A lap jelenlegi, 2013. május 27., 15:02-kori változata

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A családtagok szabadidejének közös eltöltése jobb időbeosztással

A feladat előtörténete

A személyes kötődésem a feladathoz az, hogy a saját családunkon, illetve a környezetemben lévő más családoknál is egyre jobban tapasztalom azt, hogy kevés idejük arra, hogy igazi családi életet éljenek. Kevés idő jut arra, hogy: nap mint nap megbeszéljék: *Kivel mi történt?

• Milyen napja volt?
• Merre járt?
• Hogy érezte magát?
• Bántja-e valami?
• Van-e valami problémája amit együtt könnyebben megtudnának oldani?

Ennek a problémának az oka az, hogy mindenkinek nagyon sok dolga van, így nem jut idő a családra.

Azt gondolom, hogy ha a probléma sokáig fenn áll, egy idő után a családon belüli kapcsolatok romlásához vezethet, ami akár a család széthullását is eredményezheti.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A feladat megoldását azzal kezdtem,hogy a beérkezett adatokat Excel táblázatba foglaltam a jobb átláthatóság érdekében.

Ezek után szelektáltam a számomra fontos és kevésbé fontos tényezőket, így 6 szempontot veszek figyelembe az elemzésem során.

A figyelembe vett szempontok a következők:

• Életkor
• Telefonozással töltött idő
• Internetezéssel töltött idő
• Tévézéssel töltött idő
• Közösségi oldalak használatával töltött idő
• Barátokkal töltött idő
• 10-es skálán mennyire szeret olvasni

A megoldás szubjektív mivolta okán, a saját értékrendszerem szerint értelmeztem azt, hogy mi számít

• Túl soknak
• Túl kevésnek
• Arányosnak
• Nem értékelhető objektumnak.

Nem értékelhető eredményt abban az esetben kaptam volna, ha a a 10-es skálán mért olvasási kedvet összevetettem volna az órában meghatározott egyéb tevékenységekkel. Mivel ezt nem vettem figyelembe, mindegyik eredményem értékelhetővé vált.

Az életkor volt az a szempont, ami alapján az objektumokat szét tudtam választani.

Véleményem szerint az Y generáció férfi és női tagjai, azaz a 19-37 évesek korosztálya tölti a legkevesebb időt a családjával.

Ezt a hipotézist olyan módon igyekeztem a gyakorlatban alátámasztani, hogy a családdal eltöltött időt (Y), illetve az egyéb tevékenységekkel eltöltött időt(X) átlagoltam, és e két adatot kivontam egymásból. Ezek után létrehoztam egy objektív határvonalat, ami a fél óra, azaz 30 perc volt, és függvény segítségével az eltérések alapján szemléltetni tudtam, hogy az adott generáció elég időt tölt-e el a családjával.

Módszerem szerint, a túl nagy eltérések esetén az adott objektum túl sok, vagy túl kevés időt tölt a családjával. Amennyiben az eltérés csekély, a családdal eltöltött időt arányosnak értékelem az egyéb tevékenységekkel összehasonlítva.

Ezen eljárás által kapott eredmények azt mutatták, hogy a hipotézisem részben igazolódott be, hiszen az Y generáció tagjai közül a férfiak valóban kevés időt töltenek el a családdal, de a generáció női képviselői arányos tartamú időt töltenek el a családdal, a többi tevékenységhez képest.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Elsőként a meglévő adataimat szelektáltam, és kirajzolódott az a halmaz, amiből dolgozni tudok. 7 szempont maradt a táblázatban, valamint a korcsoportok szerint kategorizált beérkezett válaszok. Ez 70 adatot jelent. Tehát ezen információk birtokában tudtam kiszámolhatóvá tenni azt, hogy melyik generáció tölti a legkevesebb időt a családjával. Az adathalmaz alapján az Y generáció férfi tagjai töltik a legkevesebb időt a családjukkal.

Az adatok beazonosítása során tapasztalt problémák:

• Mivel internetes kérdőív volt, ezért csak olyan válaszadók voltak akik használják az internetet
• A válaszadók korát tekintve nagy különbségek tapasztalhatók a különböző generációs válaszadók száma között, az idősebb generációkból kevesebb válaszadó volt, így ott akár 1-2 válaszadó alakította az egész generáció válaszait
• Mivel nem személyesen vettem fel az adatokat, biztosan volt aki nem kellő komolysággal és odafigyeléssel töltötte ki a kérdőívet

A problémákat úgy sikerült megoldani, hogy a kapott válaszok átlagát vettem a különböző generációkra vetítve.

Objektumok (sorok)

• Veteránok férfi
• Baby Boom férfi
• X generáció férfi
• Y generáció férfi
• Z generáció férfi
• Veteránok nő
• Baby Boom nő
• X generáció nő
• Y generáció nő
• Z generáció nő

Attribútumok (X, Y oszlopok)

*Telefonozással töltött idő (használt mértékegység: óra, irányelv: 1) Minél több időt tölt valaki a telefonja nyomkodásával szabadidejében, az azt jelenti, hogy azt az időt a családjával is tölthetné, tehát minél nagyobb ez az idő, annál kisebb lesz a családdal töltött idő.

*Internetezéssel töltött idő(használt mértékegység: óra,irányelv: 1) Az internetezéssel eltöltött idő is olyan tényező, ami a családdal való foglalkozást, az együtt töltött időt rövidíti. Tehát minél több időt tölt internetezéssel az adott családtad, annál kevesebb időt tölt a családjával.

*Filmnézéssel töltött idő (használt mértékegység: óra,irányelv: 1)

A filmnézés szintén rövidíti a családdal eltöltött időt, kivéve azt az esetet, amikor a család egy része, vagy az egész család együtt néz filmet, mert akkor növeli az együtt eltöltött időt. Tehát alapesetben minél több időt tölt filmnézéssel az adott családtag, annál kevesebb időt tölt a családjával.

*Közösségi oldalak használatával töltött idő (használt mértékegység: óra, irányelv: 1)

A közösségi oldalak használatával eltöltött idő az egyik legnagyobb olyan tényező ami elveszi a családdal töltött időt. Az illető minél több időt tölt közösségi oldalak használatával annál kevesebb időt tud a családjával tölteni.

*Barátokkal töltött idő (használt mértékegység: óra, irányelv: 1)

A barátokkal eltöltött idő is elveheti a család közös idejét, kivéve ha az egész család együtt van és például egy másik családdal együtt töltik az idejüket, mert az növeli. Tehát minél több időt tölt a barátaival az adott családtag, annál kevesebb időt tölt a családjával.

*Mennyire szeret olvasni 10-es skálán (használt mértékegység: 10-es skála irányelv: 0) Az olvasás nem egyértelmű, hiszen ha az illető egyedül olvas, akkor az elveszi, de ha például a gyerekeknek olvas fel, vagy közösen olvasnak valamit az növeli az együtt töltött idő mértékét.

*Y= családdal töltött idő (használt mértékegység: óra irányelv: nincs)

*Szabadidős tevékenységgel eltöltött idő, a családdal eltöltött időt kivéve (használt mértékegység: óra irányelv: nincs): Minél több időt tölt szabadidős tevékenységgel az adott családtad, annál kevesebb időt tölt a családjával, tehát ez a tevékenység is elvesz a családdal eltöltött időből.

Irányelvek: 0 = Nincs egyértelmű befolyással az adott attribútum az Y kérdésre 1 = Egyértelmű befolyással van az adott attribútum az Y kérdésre

A feladat által érintett célcsoportok

• Széthullóban lévő családok

Azért gondolom, hogy ők jó célcsoportok lehetnek, mert egy ilyen elemzéssel könnyen meglehet azt állapítani,hogy melyik az az idő, amit együtt tölthetnének, de nem töltenek együtt. Ha kiderül, hogy a problémák forrása az, hogy kevés időt töltenek egymással és emiatt elhidegülnek a viszonyok, segítség lehet egy ilyen elemzés.

• Családsegítő központok

Ezzel a szolgáltatással a családsegítő központok munkáját is lehetne segíteni. Ők is fel tudnák tárni azt, hogy van e olyan rosszul eltöltött idő, ami a családok egyben tartására veszélyes lehet.

• Cégek, cégvezetők

Ha nem a család idejét, hanem ugynezen elven a dolgozók idejét vizsgáljuk, akkor azt is feltárhatjuk, hogy egy adott dolgozó miért nem tud teljesíteni úgy ahogy az elvárható lenne tőle, miután az ő idejét is megfigyeljük el lehet készíteni számára is egy jobb időgazdálkodási tervet.

• Oktatási intézmények, diákok

A diákok számára kedvezményes áron tréning formájában közösen elkészítenénk a résztvevőkkel, a saját személyre szabott időbeosztásukat, aminek segítségével sokkal hatékonyabban és arányosabban tudnák az idejüket felhasználni, és emellett még a módszer hírét is eljuttatnák más, jobban fizető kuncsaftokhoz.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Főként azért végeztem el ezt a feladatot, mert azt tapasztalom a saját családomban, és a környezetemben élő családokban, hogy konfliktusok adódnak abból, hogy a különböző generációk más véleménnyel rendelkeznek afelől, hogy mennyi idő szükséges a közös eltöltésre. A hasznosságát is ebben látom, mert a témában eddig nem sok hasonló számszerű kutatást találtam. Úgy gondolom, érdemes más kérdéseket is felvetni, esetleg hozzákapcsolni még különböző témaköröket.

Ösztönös szakértői vélemény költségvonzatai:

• Adatvagyon megszerzése 0 ft

• Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(Excel/Open office) 0 ft

• Szakértői munkaidő kezdetben: 1800 ft / óra

• Utazási költségek: kb 5000 ft / munka

• Munkából eredő rezsi költség: Áram: Óránként:

               Világítás: 50 ft óránként 
               Számítógép működtetése: 30 ft óránként
               Összesen 80 ft óránként

Hasonlóságelemzés költségvonzatai:

• Kérdőív összeállítása: 2 óra

• Adatvagyon megszerzése: kérdőív kitöltetése interneten, 1,5 hét= 240 óra

• Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése: Excel: 10 perc

• Szakértői munkaidő: 50 perc

• szakértői munkaidő, az adatvagyon rendelkezésére állásától számítva:

• Önkényes vélemény: 1 óra 30 perc

• hasonlóság elemzés: 2 óra

Összesen 246 óra 30 perc

• Ebből jövedelmező idő: 6 óra 30 perc

• Az átlag magyarországi órabérek áttekintése után (forrás: http://www.alon.hu/mennyi-az-oraber-az-eu-orszagaiban), és mivel ez egy induló vállalkozás lenne 1800 ft-ot becsültem magamnak óránként a munka elkészítésére

• Ha 1 óra munka 1800 Ft, akkor a 6 óra 30 perc munkáért "11700 Ft-ot" számítok fel.

• Önellenőrzési mechanizmusok:

• Önkényes szakértői vélemény ellenőrzés baráti beszélgetés keretén belül, 1 óra : 20.000 Forint

• Önellenőrző számítások része a szolgáltatásnak: 0 Forint

• Önkényes szakértői vélemény ellenőrzése szakirodalom, közvélemény-kutatás elrendelésével: min.:40.000 Forint

• Önkényes szakértői vélemény ellenőrzés baráti beszélgetés keretén belül, 1 óra : 20.000 Forint + Önkényes szakértői vélemény ellenőrzése szakirodalom, közvélemény-kutatás elrendelésével:40.000 Forint + A hasonlóságelemzés 4 óra 30 perc, amire a magyarországi átlag órabéreket tekintve 1800 ft-ot adtam magamnak óránként (forrás: http://www.alon.hu/mennyi-az-oraber-az-eu-orszagaiban) + az a 2 óra, amit a kérdőív összeállításával töltöttem összesen 6,5 * 1800= 11700

• Áram költség: 493,3 ft-> Számítógép fogyasztása és a világítás egy 100 wattos égővel számolva

• Utazási költség megbízásonként 5000 ft

• Összesen a költségem, mivel egyedül, csak a saját bevételemet termelve, tiszta, ingyenesen használható szoftverekkel dolgozom: 5493 ft

Összesen 66207 Ft összeg reményében kezdek el a táblázattal érdemlegesen foglalkozni.

• A költségek összesítése után a piaci értékét tekintve meg kell azt említeni, hogy napjainkban a családok kevés időt tudnak együtt tölteni. Azt gondolom, hogy egy olyan embernek, akinek fontos a családja, fontos az, hogy megtudja előzni azokat a konfliktusokat, amik abból erednek, hogy a nincs elég idejük egymásra családtagoknak, egy ilyen elemzéssel át tudják alakítani az időbeosztásukat, így együtt tudják tartani a családjukat. Az anyagi oldalról megközelítve ott jön elő a haszon, hogy nincs az, hogy egy-egy szülőnek egyedül kell eltartani a gyerekeket, tehát, már sok plusz pénzt jelenthet ez mind az egyedül maradt szülő, mind az egész család számára. A KSH adataival számolva (forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/let/let21303.pdf), amiben azt láthatjuk, hogy az átlagkereset a 2013-as év első negyedévében 225 600 Ft volt, ezt először 12-vel , majd 2-vel megszorozva, eredményként megkapjuk, hogy 5 414 400 Ft az az összeg, amivel egy átlagos család az adók levonása nélkül számolhat évente. Itt máris tapasztalható a piaci értéke az elemzésemnek, hiszen a családoknak ezzel az elemzéssel, és az ebből következő egyben tartásukkal akár 2707200 Ft-ot is spórolhatunk nekik évente.

• A tananyag szerinti megoldás piaci értékét az növeli, hogy segítségével technikailag hitelesebb adatokat kaphatunk, és pontosabb, objektívebb, a matematika módszereit használva "biztosabb" eredményekre támaszkodhatunk általa.

A tervezett összeg. abban az esetben lehet a végleges összeg, ha az eredményeim 100%-ban hitelesek. Abban az esetben, ha a tananyag szerinti megoldás azt mutatja, hogy a saját megoldásom szerinti eredmények nem, vagy csak részben hitelesek, ehhez mérten kell a munkadíjat megállapítani, hiszen az eredmények nagyban befolyásolják a hasznosságot és a végső összeget.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Első lépések:

• a téma meghatározása
• kérdőív felvétele

Táblázat elkészítése:

• az objektumok definiálása életkorok alapján generációkba való besorolással (korcsoportok szerinti átlagok számolása)
• az attribútumok megfogalmazása (szabadidős tevékenységek felsorolása)
• mértékegység meghatározása (egy attribútum kivételével minden esetben 60 perc, azaz egy óra)
• a kapott adatok táblázatba foglalása

Adatmanipuláció:

• meghatároztam az irányokat (az alapján hogy melyik attribútum növeli, illetve csökkenti a családtagok egymással eltöltött idejét)
• generációk szeparálása
• átlagszámolás

A két ábra között a a különbség, hogy az első ábránál az olvasás, mint attribútum iránya 1, tehát ott hatással van a családdal töltött idő hosszára, míg a második ábrában az olvasás szeretete nincs egyértelmű hatással a családdal töltött időre.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A COCO elemzés eredményeként az Y generáció férfi és női tagjai esetében is nem hiteles adatokat kapunk( Direkt, illetve Direkt2 munkalap L oszlop.

Létrehoztam egy J oszlopot, melyben a C-G oszlop generációk szerinti átlag óraszámait újra átlagoltam, és az így kapott eredményeket összevetettem az I oszlop adataival. Eltérő számokat tapasztaltam és ezen eltérések alapján(OAM munkalap L oszlop) tudok következtetni arra, hogy melyik generáció tölt túl sok / túl kevés / arányos hosszúságú időt a családjával.

Mivel egyértelmű határvonal nem húzható az ideális családdal eltöltött idő mentén, ezért az átlagadatok alapján meghatároztam egy szubjektív határértéket ( OAM munkalap L oszlop 4. sor), ami a 0,5 óra. Tehát arányosnak veszem azt, amiben ennél nem nagyobb a két oszlop eltérése. Amennyiben a családdal töltött idő, tehát az I oszlop értéke nagyobb a J oszlop értékénél, akkor túl sok időt tölt a családjával az adott generáció. Ha a J oszlop mutat nagyobb értéket, legalább 0,51 óra eltéréssel, akkor az adott generáció túl kevés időt tölt el a családjával, a többi szabadidős tevékenységhez képest.

Ezen adatok alapján pontosan meghatározható, hogy túl kevés időt töltenek el a családjukkal az Y generációs férfiak (OAM munkalap K oszlop). Túl kevés időt töltenek a családjukkal a Veterán, a Baby boom, és Z generáció férfi képviselői, valamint a Veterán generáció női válaszadói. A fennmaradó generációk, tehát az X generációs férfiak, a Baby Boom, az X, az Y, valamint a Z generációs nők arányosan hosszú időt töltenek el a családjukkal, és a szabadidős tevékenységekkel.

Ezen eredmények alapján jutottam arra a következtetésre, hogy a hiptézisem részben igaz, mert az Y generációs férfiak valóban kevés időt töltenek a családjukkal ( OAM munkalap K oszlop 10. sor), de ugyanezen generáció női képviselői arányosan osztják be a családdal, illetve az egyéb tevékenységekkel eltöltendő időt.

A táblázatból kiolvasható, hogy a családjukkal arányosan a legtöbb időt a Veterán nők töltik ( L oszlop 12. sor), legkevesebbet pedig az Y generációs férfiak ( L oszlop 10. sor), az egyéb tevékenységekkel összehasonlítva.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Ajánlásként azt tudom megfogalmazni, hogy az olvasó, ha a saját időbeosztását szeretné hasonlóképpen vizsgálni, akkor az OAM táblázatban szereplő attribútumok szerint vesse össze a saját tevékenységeivel eltöltött időt a családdal eltöltött idővel. Amennyiben eltérést tapasztal a "túl sok" vagy a "túl kevés" irányába, és szeretne ezen változtatni, próbáljon meg arra törekedni, hogy az időbeosztásának optimalizálásával az "arányos" érték felé közelítse a két adatot, ezáltal szert téve egy kiegyensúlyozottabb időbeosztásra.

Az eredményeket tekintve azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a 10 vizsgált korosztályból 5, a családdal eltöltött idő szempontjából jól osztja be az idejét, 4 túl sok időt tölt a családjával és egy korosztály túl kevés időt szentel a családnak. Ez az eredmény egyébként az életkornak is betudható, mivel a fiatalabb generációk természetes módon más szükségletekkel rendelkeznek a családdal eltöltött időt tekintve, tehát a szocializációs szempontokat is figyelembe véve még nagyobb szükségük van a családjukkal eltöltött időre, mint a fiatal felnőtteknek, akik már a saját útjukat igyekszenek bejárni.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A beérkező válaszok alapján, a direkt munkalapon az L oszlopban látható, hogy a tananyag szerint a generációk által adott válaszok fele nem hiteles, hiszen a 10 generáció közül csak 5 esetében mutatta ki a tananyag szerinti vizsgálat, hogy hiteles eredmény született. A hitelesség kérdése egy ilyen szolgáltatás esetében nagy hangsúlyt kap, ezáltal a kevésbé hiteles eredményekért kevesebb pénzt is lehet elkérni, tehát az hasznosság is csökken ezáltal. Mivel csökken a hasznosság, és csak 50%-ban tudtam hiteles eredményeket produkálni, így a szolgáltatás értékét is csökkentenem kell a felére, ami költségeim levonása után 30103 ft.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet