„Valosagshow” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
 
(47 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 
= Vezetői összefoglaló =
 
= Vezetői összefoglaló =
 +
A hasonlóságelemzés alapján olybá tűnik, Magyarország még mindig igényt tart valóságműsorokra: csak 2,3%-kal, de nagyobb az érdeklődés, mint ahogyan lennie kéne az adott társadalmi, gazdasági tényezők mellett. Ezért én azt javasolnám a kereskedelmi csatornáknak, hogy cseréljék le a jól megszokott, hazánkban is sokáig népszerű formát: eleget láttunk a nyereményjátékokból és a megalázásból!
 +
 +
Mindazonáltal a kereskedelmi csatornák vezetői már megtették a szükséges átalakításokat, ezért úgy gondolom, hogy mindenképpen érdemes lenne 1-2 év múlva is megvizsgálni a helyzetet: hogyan változik a jelenlegi állásponthoz képest, vagyis bevált-e az elképzelés, miszerint változtatásra van szükség?
  
 
= Forrás =
 
= Forrás =
5. sor: 8. sor:
  
 
= A tervezett alkalmazás/megoldás címe =
 
= A tervezett alkalmazás/megoldás címe =
−
Szükséges-e további valóságműsorok készítése/indítása Magyarországon?
+
Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?
  
 
= A feladat előtörténete =
 
= A feladat előtörténete =
12. sor: 15. sor:
  
 
==  Szakértői javaslatok ==
 
==  Szakértői javaslatok ==
−
Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: "[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába."  
+
Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: "[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába." Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [http://www.origo.hu/teve/20130130-ha-ez-bejon-nem-lesz-tobbet-valo-vilag.html] is utal.
  
 
= A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =
 
= A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =
−
Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, aligha tudnék releváns következtetéseket levonni pl. a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokból - egyrészt az egyént, és nem a társadalmat hivatott felmérni, másrészt pedig a minta nem reprezentatív. Lehetséges módszer: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása, melynek segítségével felmérhető, hogy milyen jellemzőkkel (pozitív, negatív) illeti a kitöltők összessége a valóságshow témakört. Ez azonban inkább arra adna választ, hogy a valóságműsorok minőségében, összetételében mit kellene változtatni ahhoz, hogy a nézők hozzáállása is megváltozzon, és nem az eredeti kérdésre.
+
Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, akkor a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokat elemezném a probléma vizsgálatára.  
−
Ha az OAM táblázatot ugyanúgy összeállítom, de az elemzést nem kapom meg, akkor minden bizonnyal intuícióimra hallgatva valamiféle becslést vonhattam volna le az értékekből. Ugyan rendszerében, összefüggéseiben kéne vizsgálni az adatokat, azonban viszonyítási pont hiányában ez sem lenne hiteles, és konkrét.
+
 
 +
Lehetséges módszer 1: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása
 +
 
 +
* Miért '''szeretnek''' valóságshow-t nézni?
 +
* Miért '''NEM szeretnek''' valóságshow-t nézni?
 +
 
 +
Lehetséges módszer 2: a nyitott kérdésekre adott válaszok pontozása és táblázatban való összesítése
 +
 
 +
* erősen bíráló vélemény értéke - 1
 +
* semleges vélemény értéke - 3
 +
* szimpatizáló vélemény értéke - 5
 +
 
 +
Rövid számítás:
 +
 
 +
A kérdőívemet 115-en töltötték ki. A minimális összérték 115, míg a maximális 575 lenne. Elméletben, ha ez az érték átlépi a számtani közepet (345), akkor már beszélhetünk keresletről.
 +
    A válaszok alapján az eredmény az lenne, hogy nincs kereslet további valóságműsorokra, azonban a minta nem reprezentatív.
 +
 
 +
'''Lehetséges módszer 3:''' az OAM táblázat intuitív elemzése
 +
 
 +
[[Fájl:Oam valosagshow.png]]
 +
 
 +
* Magyarországot kiemeltem más színnel, hiszen a feladat szempontjából csak hazánk releváns. Azonban önmagában nem tudom vizsgálni, szükség van egy viszonyrendszerre.
 +
* Az attribútumokhoz tartozó értékekből átlagot számoltam: ez az abszolút középérték, a viszonyítási alap.
 +
* '''MAGYARORSZÁG'''
 +
** a népsűrűség 33%-kal kevesebb az átlagértéknél, mivel iránya= 'minél nagyobb, annál nagyobb', ezért ezt irreleváns adatnak tekintem - ha nem éri el az átlagot, akkor nem lehet érdeklődésről beszélni;
 +
** az egy főre jutó GDP 45%-kal kevesebb az átlagértékhez képest, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt releváns adatnak tekintem - mivel az átlag alatt helyezkedik el (az irány értelmében) okot adhat az érdeklődésre;
 +
** a munkanélküliség 34%-kal magasabb az átlagértéknél, iránya= 'minél nagyobb, annál nagyobb', ezért ezt releváns adatnak tekintem - jóval átlag feletti érték, így az irány függvényében erősíti a valóságműsor iránti érdeklődést;
 +
** a felsőfokú végzettség 34%-kal alacsonyabb az átlagértékhez képest, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt is lényeges adatnak tekintem - mivel az átlag alatt helyezkedik el, pozitív hatással van az érdeklődésre;
 +
** a munkaórák száma 18%-kal haladja meg az átlagértéket, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt lényegtelen adatnak nyilvánítom - mivel az átlag felett helyezkedik el, nem számít potenciális befolyásoló tényezőnek;
 +
** az energiainfláció 41%-kal nagyobb több az átlagértéknél, az irány= 'minél nagyobb, annál nagyobb' értelmében ezt releváns adatnak tekintem - azzal, hogy pozitív irányban tér el az átlagtól hozzájárul az érdeklődés magasabb eredményéhez;
 +
** az érdeklődés 44%-kal magasabb az átlagértéknél, tehát=
 +
 
 +
    Van kereslet további valóságműsorokra Magyarországon.
  
 
= A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) =
 
= A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) =
42. sor: 77. sor:
 
* Franciaország
 
* Franciaország
 
* Svájc
 
* Svájc
−
* Norvégia
+
* Oroszország
−
* Olaszország
+
* Kínai Népköztársaság
 
* Japán
 
* Japán
 
* Hollandia
 
* Hollandia
−
* Ausztrália
+
* India
 
* Svédország
 
* Svédország
 
* Görögország
 
* Görögország
55. sor: 90. sor:
  
 
X1: népsűrűség (fő/km2); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.
 
X1: népsűrűség (fő/km2); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.
 +
 
X2: GDP/fő (USD); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.
 
X2: GDP/fő (USD); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.
 +
 
X3: munkanélküliség (%); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.
 
X3: munkanélküliség (%); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.
 +
 
X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.
 
X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.
 +
 
X5: munkaórák száma/év/fő; Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.
 
X5: munkaórák száma/év/fő; Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.
 +
 
X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.
 
X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.
  
 
= A feladat által érintett célcsoportok =
 
= A feladat által érintett célcsoportok =
 +
 +
Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).
 +
 +
Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.
  
 
= A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság =
 
= A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság =
 +
A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.
 +
 +
'''Best Practice'''
 +
 +
A ''lehetséges módszer 2'' a számszerűsített adatokat tartalmazza, mely negatív hozadéka esetén IS megvizsgálható a ''lehetséges módszer 1'', mert a szófelhő segítségével kiszűrhetőek a leggyakrabban használt jelzők. Vagyis nemcsak arra kapunk választ, hogy van-e kereslet hazánkban további valóságműsorokra, hanem arra is, hogy mit érdemes megváltoztatni annak érdekében, hogy 1) legyen kereslet 2) nőjön az érdeklődés.
 +
 +
A ''lehetséges módszer 3'' már egyértelműen választ ad a kérdésre, azonban időigényes.
 +
 +
Bevételi csatornák: 15000 Ft
 +
 +
Szakértői vélemény költségvonzatai:
 +
* Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)
 +
* Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (Excel) (0 Ft)
 +
* Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)
 +
 +
    A meglévő adatok feldolgozása - a beszerzésen túlmenően - időigényes feladat.
 +
 +
'''COCO elemzés'''
 +
 +
Bevételi csatornák: 30000 Ft
 +
 +
A hasonlóságelemzés költségvonzatai:
 +
* Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)
 +
* Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (MY-X) (0 Ft)
 +
* Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)
 +
 +
    A meglévő adatok feldolgozása gyors és pontos. Vagyis=
 +
* Sokkal kevesebb idő alatt elvégezhető a számítás
 +
* Az ember helyett gép dolgozik, lényegesen alacsonyabb a hibaküszöb (ezért kerül kétszer annyiba)
 +
* Érvényesül a "minimum elv": a munka elvégzése a lehető legkevesebb idő alatt -> az idő pénz!
 +
 +
'''Költségkülönbözet:''' 20000 Ft
  
 
= A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =
 
= A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =
 +
Ahhoz, hogy a magyarországi eredmény értelmét nyerje, viszonyrendszerbe kell helyezni, vagyis más országokat is meg kell vizsgálni.
 +
 +
*'''Objektumok meghatározása:''' Egyrészt próbáltam különböző fejlettségű országokat górcső alá venni - eltérő gazdasági, társadalmi status quóval -, valamint az is fontos volt, hogy a vizsgált országokhoz minden kapcsolódó adat fellelhető legyen.
 +
*'''Attribútumok meghatározása:''' Azért ezeket az attribútumokat választottam, mert ezek mentén lehetett leginkább összehasonlítani az egyes változók közötti különbségeket és hasonlóságokat. 7 attribútum.
 +
 +
Megszabtam irányukat és rögzítettem a mértékegységeket.
 +
 +
*'''Lépcsők száma:''' Megegyezik az objektumok számával, azaz 14. Eltolás: 0.
 +
*'''Sorszámozás:''' 14 sor, 14 vizsgált objektum.
 +
*'''MY-X paraméterek, COCO modell ábrázolása''': [http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01]
 +
*'''Rangsor''': Az OAM alapján készített COCO elemzés során kapott becsült értékek rangsora, azaz a vizsgált országok rangsora. A legnagyobb becsült értéket képviselő ország mutatja a legnagyobb érdeklődést a valóságshow iránt.
  
 
= Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) =
 
= Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) =
 +
* A magyarországi eredmény hiteles.
 +
* Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, valamivel átlagérték (1167,07) feletti eredményt ért el.
 +
* '''Népsűrűséget''' tekintve hasonlóság fedezhető fel:
 +
** Magyarország, Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország, India, Svédország, Görögország és a Cseh Köztársaság között - ezekben az országokban a népsűrűség nem haladja meg a 150 fő/km^2-t.
 +
** Egyesült Királyság, Németország és a Kínai Népköztársaság között - itt a népsűrűség eléri 195 fő/km^2-t, de nem haladja meg a 300 fő/km^2-t.
 +
* Azonban ezektől eltérést mutat Japán és Hollandia, melyek szintén eltérnek egymástól Hollandia javára.
 +
* Az országok közül a '''GDP'''-t tekintve kiemelkedik hazánk, hiszen itt az egy főre jutó GDP nem haladja meg a 20000 USD-t
 +
    [https://www.dropbox.com/s/bp3zly3lte02ylf/Magyar%20Nemzeti%20Bank.htm Jelenleg] 1 USD= 226,52 Ft, de itt nyomon követhető:[http://www.mnb.hu/arfolyamok]
 +
* '''Munkaóra számát''' tekintve változóak az értékek, azonban megfigyelhető, hogy Hollandia itt is magas pontszámot ért el, hiszen a többi országhoz képest a hollandok kevesebb időt töltenek munkával.
 +
* Az egyetlen nem hiteles eredményt Svédország érte el.
 +
* '''A legnagyobb becslési értéket Hollandia érte el, ez alapján a hollandok érdeklődnek leginkább a valóságműsorok iránt.'''
 +
 +
    Vagyis=
 +
Az eredmények alapján Magyarországon MÉG VAN kereslet a valóságműsorokra.
 +
 +
[[Fájl:Coco_valosagshow2.png]]
 +
 +
'''Miért vörös Svájc?'''
 +
 +
Mert Svájc esetében irreálisan nagy az eltérés a becsült és a tényleges érték között abban az értelemben, hogy=
 +
 +
    Svájc nagyobb érdeklődést mutat a valóságműsorok iránt, mint amilyet a gazdasági/társadalmi tényezők értékei feltételeznének.
  
 
= Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) =
 
= Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) =
 +
 +
A best practice 3. lehetséges módszere hasonlít a hasonlóságelemzésre, azonban sokkal több számolást igényel - ami pedig tovább tart -, továbbá a vizsgálat nem terjed ki egyéb összefüggések felismerésére és elemzésére. Ezzel szemben az utóbbi módszer más üzeneteket is közzétesz, mert összefüggésben vizsgálja az adatokat. Pl.: meg lehet belőle állapítani, hogy adott társadalmi, gazdasági állapotok mellett mekkorának kéne lennie az (ideális) érdeklődésnek a valóságműsorok iránt. Figyeli az eltérést az ideális állapot és a valós helyzet között.
 +
Mivel a hasonlóságelemzést az alapadatok birtokában percek alatt le lehet futtatni, mely jóval több információval szolgál, ezért ez a jobb megoldás.
  
 
= Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) =
 
= Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) =
 +
 +
A ténylegesen realizált haszon összege 15000 Ft, hiszen nem lehet figyelmen kívül hagyni a hiteltelen eredményeket - vagyis a kockázati érték 5000 Ft. Az innováció azonban létrejött, hiszen még így is több a nyereség, mint a best practice esetében.
  
 
= Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba =
 
= Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba =
 +
A hasonlóságelemzés elkészítéséhez elengedhetetlen a lépcsős függvény:
 +
 +
* input
 +
* lépcsők ősszege
 +
* output
 +
 +
Válaszként megkapható, hogy az egyes országok milyen mértékben érdeklődnek a valóságshow-k iránt, tehát az is, hogy van-e még kereslet további valóságműsorokra Magyarországon.
 +
 +
[[Fájl:Lepcso1_valosagshow.png]]
 +
 +
Azt, hogy mely országok van még kereslet további valóságműsorok készítésére/sugárzására a fent látható elemzési táblázat különböző attribútumai határozzák meg. A 6 attribútumhoz 14 lépcső tartozik.
 +
 +
[[Fájl:Lepcso2_valosagshow.png]]
  
 
= Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok =
 
= Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok =
 +
A szócikk összeállításához nem használtam szakirodalmi alkotást.
 +
Nem találtam konkurens anyagot.
 +
 +
Felhasznált internetes források:
 +
 +
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010 Ideális szócikk]
 +
 +
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta Nyilatkozat és kitöltési segédlet]

A lap jelenlegi, 2013. június 3., 20:00-kori változata

Vezetői összefoglaló

A hasonlóságelemzés alapján olybá tűnik, Magyarország még mindig igényt tart valóságműsorokra: csak 2,3%-kal, de nagyobb az érdeklődés, mint ahogyan lennie kéne az adott társadalmi, gazdasági tényezők mellett. Ezért én azt javasolnám a kereskedelmi csatornáknak, hogy cseréljék le a jól megszokott, hazánkban is sokáig népszerű formát: eleget láttunk a nyereményjátékokból és a megalázásból!

Mindazonáltal a kereskedelmi csatornák vezetői már megtették a szükséges átalakításokat, ezért úgy gondolom, hogy mindenképpen érdemes lenne 1-2 év múlva is megvizsgálni a helyzetet: hogyan változik a jelenlegi állásponthoz képest, vagyis bevált-e az elképzelés, miszerint változtatásra van szükség?

Forrás

[1]

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?

A feladat előtörténete

Személyes kötődés

Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.

Szakértői javaslatok

Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: "[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába." Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [2] is utal.

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, akkor a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokat elemezném a probléma vizsgálatára.

Lehetséges módszer 1: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása

  • Miért szeretnek valóságshow-t nézni?
  • Miért NEM szeretnek valóságshow-t nézni?

Lehetséges módszer 2: a nyitott kérdésekre adott válaszok pontozása és táblázatban való összesítése

  • erősen bíráló vélemény értéke - 1
  • semleges vélemény értéke - 3
  • szimpatizáló vélemény értéke - 5

Rövid számítás:

A kérdőívemet 115-en töltötték ki. A minimális összérték 115, míg a maximális 575 lenne. Elméletben, ha ez az érték átlépi a számtani közepet (345), akkor már beszélhetünk keresletről. 

   A válaszok alapján az eredmény az lenne, hogy nincs kereslet további valóságműsorokra, azonban a minta nem reprezentatív.

Lehetséges módszer 3: az OAM táblázat intuitív elemzése

Oam valosagshow.png

  • Magyarországot kiemeltem más színnel, hiszen a feladat szempontjából csak hazánk releváns. Azonban önmagában nem tudom vizsgálni, szükség van egy viszonyrendszerre.
  • Az attribútumokhoz tartozó értékekből átlagot számoltam: ez az abszolút középérték, a viszonyítási alap.
  • MAGYARORSZÁG
    • a népsűrűség 33%-kal kevesebb az átlagértéknél, mivel iránya= 'minél nagyobb, annál nagyobb', ezért ezt irreleváns adatnak tekintem - ha nem éri el az átlagot, akkor nem lehet érdeklődésről beszélni;
    • az egy főre jutó GDP 45%-kal kevesebb az átlagértékhez képest, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt releváns adatnak tekintem - mivel az átlag alatt helyezkedik el (az irány értelmében) okot adhat az érdeklődésre;
    • a munkanélküliség 34%-kal magasabb az átlagértéknél, iránya= 'minél nagyobb, annál nagyobb', ezért ezt releváns adatnak tekintem - jóval átlag feletti érték, így az irány függvényében erősíti a valóságműsor iránti érdeklődést;
    • a felsőfokú végzettség 34%-kal alacsonyabb az átlagértékhez képest, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt is lényeges adatnak tekintem - mivel az átlag alatt helyezkedik el, pozitív hatással van az érdeklődésre;
    • a munkaórák száma 18%-kal haladja meg az átlagértéket, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt lényegtelen adatnak nyilvánítom - mivel az átlag felett helyezkedik el, nem számít potenciális befolyásoló tényezőnek;
    • az energiainfláció 41%-kal nagyobb több az átlagértéknél, az irány= 'minél nagyobb, annál nagyobb' értelmében ezt releváns adatnak tekintem - azzal, hogy pozitív irányban tér el az átlagtól hozzájárul az érdeklődés magasabb eredményéhez;
    • az érdeklődés 44%-kal magasabb az átlagértéknél, tehát=
   Van kereslet további valóságműsorokra Magyarországon.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:

  • bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;
  • nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;
  • a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;
  • a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.

Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza. A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:

  • a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:
    • szövegből oszlop - havi bontás esetében a "," és "-" határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a "-" határjelet vettem figyelembe, ugyanis a "," nem határjel, hanem tizedesvessző volt
    • HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)
    • HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)
  • olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)
  • először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam
  • mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem

Objektumok (sorok)

14 országot vizsgáltam, melyek a következők:

  • Magyarország
  • Egyesült Királyság
  • Egyesült Államok
  • Németország
  • Franciaország
  • Svájc
  • Oroszország
  • Kínai Népköztársaság
  • Japán
  • Hollandia
  • India
  • Svédország
  • Görögország
  • Cseh Köztársaság

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben

X1: népsűrűség (fő/km2); Minél nagyobb az értéke, annál magasabbnak kell lennie az érdeklődésnek is.

X2: GDP/fő (USD); Minél kisebb az értéke, annál magasabbnak kell lennie az érdeklődésnek.

X3: munkanélküliség (%); Minél nagyobb az értéke, annál magasabbnak kell lennie az érdeklődésnek is.

X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél kisebb az értéke, annál magasabbnak kell lennie az érdeklődésnek.

X5: munkaórák száma/év/fő; Minél kisebb az értéke, annál magasabbnak kell lennie az érdeklődésnek.

X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél nagyobb az értéke, annál magasabbnak kell lennie az érdeklődésnek is.

A feladat által érintett célcsoportok

Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).

Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.

Best Practice

A lehetséges módszer 2 a számszerűsített adatokat tartalmazza, mely negatív hozadéka esetén IS megvizsgálható a lehetséges módszer 1, mert a szófelhő segítségével kiszűrhetőek a leggyakrabban használt jelzők. Vagyis nemcsak arra kapunk választ, hogy van-e kereslet hazánkban további valóságműsorokra, hanem arra is, hogy mit érdemes megváltoztatni annak érdekében, hogy 1) legyen kereslet 2) nőjön az érdeklődés.

A lehetséges módszer 3 már egyértelműen választ ad a kérdésre, azonban időigényes.

Bevételi csatornák: 15000 Ft

Szakértői vélemény költségvonzatai:

  • Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)
  • Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (Excel) (0 Ft)
  • Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)
   A meglévő adatok feldolgozása - a beszerzésen túlmenően - időigényes feladat.

COCO elemzés

Bevételi csatornák: 30000 Ft

A hasonlóságelemzés költségvonzatai:

  • Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)
  • Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (MY-X) (0 Ft)
  • Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)
   A meglévő adatok feldolgozása gyors és pontos. Vagyis=
  • Sokkal kevesebb idő alatt elvégezhető a számítás
  • Az ember helyett gép dolgozik, lényegesen alacsonyabb a hibaküszöb (ezért kerül kétszer annyiba)
  • Érvényesül a "minimum elv": a munka elvégzése a lehető legkevesebb idő alatt -> az idő pénz!

Költségkülönbözet: 20000 Ft

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Ahhoz, hogy a magyarországi eredmény értelmét nyerje, viszonyrendszerbe kell helyezni, vagyis más országokat is meg kell vizsgálni.

  • Objektumok meghatározása: Egyrészt próbáltam különböző fejlettségű országokat górcső alá venni - eltérő gazdasági, társadalmi status quóval -, valamint az is fontos volt, hogy a vizsgált országokhoz minden kapcsolódó adat fellelhető legyen.
  • Attribútumok meghatározása: Azért ezeket az attribútumokat választottam, mert ezek mentén lehetett leginkább összehasonlítani az egyes változók közötti különbségeket és hasonlóságokat. 7 attribútum.

Megszabtam irányukat és rögzítettem a mértékegységeket.

  • Lépcsők száma: Megegyezik az objektumok számával, azaz 14. Eltolás: 0.
  • Sorszámozás: 14 sor, 14 vizsgált objektum.
  • MY-X paraméterek, COCO modell ábrázolása: [3]
  • Rangsor: Az OAM alapján készített COCO elemzés során kapott becsült értékek rangsora, azaz a vizsgált országok rangsora. A legnagyobb becsült értéket képviselő ország mutatja a legnagyobb érdeklődést a valóságshow iránt.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

  • A magyarországi eredmény hiteles.
  • Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, valamivel átlagérték (1167,07) feletti eredményt ért el.
  • Népsűrűséget tekintve hasonlóság fedezhető fel:
    • Magyarország, Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország, India, Svédország, Görögország és a Cseh Köztársaság között - ezekben az országokban a népsűrűség nem haladja meg a 150 fő/km^2-t.
    • Egyesült Királyság, Németország és a Kínai Népköztársaság között - itt a népsűrűség eléri 195 fő/km^2-t, de nem haladja meg a 300 fő/km^2-t.
  • Azonban ezektől eltérést mutat Japán és Hollandia, melyek szintén eltérnek egymástól Hollandia javára.
  • Az országok közül a GDP-t tekintve kiemelkedik hazánk, hiszen itt az egy főre jutó GDP nem haladja meg a 20000 USD-t 
   Jelenleg 1 USD= 226,52 Ft, de itt nyomon követhető:[4]
  • Munkaóra számát tekintve változóak az értékek, azonban megfigyelhető, hogy Hollandia itt is magas pontszámot ért el, hiszen a többi országhoz képest a hollandok kevesebb időt töltenek munkával.
  • Az egyetlen nem hiteles eredményt Svédország érte el.
  • A legnagyobb becslési értéket Hollandia érte el, ez alapján a hollandok érdeklődnek leginkább a valóságműsorok iránt. 
   Vagyis=

Az eredmények alapján Magyarországon MÉG VAN kereslet a valóságműsorokra.

Coco valosagshow2.png

Miért vörös Svájc?

Mert Svájc esetében irreálisan nagy az eltérés a becsült és a tényleges érték között abban az értelemben, hogy= 

   Svájc nagyobb érdeklődést mutat a valóságműsorok iránt, mint amilyet a gazdasági/társadalmi tényezők értékei feltételeznének.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A best practice 3. lehetséges módszere hasonlít a hasonlóságelemzésre, azonban sokkal több számolást igényel - ami pedig tovább tart -, továbbá a vizsgálat nem terjed ki egyéb összefüggések felismerésére és elemzésére. Ezzel szemben az utóbbi módszer más üzeneteket is közzétesz, mert összefüggésben vizsgálja az adatokat. Pl.: meg lehet belőle állapítani, hogy adott társadalmi, gazdasági állapotok mellett mekkorának kéne lennie az (ideális) érdeklődésnek a valóságműsorok iránt. Figyeli az eltérést az ideális állapot és a valós helyzet között. Mivel a hasonlóságelemzést az alapadatok birtokában percek alatt le lehet futtatni, mely jóval több információval szolgál, ezért ez a jobb megoldás.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A ténylegesen realizált haszon összege 15000 Ft, hiszen nem lehet figyelmen kívül hagyni a hiteltelen eredményeket - vagyis a kockázati érték 5000 Ft. Az innováció azonban létrejött, hiszen még így is több a nyereség, mint a best practice esetében.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

A hasonlóságelemzés elkészítéséhez elengedhetetlen a lépcsős függvény:

  • input
  • lépcsők ősszege
  • output

Válaszként megkapható, hogy az egyes országok milyen mértékben érdeklődnek a valóságshow-k iránt, tehát az is, hogy van-e még kereslet további valóságműsorokra Magyarországon.

Lepcso1 valosagshow.png

Azt, hogy mely országok van még kereslet további valóságműsorok készítésére/sugárzására a fent látható elemzési táblázat különböző attribútumai határozzák meg. A 6 attribútumhoz 14 lépcső tartozik.

Lepcso2 valosagshow.png

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

A szócikk összeállításához nem használtam szakirodalmi alkotást. Nem találtam konkurens anyagot.

Felhasznált internetes források:

Ideális szócikk

Nyilatkozat és kitöltési segédlet

A lap eredeti címe: „https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Valosagshow&oldid=66577”