A lap jelenlegi, 2013. május 22., 18:33-kori változata

A szócikk kialakításának tartalmi és formai részletszabályai:

Vezetői összefoglaló

A célcsoportom számára a következő üzeneteket szeretném eljutatni:

• Elsőnek definiálni kell pontosan a problémát, ami megoldásra vár
• Következő lépésben, meg kell határozni a megfelelő módszert, amivel elvégezzük az elemzést, jelen esetben a hasonlóság elemzést
• Ki kell választani, honnan szerezzük be az ehhez szükséges adatokat, azaz megvásároljuk az adatbázist, vagy önmagunknak készítjük el
• Az adatbázis elkészítése, a táblázatok rendezése és az adatok rendszerezése
• A kapott eredmények értelmezése, a következtetések leszűrése, majd ezek birtokba vétele és felhasználása a tárgyalások során, hogy így vigyük sikerre a kitűzött céljainkat és elkerüljük a kellemetlen melléfogásokat

Forrás

Árvíz XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A környező országok árvíz veszélyeztetettsége, és a téma érzékenysége, a diplomáciai tárgyalásokban. Összehasonlító elemzéssel.

A feladat előtörténete

Személyes kötődés

Mivel jó magam is olyan településről származom, ahol minden évben megemelkedik a folyó vízállása arra a szintre, hogy az árvízkészültséget kelljen kihirdetni, és mivel megéltem már egy olyan árvízhelyzetet is, mikor felmerült annak a lehetősége, hogy el kell hagyni az otthonunkat. Akkor kétségessé vált, hogy a gát kibírja-e a rá nehezedő terhelést. Mivel ezen időszakban megjelentek a katasztrófa turisták, akik segítség helyett csak útban voltak, úgy érzem, nem árt, ha tudjuk, melyek azok a területek/országok, ahol gyakorta kialakulnak ilyen helyzetek és jobb, ha nem bolygatják a témát illetve nem lábatlankodnak ott az emberek. Különösen akkor nem, ha diplomáciai tárgyalásokat folytatnak.

Szakértői javaslatok

• Amik a megfigyeléshez, felismeréshez és a probléma megoldáshoz kellenek.
  • Először is, van egy fennálló problémánk, ami szerint mi egy diplomata asszisztensei vagyunk, és a főnökünknek tudnia kell, hogy az adott konferencián, melyik ország a legérzékenyebb az árvíz témára, tehát kikkel szemben nem kellene felhoznia az árvíz kérdését. Ez a kiindulási problémánk, és ezt kell nekünk megoldanunk.
  • Ennek első lépése, hogy definiálom a problémát, ami fentebb már megtörtént, utána következhet az, hogy meghatározzam, honnan is a legcélszerűbb kigyűjteni az adatokat.
  • Ha megvan a kiválasztott módszer az adatgyűjtésre, akkor elvégezhetem a szűrést és az így kapott adatokat elkezdhetem rendezni és értelmezni, hogy levonhassam belőle a megfelelő következtetéseket, és elkészíthessem azt a listát, amely alapján a főnökünk, azaz a Diplomata sikeresen lavírozhat a tárgyalások során.

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Amennyiben nem ismertem volna a Google Trends nevű alkalmazást, és mellé nem jártam volna be az előadásokra akkor az alábbi módszerrel kezdtem volna neki a feladat megoldásának.

• Elsőnek meghatároztam az Árvíz fogalmát. „Árvíz: A folyó vagy vízfolyás középvízi medrének part élét meghaladó, ill. középvízi medréből kilépő víz.” OVF fogalomtár
• Azután eldöntöttem, melyik országokkal kapcsolatos információk érdekelnek engem a probléma megoldásának az érdekében.

• Adatbázisok és adatok keresése, hogy felépíthessem a saját adatbázisomat ehhez a Google-t használtam elsősorban, illetve a számomra is elérhető adatbázisokat. Úgymint Országos Vízügyi Főigazgatóság, és más egyéb oldalak. Vannak adatbázisok, amiket nem használtam, hiszen úgy gondolom, egy diplomata titkára vagy asszisztense sem kap minden adatbázishoz hozzáférést. Tehát csak a publikusan használható felületekkel foglalkoztam, de a kereséseim hosszú időn át nem jártak igazán nagy sikerrel. Hogy miért? Találtam ugyan adatokat, de azok csak Magyarországra vonatkoznak. A Katasztrófa információs portálon megtalálhatóak a legnagyobb hazai árvízek jegyzéke. Katasztrófa információs portál

• Harmadik lépésben Angol nyelvű adatbázisban végeztem a kutatást, mivel a magyar adatbázisokkal nem jártam sikerrel:

Térkép1 Itt megállapíthatom, hogy 1998-2009 között mely területek voltak a leginkább árvíz veszélyeztetettek Európában, és azokban az országokban, ahol nekem is el kell végeznem a kutatásomat. Vagyis: ez alapján, a térkép alapján, a fentebb említett időszakban a legtöbb árvíz Románia területén keletkezett.

Térkép 2 1961-1990 között a következő térkép azt mutatja, hogy a leginkább árvíz veszélyeztetett ország Lengyelország volt, ugyanis az elmúlt időszakban a térpéken úgy jelölik, hogy abban a térségben növekedett az árvizek kialakulása.

• Az eddig átböngészett adatok és cikkek összesítése megfogalmazása: A fentebb említett adatok alapján csak következtetéseket tudok levonni, miszerint a leg árvízveszélyesebb területek leginkább azok az országok, amiken a Duna halad keresztül. illetve, Lengyelország, Románia és Magyarország.

Továbbá ha figyelembe veszem, hogy Magyarországon a Tisza okozza a legnagyobb árvizeket, és Szerbiában ömlik bele a Tisza a Dunába, így azt a következtetést vonhatom le a fentiek alapján, hogy Szerbia az az ország, amelyet az árvíz általi pusztítás a leginkább veszélyeztet a vizsgált 10 ország közül.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az objektumok és az attribútumok meghatározásához a Google Trends-ben való adatlekérést vettem alapul. Az első nehézség az volt, hogy tíz különböző ország saját nyelvén kellett elvégeznem az adatlekérést, így mindenképpen szükségem volt egy fordítóra. Ehhez a Google Fordítót alkalmaztam, így ezt a nehézséget le tudtam küzdeni, majd ahogy ezzel megvoltam, jöhetett az adatok lekérése, azaz a megfelelő kereső szó megadása, pl.: Magyarország megadása, hogy releváns információkat kapjak a magyar Árvíz szóra. Ezek után az adatbázis letöltése és rendezésére került sor, hogy az adatok alkalmasak legyenek a kiértékelésre. A kérdés, amire így kerestem a választ az az, hogy melyek azok az országok abból a tízből, amik a leginkább árvíz veszélyeztetettek voltak a 2004 -2013 közötti időszakban. Pontosabban kifejezve; Melyik az az ország, amelyiknek a legnagyobb fájdalmat okozta az árvíz általi pusztítás a múltban. Az OAM méretét tekintve, tíz ország adatait tartalmazza, a fentebb említett időszakot felölve. KO feltételem nem volt, vagyis nem kellett semmit sem kizárnom a vizsgálatomból, az információk megfelelőek voltak.

Objektumok (sorok)

Az objektumaim egzakt elnevezései a következő képen néznek ki:

• O1: Magyarország
• O2: Szlovákia
• O3: Ausztria
• O4: Románia
• O5: Ukrajna
• O6: Lengyelország
• O7: Csehország
• O8: Horvátország
• O9: Szerbia
• O10: Németország

Attribútumok (X, Y oszlopok)

• Az attribútumaim a következőképpen festenek. Kezdetben húsz darab attribútumom volt, mivel minden egyes országnak van külön meredeksége és szórása, 2004 és 2013 között. Majd a meredekségeket és a szórásokat együttesen kiszámolva az attribútumaim száma tízre csökkent, azaz egy országhoz egy attribútum kapcsolódik, ami a meredekségéből és a szórásából áll össze évenkénti bontásban.
• A feladatban használt mértékegységem a következő: A Google Trends érdeklődési kattintási száma, ami darabszámban kerül megadásra, amelyek egy időegységre kerülnek kivetítésre. Így összesítve a mértékegységem: idő/kattintás/db
• Az irányom pedig a következő képen alakul: Az irányom változó. Hiszen a kiszámolt értékek, évenként hol növekedést, hol stagnálást, hol pedig emelkedést mutatnak, amik különböző tényezőktől függenek, úgy, mint az abban az évben lehullott csapadékok mennyisége. Hiszen nem minden évben volt árvíz mindegyik országban, vagy nem akkora mértékű volt, mint az előző vagy a következő évben. Azonban ha alaposabban megvizsgálom az adataimat, akkor halkan kijelenthetem, hogy valamiféle növekedés évről évre megfigyelhető. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy ez a növekedés nem egyenesen arányos, ahogy említettem korábban is, voltak olyan évek ahol az értékek alacsonyabbak voltak az előző éveknél. Úgy gondolom, ezek az arányok sokban függenek a földrajzi és környezetei tényezőktől is, egy-egy ország területén.
• Egy adott évben minél több csapadék hullott annál nagyobb esély volt az árvizek kialakulására. Azaz azokon a területeken ahol az utóbbi években nagy mennyiségű csapadék hullott le, ott a legtöbb esetben ki is alakult az árvíz, ami jelentős károkat okozott a térségnek, illetve az ott lakóknak.
• Minél nagyobb a meredeksége az árvíz kifejezés utáni érdeklődésnek, annál inkább releváns az árvíz, mint jelenség az ország lakosai számára.
• Minél kisebb a szórása az árvíz kifejezés utáni érdeklődésnek, annál inkább releváns az árvíz, mint jelenség az ország lakosai számára.

A feladat által érintett célcsoportok

Kiknek lehet hasznos ez az elemzés? Elsősorban a diplomatáknak, akik különböző országokban folytatnak tárgyalásokat. Hiszen nem mindegy az, hogy az adott ország helyzete milyen az árvizek szempontjából, különösen egy olyan beszélgetés keretein belül, ahol ezt a témát jobb nem felhozni, hiszen érzékeny mivolta miatt akár magát a tárgyalást is meghiúsíthatja. Gondolok itt arra, hogy vannak olyan területek, ahol olyan alacsony a GDP, hogy egyszerűen nem tudják kivitelezni az árvízvédelem kialakítását védgátakkal és folyószabályozással. Vagy az eddigi időszakban a már meglévő védelmi rendszerük ellenállt az árvíznek, de a múltban, történt olyan vis maior eset, amikor a gát nem tudta feltartóztatni az áradatot és ez által az áradat katasztrófát okozott. Hogy miért lehet érdekük fizetni ezért a kimutatásért? Ahogy korábban is említettem már, bizonyos pozíciókban illik tisztában lenni azzal, mely országokban mik a tabuk, illetve a puskaporos témák. A jelen kutatásom pedig kimutatja, hogy árvíz témában melyek azok az országok, akiket a téma a legérzékenyebben érint, illetve melyik az az egy ország, aminek a téma a legnagyobb fájdalmat okozza. Ezen adatok ismeretével kiküszöbölhető, hogy az adott diplomata beletenyereljen ebbe a témába, egy olyan országban ahol az árvíz igen csak érzékeny terület.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Mivel hogy az adatbázis diplomaták számára készül, így őket tekintem a fő bevételi forrásaimnak. Mivel nekik mindenképpen szükségük van a releváns információkra, amiket egy tárgyalás során fel tudnak használni, hogy minden zökkenőmentesen haladjon a maga kerékvágásában, és ne tévedjenek ingoványos talajra.

• Először is vegyük alapul azt a módszert, amit a Best Practice részben alkalmaztam, illetve a kiszámításhoz szükségem van arra is, hogy egy profi cég, akik ezzel foglalkozik, milyen óradíjjal számol. Ez nagyjából 20.000 HUF körül mozog, így ezzel a munkadíjjal, azaz órabérrel fogok számolni.

• • A feladat elvégzésére felhasznált idő, azaz még a megfelelő adatbázisok átböngészésre kerülnek, és kiszűrik belőlük a megfelelő adatokat, majd arról elkészül az összefoglaló az eredményekkel, körülbelül 4 óra hosszát vesz igénybe, mivel alapos munkát végeznek. Minden megkezdett órát kell kifizetni.

• • Az első adatbázis lekérésének a díja, így 4x20.000 azaz 80.000 HUF, erre még rájönnek egyéb költségek, úgy mint a cég haszna. Így kerekítsük fel az összeget, és megkapjuk a végső számot, amibe valójában is kerülni fog ez az adatbázis. Ez feltehetőleg 120.000 HUF körül fog alakulni.

• • Ezek az adatok, relevánsak ugyan, de egy megadott idő intervallumon belüliek. Azaz 2004 – 2013 közöttiek. Pontosabban csak 2013 áprilisáig vannak adataink. Így szükséges a folyamatos frissítés is, amit ajánlott háromhavonta elvégezni, hogy folyamatosan releváns adatokkal legyenek ellátva azok a diplomaták, akiknek ezek az adatok szükségesek. Mivel nem új adatbázist kérünk, hanem csak adatfrissítést, így már nem a teljes árat kell kifizetni a szolgáltatásért cserébe. Ami így feltehetőleg 60.000 HUF körüli összegnél fog beállni, ez háromhavonta fix költség lesz a diplomatának, és fix bevétel a cégnek.

Én, mint a cikk Szerzője, beleképzeltem magam egy döntéshozó helyzetébe, azaz ha én magam vagyok a diplomata, aki megrendelni készül a szolgáltatást. Mérlegelnem kell, hogy ezek a kiadások számomra mit jelentenek. Mekkora hasznossága van a megvásárolt szolgáltatásnak, és meddig tudom használni az adatbázist? Azaz a benne lévő adatok meddig maradnak relevánsak.

• Mivel, hogy nem kis összegről van szó, így felmerül annak a gondolata, hogy van egy asszisztensem, aki feltehetőleg el tudná maga is végezni ezt a kutatást, és nem kellene ilyen plusz kiadásba bonyolódnom. Azonban, ha ez az opció nem lehetséges, akkor érdemes, megtekintenem a többi hasonló jellegű cég árajánlatát, és azt, amit ad az árért. Tehát, mérlegelnem kell, hogy ez nekem mennyire fontos. Milyen távon szükségesek nekem az adatok, azaz, csak egyszer kell megvásárolnom a szolgáltatást, vagy hosszútávon szükségem lesz a frissítésekre? Csak az alap adatbázis kell, vagy a frissítéseket a saját beosztottam is el tudja végezni?

Amennyiben arra a következtetésre jutok, hogy szükséges az adatbázis, teljes egészében, a frissítésekkel együtt, akkor melyik cégé a legkedvezőbb ajánlat? Ár / érték arányban melyikkel járok a legjobban? Tegyük fel, hogy a saját magam által készített elemzés a kedvezőbb. Mivel szükségem van rá a munkámhoz, és folyamatosan kellenek a friss adatok, illetve ár és érték arányban ez tűnik a legjobb ajánlatnak, biztosan meg kell vennem a szolgáltatást.

• Milyen állapotba kerülne a döntéshozó, a döntés meghozatala után? Amennyiben valóban szükségem volt az adatokra, úgy a költségek idővel megtérülnének, hiszen releváns adatok állnak a rendelkezésemre. A munkámat hiba nélkül, és tökéletes tájékozottság mellett végezhetem.

Hogyan spórolhatnék, hiszen nem kis összegről van szó?

• Mint egy Döntéshozónak, nekem is fel kell tennem a kérdést, hogy mi módon spórolhatnék a kiadásokon úgy, hogy az adatokra szükségem van?

Mivel ha belegondolok abba, hogy az alapadatbázis, egyszer 120.000 HUF, utána, ha egy éven át rendelem meg, a frissítéseket hozzá – mert igen is kellenek a friss és aktuális adatok ilyen témában. – akkor további 3x60.000 HUF a kiadásom arra az évre, ami így együtt; 300.000 HUF az első évre. A következőekre pedig 4x60.000 HUF, azaz 240.000 HUF. Ez nem kis összeg. Tehát, mindenképpen érdemes utána néznem az alternatíváknak, amik ugyan így releváns adatokkal szolgálnak, de nem ilyen magas áron!

• Itt jöhet a képbe a következő két lehetőség:
  • 1) Megveszem az alapadatbázist, utána nézek, hogyan készítették el, és az asszisztensemmel készítettem el hozzá a frissítéseket. Ám ez nem kifejezetten célszerű, nagy benne a hibázási lehetőség, hogy az asszisztens nem ismeri az adatbázist, és a módszert.

• • 2) Megoldás, hogy Hasonlóság elemzést végeztetek vele. Pontosabban kiadom feladatba, hogy alternatív megoldást keressen nekem a fizetős szolgáltatás helyett. Itt jöhet képbe a Hasonlóság elemzés, amit vagy megtanul az asszisztensem, vagy már eleve úgy került ki az iskolából, hogy tudja, és ez által javasolhatja is, mint alternatív megoldást. Az adatok kinyerése, a táblázat felállítása és az adatok kiértékelése nem telik bele hosszú és drága órákba. Ha ez a megoldás kivitelezhető, akkor egy évre megspóroltam, 240.000 HUF-ot, mivel az asszisztensemnek fix bért fizetek havonta, amire nem kell emelést tennem, mivel az ilyen adatbázisok elkészítése is benne van a munkakörében.

Ha ezt a két esetet veszem alapul, akkor mennyi a két érték közötti különbség? Pontosan 240.000 - 300.000 HUF, azaz az adatbázis ára és egy évi frissítés díja, amennyiben azt a megoldást választom, hogy a képzett asszisztensemmel végeztetem el a hasonlóságelemzést.

Best practice: Bevételek:Összege: 120.000 HUF

Kiadások:

• • Adatok beszerzése: 4x20.000 = 80.000 HUF – Mivel óradíjban dolgozik az emberünk, aki elvégzi az adatok összegyűjtését.
  • Adatokból adatbázis: Az adatbázis felépítése további 20.000 HUF – A felhasznált idő függvényében. 1x 20.000HUF
  • Az adatbázis felépítéséhez használt software : Microsoft Office Excel: 0HUF – Hiszen már eleve telepítve van a számítógépre, aminek a költségét nem számíthatom bele ebbe az adatbázisba.
  • Kiadások összegezve: 100.000 HUF
  • Konkrétan tervezhető hasznosság, azaz ami marad a kiadások után a bevételből: 20.000 HUF

A COCO elemzés

Bevételek: Összege: 150.000 HUF – azaz a várható értékesítés összege; ebből a haszon ami a tényleges bevétel: 50.000HUF

• A bevétel az alábbiakból tevődik össze:
  • Adatok beszerzése: 4x20.000 = 80.000 HUF
  • Az adatbázis felépítése további 20.000 HUF
  • További 20.000 HUF a konzultációs díj
  • +25% haszonkulcs, hogy megérje az adatbázist felépíteni, hiszen a kiadások elvisznek 100.000 HUF-ot.

Kiadások: Adatok beszerzése: 4x20.000 = 80.000 HUF – Mivel óradíjban dolgozik az emberünk, aki elvégzi az adatok összegyűjtését.

• • Adatokból adatbázis: Az adatbázis felépítése további 20.000 HUF – A felhasznált idő függvényében. 1x 20.000HUF
    
  • Az adatbázis felépítéséhez használt software : Microsoft Office Excel: 0HUF – Hiszen már eleve telepítve van a számítógépre, aminek a költségét nem számíthatom bele ebbe az adatbázisba.
    
  • Kiadások összegezve: 100.000 HUF- Konkrétan tervezhető hasznosság, azaz ami marad a kiadások után a bevételből: 50.000 HUF
    

• • Haszonkulcs: +25%-os haszonkulccsal érdemes dolgozni, hiszen ennyit mindenképpen megér minimum ez az adatbázis.
    

• • Összegezve, tehát a két levezetés alapján megállapíthatom, hogy a COCO elemzés sokkal hasznosabb és nagyobb bevételt generál, mint amit a Best Practise alatt lefuttatott adatbázis képes lenne generálni. Továbbá, a COCO elemzés sokkal pontosabb adatokat tud adni, mint a másik elemzési mód, illetve, a frissítések tekintetében is rövidebb idő alatt és pontos adatokat tud nekünk szolgáltatni, pontosan arra az időszakra, amire a friss adatok kellenek. Így a hasznossága vitathatatlan.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. adatbázis: Az adatbázisom a következő részekből épül fel; 10 ország adatai szerepelnek benne, évenkénti bontásban, ahol meredekséget és szórást számoltam. Ennek első lépése az adatok kigyűjtése volt, amit a Google Trends-el végeztem el. Illetve, minden országra szűrést végeztem a maga nyelvén az árvíz szóra. Majd az így kapott adatokat összesítettem meredekséggel és szórással évenkénti adatokra.
2. sorszámozás: 10 sor, tíz vizsgált objektummal, jelen esetben országgal.
3. Objektumok nevesítve: Magyarország, Szlovákia, Ausztria, Románia, Ukrajna, Lengyelország, Csehország, Horvátország, Szerbia, Németország
4. Lépcsők száma: 10
5. Eltolás: 0
6. MY-X paraméterek, a COCO modell ábrázolásával: [[1]]
7. Rangsor felállítása: Az OAM táblázat alapján. Melyik az az ország, ami a legérzékenyebb az Árvíz témára?

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

• A COCO táblázat értékei alapján Szerbia érte el a legmagasabb értéket, így bizonyosan ez az ország a legveszélyeztetettebb az Árvíz szempontjából, így az itteni emberek számár a legfájdalmasabb ez a téma.
• A középmezőnyben helyezkednek el a következő országok, ahol még szintén magasak az arányok: Magyarország, Ausztria, Románia, Ukrajna, Lengyelország, Horvátország, Németország.
• Azok az országok, amik a legkevesebb pontszámot értéke el a következőek: Szlovákia, Csehország. Ugyan a kattintási darabszám ezer alatt helyezkedik el ezeknél az országoknál, de ez még nem jelenti azt, hogy nem lennének árvíz veszélyeztetettek. Csupán csak annyit jelent, hogy a téma itt nem okoz olyan magas fájdalmat, mint az első helyen végzett Szerbiában.
• Az adatok szerint, Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, amelyből arra következtethetünk, hogy ugyan vannak nagyobb árvizek hazánkban, de mégsem okoznak akkor a pusztítást, mint Szerbiában, így a téma érzékenysége se olyan erős, mint az első helyen végzett országban.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

• Best practice:
  • definíció meghatározása: Árvíz
  • adatbázis keresése, ha nincs, akkor adatok alapján való elkészítés
  • adatok feldolgozása, értelmezése
  • hosszadalmas munka

• Hasonlóság elemzés:
  • Google Trends adatbázis
  • Google Fordító: kulcsszó
  • adatbázis, rendezés, értelmezés
  • következtetések levonása

• Összegzés:
  • A Best practice pontban megadott módszer igen hosszadalmas munkát vetített előre. Illetve, nem teljesen biztos, hogy van már megfelelő adatbázis, amit felkutathatunk, elképzelhető, hogy magunknak kell az adatokat összeszedni, ami magában hordozza a hibázás és a fals adatok bevitelének a lehetőségét. Így a kutatást és az eredményeket is veszélyezteti. Elképzelhető, hogy az adatok nem azonos időszakból származnak, vagy nem teljesen pontosak a mérési eredmények, hanem a könnyebb megértés miatt kerekítettek. Ezek szintén a végső hiba arányát növelhetik.

• • A Hasonlóság elemzéssel és a Google Trendsel időt spórolhatunk. A megfelelő kulcskifejezés alkalmazásával pontosan kereshetünk rá a minket érdeklő adatokra, és biztos, hogy azonos idő intervallumon belül tudunk keresni, mind a tíz országgal kapcsolatosan. Az adatok relevánsak lesznek, és könnyen értelmezhetőek. Mivel a mai világban fontos, hogy gyorsan jussunk használható adatokhoz, így mindenképpen sokat számít az idő, ami alatt el lehet végezni az elemzést. Továbbá az sem mindegy, hogy egy erre kiképzett szakember dolgozik egy cégnél, vagy egy asszisztens végzi el a gyors kutatómunkát.

• • A fentiek alapján, az abszolút győztes a Hasonlóság elemzés. Mivel gyors és könnyen kezelhető, rövid idő alatt lehet vele elkészíteni egy adatbázist, amit utána azonnal értelmezhetünk, és releváns adatokkal rendelkezhetünk adott témát illetően. Illetve egy asszisztens is könnyen és gyorsan elvégezheti mindezt. Így a diplomatának, nem kell kemény pénzeket fizetnie egy lassan elkészülő adatbázisért, vagy egy olyan adatcsomagért, amiben előfordulhat, hogy nem naprakészek az információk.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

• Mivel úgy gondolkodom, hogy az adatbázis Diplomatáknak készül, és akik elkészítik a hasonlóság elemzést, azok az asszisztenseik vagy titkáraik, akik fix fizetéssel rendelkeznek, tehát ennek a feladatnak az elvégzése is benne van a bérükben így forintban nem tudom meghatározni, mennyibe is kerülhet az adatbázis.
• Az adatbázis hasznossága megfelel a tervezett hasznosságnak, azaz 100%-ban hasznos. Az információk hitelesek benne és ez által használhatóak is, illetve a módszerrel friss adatokhoz tudunk hozzájutni, ami egy sikeres tárgyalás elengedhetetlen kelléke.
• Tehát, az elvégzett munka mindenképpen hasznos. Azaz a ráfordított idő és energia megtérülése teljes mértékben bekövetkezik, amikor is az adatok felhasználásra kerülnek egy diplomáciai tárgyalás során.
• Amennyiben nem követtünk el számítási hibát, abban az esetben nem lehet a táblázatunkban hiteltelen információ.
• Mint ahogy azt a Hasznosság részben is levezettem, a COCO elemzés éri a legtöbbet, hiszen abban találhatóak meg az igazán releváns információk, és ez az elemzési mód a legtöbb hasznot hozó is. Illetve, a leggyorsabb és pontosabb.

Forintban számolva ez a következő képen alakul:

• Maga a táblázat szín tisztán 120.000 HUF-ot ér, de ebből lejönnek a költségek, amik összesen: 100.000HUF-ot ölelnek fel, így marad 20.000HUF haszon, amire rájön a +25%-os haszonkulcs, ezt összeadva, megkapjuk, hogy a COCO elemzés ténylegesen mennyi is fog érni, számszerűsítve: 50.000HUF a valós értéke az elemzésnek.

• A Best Practice megoldás 120.000-t ér
• A COCO elemzés 150.000-t ér
• A hasznosság különbözete így: 30.000 HUF
• Ugyan a COCO elemzés, 30.000 HUF-al drágább, mint a Best Practice elemzés, de ár-érték arányban még is megéri a drágább adatbázis/ elemzés használata.

• A Best Practice elemzés:
  • Kiadása: 100.000HUF
  • Bevétele: 120.000HUF
  • Hasznosság különbözete: 20.000 HUF, ez a haszon

• COCO elemzés esetében:
  • Kiadások: 100.000 HUF
  • Bevételek: 150.000 HUF
  • Hasznosság különbözete: 50.000 HUF

Az itt található összegeket részletes bontása a "A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság" fejezetben olvashatóak.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

• A hasonlóság elemzéshez szükség van egy lépcső függvényre, amely megmutatja melyik az az ország, amelyiknek a legjobban fáj az Árvíz téma emlegetése, illetve melyek azok az országok, amik a középmezőnyben vannak, és esetlegesen érzékeny lehet a téma.

• Az oszlopok száma: 20. Ugyanis minden ország rendelkezik meredekséggel és szórással, ez egy országnak két oszlopot ad, így a tíz ország összesen 20 oszloppal rendelkezik.
• Az első lépcsőszintek összege: 1538,3

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

1. A szócikkem elkészítésében az alábbi segédanyagokat használtam fel:

• On-line kommunikációs előadáson elhangzott információk, illetve a konzultációkon való személyes részvétel
• A vész napjai - A szegedi nagy árvíz
• A szegedma.hu cikke
• Ha minden igaz, és jól kerestem a MIAÚ Wikin belül akkor az én szócikkem az első ebben a témában.

1. Internetes forrás, azaz az adatbázisom honnan is származik: Google Trends A szócikkben és a táblázataimban felhasznált adatokat a Google Trendsben való szűrésem segítségével készítettem el.
2. Ami alapján elkészült a szócikkem: Ideális szócikk 2010