„Kliens-szerver architektúra” változatai közötti eltérés
A Miau Wiki wikiből
(→Tesztkérdések modul) |
(→Történeti modul) |
||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
* '''1998''':"Így könnyű a világhálón az alkalmazás kódját és az alkalmazás adatait szinkronban tartani."[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21144]] | * '''1998''':"Így könnyű a világhálón az alkalmazás kódját és az alkalmazás adatait szinkronban tartani."[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21144]] | ||
* '''1999''':"A kliens-szerver architektúra lényege hogy az asztali gépen (kliensen) dolgozó felhasználó úgy érzi, mintha a feladat csak az ő számítógépe erőforrásai segítségével hajtódna végre, pedig a valóságban a futás igénybe veszi mind a kliens, mind a szerver erőforrásait."[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21142]] | * '''1999''':"A kliens-szerver architektúra lényege hogy az asztali gépen (kliensen) dolgozó felhasználó úgy érzi, mintha a feladat csak az ő számítógépe erőforrásai segítségével hajtódna végre, pedig a valóságban a futás igénybe veszi mind a kliens, mind a szerver erőforrásait."[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21142]] | ||
| − | |||
* '''2003''': "Olyan architektúra, amelyen a kommunikációban résztvevő két fél nem egyenrangú módon vesz részt, hanem dedikált szerepeket (szerver illetve kliens) töltenek be." [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21142]] | * '''2003''': "Olyan architektúra, amelyen a kommunikációban résztvevő két fél nem egyenrangú módon vesz részt, hanem dedikált szerepeket (szerver illetve kliens) töltenek be." [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21142]] | ||
| − | *... | + | * '''2005''': "A kliens-szerver rendszereket a közöttük alkalmazott kommunikációs protokoll fogja össze, például szigorú értelemben akkor beszélhetünk Web-rõl, ha a kommunikáció az Internet TCP szállítási rétegére épülõ HTTP protokoll segítségével bonyolódik."[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21141]] |
== Ontológiai modul == | == Ontológiai modul == | ||
A lap 2005. december 7., 18:39-kori változata
Angol megnevezés: ...
Tartalomjegyzék
Történeti modul
- 1997:"A kliens-szerver technológia a többszemélyes hálózati alkalmazások legfejlettebb megvalósítási módja." [[1]]
- 1998:"Így könnyű a világhálón az alkalmazás kódját és az alkalmazás adatait szinkronban tartani."[[2]]
- 1999:"A kliens-szerver architektúra lényege hogy az asztali gépen (kliensen) dolgozó felhasználó úgy érzi, mintha a feladat csak az ő számítógépe erőforrásai segítségével hajtódna végre, pedig a valóságban a futás igénybe veszi mind a kliens, mind a szerver erőforrásait."[[3]]
- 2003: "Olyan architektúra, amelyen a kommunikációban résztvevő két fél nem egyenrangú módon vesz részt, hanem dedikált szerepeket (szerver illetve kliens) töltenek be." [[4]]
- 2005: "A kliens-szerver rendszereket a közöttük alkalmazott kommunikációs protokoll fogja össze, például szigorú értelemben akkor beszélhetünk Web-rõl, ha a kommunikáció az Internet TCP szállítási rétegére épülõ HTTP protokoll segítségével bonyolódik."[[5]]
Ontológiai modul
- A klasszikus kliens-szerver felépítése:
- Front-end (kliens)
- Hálózat
- Back-end (szerver)
- "van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:
- "A címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
- Online kommunikáció (Internet, extranet, intranet)
- Vállalati kommunikációs hálózatok (intranet, LAN)
- Adatbázis kezelés
Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja
- Egyenrangú félnek tekinthető-e a kliens és a szerver?
- Külső "támadások" ellen mennyire van védve?
- Képes-e a szerver egyszerre több klienst kiszolgálni?
Definíciós modul
- Másnéven ügyfél-kiszolgáló modell.
Az ügyfél (kliens) valamilyen kéréssel fordul a kiszolgáló felé (szerver), amely a kért szolgáltatást nyújtja. A programozásban a főprogram-alprogram viszonynak feleltethető meg. A kommunikációt mindig az ügyfél kezdeményezi, sohasem a kiszolgáló. Az ügyfél általában egy alkalmazói program: ilyenek a levelezőprogramok, a böngészők, stb.
Tesztkérdések modul
- Mikor lépett a háromrétegű architektúra először az IT világba? (1990-es évek elején)
- Igaz-e, hogy: A háromrétegű architektúrát rugalmas és könnyen módosítható rendszerek létrehozására lehet használni. (igaz)
- Igaz-e, hogy: A háromrétegű architektúránál a hibák helyhez nem köthetők? (hamis) Válasz: Mivel az architektúrán belül minden komponensnek egyedi funkciója van, mely egyetlen másikban sem ismétlődik, a hibák helyhez-kötöttebbek.
- Igaz-e, hogy: Alkalmazásfüggetlen adatforrásokkal rendelkező háromrétegű környezetben szükség van külön adatkinyerő programokra, hogy az adatokat több alkalmazás is használhassa. (hamis)
