„Emergencia” változatai közötti eltérés
TR3S (vitalap | szerkesztései) (→Tesztkérdések modul) |
|||
| (14 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | '''Angol megnevezés:''' | + | '''Angol megnevezés:''' |
__TOC__ | __TOC__ | ||
== Történeti modul == | == Történeti modul == | ||
| − | '''''NA:''''':"A kutatók szabadjára engedték a digitális organizmusokat a saját számítógépes környezetükben azért, hogy megfigyelhessék azok evolucióját és | + | '''''NA:''''':"A kutatók szabadjára engedték a digitális organizmusokat a saját számítógépes környezetükben azért, hogy megfigyelhessék azok evolucióját és ellenőrzött környezetben feljegyezhessék az eredményeket, ezzel kidolgozva a mesterséges élet legkifinomultabb alkalmazását napjainkban." |
| − | '''''1977''''':A metarendszer-átmenet (metasystem transition, MST) koncepciót Valentin Turcsin, orosz számítógép-tudós dolgozta ki a hetvenes években (The Phenomenon of Science, A tudomány jelenség, 1977 – a címválasztás szándékos utalás az evolúciós gondolat és a keresztény világkép szintetizálására törekvő jezsuita paleontológus, Pierre Teilhard de Chardin Az emberi jelenség című 1955-ös, nagyhatású könyvére).[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21444] | + | '''''1977''''':A metarendszer-átmenet ( metasystem transition, MST ) koncepciót Valentin Turcsin, orosz számítógép-tudós dolgozta ki a hetvenes években ( The Phenomenon of Science, A tudomány jelenség, 1977 – a címválasztás szándékos utalás az evolúciós gondolat és a keresztény világkép szintetizálására törekvő jezsuita paleontológus, Pierre Teilhard de Chardin Az emberi jelenség című 1955-ös, nagyhatású könyvére ).[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21444] |
| − | + | '''''2002''''': "A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ő vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a "gépi intelligencia" ? " [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21449] | |
| − | |||
| − | '''''2002''''': "A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel | ||
'''''2002''''': "A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22008] | '''''2002''''': "A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22008] | ||
| 19. sor: | 17. sor: | ||
*'''"ez egy" kapcsolattípus:''' | *'''"ez egy" kapcsolattípus:''' | ||
| − | Emberi kommunikációhoz hasonló módon beszélgetés | + | **Német földpiaci celluláris automatákkal való elemzése (alkalmazási terület) |
| − | + | ** Animáció (alkalmazási terület) | |
| − | + | **Emberi kommunikációhoz hasonló módon beszélgetés - Talkie.Com, Xerox, Improv Technologies (megvalósulás) | |
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
*'''"van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:''' | *'''"van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:''' | ||
| + | ** egyedek | ||
| + | ** szabályok | ||
| − | + | *'''"a címszó része valaminek ( a címszóval egyenrangú fogalmak )" kapcsolattípus:''' | |
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | *'''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:''' | ||
| − | |||
| − | |||
| − | mesterséges élet alkalmazások ( | + | **mesterséges intelligencia alkalmazások ( emergencia, viselkedésmodellek, forgalomirányítás, [[Gépi tanulás]],természetes nyelvek kezelése, [[Robotika]]) |
| + | **[[Mesterséges élet]] alkalmazások ( emergencia, modellezés, genetika, ...) | ||
== Definíciós modul == | == Definíciós modul == | ||
| 56. sor: | 35. sor: | ||
== Tesztkérdések modul == | == Tesztkérdések modul == | ||
| − | -'''Igaz-e, hogy''' az emergencia három esetben bír rendkívüli jelentőséggel?(''Igaz, ez a három eset a következő: | + | -'''Igaz-e, hogy''' az emergencia három esetben bír rendkívüli jelentőséggel? ( ''Igaz, ez a három eset a következő: |
| − | ''1. Ha a rendszer szerveződése (= globális rendje) lényegesen előrébbmutató, teljesen más jellegű, mint a komponensek önmagukban. | + | ''1. Ha a rendszer szerveződése ( = globális rendje ) lényegesen előrébbmutató, teljesen más jellegű, mint a komponensek önmagukban. |
''2. Ha a komponensek – okozatként – a rendszer egészének az összeomlása nélkül helyettesíthetők. | ''2. Ha a komponensek – okozatként – a rendszer egészének az összeomlása nélkül helyettesíthetők. | ||
| − | ''3. Ha az eddigi komponensekhez viszonyítva szélsőségesen mások és újak a frissen keletkezett minták és tulajdonságok. Mindez azt jelenti, hogy a részekből nem következtethetünk a felbukkanó mintákra, s viszont: a minták nem vezethetők vissza, nem egyszerűsíthetők a részekre.'') | + | ''3. Ha az eddigi komponensekhez viszonyítva szélsőségesen mások és újak a frissen keletkezett minták és tulajdonságok. Mindez azt jelenti, hogy a részekből nem következtethetünk a felbukkanó mintákra, s viszont: a minták nem vezethetők vissza, nem egyszerűsíthetők a részekre.'' ) |
| − | -'''Igaz-e, hogy''' a celluláris automata indentikus sejtek hálózatából áll, valamint az automata szabálya csak az, hogy a sejt csak szabad vagy foglalt lehet? (''Első igaz, az utóbbi nem. Lehet minden sejt szabad vagy foglalt; ha a három szomszédos sejt foglalt, akkor a sejt szabad kell, hogy maradjon; egy szabad sejt, melyet 3 szomszédos foglalt sejt vesz körül a következő generációban foglalt lesz; egy foglalt sejt foglalt marad, ha két vagy három tőle észomszédos sejt is éppen úgyis foglalt;más esetben a következő generációban szabad lesz.'' | + | -'''Igaz-e, hogy''' a celluláris automata indentikus sejtek hálózatából áll, valamint az automata szabálya csak az, hogy a sejt csak szabad vagy foglalt lehet? ( ''Első igaz, az utóbbi nem. Lehet minden sejt szabad vagy foglalt; ha a három szomszédos sejt foglalt, akkor a sejt szabad kell, hogy maradjon; egy szabad sejt, melyet 3 szomszédos foglalt sejt vesz körül a következő generációban foglalt lesz; egy foglalt sejt foglalt marad, ha két vagy három tőle észomszédos sejt is éppen úgyis foglalt;más esetben a következő generációban szabad lesz.'' ) |
| − | |||
== Ajánlott irodalmak modulja == | == Ajánlott irodalmak modulja == | ||
| − | '''Daniel Goleman:''' Érzelmi Intelligencia, Háttér Kiadó, Budapest, ''1997.'' | + | '''Daniel Goleman:''' Érzelmi Intelligencia, Háttér Kiadó, Budapest, ''1997.'' [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22041] |
| − | '''Futó Iván:''' Mesterséges Intelligencia, Aula Kiadó ''1999.'' | + | '''Futó Iván:''' Mesterséges Intelligencia, Aula Kiadó ''1999.''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22042] |
| − | '''Simons, Geoff L.:''' (Expert systems and micros) Szakértői rendszerek és mikrók Műszaki Könyvkiadó, Budapest ''1987.'' | + | '''Simons, Geoff L.:''' (Expert systems and micros) Szakértői rendszerek és mikrók Műszaki Könyvkiadó, Budapest ''1987.''[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22043] |
'''Néhány online forrás:''' | '''Néhány online forrás:''' | ||
| 82. sor: | 60. sor: | ||
- [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21452] | - [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21452] | ||
| + | [[Kategória:Lexikon_(special)]] | ||
A lap jelenlegi, 2008. január 30., 13:07-kori változata
Angol megnevezés:
Tartalomjegyzék
Történeti modul
NA::"A kutatók szabadjára engedték a digitális organizmusokat a saját számítógépes környezetükben azért, hogy megfigyelhessék azok evolucióját és ellenőrzött környezetben feljegyezhessék az eredményeket, ezzel kidolgozva a mesterséges élet legkifinomultabb alkalmazását napjainkban."
1977:A metarendszer-átmenet ( metasystem transition, MST ) koncepciót Valentin Turcsin, orosz számítógép-tudós dolgozta ki a hetvenes években ( The Phenomenon of Science, A tudomány jelenség, 1977 – a címválasztás szándékos utalás az evolúciós gondolat és a keresztény világkép szintetizálására törekvő jezsuita paleontológus, Pierre Teilhard de Chardin Az emberi jelenség című 1955-ös, nagyhatású könyvére ).[1]
2002: "A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ő vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a "gépi intelligencia" ? " [2]
2002: "A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.[3]
2004: "Az amerikai Rockefeller Egyetem kutatói megtették az első lépéseket a mesterséges élet egy formájának megalkotása felé. Teremtményük, egy kis szintetikus vesicula - azaz egy folyadékkal teli hólyagocska, ami képes gének feldolgozására - egy csiszolatlan biológiai sejtre emlékeztet. A kutatók által "vesicula bioreaktornak" nevezett képződmény részei az élet különböző birodalmaiból származnak. A puha sejtfalak tojásfehérjéből vett zsírmolekulákból készültek, a sejt belseje az E.coli baktérium egy, az összes genetikai anyagától megfosztott kivonata. Ez az élet esszencia készen tartalmazza a proteinek előállításához szükséges biológiai szerkezetek többségét, valamint egy vírustól kölcsönzött enzim hozzáadásával a vesicula képes DNS kódot "fordítani". Amikor géneket adtak hozzá, a sejtfolyadék elkezdett proteineket termelni, pontosan úgy, ahogy egy hagyományos sejt tenné. Az első kipróbált gén egy medúzafaj zöld fluoreszkáló proteinjéért felelős génje volt. A proteinből nyert ragyogás bebizonyította, hogy a bioreaktornak sikerült lemásolnia a géneket. A második gén egy baktériumtól, a Staphylococcus aureustól származott, ami apró pórusokat hozott létre a sejtfalakon. Ezek képessé tették a sejteket, hogy tápanyagot vegyenek magukhoz az őket körülvevő "levesből", így akár már napokig is képesek voltak működni." [4]
2005: "Neumann János önreprodukáló automatákkal foglalkozó tanulmányában fogalmazódik meg először az A-life. [5]
Ontológiai modul
- "ez egy" kapcsolattípus:
- Német földpiaci celluláris automatákkal való elemzése (alkalmazási terület)
- Animáció (alkalmazási terület)
- Emberi kommunikációhoz hasonló módon beszélgetés - Talkie.Com, Xerox, Improv Technologies (megvalósulás)
- "van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:
- egyedek
- szabályok
- "a címszó része valaminek ( a címszóval egyenrangú fogalmak )" kapcsolattípus:
- mesterséges intelligencia alkalmazások ( emergencia, viselkedésmodellek, forgalomirányítás, Gépi tanulás,természetes nyelvek kezelése, Robotika)
- Mesterséges élet alkalmazások ( emergencia, modellezés, genetika, ...)
Definíciós modul
Olyan tudományág, melynek célja olyan mesterséges ágensek, illetve ezekből álló rendszerek létrehozása, amelyek valamilyen szempontból hasonlóságot mutatnak az élet bizonyos aspektusaival, tehát életszerűen viselkednek.
Tesztkérdések modul
-Igaz-e, hogy az emergencia három esetben bír rendkívüli jelentőséggel? ( Igaz, ez a három eset a következő:
1. Ha a rendszer szerveződése ( = globális rendje ) lényegesen előrébbmutató, teljesen más jellegű, mint a komponensek önmagukban.
2. Ha a komponensek – okozatként – a rendszer egészének az összeomlása nélkül helyettesíthetők.
3. Ha az eddigi komponensekhez viszonyítva szélsőségesen mások és újak a frissen keletkezett minták és tulajdonságok. Mindez azt jelenti, hogy a részekből nem következtethetünk a felbukkanó mintákra, s viszont: a minták nem vezethetők vissza, nem egyszerűsíthetők a részekre. )
-Igaz-e, hogy a celluláris automata indentikus sejtek hálózatából áll, valamint az automata szabálya csak az, hogy a sejt csak szabad vagy foglalt lehet? ( Első igaz, az utóbbi nem. Lehet minden sejt szabad vagy foglalt; ha a három szomszédos sejt foglalt, akkor a sejt szabad kell, hogy maradjon; egy szabad sejt, melyet 3 szomszédos foglalt sejt vesz körül a következő generációban foglalt lesz; egy foglalt sejt foglalt marad, ha két vagy három tőle észomszédos sejt is éppen úgyis foglalt;más esetben a következő generációban szabad lesz. )
Ajánlott irodalmak modulja
Daniel Goleman: Érzelmi Intelligencia, Háttér Kiadó, Budapest, 1997. [6]
Futó Iván: Mesterséges Intelligencia, Aula Kiadó 1999.[7]
Simons, Geoff L.: (Expert systems and micros) Szakértői rendszerek és mikrók Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1987.[8]
Néhány online forrás:
- [9]
- [10]
- [11]
