tesz a vizsgált megyei jogú városok helyzetértékelésére.
- Az Y oszlop létrejötte úgy történt, hogy az objektumok adatait racionálisan értelmeztem és önkényesen jóságpontokkal láttam el az adott várost.
- Az Y Jóságpontok az OAM+COCO lapon a H2-től H11 celláig tartó tartományban találhatóak.
- Az Y Jóságpont oszlopot próbáltam elfogulatlanul és reálisan létrehozni.
- Kritika:
- Készítettem egy elemzést (Link: http://sdrv.ms/15kDaIT), ami meghatároz egy objektum sorrendet, ebből látható az Y jóságpont helyzete, az elemzésben létrejöttekhez képest.
- Az elemzés szerinti helyezés a I14-I23 tartományban található, mellette pedig az önkényes Y jóságpont szerinti helyezés az L14-L23 tartományban. A kétféle helyezés között jól láthatók a pontatlanságok és az egyezőségek, az Y jóságpont oszlopot kritizálva.
- Mivel az egyes városokhoz több adat is tartozik, ezért nem lehet nagy pontosággal megállapítani egyértelműen az objektum pozicióját a többihez képest.
- Ebből eredendően az Y jóságpont oszlop csupán közelítőleg és szubjektíven jellemezhet egy adott várost.
- Az eltérések jól láthatóak a helyezések között, és megállapítható, hogy egyes objektumok esetében meglepő pontosággal bír az Y jóságpont (például: Kecskemét), egyes objektuomok esetében pedig abszolút pontatlan (például: Eger). Ebből következik, az Y jóságpont alapjában véve nem megbízható.
- Minden relatív, így mérlegelni kell, hogy elfogadható-e az adott feladathoz.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Az elemzésemben az objektumoknál Magyarország keletibb felének megyei jogú városai szerepelnek. A kiindulási pontom az volt, hogy Békéscsabát szeretném összehasonlítani az ugyan ilyen közigazgatási szinten lévő városokkal, azonban rájöttem, hogy nem lenne "igazságos" a periférikus, vagy periférikusabb városokat egy "lapon" emlegetni a nyugatiasabb társaival is. Így a 23 megyei jogú városi rangal bíró településből kiválasztottam 10-et, amelyek véleményem szerint földrajzi elhelyezkedésük alapján, hasonló helyzetben próbálnak fejlődni a nyugati orzsághatártól távolabb. Az attribútumok kiválasztásánal az volt a szempont, hogy olyan adatokat találjak, amik rendelkezésre állnak, és olyan általános ám fontos kritériumok alapján vizsgálódjak amikkel körvonalazható egy megyei jogú város helyzete.
Objektumok (sorok)
- Miskolc
- Eger
- Salgótarján
- Debrecen
- Szolnok
- Nyíregyháza
- Kecskemét
- Békéscsaba
- Hódmezővásárhely
- Szeged
Attribútumok (X, Y oszlopok)
X1-Épített lakások aránya az előző évhez képest (százalék) <-- Minél nagyobb az épített lakások aránya az előző évhez képest, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 0 (százalékban kifejezve)
X2-Nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék) <-- Minél kisebb a nyilvántartott álláskeresők aránya, annál ideálisab az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)
X3-180 napon túli álláskeresők aránya (százalék) <-- Minél kisebb a 180 napon túli álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)
X4-Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya (százalék) <-- Minél kisebb a pályakezdő álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Irány: 1 (százalékban kifejezve)
X5-Öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya (százalék) <-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)
X6-Öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya (százalék) <-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)
Y-Jóságpont
A feladat által érintett célcsoportok
Mindenki éríntett akit érdekel a vidékfejlesztés, akit érdekelnek a megyei jogú városok, azok jelenlegi helyzete, és annak értékelése, összevetése ezen meghatározott tulajdonságok alapján. Továbbá azoknak is ajánlom akit érdekel egy innovatív módon, könnyen kezelhető összehasonlító elemzés.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- Ösztönös megoldás:
- Költségek:
- Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)
- Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)
- Ráfordított idő: 90 perc
- Óradíj: 2000Ft/óra
- Informatikai eszköz (több monitoros rendszer az átláthatóság érdekében): 1000Ft/alkalom
- Microsoft office: 500Ft/elemzés
- Internet használat: elhanyagolható
- Összes költség: 4500Ft (1,5*Óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 3000Ft+1000Ft+500Ft=4500Ft)
- A megoldás piaci értéke: 5500Ft (Összes költség+árrés: 4500Ft+1000Ft=5500Ft) /Kevésbé megbízható elemzés, kicsi árréssel./
- Költségek:
- Tantárgy szerinti megoldás:
- Költségek:
- Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)
- Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)
- Ráfordított idő: 60 perc
- Óradíj: 2000Ft/óra
- Informatikai eszköz (egyszerű, egy monitoros rendszer): 200Ft/alkalom
- Microsoft office: 500Ft/elemzés
- Internet használat: elhanyagolható
- COCO használat: ingyenes
- Összes költség: 2700 Ft (1*óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 2000Ft+200Ft+500Ft=2700Ft)
- A megoldás piaci értéke: 12000Ft (Összes költség+árrés: 2700Ft+9300Ft=12000Ft) /Pontos, innovatív elemzés, nagy árréssel./
- Költségek:
- Hasznosság-különbözet a két megoldás között:
- Költségkülönbözet: 1800Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás előállítása 1800Ft-al olcsóbb, mint az ösztönös megoldásé. /Az ösztönös megoldás összes költsége-a tantárgy szerinti megoldás összes költsége: 4500Ft-2700Ft/)
- Megoldások érték-különbözete: 6500Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás 6500Ft-al többet ér, mint az ösztönös megoldás. /A tantárgy szerinti megoldás piaci értéke-az ösztönös megoldás piaci értéke: 12000Ft-5500Ft/)
- Összes különbözet: 8300Ft (Tehát, 8300Ft-al több a várható haszon a tantárgy szerinti megoldással, mint az ösztönös megoldással. /A költségkülönbözet+a megoldások érték-különbözete: 1800Ft+6500Ft/)
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
1. Objektumok meghatározása.
2. Attribútumok meghatározása.
3. Adat munkalap létrehozása és alapadatok felvitele.
4. Teljes adatsor feltöltése a skydrive-ba.
5. Pivot munkalap létrehozása és a pivot táblák elkészítése kimutatás varázslóval az alapadatokból.
6. OAM+COCO munkalap létrehozása.
7. Primer adatokat tartalmazó objektum-attribútum mátrix létrehozása és ez alapján rangsor tábla elkészítése a sorszám függvénnyel.
8. Lépcsők tábla létrehozása amely a Solver futtatásával valósult meg, és annak kimeneti adatait tartalmazza.
9. A COCO táblázat létrehozása amely a Lépcsők tábla adataiból jött létre.
10. A COCO INVERZ munkalap létrehozása, amely annyiban tér el az OAM+COCO munkalaptól, hogy ellentétesek az irányok és a Solvert inverz módon futtatam.
11. DIREKT munkalap létrehozása.
12. Online futattam a COCO-t a my-x-szel, a "fast feed" változattal.
13. A futtatás eredményének importálása a DIREKT munkalapra, adatok ellenőrzése a HA függvénnyel.
14. INVERZ munkalap létrehozása.
15. A COCO INVERZ munkalap alapján újra futtatam a "fast feed" felületen.
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A hasonlóságelemzéssel megkaptuk, hogy hat darab megyei jogú város túlértékelt amik a következők:
- Szeged
- Békéscsaba
- Hódmezővásárhely
- Nyíregyháza
- Eger
- Salgótartán
A hasonlóságelemzés kimutatta, hogy a további vizsgált négy város alulértékelt:
- Miskolc
- Debrecen
- Kecskemét
- Szolnok
A leginkább alulértékelt megyei jogú város az elemzésben Szolnok. Így elmondható, hogy az elemzés győztese Szolnok.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
A hasonlóságelemzés lefuttatásával kiderült, hogy az összehasonlítani kívánt objektumok azok attribútumaik alapján, melyik város van a legideálisabb helyzetben. A best practice szerint a győztes Szeged lett, a hasonlóságelemzés győztese viszont Szolnok. A két módszer között nagy különbség van és a best practice módszernél nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni teljes bizonyosággal. A hasonlóságelemzés átlátható, és egyszerű eredményt hozott, így számomra egyértelmű, hogy a hasonlóságelemzés megoldása a kulcs, az objektív értékeléshez, ami ráadásul egy esetleges későbbi állami szférában betöltött pozicíó esetén, rendszeres tevékenység és kötelesség lenne. A végső győztes tehát Szolnok.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Az eredmények ismeretében egyértelműen a hasonlóságelemzés hoz nagyobb hasznot, viszont a tervezett hasznosság nem teljesült be, ugyanis kettő objektumnál nem hiteles eredmény jött ki, így a tervezett 8300Ft-os haszon helyett csak 6300Ft tűnik realizálható hasznosságnak. Fontos megjegyezni, hogy ugyan a várható hasznosság nem valósult meg, ám a könnyebb/könnyű kezelhetőség, átláthatóság miatt, valamint az objektív eredmények miatt lényegesen nagyobb hasznossággal bír a hasonlóságelemzés mint a saját megoldásom. Az objektivítás, pontosság nem feltélenül jelenik meg az árban, viszont egy felelős állami munkakör esetén az optimális megoldás inkább a nemzeti profitban tud realizálódni ami nem fejezhető ki néhány hittel felruházott papír darabban .