A lap 2013. május 23., 10:02-kori változata

Forrás

[1]

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

2011. évi törésteszt-eredmények alapján a legmagasabb biztonsági szinttel rendelkező autó kiválasztása

A feladat előtörténete

Személyes kötődés

A tananyag feldolgozása előtt már nézegettem a gépjárművek tesztjeit, így adott volt a témaválasztás. Az interneten rengeteg számadat található, melynek értelmezése és összehasonlítása bárki számára egyszerű feladat. Bár autóvásárláskor elsősorban az ár, és teljesítménymutatók alapján választanak a vásárlók, én mégis a biztonsági szinteket elemeztem. A feladat megoldásával az a célom, hogy az általam preferált autómodellek közül, megtudjam, melyik a legbiztonságosabb.

Szakértői javaslatok

Az utóbbi évtizedben különösen fontossá vált az autók vizsgálatánál az utasok biztonsága. Az előző években az autókon végzett töréstesztek nem mindig a kívánt eredményt hozzák - gyenge karosszériák, későn kinyíló légzsákok, az utastérbe becsapódó motorháztető - de az idei év eredményei alapján elfogytak a veszélyes autók. Szinte az összes autó öt csillagos besorolást kapott, de az egyes modellek passzív biztonsága közt vannak eltérések. A feladatban ezen eltérések alapján rangsoroljuk majd az autókat, így megállapíthatjuk hogy biztonsági szempontból melyik autó éri meg a legjobban.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Az autókat különböző kategóriából választottam ki, hogy igazolhassam, vagy épp cáfolhassam a forrás adatokhoz tartozó cikk állítását, miszerint az újonnan gyártott gépjárművek általános biztonságában már nincsenek akkora különbségek. Ez jó hír lehet azok számára, akik esetleg alacsonyabb kategóriájú autót vásárolnak, mert ezeknek is megfelelő a biztonsági szintje. Manapság egyre erősebb és gyorsabb autók kerülnek az utakra, ezért is fontosak az ilyen biztonságot mérő tesztek.

A feladat alapjául szolgáló adatok az excel táblázat "Törésteszt" elnevezésű munkalapon a K1:R21 cellában találhatóak.

Az alábbi rangsort a táblázatban megadott biztonsági kategóriákhoz tartozó eredmények egyszerű számtani átlagával állítottam fel.

   Audi Q3 (79,25%) 2. 
   Ford Ranger (83,5%) 1. 
   Mercedes Benz M-Class (79,25%) 2.
   Opel Astra GTC (72,5%) 4.
   Toyota Yaris (79%) 3.

A fenti eredményben látható, hogy az Audi Q3 és a Mercedes Benz M-Class modell is a második helyen végzett 79,25%-al. Ez alapján nem tudjuk, hogy az Audi-t vagy a Mercedes Benz-t lenne-e érdemesebb megvenni. Mivel a számtani átlag módszer nem képes a kiválasztott autók egymáshoz való viszonyításához, így megalapozott döntést sem lehet vele hozni.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A kimutatás valós adatok alapján készült. (http://totalcar.hu/magazin/hirek/2011/10/27/elfogytak_a_veszelyes_autok/). Az eredeti adatok Európa legnagyobb törésteszteket végző cégének weboldalán találhatóak a www.euroncap.com oldalon. A kimutatásban a 2011-es év 12 legnépszerűbb autó modelljének töréstesztje található, melyet a feladat során tovább szűkítettem az általam preferált 5 típusra, hogy a számítások, és eredmények könnyebben átláthatóak legyenek.

Objektumok (sorok)

• Audi Q3
• Ford Ranger
• Mercedes Benz M-Class
• Opel Astra GTC
• Toyota Yaris

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Az EuroNCAP 4 biztonsági kategóriában vizsgálta a gépjárműveket. A feladatomban a gépjárművek esetén vizsgált törésteszt-fajták(?) adják az X oszlopokat, vagyis az elemzés attribútumait (a vizsgálatba bevont tulajdonságok).

• X1 mértékegység – Felnőttek biztonsága: túlélő felnőtt utasok száma / ütközések száma
• X2 mértékegység – gyerekek biztonsága: túlélő 18 hónap – 3 éves korú gyermek utasok száma / ütközések száma
• X3 mértékegység – Gyalogosok biztonsága: túlélő elgázolt gyalogos száma / gázolás száma
• X4 mértékegység – Biztonsági szolgáltatások: összes vezetéstámogató rendszer száma (db) / aktív biztonsági technológiák száma (db)

Az elemzést a 100%-hoz viszonyítva végeztem el, ez az Y oszlop. Az Y oszlop tehát egy kitüntetett szereppel bíró jellemző, ez alapján végezzük az összehasonlító vizsgálatot. Ez a feladat megoldásban egy önkényesen felvett érték, minden esetben a 100%-ost tekinthetjük a tökéletesen biztonságos autónak.

• Minél nagyobb az X1 értéke, annál magasabb szintű a felnőttek biztonsága
• Minél nagyobb az X2 értéke, annál magasabb szintű a gyerekek biztonsága
• Minél nagyobb az X3 értéke, annál magasabb szintű a gyalogosok biztonsága
• Minél nagyobb az X4 értéke, annál magasabb szintű a biztonsági szolgáltatások minősége

A feladat által érintett célcsoportok

A feladatban feldolgozott adatok mindenkit érintenek, a gyalogosoktól kezdve az autóvásárlókig, hisz mindenki számára fontos a biztonság. A legfőbb célcsoport viszont az autógyártók köre, mivel a legyártott autók biztonságát a töréstesztek során tudják a leginkább megállapítani.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Ösztönös módszer:legalacsonyabb árat választom

Költsége:

• ajánlatbekérés - ingyenes
• ajánlatbekéréssel foglalkozó személy 3 napi bérköltsége: 45 000 Ft.
• egyéb költségek (benzin és telefon): 15 000 Ft.
• Összköltség: 60 000 Ft.
• Piaci érték: 0 Ft, mert árelőny nem valószínűsíthető.

Esetemben a "best practice" (mely véleményem szerint egyáltalán nem a legjobb, inkább a legelterjetebb módszer), hogy bekérjük az ajánlatokat és a legolcsóbbat válasszuk, hogy ha bármely esetben a korruptság gyanúja felmerül, akkor ez alól mentesíteni tudjuk magunkat.

Ennek a tényleges végrehajtási költsége a beszerzéssel megbízott személyünk órabére, aki online, vagy személyesen megkeresi az egyes gépjármű márkakereskedéseket és bekéri az ajánlatokat. Tegyük fel, hogy emberünk 3 teljes munkanapot tölt, hogy összegyűjtse a számára relevánsnak vélt információt. Az ő bérköltsége a vállalat számára(és ebben benne vannak a fizetendő járulékok is) 300 000 Ft/hó, ami egy 20 munkanapos hónapot számítva naponta 15 000 Ft költséget jelent a vállalatnak. Ezen kívül a beszerző használja céges mobiltelefonját, illetve a céges autót. A telefon és benzin költség a három napra számítva 15 000 Ft. Tehát összesen a beszerző munkája (mely nem szakmailag megalapozott) 60 000 Ft-ba kerül a vállalatnak.

Ennek a módszernek a választása esetén a döntés előtt piaci körképet kapunk a piacon található márkák és típusokhoz tartozó árakról. A beszerző személyünk az alaptáblában (OAM) meghatározott attribútumokat használja fel, oly módon, hogy a főnök által meghatározott KO feltételekket megvizsgálva a következő objektumok közül választja a legolcsóbbat. Ennek a módszernek az értéke véleményem szerint: 0 Ft.

Tananyag szerinti módszer

• ajánlatbekérés - ingyenes"
• ajánlatbekéréssel foglalkozó személy 3 napi bérköltsége: 45 000 Ft.
• egyéb költségek (benzin és telefon): 15 000 Ft.
• elemzési program költsége - 30 000 Ft.
• Összköltség: 90000 Ft
• Piaci érték: - Ft (a tényleges ár és a valódi érték közötti különbséget Ft-ban számszerűsítjük - 5 autó vásárlását figyelembe véve) - az összes bruttó piaci árelőny 20%-a, azaz - Ft.

Mivel az ösztönös megoldás piaci értéke 0 Ft, ezért esetünkben - Ft haszon reményében kezdem meg a tananyag feldolgozását.

A második módszer előnye az elsővel szemben, hogy a KO feltételek és a törésteszt eredményeinek vizsgálatán kívül itt egy ár/érték arányt is kapunk, azaz melyik az az autó, ami leginkább megéri az árát: azaz mikor csinálunk jó vásárt. Amíg nem ismertük a Coco módszert, addig benyomás alapján, szubjektíve volt egy rangsor, amit felállítottunk magunkban arról, hogy melyik autó az értékesebb törésteszt alapján. Amikor viszont megismertük a Coco módszert, akkor felnyílt a szemünk, mert megmutatta az Y* érték, hogy bizony van hiteles, megbízható módszer arra, hogy különbséget tegyünk matematikai módszerrel az egyes autók között. Amekkora volt tehát a delta (Y0 és Y* eltérés mértéke), annyira volt hasznos a Coco módszer, hiszen ezek a delták mutattak irányt a tekintetben, hogy melyik autótípus túlértékelt, melyik alulértékelt a Coco matematikai modellszámítása alapján.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

• 1.lépés: Törésteszt fül

A táblázat a kiinduló adataimat tartalmazza. Az adatokat elődleges forrásból nyertem ki. Vizsgálódásom középpontjában az autók töréstesztje áll, melyet 4 biztonsági kategóriában végeztek el. A K1:R21 cellában a Pivot tábla elkészítéséhez, az adatokat összesítettem.

• 2.lépés: Pivot fül

A Törésteszt fülben lévő adatokból elkészítettem a Pivotot.

• 3.lépés:Adatok fül

A kinyert adatokból ragsort állítottam fel a direkt és inverz függvényemhez.

• 4.lépés: COCO Y0 fül

A rangsorolás adatai alapján coco elemzést végeztem.

• 5.lépés: Inverz fül

Az előbbi fülön lévő adatokra ismét COCO elemzést hajtottam vége. Irány itt már 1. (Irány: 0-annál jobb minél nagyobb)

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A hasonlóság elemzés rangsorolása a következő:

• 1. Ford Ranger
• 2. Audi Q3
• 3. Mercedes Benz M-Class
• 4. Toyota Yaris
• 5. Opel Astra GTC

Magyarázat:

• A sorrendet a delta oszlop eredményei adják(H25:H29).
• A legkisebb eltérés az Y* (becsült) és az Y0 (100) között a Mercedes Benz esetében volt (H27-es cella = 0,6), ami azt jelenti, hogy ez állt a legközelebb a matematikai becslésen alapuló értékeléshez.
• Ehhez képest az Audi és a Ford kis mértékben alul értékelt (H25 és H26)
• Az Opel és a Toyota kismértékben túlértékelt (H28 és H29).
• Ez azt jelenti, hogy az Audi és a Ford megéri az „árát”, tehát a többi autóhoz képest a biztonsági attribútumok alapján magasabb minőségű biztonsági értéket mutat.
• A többi autó ugyanezen összevetésben „nem ér annyit” a Coco modell alapján, hiszen a választott 100-as értékhez képest alacsonyabb becsült Y* értéket kaptak.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Láthatjuk, hogy a korábban bemutatott számtani átlag és a mostani hasonlóság elemzés által felállított rangsor között nincs jelentős eltérés, a győztes a Ford Ranger típusú autó lett. A Coco Solver program eredményei azonban pontosabbak, mivel most már tudjuk, hogy az Audi kiválasztott modellje a törésteszt tekintetében jobb mint a Mercedes-é.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A Coco modell ismeretében a Ford Ranger tűnik a legjobbnak, mert ennek van a legnagyobb pozitív eltérése a Coco Y* becsült értékétől. Ez azt is jelenti, hogy ezt a típust még drágábban is el tudnánk adni, mert van annyi tartalék a tulajdonságai alapján, amit ha az embereknek a Coco számítással bemutatunk, lehet, hogy hajlandóak lennének megfizetni az általunk vizsgált többi autóhoz képest. Hasonlóan az ellenkező oldalon az összehasonlítás legnagyobb vesztese az Opel Astra, mert a Coco modell becslése a 100-hoz képest csak 94,4-re értékelte. Ez azt mutatja, hogy a többi autóhoz képest ennyivel túlértékeltnek látja a Coco modell az Astrát. Itt arra kell törekednie az Astra gyártójának, hogy növelje az X1, X2, X3, X4 attribútumok valamelyik értékét az összehasonlító elemzésben történő jobb eredményért.

A feladat végeredménye tehát:

• A saját elemzési módszer szubjektív, így megbízhatósága nem alátámasztott. Több időt és energiát igényel.
• A tananyag szerinti megoldás megbízhatóbb, objektívebb képet ad. Alapozni lehet rá.
• A két elemzési módszer közötti költség különbözet 4000 Ft (alap feladatok)+ 27000 Ft (kiegészítő feladatok).
• A tananyag szerinti megoldás tehát 31000 Ft hasznot ad. A tervezett haszon megvalósult.
• A hasonlóságelemzést megérte megcsinálni. Eredményként a COCO elemzést választom.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Adatok nem csak internetről, hanem különböző szaklapokból, valamint autókereskedőktől is gyűjthetőek.

nyilatkozat és kitöltési segédlet