„Extensible Markup Language” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja)
(Tesztkérdések modul)
43. sor: 43. sor:
 
== Tesztkérdések modul ==
 
== Tesztkérdések modul ==
  
 +
*  Igaz-e, hogy egy XML dokumentum
  
 
== Esszékérdések modul ==
 
== Esszékérdések modul ==

A lap 2005. december 27., 08:57-kori változata

Angol megnevezés: Extensible Markup Language, XML

Történeti modul

  • 2000:"Az XML, vagyis eXtensible Markup Language: bővíthető jelölő nyelv. A World Wide Web Consortium XML 1.0 ajánlása, mely egy olyan szintakszist ad meg, amelyet betartva különböző jelölő nyelvek (mint például az XHTML) hozhatóak létre. Éppen ezért szokták meta-nyelvnek, nyelvleíró nyelvnek is nevezni.Az XML az SGML (Standard Generalized Markup Language, ISO8879) részhalmaza."[1]
  • 2000:Számos XML nyelv (vagy vocabulary = szókincs) van forgalomban. Ezek a nyelvek különböző területek speciális dokumentumainak adnak egy szabványos formát, lehetővé téve ezzel az egyszerűbb adatszolgáltatást illetve cserét.az XML különböző változatai:XHTML(HTML újradefiniált változata),Docbook(Dokumentációk, könyvek strukturált leírására szolgáló nyelv.TEI (Text Encoding Initiative,Szépirodalmi és tudományos szövegek markup-olására való.NewsML(hírek leírására szolgáló IPTC nyelv. Alkalmazási terület:hírügynökségek hírszolgáltatása (pl. Reuters, AFP).WML(WAP-os telefonok nyelve.) WEB-DAV protokoll( A HTTP-re épülő WEBDAV protokoll XML szintakszisú. A Windows-ban lévő 'web-mappa' is ezt használja.) SVG(Scalable Vector Graphics)[2]
  • 2003:Egy XML dokumentum tartalma különböző összetevőkre bontható(ezeket elemeknek, elementek-nek nevezik.Minden elem egy logikai részét jelöli a dokumentumnak, és tartalmazhat további elemeket, karaktereket (character data). Van egy elem, ami mindegyik másikat tartalmazza, ezt gyökér-elemnek (root-element) vagy dokumentum-elemnek (document-element) nevezik. Ezt a hierarchikus szerkezetet fa-szerkezetnek (tree) is nevezik, bár az elemek között lehetséges egyéb kapcsolatok (linkek) miatt inkább gráfról lehet beszélni.Minden elemnek van típusa (neve), amit general identifiernek (GI) is neveznek, illetve lehet még nulla vagy több attribútuma (attribute). Az attribútumok az elemre vonatkozó tulajdonságokat tárolhatják.A fent említett elem-szerkezetet (fa-struktúráját) nevezik logikai szerkezetnek.[3]
  • 2005:"Az XML jelentése:Bővíthető:(eXtensible), mert saját elemeket lehet deklarálni.Jelölő(Markup), mert az elemek - egy megadott módon - jelöléssel különböztethetőek meg egymástól.Nyelv (Language), mert rögzíthető a szókincs és a szabály.ˇ"[4]

Ontológiai modul

  • ez "egy" kapcsolattípus:

-XHTML

-Docbook

-TEI

-bővíthető, jelölő (jelző)


  • "van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:

-character data

-root-element

-document-element


  • "a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:

-Markup Languages

-SGML

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

Szerkesztői megjegyzés: milyen problémákat old meg az XML pl. a HTML-hez képest, s mely hasonlóan strukturálási problémák kezelésére nem alkalmas, ill. milyen egyéb megoldások vannak a XML által kínáltak biztosítására, melyik éri meg jobban adott esetben...

Definíciós modul

  • Az Extensible Markup Language megértése szükséges a különböző szoftverek, és programok megértéshéhez.Bővíthető jelölő nyelv,amely adatok és metaadatok ábrázolására alkalmas.Különböző jelölő nyelvek hozhatóak létre az XML által megjelölt szintakszissal.Meta-nyelvnek, nyelvleíró nyelvnek is neveznik másképpen.Az XML az SGML (Standard Generalized Markup Language, ISO8879) részhalmaza. Az XML sok változattal rendelkezik:XHTML,Docbook,TEI,NewsML,WML WEB-DAV protokoll,SVG.Különböző jelölő nyelvek hozhatóak létre az XML által megjelölt szintakszissal.

Tesztkérdések modul

  • Igaz-e, hogy egy XML dokumentum

Esszékérdések modul

  • Melyek az XML jelentésének tulajdonságai?(Extensible:bővíthető, Markup:jelölő,Language:nyelv)
  • Az XML mely fogalomnak a részhalmaza?(SGML:Standard Generalized Markup Language)

Ajánlott irodalmak modulja

  • McLaughlin,Brett:JAVA ÉS XML [5]
  • Chris,Bates:XML-Elmélet és gyakorlat[6]