„Valószínűség” változatai közötti eltérés
(→Történeti modul) |
(→Történeti modul) |
||
3. sor: | 3. sor: | ||
== Történeti modul == | == Történeti modul == | ||
17. század: A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://www.sulinet.hu/ematek/html/fermat.html] | 17. század: A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://www.sulinet.hu/ematek/html/fermat.html] | ||
− | + | ||
+ | 18.század:A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.[http://www.bke.hu/econhist/tantar/doc/HuttlAmerestort.doc] | ||
+ | |||
1933: A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyorfi1.html?pIdx=5] | 1933: A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyorfi1.html?pIdx=5] | ||
A lap 2005. december 21., 14:58-kori változata
Angol megnevezés: Probability
Tartalomjegyzék
Történeti modul
17. század: A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[1]
18.század:A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.[2]
1933: A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[3]
1956: Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.
Ontológiai modul
- "ez egy" kapcsolattípus:
- matematika(leginkább használt alkalmazási terület)
- informatika(a matematikából következő alkalmazási terület)
- "van neki, része szócikknek":
- "a szócikk része valaminek":
Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja
A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.
Definíciós modul
Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély. Esemény bekövetkezésének, állítás helyességének lehetőségét kifejező mérték.Az a mérték, amellyel -a szükségszerű és a véletlen tényezők egybevetése alapján- kifejezzük, hogy valamely esemény, jelenség, tény, állításbekövetkezésének, illetve helyességének milyen objektív lehetősége van.
Tesztkérdések modul
Milyen mezőkre definiáljuk a valószínűséget?(A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.)