„Szerkesztő:Jkv1” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(A feladat előtörténete)
(A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság)
 
(38 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
13. sor: 13. sor:
 
== A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) ==
 
== A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) ==
  
Ami a megoldásokat illeti, egy ilyen döntési helyzetben a tanulók többnyire előtérbe helyezik a kereseti viszonyokat. Manapság, az állásközvetítéssel foglalkozó szakemberek véleménye szerint, az álláskeresők többsége arra fókuszál, hogy minél kevesebb munkával minél nagyobb jövedelemre tegyen szert. Ahogy megfigyeltem, nincs ez másként a gyakorlati álláslehetőségek iránt kutató egyetemisták helyzetében sem. A hallgatók számára tehát az az ideális gyakornoki álláslehetőség, ami viszonylag sokat fizet, egy héten csupán 3-4 napot vesz igénybe, s ezeken a napokon sem 8, hanem inkább 6 óra munkát követelnek meg tőle. Ha választani lehet, természetesen szívesebben fogadnak el egy-egy, a lakóhelyükhöz közelebb eső álláslehetőséget, ám ez csupán másodlagos szempont. Tapasztalataim alapján a magasabb fizetés reményében a diákok többnyire akár fél órával is hajlandóak többet utazni.
+
AKi kell emelnem, hogy a feladatnál nem az összes kommunikáció szakos tantárgyat vesszük górcső alá, ami megkérdőjelezi a vizsgálatunk eredményességét. Azok a tárgyak kerültek be a "kalapba", amik az aznapi konzultáción résztvevő hallgatók kedvencei, tehát ez egy bizonyos szűrőt is ad. Tíz szempont alapján értékelem az a tantárgyak online kommunikációját. A potenciális probléma a következő: elég objektívek-e a mérőszámok amiket alkalmazok? Befolyásolja az értékelésemet a személyes meggyőződésem az egyes tárgyakról? Kellő alapossággal keresek egyes dolgokra, vagy lehetne pontosabb eredményt is kapni?
  
Eddig én is elsősorban ezek alapján hoztam döntést bizonyos álláslehetőségeket illetően. Vegyük például az általam hét szempont alapján megvizsgált hét, gyakornoki munkát kínáló (fiktív) munkahelyet!
+
Az általam felállított sorrend a következő:
A munkahelyeket, illetve jellemzőiket az alábbi xls fájl „Pivot” munkalapjának első táblázata foglalja össze:
 
http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/hr_gyakorlatihely_vip.xls
 
  
Ezek között a munkahelyek között a fent említett gyakorlatnak megfelelően én (mint végzős egyetemi hallgató) munkaerő közvetítéssel foglalkozó szakemberek, vagy diákszövetkezetek szakértői segítségének igénybevételével, az alábbi rangsort alakítanám ki:
+
1. Vizuális kommunikáció, esztétika
  
#Munkahely 5
+
2. Üzleti kommunikáció
#Munkahely 4
 
#Munkahely 1
 
#Munkahely 2
 
#Munkahely 3
 
#Munkahely 6
 
#Munkahely 7
 
  
A rangsor kialakításánál tehát elsősorban a fizetések mértéke, majd azt követően a heti munkanapok, valamint munkaórák száma vezérelt.
+
3. Biztonság és védelem kultúrája
  
Ez az eljárás azonban nem a megfelelő, hiszen a megadott szempontok közül, ezen az egy-két szemponton túlmenően további szempontokat nem vettem figyelembe, aminek köszönhetően a későbbiekben több okból is megbánhatom a döntésemet. A jövőben ugyanis lehet, hogy kínálkozik egy jobb gyakornoki lehetőség, amit azonban nem tudok elvállalni, mert a Munkahely 5-öt választottam, ahol 12 hónapos gyakornoki időt vagyok köteles eltölteni. Vagy éppen adódik egy ugyanolyan jól fizető gyakornoki álláslehetőség a lakóhelyemtől mindösszesen 15 percre, amit már szintén nem tudok elvállalni, mert elvállaltam a Munkahely 5, vagy Munkahely 4 által ajánlott álláslehetőségek egyikét.
+
3. Nemzetközi tárgyalástechnika
  
A döntési folyamat során tehát nem elegendő egy, esetleg két szempontra fókuszálni, és azok alapján kiválasztani a gyakornoki pozíciót; lehetőleg minél több szempont alapján kell meghozni a döntést, hogy minél ideálisabb állást találhassunk. Figyelembe kell venni olyan tényezőket is, amelyeket általában szintén tartalmaznak a felkínált állásajánlatok (álláshirdetések), azonban eddig kevéssé tartottuk fontosnak őket.
+
3. Sajtóműfajok
 +
 
 +
4. Nemzetközi kommunikáció
 +
 
 +
5. Szociometria
 +
 
 +
6. Kapcsolatszervezés, lobbi
 +
 
 +
6. Szociológia
 +
 
 +
6. Társadalom- és politikaelmélet
 +
 
 +
7. Általános pszichológia
 +
 
 +
8. Rendezvényszervezés
 +
 
 +
8. Személyes hatékonyság fejlesztése
 +
 
 +
9. Filozófia és kultúrtörténet
 +
 
 +
A sorrendet a következő szempontok figyelembevételével alakítottam ki. Minden egyes objektumot egyenként rangsoroltam, majd összegeztem az egyes tárgyakhoz tartozó eredményeket.
 +
 
 +
1. Egyszerű elérhetőség
 +
A., Itt mint „külsős”, érdeklődő, netán most kezdő hallgató keresek rá a tantárgya. Mivel csak a tantárgy neve és a „szie” parancs nem vezetett eredményre, az általam ismert oktatók nevét is hozzátettem a keresésnél minden esetben. Így jöttek ki az első oszlopban az eredmények. Pirossal jelöltem azokat a tárgyakat, ahol kritikus az eredmény. Ebben az esetben nincs ovábbi értelme a kapcsolódó kereséseknek.
 +
Hasznos találat: Társadalomtudományi intézet almanach
 +
 
 +
B., „Belsős hallgató” esete. Itt elsőként az e-learning felületet nézem meg, majd a neptunban keresek információt a tantárggyal kapcsolatban.
 +
2. Honlap
 +
Egyik tantárgynak sincs önálló honlapja. Így a 3. (A honlapon fellelhető információk mennyisége) értelmezhetetlen.
 +
 
 +
3. Kapcsolódó fórumok
 +
A markmyprofessor.hu-t lehetne csak figyelembe venni, ami azért nem teljesen kielégítő, mert az adott oktató által tartott összes tárgy ömlesztve kapja a véleményeket.
 +
 
 +
4. A tárgyfelelős online profiljának mérhetősége
 +
A SZIE GTK oldalán a legtöbb oktató önéletrajzát el tudjuk érni, elérhetőséggel együtt.
 +
 
 +
5. Naprakész
 +
A naprakész kategóriát két tárgy elégíti ki, azzal, hogy az órai jelenléti ívet folyamatosan frissítik.
 +
 
 +
6. Példatár
 +
Üzleti kommunikációból a kérdések, és a megoldások a ZH-val kapcsolatban megtalálhatóak.
 +
 
 +
7. Jegyzőkönyvezés
 +
Klasszikus értelemben vett jegyzőkönyvezéssel sehol nem találkozhatunk, viszont a fentebb említett módon a jelenléti íveket dátum szerint követni lehet két tárgy esetében.
 +
 
 +
8. Jegyzet elérhetősége Itt figyelembe vettem azokat a tárgyakat, ahol a jegyzeteket/órai anyagokat ingyenesen, interneten letölthetővé tették az oktatók.
 +
 
 +
Alapvetően egyik tárgy online kommunikációja sem felel meg az elvárhatónak. Egyik tantárgynak sincs önálló oldala. Ez elgondolkodtató... Véleményem szerint nem feltétlenül kéne klasszikus értelemben vett önálló oldalt csinálni, elég lenne egy gyűjtőoldal pl. sziegtkommunikacio.hu, ahol minden tárgyhoz fel lehetne tölteni a releváns információkat. Ez mind az oktatóknak, mind a hallgatóknak egyszerűbb elérhetőséget biztosítana.
  
 
== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==
 
== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==
  
Az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását nem nehezítette semmi. Az interneten közzétett gyakornoki álláslehetőségek ismerete alapján állítottam össze a kiindulási adatbázist. Korábbi álláskeresési tapasztalataim adták az alapot az attribútumok, értékek és mértékegységek meghatározására; ezek alapján hoztam létre fiktív objektumokat. A gyakornoki állásajánlatokban általában közzétett szempontokat mind felhasználtam az attribútumok meghatározásánál.
+
Mivel a témám a tantárgyak online kommunikációjának összehasonlítása, ezért evidens, hogy a kutatási területem az internet. Ezen belül elsősorban a google.com keresőoldal adatait használom fel (találatok sorrendje), a[http://elearning.szie.hu/ a SZIE e-learning felületét], és a neptunban megtalálható tantárgyi adatokat. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy az elearning és a neptun zárt rendszer, tehát az ott szerzett adatok egy idegen (pl. egy kommunikáció szakos tárgyak iránt érdeklődő) számára elvileg elérhetetlenek.
  
 
=== Objektumok (sorok) ===
 
=== Objektumok (sorok) ===
Fiktív objektumaim a következők voltak:
 
  
*Munkahely 1
+
*Vizuális kommunikáció, esztétika
*Munkahely 2
+
*Üzleti kommunikáció
*Munkahely 3
+
*Biztonság és védelem kultúrája
*Munkahely 4
+
*Nemzetközi tárgyalástechnika
*Munkahely 5
+
*Sajtóműfajok
*Munkahely 6
+
*Nemzetközi kommunikáció
*Munkahely 7
+
*Szociometria
 +
*Kapcsolatszervezés, lobbi
 +
*Szociológia
 +
*Társadalom- és politikaelmélet
 +
*Általános pszichológia
 +
*Rendezvényszervezés
 +
*Személyes hatékonyság fejlesztése
 +
*Filozófia és kultúrtörténet
  
 
=== Attribútumok (X,Y oszlopok) ===
 
=== Attribútumok (X,Y oszlopok) ===
 
''Attribútumok (mértékegységek)-irány''
 
''Attribútumok (mértékegységek)-irány''
  
A hetente minimum ledolgozandó napok száma (darabszámban kifejezve)- Minél kevesebb, annál jobb!
+
Az X oszlopaiban a különböző szempontok, melyek fontosak lehetnek, a tantárgyak online kommunikációjának szempontjából:
 +
 
 +
1. Egyszerű elérhetőség "A" - Minél előbb van a találati listán-annál jobb!
 +
 
 +
2. Egyszerű elérhetőség "B" - Minél előbb van a találati listán-annál jobb!
 +
 
 +
3. Honlap - Ha van, jó!
 +
 
 +
4. A honlapon fellelhető információk mennyisége - Minél több, annál jobb!
  
A munkahely távolsága a lakóhelytől (percben kifejezve)- Minél rövidebb, annál jobb!
+
5.Kapcsolódó fórumok - Minél több, annál jobb!
  
A próbaidő mértéke (a hetek számában kifejezve)- Minél kevesebb, annál jobb!
+
6. A tárgyfelelős online profiljának mérhetősége - Minél több, annál jobb!
  
Ennyi idő után várható fizetésemelés (a hetek számában kifejezve)- Minél kevesebb, annál jobb!
+
7. Naprakész Minél frissebb, annál jobb!
  
Mennyi időre kötelező elvállalni a munkát? (hónapban kifejezve)- Minél rövidebb, annál jobb!
+
8. Példatár - Ha van, !  
  
Naponta kötelezően ledolgozandó (órában kifejezve)- Minél több, annál jobb!
+
9. Jegyzőkönyvezés - Ha van, !  
  
Nettó bérezés (ezer forint/hét-ben kifejezve)- Minél több, annál jobb!
+
10. Jegyzet elérhetősége. Minél több formában elérhetőbb, annál jobb!
  
 +
Ezeket a szempontokat a konzultáción közösen állítottuk össze a jelenlévő csoporttársaimmal. Az Y oszlopban rangsoroltam a tárgyakat, ami alapján a Vizuális kommunikáció, esztétika tárgy kapta a legjobb helyezést.
  
 
== A feladat által érintett célcsoportok ==
 
== A feladat által érintett célcsoportok ==
  
A feladat kapcsán elsősorban az egyetemi, főiskolai tanulmányokat végző hallgatók érintettek, akik igyekeznek minél ideálisabb gyakorlati pozíciót találni maguknak. Másrészt úgy vélem, hogy célcsoportot képezhetnek maguk az egyetemek, főiskolák is. Ennek okát abban látom, hogy a megfelelő gyakorlati hely kiválasztásában segítségére lehetnek a diákoknak, hozzájárulhatnak (elősegíthetik) karriertervezési szándékaikat. Szintén érintettek lehetnek a diákszövetkezetek, karriertervezési központok is, akik a feladat módszereinek segítségével a diákok számára megfelelőbb, ideálisabb munkahelyet találhatnak, közvetíthetnek.
+
*Hallgatók
 +
*Hallgatói önkormányzat
 +
*Oktatók
 +
*Tárgyfelelősök
 +
*Tanszék
 +
*Akkreditációs bizottság
 +
*Más egyetemek
  
 
== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==
 
== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==
  
A best practice alapján alkalmazott módszer, tehát a megfelelő (munkaerő közvetítéssel foglalkozó) szakértői vélemény költségvonzatai:
+
'''Best practice'''
*Adatvagyon megszerzése
+
 
*A számításokhoz szükséges feltételek megteremtése (Excel/Open Office beszerzése)
+
A célom, hogy az általam vizsgált kommunikáció szakos tárgyak közül megtaláljam azt a tárgyat aminek a legkielégítőbb az online kommunikációs tevékenysége. Ez a módszer alkalmas lehet arra, hogy tantárgyakat ne csak önmagukhoz képest vizsgáljuk, hanem egymáshoz viszonyítva is.
*A szakértői munkaidő költségei
+
 
 +
Ahhoz, hogy a 14 vizsgált tárgyról az attribútumoknak megfelelő információt gyűjtsek, sok időt kellett a monitor előtt ülöm, körülbelül 4 órát. Ha azt veszem alapul, hogy hostessként diákmunkabérként 650 Ft-ot kapok óránként,akkor ezért a kutatásért 2600 Ft körüli összeget kérhetnék el. Mivel az internet mint szolgáltatás adott, tehát kifizetem a szolgáltatás díját akkor is, ha nem végzek ilyen munkát, ezért ennek nincs plusz költsége. A keresőoldal használata ingyenes, ahogy az elearning is a neptun szolgáltatása is a SZIE hallgatóinak. (Ingyenesnek tekintem, ha nem veszem figyelembe a félévente 165 ezer forintnyi költségtérítést.)
 +
 
 +
Ki fizetne nekem a munkáért? Mivel a kommunikáció szak vezetőségének érdeke hogy reális képet kapjon az online kommunikáció helyzetéről, ők kérnek fel engem, és fizetik ki a munkát. Mivel tisztában vannak vele, hogy diákként jól jön a pénz, de nem vagyok profi a szakterületen, hatezer forintot tartok reálisnak, amennyit hajlandóak erre áldozni, tekintve, hogy nem az összes tantárgyról van szó.
 +
 
 +
'''Bevételi csatornák:'''
 +
 
 +
Várható értékesítési összeg: '''6000 Ft'''
 +
 
 +
A munkadíj kifizetése: '''2600 Ft'''
 +
 
 +
A saját módszerem értéke: '''3400 Ft'''
 +
 
 +
'''Kiadások:'''
  
A hasonlóságelemzés költségvonzatai:
+
szükséges adatok beszerzése: online-kutatás '''2600 Ft'''
*Adatok megszerzése
 
*A számításokhoz szükséges feltételek megteremtése (MY-x beszerzése)
 
*A számítások elvégzéséhez szükséges munkaidő költségei
 
  
''Költségkülönbözet becslése, a hasonlóságelemzés javára: 8000 Forint''
+
program használata: Excel táblázatkezelő '''0 Ft'''
*Az adatvagyon megszerzése azonos költségvonzattal jár
 
*A számításokhoz szükséges feltételek megteremtése (tehát a licencek megvásárolása/letöltése) szintén egyező költségeket jelent
 
*Szakértői munkaidő az adatvagyon meglététől számítva:
 
#hasonlóságelemzés: 10 perc
 
#szakértői vélemény 45 perc
 
  
 +
ráfordított idő: 650 Ft/óra (4 óra, - 2600 Ft)
  
Hasznosság különbözet becslése
+
Konkrétan tervezhető hasznosság: '''3400 Ft'''
  
 +
6000 Ft-2600 Ft= ''3400 Ft''
  
Önellenőrző mechanizmusok:
 
*Szakértői vélemény ellenőrzése egy személyes találkozó alkalmával (1,5 óra): ''16 000 Forint''
 
*Önellenőrző számítások elvégzése: 0 Forint
 
  
Szuboptimális megoldások kockázata
+
'''COCO elemzés'''
*A szakértői vélemény ellenőrzése szakirodalmak, szaklapok (vagy folyóiratok), online hivatkozások segítségével: ''max. 5000 Forint''
 
  
 +
'''Bevételi csatornák:'''
  
''Tehát mindent egybevetve mintegy 29 000 Forint megtakarításának érdekében látnék hozzá a mindösszesen 10 perc munkát igénylő hasonlóságelemzés elkészítéséhez.''
+
Várható értékesítési összeg: '''12000 Ft'''
 +
 
 +
A munkadíj kifizetése: '''2600 Ft'''
 +
 +
A COCO elemzés értéke: '''9400 Ft'''
 +
 
 +
Mivel a COCO elemzés sokkal precízebb, pontosabb, árnyaltabb képet ad, ezért a munkák értékét is nagyban növeli, konkrétan a best practice dupláját kérhetjük el érte.
 +
 
 +
'''Kiadások:'''
 +
 
 +
szükséges adatok beszerzése: online-kutatás: '''2600 Ft'''
 +
 
 +
program használata: COCO elemzés használata: '''0 Ft'''
 +
 
 +
ráfordított idő: 650 Ft/óra (4 óra, -2600 Ft)
 +
 
 +
Konkrétan tervezhető hasznosság: '''9400 Ft'''
 +
 
 +
12000 Ft-2600 Ft= ''9400 Ft''
 +
 
 +
Hasznosság szempontjából egyértelműen érdemes a COCO elemzést alkalmazni, hiszen sokkal nagyobb összeget kérhetünk el érte. A bevételünk konkrétan '''6000 Ft'''-al magasabb, mintha a best practice módszerét alkalmaznák.
 +
 
 +
 
 +
''Az egyetem szempontjából milyen hasznosság keletkezhet a feladat szempontjából?
 +
''
 +
 
 +
Ha figyelmet, időt és pénzt invesztálnak a tantárgyak online kommunikációjának fejlesztésébe, és ez megfelelő visszhangot kap, az hosszútávon csak pozitív lehet. Manapság minden egyes hallgatóért küzdenek a felsőoktatási intézmények, így nagyon fontos, hogy minél több pozitívum "terjedjen el" a SZIE-ről, lehetne ez az elsők egyike.
  
 
== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==
 
== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==
  
#Adatok gyűjtése, fiktív cégek jellegzetességeinek összeállítása
+
#Objektumok kiválasztása. Közösen, konzultáció keretein belül. (14 db)
#Objektum-attribútum mátrix elkészítése
+
#Attribútumok kiválasztása. Közösen, konzultáció keretein belül. (10 db)
#PIVOT tábla készítése
+
#Objektum-attribútum mátrix elkészítése excel segítségével.
#Sorszám függvény elkészítése
+
#MY-X paraméterek: MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása.
#Coco-online táblázat elkészítése
+
#Eredmények értékelése
#Az eredmények kiértékelése
+
 
 +
== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==
 +
 
 +
A COCO modell alapján bebizonyosodott, hogy valóban a Vizuális kommunikáció, esztétika című tárgynak a legkielégítőbb az online kommunikációja. A kapott eredmények hitelesnek minősültek. A legnagyobb eltérést az általános pszichológiánál, és a filozófia és kultúrtörténetnél láthatjuk,
 +
ezeket a tárgyakat sikerült a legkevésbé helyesen rangsorolnom.
 +
[[Fájl:CocoENYEM.jpg.jpg]]
 +
 
 +
== Ajánlások megfogalmazása (következtetés) ==
  
 +
Az elemzések hasznossága vitathatatlan, teljes mértékben elégedettek lehetünk vele. Időt, energiát, és fölösleges vitákat spórolhatunk meg az egyszerű folyamattal, ami precizitásával és pontosságával segít megkönnyíteni a feladat megoldását.
  
== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==
+
Ajánlásom az egyes célcsoportoknak:
 +
 
 +
'''Szakvezetés'''
 +
A szakvezetésnek nem szabad figyelmen kívül hagynia ezt a problémát. Elsősorban nyomást kell gyakorolniuk a kommunikáció szakos oktatókra, hogy fejlesszék a tárgyukhoz tartozó online kommunikációt.
 +
 
 +
'''Oktatók'''
 +
 
 +
Az oktatók saját felelőssége, hogy a tárgyukhoz tartozó online kommunikáció kielégítő legyen. Ahogy fentebb említettem, egy gyűjtőoldal is megfelelne a célnak, ahhoz, hogy ez létrejöhessen, egymással is egyeztetniük kell. Kijelölhetnének maguk közül egy hozzáértőt, aki vállalja eme kommunikációs platform megalkotását.
 +
 
 +
'''Hallgatók'''
 +
 
 +
A hallgatóknak van a legnagyobb szerepük abban, hogy az online kommunikáció kérdése napirendre kerüljön. Jelezniük kell észrevételeiket és javaslataikat az egyes tantárgyak online kommunikációjával kapcsolatban elsősorban a tárgyak oktatóinak, majd ha nem történik változás a HÖK-nek is, illetve a szakvezetésnek.
 +
 
 +
'''HÖK'''
 +
 
 +
Optimális esetben a hallgatói önkormányzat feladata a hallgatók panaszainak, kéréseinek felülvizsgálatának és megvalósítása. A HÖK-nek határozottan kell lobbiznia az online kommunikációs felületek fejlesztése mellett. Ehhez pénzforrásokat igényelhet, illetve segédkezhet/tanácsokat adhat az új struktúra kialakításában, természetesen a hallgatók igényeit tolmácsolva.
 +
 
 +
'''Magyar Akkreditációs Bizottság'''
 +
 
 +
Ahhoz, hogy látványos eredményeket, és gyökeres változásokat érjünk el a tantárgyak online kommunikációját illetően, az akkreditációs bizottság állásfoglalása lenne szükséges. Ha egy tantárgy akkreditációs folyamaton megy keresztül, fel kell állítani egy kritériumrendszert az online kommunikációjával kapcsolatban is.
 +
 
 +
'''Kormányzat'''
 +
 
 +
Minden kormányzat kulcskérdésének tekinti az oktatást, azonban egyik sem foglalkozik kiemelten az online kommunikáció lehetőségeivel. Úgy gondolom az oktatásért felelős szerveknek vizsgálniuk kéne azokat a területeket, amik innovációra szorulnak minden felsőoktatási intézményben. Alapul szolgálhatnak az európai, illetve a tengeren túli példák is. Ahhoz, hogy kielégítő eredményeket érjenek el a fejlesztésben, a hallgatói szervezetek bevonása is szükséges. Európai Uniós forrásokat vonhatnának be, illetve versenyeket hirdethetnének meg a hallgatók között, pl. "Hogyan tehetnénk ésszerűbbe a tárgyak online kommunikációját" címen.
 +
 
 +
'''Szakszervezetek'''
 +
 
 +
Az oktatással kapcsolatba hozható szakszervezeteknek lobbiznia kell az illetékes szerveknél a hallgatók érdekében. Szorgalmazniuk kell, hogy az online kommunikáció kérdése minél előbb napirendre kerüljön.
  
A Coco-elemzés alapján a legideálisabb gyakornoki pozíciót kínáló munkahelynek a
+
==Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==
„Munkahely 2” bizonyult. A becslés során ez a munkahely érte el a legmagasabb értéket pozitív irányban. Míg a legkevésbé ideális gyakornoki munkahely címét a „Munkahely 4”-nek sikerült bezsebelnie, hisz negatív irányban ez a munkahely érte el a legmagasabb értéket. Ez annak ellenére alakult így, hogy a „Munkahely 4” heti 19 200 forintot kínált leendő gyakornokainak, míg a „Munkahely 2” csupán heti 15 600 forintot. Önmagában tehát e a két munkahely esete is remekül mutatja azt, hogy az ideális munkahely kiválasztásánál nem a fizetés mértéke az elsődleges szempont.
 
  
Az eredmények szerint tehát a gyakornoki pozíciókat kínáló munkahelyek sorrendje a következő:
+
Véleményem szerint a befektetett idő hasznos volt, és magának az elemzésnek van értelme. A legidőigényesebb az OAM-hoz szükséges adatok felkutatása volt, a COCO modell elkészítése ezzel szemben rendkívül gyors folyamat. Mivel a best practice-nál jóval pontosabb eredményt kapunk a COCO elemzéssel, és ezért a bevételünk is nagyobb, ezért ezt a megoldást ajánlanám nem csak ehhez a "részfeladathoz", hanem az összes kommunikáció szakos tárgyak górcső alá helyező átfogó vizsgálathoz is. A COCO elemzés értékesítésével a tiszta nyereségünk 9400 Ft, ami azt jelenti, hogy 6000 Ft-al nagyobb nyereséget realizálunk ebben az esetben, mint a best practice  értékesítésénél, ahol 3400 Ft a tiszta haszon.
#Munkahely 2
 
#Munkahely 3
 
#Munkahely 1
 
#Munkahely 6
 
#Munkahely 7
 
#Munkahely 5
 
#Munkahely 4
 
  
 +
==Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba==
  
== Ajánlások megfogalmazása (következtetés) ==
 
  
Az eredmények tehát nyilvánvalóan eltérnek attól a rangsortól, amit én, mint felsőoktatási hallgató, saját (a diákok által általában fontosnak tartott) szempontjaim alapján előzetesen felállítottam a fiktív munkahelyek között. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyakornoki állásajánlatok egyéb, meghatározó jellemzőire is kiemelt figyelmet kell fordítania a jelentkezőknek.
+
[[Fájl:Lepcsos.jpg]]
  
A hasonlóságelemzés továbbá konkrét hasznot is hozott. A biztonság kedvéért végzett önellenőrzés(vagyis számításaink szakirodalmak, folyóiratok, online hivatkozások alapján történő ellenőrzésének) költségét, tehát 5000 Forintot ugyan nem sikerült megtakarítani, további 24 000 Forintot viszont igen.
+
[[Fájl:Lepcsos2.jpg]]

A lap jelenlegi, 2013. május 25., 13:41-kori változata

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A kommunikáció szakos tárgyak online kommunikációjának összehasonlítási kísérlete.

A feladat előtörténete

A tantárgy neve, aminek keretein belül végzem ezt a vizsgálatot, online kommunikáció, így a téma ötletét is egy személyes konzultáció adta a félév folyamán. Az óra jegyzőkönyvét én vezettem, így kellő motivációt kaptam a témaválasztáshoz. Hallgatóként rajtam is múlik, hogy megfelelő minőségű kapcsolat alakuljon ki az oktatók és a hallgatók között. Ez az én érdekem. Ez a mi érdekünk.

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice)

AKi kell emelnem, hogy a feladatnál nem az összes kommunikáció szakos tantárgyat vesszük górcső alá, ami megkérdőjelezi a vizsgálatunk eredményességét. Azok a tárgyak kerültek be a "kalapba", amik az aznapi konzultáción résztvevő hallgatók kedvencei, tehát ez egy bizonyos szűrőt is ad. Tíz szempont alapján értékelem az a tantárgyak online kommunikációját. A potenciális probléma a következő: elég objektívek-e a mérőszámok amiket alkalmazok? Befolyásolja az értékelésemet a személyes meggyőződésem az egyes tárgyakról? Kellő alapossággal keresek egyes dolgokra, vagy lehetne pontosabb eredményt is kapni?

Az általam felállított sorrend a következő:

1. Vizuális kommunikáció, esztétika

2. Üzleti kommunikáció

3. Biztonság és védelem kultúrája

3. Nemzetközi tárgyalástechnika

3. Sajtóműfajok

4. Nemzetközi kommunikáció

5. Szociometria

6. Kapcsolatszervezés, lobbi

6. Szociológia

6. Társadalom- és politikaelmélet

7. Általános pszichológia

8. Rendezvényszervezés

8. Személyes hatékonyság fejlesztése

9. Filozófia és kultúrtörténet

A sorrendet a következő szempontok figyelembevételével alakítottam ki. Minden egyes objektumot egyenként rangsoroltam, majd összegeztem az egyes tárgyakhoz tartozó eredményeket.

1. Egyszerű elérhetőség A., Itt mint „külsős”, érdeklődő, netán most kezdő hallgató keresek rá a tantárgya. Mivel csak a tantárgy neve és a „szie” parancs nem vezetett eredményre, az általam ismert oktatók nevét is hozzátettem a keresésnél minden esetben. Így jöttek ki az első oszlopban az eredmények. Pirossal jelöltem azokat a tárgyakat, ahol kritikus az eredmény. Ebben az esetben nincs ovábbi értelme a kapcsolódó kereséseknek. Hasznos találat: Társadalomtudományi intézet almanach

B., „Belsős hallgató” esete. Itt elsőként az e-learning felületet nézem meg, majd a neptunban keresek információt a tantárggyal kapcsolatban. 2. Honlap Egyik tantárgynak sincs önálló honlapja. Így a 3. (A honlapon fellelhető információk mennyisége) értelmezhetetlen.

3. Kapcsolódó fórumok A markmyprofessor.hu-t lehetne csak figyelembe venni, ami azért nem teljesen kielégítő, mert az adott oktató által tartott összes tárgy ömlesztve kapja a véleményeket.

4. A tárgyfelelős online profiljának mérhetősége A SZIE GTK oldalán a legtöbb oktató önéletrajzát el tudjuk érni, elérhetőséggel együtt.

5. Naprakész A naprakész kategóriát két tárgy elégíti ki, azzal, hogy az órai jelenléti ívet folyamatosan frissítik.

6. Példatár Üzleti kommunikációból a kérdések, és a megoldások a ZH-val kapcsolatban megtalálhatóak.

7. Jegyzőkönyvezés Klasszikus értelemben vett jegyzőkönyvezéssel sehol nem találkozhatunk, viszont a fentebb említett módon a jelenléti íveket dátum szerint követni lehet két tárgy esetében.

8. Jegyzet elérhetősége Itt figyelembe vettem azokat a tárgyakat, ahol a jegyzeteket/órai anyagokat ingyenesen, interneten letölthetővé tették az oktatók.

Alapvetően egyik tárgy online kommunikációja sem felel meg az elvárhatónak. Egyik tantárgynak sincs önálló oldala. Ez elgondolkodtató... Véleményem szerint nem feltétlenül kéne klasszikus értelemben vett önálló oldalt csinálni, elég lenne egy gyűjtőoldal pl. sziegtkommunikacio.hu, ahol minden tárgyhoz fel lehetne tölteni a releváns információkat. Ez mind az oktatóknak, mind a hallgatóknak egyszerűbb elérhetőséget biztosítana.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Mivel a témám a tantárgyak online kommunikációjának összehasonlítása, ezért evidens, hogy a kutatási területem az internet. Ezen belül elsősorban a google.com keresőoldal adatait használom fel (találatok sorrendje), aa SZIE e-learning felületét, és a neptunban megtalálható tantárgyi adatokat. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy az elearning és a neptun zárt rendszer, tehát az ott szerzett adatok egy idegen (pl. egy kommunikáció szakos tárgyak iránt érdeklődő) számára elvileg elérhetetlenek.

Objektumok (sorok)

  • Vizuális kommunikáció, esztétika
  • Üzleti kommunikáció
  • Biztonság és védelem kultúrája
  • Nemzetközi tárgyalástechnika
  • Sajtóműfajok
  • Nemzetközi kommunikáció
  • Szociometria
  • Kapcsolatszervezés, lobbi
  • Szociológia
  • Társadalom- és politikaelmélet
  • Általános pszichológia
  • Rendezvényszervezés
  • Személyes hatékonyság fejlesztése
  • Filozófia és kultúrtörténet

Attribútumok (X,Y oszlopok)

Attribútumok (mértékegységek)-irány

Az X oszlopaiban a különböző szempontok, melyek fontosak lehetnek, a tantárgyak online kommunikációjának szempontjából:

1. Egyszerű elérhetőség "A" - Minél előbb van a találati listán-annál jobb!

2. Egyszerű elérhetőség "B" - Minél előbb van a találati listán-annál jobb!

3. Honlap - Ha van, jó!

4. A honlapon fellelhető információk mennyisége - Minél több, annál jobb!

5.Kapcsolódó fórumok - Minél több, annál jobb!

6. A tárgyfelelős online profiljának mérhetősége - Minél több, annál jobb!

7. Naprakész Minél frissebb, annál jobb!

8. Példatár - Ha van, jó!

9. Jegyzőkönyvezés - Ha van, jó!

10. Jegyzet elérhetősége. Minél több formában elérhetőbb, annál jobb!

Ezeket a szempontokat a konzultáción közösen állítottuk össze a jelenlévő csoporttársaimmal. Az Y oszlopban rangsoroltam a tárgyakat, ami alapján a Vizuális kommunikáció, esztétika tárgy kapta a legjobb helyezést.

A feladat által érintett célcsoportok

  • Hallgatók
  • Hallgatói önkormányzat
  • Oktatók
  • Tárgyfelelősök
  • Tanszék
  • Akkreditációs bizottság
  • Más egyetemek

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Best practice

A célom, hogy az általam vizsgált kommunikáció szakos tárgyak közül megtaláljam azt a tárgyat aminek a legkielégítőbb az online kommunikációs tevékenysége. Ez a módszer alkalmas lehet arra, hogy tantárgyakat ne csak önmagukhoz képest vizsgáljuk, hanem egymáshoz viszonyítva is.

Ahhoz, hogy a 14 vizsgált tárgyról az attribútumoknak megfelelő információt gyűjtsek, sok időt kellett a monitor előtt ülöm, körülbelül 4 órát. Ha azt veszem alapul, hogy hostessként diákmunkabérként 650 Ft-ot kapok óránként,akkor ezért a kutatásért 2600 Ft körüli összeget kérhetnék el. Mivel az internet mint szolgáltatás adott, tehát kifizetem a szolgáltatás díját akkor is, ha nem végzek ilyen munkát, ezért ennek nincs plusz költsége. A keresőoldal használata ingyenes, ahogy az elearning is a neptun szolgáltatása is a SZIE hallgatóinak. (Ingyenesnek tekintem, ha nem veszem figyelembe a félévente 165 ezer forintnyi költségtérítést.)

Ki fizetne nekem a munkáért? Mivel a kommunikáció szak vezetőségének érdeke hogy reális képet kapjon az online kommunikáció helyzetéről, ők kérnek fel engem, és fizetik ki a munkát. Mivel tisztában vannak vele, hogy diákként jól jön a pénz, de nem vagyok profi a szakterületen, hatezer forintot tartok reálisnak, amennyit hajlandóak erre áldozni, tekintve, hogy nem az összes tantárgyról van szó.

Bevételi csatornák:

Várható értékesítési összeg: 6000 Ft

A munkadíj kifizetése: 2600 Ft

A saját módszerem értéke: 3400 Ft

Kiadások:

szükséges adatok beszerzése: online-kutatás 2600 Ft

program használata: Excel táblázatkezelő 0 Ft

ráfordított idő: 650 Ft/óra (4 óra, - 2600 Ft)

Konkrétan tervezhető hasznosság: 3400 Ft

6000 Ft-2600 Ft= 3400 Ft


COCO elemzés

Bevételi csatornák:

Várható értékesítési összeg: 12000 Ft

A munkadíj kifizetése: 2600 Ft

A COCO elemzés értéke: 9400 Ft

Mivel a COCO elemzés sokkal precízebb, pontosabb, árnyaltabb képet ad, ezért a munkák értékét is nagyban növeli, konkrétan a best practice dupláját kérhetjük el érte.

Kiadások:

szükséges adatok beszerzése: online-kutatás: 2600 Ft

program használata: COCO elemzés használata: 0 Ft

ráfordított idő: 650 Ft/óra (4 óra, -2600 Ft)

Konkrétan tervezhető hasznosság: 9400 Ft

12000 Ft-2600 Ft= 9400 Ft

Hasznosság szempontjából egyértelműen érdemes a COCO elemzést alkalmazni, hiszen sokkal nagyobb összeget kérhetünk el érte. A bevételünk konkrétan 6000 Ft-al magasabb, mintha a best practice módszerét alkalmaznák.


Az egyetem szempontjából milyen hasznosság keletkezhet a feladat szempontjából?

Ha figyelmet, időt és pénzt invesztálnak a tantárgyak online kommunikációjának fejlesztésébe, és ez megfelelő visszhangot kap, az hosszútávon csak pozitív lehet. Manapság minden egyes hallgatóért küzdenek a felsőoktatási intézmények, így nagyon fontos, hogy minél több pozitívum "terjedjen el" a SZIE-ről, lehetne ez az elsők egyike.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

  1. Objektumok kiválasztása. Közösen, konzultáció keretein belül. (14 db)
  2. Attribútumok kiválasztása. Közösen, konzultáció keretein belül. (10 db)
  3. Objektum-attribútum mátrix elkészítése excel segítségével.
  4. MY-X paraméterek: MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása.
  5. Eredmények értékelése

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A COCO modell alapján bebizonyosodott, hogy valóban a Vizuális kommunikáció, esztétika című tárgynak a legkielégítőbb az online kommunikációja. A kapott eredmények hitelesnek minősültek. A legnagyobb eltérést az általános pszichológiánál, és a filozófia és kultúrtörténetnél láthatjuk, ezeket a tárgyakat sikerült a legkevésbé helyesen rangsorolnom. CocoENYEM.jpg.jpg

Ajánlások megfogalmazása (következtetés)

Az elemzések hasznossága vitathatatlan, teljes mértékben elégedettek lehetünk vele. Időt, energiát, és fölösleges vitákat spórolhatunk meg az egyszerű folyamattal, ami precizitásával és pontosságával segít megkönnyíteni a feladat megoldását.

Ajánlásom az egyes célcsoportoknak:

Szakvezetés A szakvezetésnek nem szabad figyelmen kívül hagynia ezt a problémát. Elsősorban nyomást kell gyakorolniuk a kommunikáció szakos oktatókra, hogy fejlesszék a tárgyukhoz tartozó online kommunikációt.

Oktatók

Az oktatók saját felelőssége, hogy a tárgyukhoz tartozó online kommunikáció kielégítő legyen. Ahogy fentebb említettem, egy gyűjtőoldal is megfelelne a célnak, ahhoz, hogy ez létrejöhessen, egymással is egyeztetniük kell. Kijelölhetnének maguk közül egy hozzáértőt, aki vállalja eme kommunikációs platform megalkotását.

Hallgatók

A hallgatóknak van a legnagyobb szerepük abban, hogy az online kommunikáció kérdése napirendre kerüljön. Jelezniük kell észrevételeiket és javaslataikat az egyes tantárgyak online kommunikációjával kapcsolatban elsősorban a tárgyak oktatóinak, majd ha nem történik változás a HÖK-nek is, illetve a szakvezetésnek.

HÖK

Optimális esetben a hallgatói önkormányzat feladata a hallgatók panaszainak, kéréseinek felülvizsgálatának és megvalósítása. A HÖK-nek határozottan kell lobbiznia az online kommunikációs felületek fejlesztése mellett. Ehhez pénzforrásokat igényelhet, illetve segédkezhet/tanácsokat adhat az új struktúra kialakításában, természetesen a hallgatók igényeit tolmácsolva.

Magyar Akkreditációs Bizottság

Ahhoz, hogy látványos eredményeket, és gyökeres változásokat érjünk el a tantárgyak online kommunikációját illetően, az akkreditációs bizottság állásfoglalása lenne szükséges. Ha egy tantárgy akkreditációs folyamaton megy keresztül, fel kell állítani egy kritériumrendszert az online kommunikációjával kapcsolatban is.

Kormányzat

Minden kormányzat kulcskérdésének tekinti az oktatást, azonban egyik sem foglalkozik kiemelten az online kommunikáció lehetőségeivel. Úgy gondolom az oktatásért felelős szerveknek vizsgálniuk kéne azokat a területeket, amik innovációra szorulnak minden felsőoktatási intézményben. Alapul szolgálhatnak az európai, illetve a tengeren túli példák is. Ahhoz, hogy kielégítő eredményeket érjenek el a fejlesztésben, a hallgatói szervezetek bevonása is szükséges. Európai Uniós forrásokat vonhatnának be, illetve versenyeket hirdethetnének meg a hallgatók között, pl. "Hogyan tehetnénk ésszerűbbe a tárgyak online kommunikációját" címen.

Szakszervezetek

Az oktatással kapcsolatba hozható szakszervezeteknek lobbiznia kell az illetékes szerveknél a hallgatók érdekében. Szorgalmazniuk kell, hogy az online kommunikáció kérdése minél előbb napirendre kerüljön.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Véleményem szerint a befektetett idő hasznos volt, és magának az elemzésnek van értelme. A legidőigényesebb az OAM-hoz szükséges adatok felkutatása volt, a COCO modell elkészítése ezzel szemben rendkívül gyors folyamat. Mivel a best practice-nál jóval pontosabb eredményt kapunk a COCO elemzéssel, és ezért a bevételünk is nagyobb, ezért ezt a megoldást ajánlanám nem csak ehhez a "részfeladathoz", hanem az összes kommunikáció szakos tárgyak górcső alá helyező átfogó vizsgálathoz is. A COCO elemzés értékesítésével a tiszta nyereségünk 9400 Ft, ami azt jelenti, hogy 6000 Ft-al nagyobb nyereséget realizálunk ebben az esetben, mint a best practice értékesítésénél, ahol 3400 Ft a tiszta haszon.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Lepcsos.jpg

Lepcsos2.jpg