A lap 2013. május 25., 01:01-kori változata

Vezetői összefoglaló

A hasonlóságelemzés alapján olybá tűnik, Magyarország még mindig igényt tart valóságműsorokra.

Forrás

[1]

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?

A feladat előtörténete

Személyes kötődés

Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.

Szakértői javaslatok

Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: "[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába." Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [2] is utal.

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, akkor a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokat elemezném a probléma vizsgálatára.

Lehetséges módszer 1: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása

• Miért szeretnek valóságshow-t nézni?
• Miért NEM szeretnek valóságshow-t nézni?

Lehetséges módszer 2: a nyitott kérdésekre adott válaszok pontozása és táblázatban való összesítése

• erősen bíráló vélemény értéke - 1
• semleges vélemény értéke - 3
• szimpatizáló vélemény értéke - 5

Rövid számítás:

A kérdőívemet 115-en töltötték ki. A minimális összérték 115, míg a maximális 575 lenne. Elméletben, ha ez az érték átlépi a számtani közepet (345), akkor már beszélhetünk keresletről.

   A válaszok alapján az eredmény az lenne, hogy nincs kereslet további valóságműsorokra, azonban a minta nem reprezentatív.

Lehetséges módszer 3: az OAM táblázat intuitív elemzése

• Magyarországot kiemeltem más színnel, hiszen a feladat szempontjából csak hazánk releváns. Azonban önmagában nem tudom vizsgálni, szükség van egy viszonyrendszerre.
• Az attribútumokhoz tartozó értékekből átlagot számoltam: ez az abszolút középérték, a viszonyítási alap.
• MAGYARORSZÁG
  • a népsűrűség 33%-kal kevesebb az átlagértéknél, mivel iránya= 'minél nagyobb, annál nagyobb', ezért ezt irreleváns adatnak tekintem - ha nem éri el az átlagot, akkor nem lehet érdeklődésről beszélni;
  • az egy főre jutó GDP 45%-kal kevesebb az átlagértékhez képest, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt releváns adatnak tekintem - mivel az átlag alatt helyezkedik el (az irány értelmében) okot adhat az érdeklődésre;
  • a munkanélküliség 34%-kal magasabb az átlagértéknél, iránya= 'minél nagyobb, annál nagyobb', ezért ezt releváns adatnak tekintem - jóval átlag feletti érték, így az irány függvényében erősíti a valóságműsor iránti érdeklődést;
  • a felsőfokú végzettség 34%-kal alacsonyabb az átlagértékhez képest, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt is lényeges adatnak tekintem - mivel az átlag alatt helyezkedik el, pozitív hatással van az érdeklődésre;
  • a munkaórák száma 18%-kal haladja meg az átlagértéket, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt lényegtelen adatnak nyilvánítom - mivel az átlag felett helyezkedik el, nem számít potenciális befolyásoló tényezőnek;
  • az energiainfláció 41%-kal nagyobb több az átlagértéknél, az irány= 'minél nagyobb, annál nagyobb' értelmében ezt releváns adatnak tekintem - azzal, hogy pozitív irányban tér el az átlagtól hozzájárul az érdeklődés magasabb eredményéhez;
  • az érdeklődés 44%-kal magasabb az átlagértéknél, tehát=

   Van kereslet további valóságműsorokra Magyarországon.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:

• bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;
• nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;
• a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;
• a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.

Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza. A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:

• a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:
  • szövegből oszlop - havi bontás esetében a "," és "-" határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a "-" határjelet vettem figyelembe, ugyanis a "," nem határjel, hanem tizedesvessző volt
  • HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)
  • HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)
• olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)
• először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam
• mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem

Objektumok (sorok)

14 országot vizsgáltam, melyek a következők:

• Magyarország
• Egyesült Királyság
• Egyesült Államok
• Németország
• Franciaország
• Svájc
• Norvégia
• Olaszország
• Japán
• Hollandia
• Ausztrália
• Svédország
• Görögország
• Cseh Köztársaság

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben

X1: népsűrűség (fő/km2); Minél nagyobb az értéke, annál magasabbnak kell lennie az érdeklődésnek is.

X2: GDP/fő (USD); Minél kisebb az értéke, annál magasabbnak kell lennie az érdeklődésnek.

X3: munkanélküliség (%); Minél nagyobb az értéke, annál magasabbnak kell lennie az érdeklődésnek is.

X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél kisebb az értéke, annál magasabbnak kell lennie az érdeklődésnek.

X5: munkaórák száma/év/fő; Minél kisebb az értéke, annál magasabbnak kell lennie az érdeklődésnek.

X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél nagyobb az értéke, annál magasabbnak kell lennie az érdeklődésnek is.

A feladat által érintett célcsoportok

Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).

Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.

Best Practice

A lehetséges módszer 2 a számszerűsített adatokat tartalmazza, mely negatív hozadéka esetén IS megvizsgálható a lehetséges módszer 1, mert a szófelhő segítségével kiszűrhetőek a leggyakrabban használt jelzők. Vagyis nemcsak arra kapunk választ, hogy van-e kereslet hazánkban további valóságműsorokra, hanem arra is, hogy mit érdemes megváltoztatni annak érdekében, hogy 1) legyen kereslet 2) nőjön az érdeklődés.

Bevételi csatornák: 15000 Ft

Szakértői vélemény költségvonzatai:

• Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)
• Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (Excel) (0 Ft)
• Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)

   A meglévő adatok feldolgozása - a beszerzésen túlmenően - időigényes feladat.

COCO elemzés

Bevételi csatornák: 30000 Ft

A hasonlóságelemzés költségvonzatai:

• Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)
• Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (MY-X) (0 Ft)
• Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)

   A meglévő adatok feldolgozása gyors és pontos. Vagyis= 

• Sokkal kevesebb idő alatt elvégezhető a számítás
• Az ember helyett gép dolgozik, lényegesen alacsonyabb a hibaküszöb (ezért kerül kétszer annyiba)
• Érvényesül a "minimum elv": a munka elvégzése a lehető legkevesebb idő alatt -> az idő pénz!

Költségkülönbözet: 20000 Ft

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Ahhoz, hogy a magyarországi eredmény értelmét nyerje, viszonyrendszerbe kell helyezni, vagyis más országokat is meg kell vizsgálni.

• Objektumok meghatározása: Egyrészt próbáltam különböző fejlettségű országokat górcső alá venni - eltérő gazdasági, társadalmi status quóval -, valamint az is fontos volt, hogy a vizsgált országokhoz minden kapcsolódó adat fellelhető legyen.
• Attribútumok meghatározása: Azért ezeket az attribútumokat választottam, mert ezek mentén lehetett leginkább összehasonlítani az egyes változók közötti különbségeket és hasonlóságokat. 7 attribútum.

Megszabtam irányukat és rögzítettem a mértékegységeket.

• Lépcsők száma: Megegyezik az objektumok számával, azaz 14. Eltolás: 0.
• Sorszámozás: 14 sor, 14 vizsgált objektum.
• MY-X paraméterek, COCO modell ábrázolása: [3]
• Rangsor: Az OAM alapján készített COCO elemzés során kapott becsült értékek rangsora, azaz a vizsgált országok rangsora. A legnagyobb becsült értéket képviselő ország mutatja a legnagyobb érdeklődést a valóságshow iránt.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

• A magyarországi eredmény hiteles.
• Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, valamivel átlagérték (1167,07) feletti eredményt ért el.
• Népsűrűséget tekintve hasonlóság fedezhető fel:
  • Magyarország, Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország, India, Svédország, Görögország és a Cseh Köztársaság között - ezekben az országokban a népsűrűség nem haladja meg a 150 fő/km^2-t.
  • Egyesült Királyság, Németország és a Kínai Népköztársaság között - itt a népsűrűség eléri 195 fő/km^2-t, de nem haladja meg a 300 fő/km^2-t.
• Azonban ezektől eltérést mutat Japán és Hollandia, melyek szintén eltérnek egymástól Hollandia javára.
• Az országok közül a GDP-t tekintve kiemelkedik hazánk, hiszen itt az egy főre jutó GDP nem haladja meg a 20000 USD-t

   Jelenleg 1 USD= 226,52 Ft, de itt nyomon követhető:[4]

• Munkaóra számát tekintve változóak az értékek, azonban megfigyelhető, hogy Hollandia itt is magas pontszámot ért el, hiszen a többi országhoz képest a hollandok kevesebb időt töltenek munkával.
• Az egyetlen nem hiteles eredményt Svédország érte el.
• A legnagyobb becslési értéket Hollandia érte el, ez alapján a hollandok érdeklődnek leginkább a valóságműsorok iránt.

   Vagyis=

Az eredmények alapján Magyarországon MÉG VAN kereslet a valóságműsorokra.

Miért vörös Svájc?

Mert Svájc esetében irreálisan nagy az eltérés a becsült és a tényleges érték között abban az értelemben, hogy=

   Svájc nagyobb érdeklődést mutat a valóságműsorok iránt, mint amilyet a gazdasági/társadalmi tényezők értékei feltételeznének.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A best practice 3. lehetséges módszere hasonlít a hasonlóságelemzésre, azonban sokkal több számolást igényel - ami pedig tovább tart -, továbbá a vizsgálat nem terjed ki egyéb összefüggések felismerésére és elemzésére. Ezzel szemben az utóbbi módszer más üzeneteket is közzétesz, mert összefüggésben vizsgálja az adatokat. Pl.: meg lehet belőle állapítani, hogy adott társadalmi, gazdasági állapotok mellett mekkorának kéne lennie az (ideális) érdeklődésnek a valóságműsorok iránt. Figyeli az eltérést az ideális állapot és a valós helyzet között. Mivel a hasonlóságelemzést az alapadatok birtokában percek alatt le lehet futtatni, mely jóval több információval szolgál, ezért ez a jobb megoldás.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A ténylegesen realizált haszon összege 15000 Ft, hiszen nem lehet figyelmen kívül hagyni a hiteltelen eredményeket - vagyis a kockázati érték 5000 Ft. Az innováció azonban létrejött, hiszen még így is több a nyereség, mint a best practice esetében.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

A hasonlóságelemzés elkészítéséhez elengedhetetlen a lépcsős függvény:

• input
• lépcsők ősszege
• output

Válaszként megkapható, hogy az egyes országok milyen mértékben érdeklődnek a valóságshow-k iránt, tehát az is, hogy van-e még kereslet további valóságműsorokra Magyarországon.

Azt, hogy mely országok van még kereslet további valóságműsorok készítésére/sugárzására a fent látható elemzési táblázat különböző attribútumai határozzák meg. A 6 attribútumhoz 14 lépcső tartozik.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

A szócikk összeállításához nem használtam szakirodalmi alkotást. Nem találtam konkurens anyagot.

Felhasznált internetes források:

Ideális szócikk

Nyilatkozat és kitöltési segédlet