„Internetezés” változatai közötti eltérés
Jkv9 (vitalap | szerkesztései) (→A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása) |
Jkv9 (vitalap | szerkesztései) |
||
| 46. sor: | 46. sor: | ||
Attribútumok válaszadásai: Napi átlag óraszámot kellett megadni, hogy egy nap hány órát tölt az adott tevékenységgel. | Attribútumok válaszadásai: Napi átlag óraszámot kellett megadni, hogy egy nap hány órát tölt az adott tevékenységgel. | ||
| − | |||
| − | |||
=== A feladat által érintett célcsoportok === | === A feladat által érintett célcsoportok === | ||
=== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság === | === A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság === | ||
A lap 2013. május 17., 10:43-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A kutatási módszer
- 9 Az eredmények
- 10 Következtetés
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Az internetezésre maradó idő vizsgálata.
Vizsgálat arról, hogy manapság melyik generációnak van a legtöbb ideje az internet használatára.
A feladat előtörténete
Ez a téma azért fontos, mert azt gondolom, hogy a mai világ ha úgy tetszik "mozgatórugója" az informatika. Mindenhol találkozunk vele, épp úgy, ahogyan az internet használattal. A telefonokban, a tv-ben, a laptopokban, a fényképező gépekben, még a vonaton is van wifi, azaz internet hozzáférési lehetőség. Azt gondolom, hogy ha valaki a későbbiekben ezen a szálon szeretne tovább menni, akkor feltétlenül tudatában kell lennie annak, hogy ki is a célközönség, kik a fogyasztók, illetve kik azok, akik fogyasztóvá válhatnak.
A feladat megoldásának jelenlegi helyzete
Abban az esetben, ha nem találkozom Pitlik Tanár úrral, egy olyan módszert alkalmazok, melynek segítségével megtudhatom, hogy mely korcsoportnak van a legtöbb, illetve legkevesebb ideje az internet használatára. Azt gondolom, hogy akkor is táblázat segítségével oldottam volna meg a feladatot, hogy jobban áttekinthetően, könnyebben értékelhessem, hogy mely korcsoportnak mennyi ideje marad az internet használatára. Ha felírom az adott korcsoportokat felbontva nőkre és férfiakra, valamint felírom a napi átlagos elfoglaltságukat, akkor már ki tudom tölteni, hogy egy adott korcsoport mennyi időt tölt el ezekre a rutin dolgokra. Ezt követően átlagot számolok, és így megtudom, kinek van a legkevesebb, illetve a legtöbb felhasználatlan ideje. Azt gondolom, a légcélszerűbb, ha a Microsoft Excel táblázatban készítjük el ezt a vizsgálatot.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása
Az objektumok, illetve attribútumok felírásában egy kisebb statisztikai teszt volt segítségemre. Különböző korú és nemű alanyok voltak a segítségemre, hogy ezt kiderítsem. Kérdésekre kellett választ adniuk, melyeket órában kellett megadni. Azaz, hogy különböző időtöltések hány órát vesznek el az életükből.
Objektumok (sorok)
A kutatásom objektumai a személyek, akik segítségemre voltak kitölteni a vizsgálat során. Kor és nem szerint kategorizáltam őket. A kategóriák a következők voltak:
0-14 fiú 15-18 lány 15-18 fiú 19-25 lány 19-25 fiú 25-40 nő 25-40 férfi 41-55 nő 41-55 férfi 56-65 nő 56-65 férfi 65+ nő 65+ férfi
Attribútumok (oszlopok)
Az objektumaim nem mások voltak, mint az adott cselekvések, melyeket általában az emberek napi szinten űznek. Ezekből kilencet sorakoztattam fel. A következőket:
X1: Kötelezettségekkel töltött idő (iskola, munkahely) X2: Sportolással töltött idő, X3: Tv nézéssel töltött idő, X4: Házimunkákkal töltött idő (mosás, főzés, takarítás), X5: Olvasással töltött idő, X6: Barátokkal töltött idő, X7: Családdal töltött idő, X8: Szórakozással töltött idő, X9: Telefonálással töltött idő.
Attribútumok válaszadásai: Napi átlag óraszámot kellett megadni, hogy egy nap hány órát tölt az adott tevékenységgel.
