„Valószínűség” változatai közötti eltérés
A Miau Wiki wikiből
(→Ontológiai modul) |
|||
| (77 közbenső módosítás, amit 3 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
__TOC__ | __TOC__ | ||
== Történeti modul == | == Történeti modul == | ||
| − | 17. század: A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik. | + | '''17. század''': A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22022] |
| − | |||
| − | |||
| − | 1956: Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja. | + | '''18.század''': A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak. |
| + | |||
| + | '''1654''': Pascal és Fermat egymástól függetlenül megoldotta a problémát, s ez akkoriban olyan komoly felfedezésnek számított, hogy sokan ma is ettől az időponttól számítják a valószínűségszámítás megszületését.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22023] | ||
| + | |||
| + | '''1933''': A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyofi1.html?pIdx=5] | ||
| + | |||
| + | '''1944''': Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől. | ||
| + | |||
| + | '''1956''': Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja. | ||
| + | |||
| + | '''Napjainkban''': Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22025] | ||
| + | |||
| + | '''2004''': Az információátadás mindenképpen adatokon, híreken keresztül történik. Az információ keletkezésének valószínűsége esetlegesen az információ statisztikai jellegű (mérhető) definíciójához vezethet. (Milyen valószínűséggel jelent egy adat a fogadók halmazában információt?)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22032] | ||
== Ontológiai modul == | == Ontológiai modul == | ||
| − | + | *'''"ez egy" kapcsolattípus''': | |
| − | + | **informatika (a matematikából következő alkalmazási terület) | |
| − | + | **geometriai valószínűség (jelző) | |
| − | + | **feltételes valószínűség (jelző) | |
| − | + | ** relatív gyakoriság (fajta) | |
| − | + | **... | |
| − | + | *'''"van neki, része a címszónak" kapcsolattípus''': | |
| − | + | ** valószínűségi mező | |
| − | + | ** axióma | |
| − | + | ** diszcipliníva | |
| − | + | **... | |
| + | *'''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus''': | ||
| + | ** matematika (valószínűségszámítás, kombinatorika, geometria, algebra, ...) | ||
| + | **... | ||
== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja == | == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja == | ||
| − | A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják. | + | *A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják. |
| + | *Komoly probléma, hogy a valószínűségszámításban bizony mást jelent a különbözőség és mást a megkülönböztethetőség fogalma. Külsőleg hiába teljesen egyforma két kocka, azért különböznek egymástól (pl. befesthetők). | ||
| + | *A puristák a valószínűségszámítás érvényességét arra próbálják meg korlátozni, amire azt kitalálták; a laxisták pedig próbálják minél több dologra kiterjeszteni, pl.: az időjárásra, Földön kívüli értelem létezésére stb.) A harc - a puristák tisztán matematikai megfontolásai ellenére - váltakozó sikerrel (alkalmanként kompromisszumokkal) folyik. | ||
== Definíciós modul == | == Definíciós modul == | ||
| − | + | Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély. | |
| − | |||
| − | |||
== Tesztkérdések modul == | == Tesztkérdések modul == | ||
| − | * | + | *Pascal és Fermat nevéhez fűződik a valószínűség elméletének tudományos megalapozása? (igen) |
| + | *Kolmogorov 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését? (nem, Havelmo művétől) | ||
| + | |||
== Ajánlott irodalmak modulja == | == Ajánlott irodalmak modulja == | ||
| − | *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár | + | *Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós:Magyar Értelmező Kéziszótár[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21390] |
| − | *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára | + | *Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet:A magyar nyelv értelmező kéziszótára[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21391] |
| + | |||
| + | [[Kategória:Lexikon_(special)]] | ||
A lap jelenlegi, 2008. február 1., 13:32-kori változata
Angol megnevezés: Probability
Tartalomjegyzék
Történeti modul
17. század: A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[1]
18.század: A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.
1654: Pascal és Fermat egymástól függetlenül megoldotta a problémát, s ez akkoriban olyan komoly felfedezésnek számított, hogy sokan ma is ettől az időponttól számítják a valószínűségszámítás megszületését.[2]
1933: A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[3]
1944: Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.
1956: Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.
Napjainkban: Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[4]
2004: Az információátadás mindenképpen adatokon, híreken keresztül történik. Az információ keletkezésének valószínűsége esetlegesen az információ statisztikai jellegű (mérhető) definíciójához vezethet. (Milyen valószínűséggel jelent egy adat a fogadók halmazában információt?)[5]
Ontológiai modul
- "ez egy" kapcsolattípus:
- informatika (a matematikából következő alkalmazási terület)
- geometriai valószínűség (jelző)
- feltételes valószínűség (jelző)
- relatív gyakoriság (fajta)
- ...
- "van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:
- valószínűségi mező
- axióma
- diszcipliníva
- ...
- "a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
- matematika (valószínűségszámítás, kombinatorika, geometria, algebra, ...)
- ...
Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja
- A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.
- Komoly probléma, hogy a valószínűségszámításban bizony mást jelent a különbözőség és mást a megkülönböztethetőség fogalma. Külsőleg hiába teljesen egyforma két kocka, azért különböznek egymástól (pl. befesthetők).
- A puristák a valószínűségszámítás érvényességét arra próbálják meg korlátozni, amire azt kitalálták; a laxisták pedig próbálják minél több dologra kiterjeszteni, pl.: az időjárásra, Földön kívüli értelem létezésére stb.) A harc - a puristák tisztán matematikai megfontolásai ellenére - váltakozó sikerrel (alkalmanként kompromisszumokkal) folyik.
Definíciós modul
Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.
Tesztkérdések modul
- Pascal és Fermat nevéhez fűződik a valószínűség elméletének tudományos megalapozása? (igen)
- Kolmogorov 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését? (nem, Havelmo művétől)
