„Szerkesztő:Jkv1” változatai közötti eltérés
Jkv1 (vitalap | szerkesztései) (→A feladat előtörténete) |
Jkv1 (vitalap | szerkesztései) (→A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice)) |
||
13. sor: | 13. sor: | ||
== A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) == | == A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) == | ||
− | + | AKi kell emelnem, hogy a feladatnál nem az összes kommunikáció szakos tantárgyat vesszük górcső alá, ami megkérdőjelezi a vizsgálatunk eredményességét. Azok a tárgyak kerültek be a "kalapba", amik az aznapi konzultáción résztvevő hallgatók kedvencei, tehát ez egy bizonyos szűrőt is ad. Tíz szempont alapján értékelem az a tantárgyak online kommunikációját. A potenciális probléma a következő: elég objektívek-e a mérőszámok amiket alkalmazok? Befolyásolja az értékelésemet a személyes meggyőződésem az egyes tárgyakról? Kellő alapossággal keresek egyes dolgokra, vagy lehetne pontosabb eredményt is kapni? | |
+ | Az általam felállított sorrend a következő: | ||
+ | #1. Vizuális kommunikáció, esztétika | ||
+ | #2. Üzleti kommunikáció | ||
+ | #3. Biztonság és védelem kultúrája | ||
+ | #3. Nemzetközi tárgyalástechnika | ||
+ | #3. Sajtóműfajok | ||
+ | #4. Nemzetközi kommunikáció | ||
+ | #5. Szociometria | ||
+ | #6. Kapcsolatszervezés, lobbi | ||
+ | #6. Szociológia | ||
+ | #6. Társadalom- és politikaelmélet | ||
+ | #7. Általános pszichológia | ||
+ | #8. Rendezvényszervezés | ||
+ | #8. Személyes hatékonyság fejlesztése | ||
+ | #9. Filozófia és kultúrtörténet | ||
− | + | A sorrendet a következő szempontok figyelembevételével alakítottam ki. Minden egyes objektumot egyenként rangsoroltam, majd összegeztem az egyes tárgyakhoz tartozó eredményeket. | |
− | A | + | #1. Egyszerű elérhetőség |
− | + | A., Itt mint „külsős”, érdeklődő, netán most kezdő hallgató keresek rá a tantárgya. Mivel csak a tantárgy neve és a „szie” parancs nem vezetett eredményre, az általam ismert oktatók nevét is hozzátettem a keresésnél minden esetben. Így jöttek ki az első oszlopban az eredmények. Pirossal jelöltem azokat a tárgyakat, ahol kritikus az eredmény. Ebben az esetben nincs ovábbi értelme a kapcsolódó kereséseknek. | |
− | + | Hasznos találat: Társadalomtudományi intézet almanach | |
− | + | B., „Belsős hallgató” esete. Itt elsőként az e-learning felületet nézem meg, majd a neptunban keresek információt a tantárggyal kapcsolatban. | |
− | + | #2. Honlap | |
− | + | Egyik tantárgynak sincs önálló honlapja. Így a 3. (A honlapon fellelhető információk mennyisége) értelmezhetetlen. | |
− | # | + | #3. Kapcsolódó fórumok |
− | + | A markmyprofessor.hu-t lehetne csak figyelembe venni, ami azért nem teljesen kielégítő, mert az adott oktató által tartott összes tárgy ömlesztve kapja a véleményeket. | |
− | # | + | #4. A tárgyfelelős online profiljának mérhetősége |
− | + | A SZIE GTK oldalán a legtöbb oktató önéletrajzát el tudjuk érni, elérhetőséggel együtt. | |
− | # | + | #5. Naprakész |
− | + | A naprakész kategóriát két tárgy elégíti ki, azzal, hogy az órai jelenléti ívet folyamatosan frissítik. | |
− | + | #6. Példatár | |
− | + | Üzleti kommunikációból a kérdések, és a megoldások a ZH-val kapcsolatban megtalálhatóak. | |
− | + | #7. Jegyzőkönyvezés | |
− | + | Klasszikus értelemben vett jegyzőkönyvezéssel sehol nem találkozhatunk, viszont a fentebb említett módon a jelenléti íveket dátum szerint követni lehet két tárgy esetében. 8. Jegyzet elérhetősége Itt figyelembe vettem azokat a tárgyakat, ahol a jegyzeteket/órai anyagokat ingyenesen, interneten letölthetővé tették az oktatók. | |
− | + | Alapvetően egyik tárgy online kommunikációja sem felel meg az elvárhatónak. Egyik tantárgynak sincs önálló oldala. Ez elgondolkodtató... Véleményem szerint nem feltétlenül kéne klasszikus értelemben vett önálló oldalt csinálni, elég lenne egy gyűjtőoldal pl. sziegtkommunikacio.hu, ahol minden tárgyhoz fel lehetne tölteni a releváns információkat. Ez mind az oktatóknak, mind a hallgatóknak egyszerűbb elérhetőséget biztosítana. | |
− | |||
== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) == | == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) == |
A lap 2013. május 22., 11:49-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice)
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (következtetés)
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A kommunikáció szakos tárgyak online kommunikációjának összehasonlítási kísérlete.
A feladat előtörténete
A tantárgy neve, aminek keretein belül végzem ezt a vizsgálatot, online kommunikáció, így a téma ötletét is egy személyes konzultáció adta a félév folyamán. Az óra jegyzőkönyvét én vezettem, így kellő motivációt kaptam a témaválasztáshoz. Hallgatóként rajtam is múlik, hogy megfelelő minőségű kapcsolat alakuljon ki az oktatók és a hallgatók között. Ez az én érdekem. Ez a mi érdekünk.
A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice)
AKi kell emelnem, hogy a feladatnál nem az összes kommunikáció szakos tantárgyat vesszük górcső alá, ami megkérdőjelezi a vizsgálatunk eredményességét. Azok a tárgyak kerültek be a "kalapba", amik az aznapi konzultáción résztvevő hallgatók kedvencei, tehát ez egy bizonyos szűrőt is ad. Tíz szempont alapján értékelem az a tantárgyak online kommunikációját. A potenciális probléma a következő: elég objektívek-e a mérőszámok amiket alkalmazok? Befolyásolja az értékelésemet a személyes meggyőződésem az egyes tárgyakról? Kellő alapossággal keresek egyes dolgokra, vagy lehetne pontosabb eredményt is kapni? Az általam felállított sorrend a következő:
- 1. Vizuális kommunikáció, esztétika
- 2. Üzleti kommunikáció
- 3. Biztonság és védelem kultúrája
- 3. Nemzetközi tárgyalástechnika
- 3. Sajtóműfajok
- 4. Nemzetközi kommunikáció
- 5. Szociometria
- 6. Kapcsolatszervezés, lobbi
- 6. Szociológia
- 6. Társadalom- és politikaelmélet
- 7. Általános pszichológia
- 8. Rendezvényszervezés
- 8. Személyes hatékonyság fejlesztése
- 9. Filozófia és kultúrtörténet
A sorrendet a következő szempontok figyelembevételével alakítottam ki. Minden egyes objektumot egyenként rangsoroltam, majd összegeztem az egyes tárgyakhoz tartozó eredményeket.
- 1. Egyszerű elérhetőség
A., Itt mint „külsős”, érdeklődő, netán most kezdő hallgató keresek rá a tantárgya. Mivel csak a tantárgy neve és a „szie” parancs nem vezetett eredményre, az általam ismert oktatók nevét is hozzátettem a keresésnél minden esetben. Így jöttek ki az első oszlopban az eredmények. Pirossal jelöltem azokat a tárgyakat, ahol kritikus az eredmény. Ebben az esetben nincs ovábbi értelme a kapcsolódó kereséseknek. Hasznos találat: Társadalomtudományi intézet almanach B., „Belsős hallgató” esete. Itt elsőként az e-learning felületet nézem meg, majd a neptunban keresek információt a tantárggyal kapcsolatban.
- 2. Honlap
Egyik tantárgynak sincs önálló honlapja. Így a 3. (A honlapon fellelhető információk mennyisége) értelmezhetetlen.
- 3. Kapcsolódó fórumok
A markmyprofessor.hu-t lehetne csak figyelembe venni, ami azért nem teljesen kielégítő, mert az adott oktató által tartott összes tárgy ömlesztve kapja a véleményeket.
- 4. A tárgyfelelős online profiljának mérhetősége
A SZIE GTK oldalán a legtöbb oktató önéletrajzát el tudjuk érni, elérhetőséggel együtt.
- 5. Naprakész
A naprakész kategóriát két tárgy elégíti ki, azzal, hogy az órai jelenléti ívet folyamatosan frissítik.
- 6. Példatár
Üzleti kommunikációból a kérdések, és a megoldások a ZH-val kapcsolatban megtalálhatóak.
- 7. Jegyzőkönyvezés
Klasszikus értelemben vett jegyzőkönyvezéssel sehol nem találkozhatunk, viszont a fentebb említett módon a jelenléti íveket dátum szerint követni lehet két tárgy esetében. 8. Jegyzet elérhetősége Itt figyelembe vettem azokat a tárgyakat, ahol a jegyzeteket/órai anyagokat ingyenesen, interneten letölthetővé tették az oktatók. Alapvetően egyik tárgy online kommunikációja sem felel meg az elvárhatónak. Egyik tantárgynak sincs önálló oldala. Ez elgondolkodtató... Véleményem szerint nem feltétlenül kéne klasszikus értelemben vett önálló oldalt csinálni, elég lenne egy gyűjtőoldal pl. sziegtkommunikacio.hu, ahol minden tárgyhoz fel lehetne tölteni a releváns információkat. Ez mind az oktatóknak, mind a hallgatóknak egyszerűbb elérhetőséget biztosítana.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását nem nehezítette semmi. Az interneten közzétett gyakornoki álláslehetőségek ismerete alapján állítottam össze a kiindulási adatbázist. Korábbi álláskeresési tapasztalataim adták az alapot az attribútumok, értékek és mértékegységek meghatározására; ezek alapján hoztam létre fiktív objektumokat. A gyakornoki állásajánlatokban általában közzétett szempontokat mind felhasználtam az attribútumok meghatározásánál.
Objektumok (sorok)
Fiktív objektumaim a következők voltak:
- Munkahely 1
- Munkahely 2
- Munkahely 3
- Munkahely 4
- Munkahely 5
- Munkahely 6
- Munkahely 7
Attribútumok (X,Y oszlopok)
Attribútumok (mértékegységek)-irány
A hetente minimum ledolgozandó napok száma (darabszámban kifejezve)- Minél kevesebb, annál jobb!
A munkahely távolsága a lakóhelytől (percben kifejezve)- Minél rövidebb, annál jobb!
A próbaidő mértéke (a hetek számában kifejezve)- Minél kevesebb, annál jobb!
Ennyi idő után várható fizetésemelés (a hetek számában kifejezve)- Minél kevesebb, annál jobb!
Mennyi időre kötelező elvállalni a munkát? (hónapban kifejezve)- Minél rövidebb, annál jobb!
Naponta kötelezően ledolgozandó (órában kifejezve)- Minél több, annál jobb!
Nettó bérezés (ezer forint/hét-ben kifejezve)- Minél több, annál jobb!
A feladat által érintett célcsoportok
A feladat kapcsán elsősorban az egyetemi, főiskolai tanulmányokat végző hallgatók érintettek, akik igyekeznek minél ideálisabb gyakorlati pozíciót találni maguknak. Másrészt úgy vélem, hogy célcsoportot képezhetnek maguk az egyetemek, főiskolák is. Ennek okát abban látom, hogy a megfelelő gyakorlati hely kiválasztásában segítségére lehetnek a diákoknak, hozzájárulhatnak (elősegíthetik) karriertervezési szándékaikat. Szintén érintettek lehetnek a diákszövetkezetek, karriertervezési központok is, akik a feladat módszereinek segítségével a diákok számára megfelelőbb, ideálisabb munkahelyet találhatnak, közvetíthetnek.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
A best practice alapján alkalmazott módszer, tehát a megfelelő (munkaerő közvetítéssel foglalkozó) szakértői vélemény költségvonzatai:
- Adatvagyon megszerzése
- A számításokhoz szükséges feltételek megteremtése (Excel/Open Office beszerzése)
- A szakértői munkaidő költségei
A hasonlóságelemzés költségvonzatai:
- Adatok megszerzése
- A számításokhoz szükséges feltételek megteremtése (MY-x beszerzése)
- A számítások elvégzéséhez szükséges munkaidő költségei
Költségkülönbözet becslése, a hasonlóságelemzés javára: 8000 Forint
- Az adatvagyon megszerzése azonos költségvonzattal jár
- A számításokhoz szükséges feltételek megteremtése (tehát a licencek megvásárolása/letöltése) szintén egyező költségeket jelent
- Szakértői munkaidő az adatvagyon meglététől számítva:
- hasonlóságelemzés: 10 perc
- szakértői vélemény 45 perc
Hasznosság különbözet becslése
Önellenőrző mechanizmusok:
- Szakértői vélemény ellenőrzése egy személyes találkozó alkalmával (1,5 óra): 16 000 Forint
- Önellenőrző számítások elvégzése: 0 Forint
Szuboptimális megoldások kockázata
- A szakértői vélemény ellenőrzése szakirodalmak, szaklapok (vagy folyóiratok), online hivatkozások segítségével: max. 5000 Forint
Tehát mindent egybevetve mintegy 29 000 Forint megtakarításának érdekében látnék hozzá a mindösszesen 10 perc munkát igénylő hasonlóságelemzés elkészítéséhez.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- Adatok gyűjtése, fiktív cégek jellegzetességeinek összeállítása
- Objektum-attribútum mátrix elkészítése
- PIVOT tábla készítése
- Sorszám függvény elkészítése
- Coco-online táblázat elkészítése
- Az eredmények kiértékelése
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A Coco-elemzés alapján a legideálisabb gyakornoki pozíciót kínáló munkahelynek a „Munkahely 2” bizonyult. A becslés során ez a munkahely érte el a legmagasabb értéket pozitív irányban. Míg a legkevésbé ideális gyakornoki munkahely címét a „Munkahely 4”-nek sikerült bezsebelnie, hisz negatív irányban ez a munkahely érte el a legmagasabb értéket. Ez annak ellenére alakult így, hogy a „Munkahely 4” heti 19 200 forintot kínált leendő gyakornokainak, míg a „Munkahely 2” csupán heti 15 600 forintot. Önmagában tehát e a két munkahely esete is remekül mutatja azt, hogy az ideális munkahely kiválasztásánál nem a fizetés mértéke az elsődleges szempont.
Az eredmények szerint tehát a gyakornoki pozíciókat kínáló munkahelyek sorrendje a következő:
- Munkahely 2
- Munkahely 3
- Munkahely 1
- Munkahely 6
- Munkahely 7
- Munkahely 5
- Munkahely 4
Ajánlások megfogalmazása (következtetés)
Az eredmények tehát nyilvánvalóan eltérnek attól a rangsortól, amit én, mint felsőoktatási hallgató, saját (a diákok által általában fontosnak tartott) szempontjaim alapján előzetesen felállítottam a fiktív munkahelyek között. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyakornoki állásajánlatok egyéb, meghatározó jellemzőire is kiemelt figyelmet kell fordítania a jelentkezőknek.
A hasonlóságelemzés továbbá konkrét hasznot is hozott. A biztonság kedvéért végzett önellenőrzés(vagyis számításaink szakirodalmak, folyóiratok, online hivatkozások alapján történő ellenőrzésének) költségét, tehát 5000 Forintot ugyan nem sikerült megtakarítani, további 24 000 Forintot viszont igen.