A lap 2013. december 15., 21:26-kori változata

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2013osz/keszletek.xlsx

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Egy hotel**** készletezési sajátosságának hasonlóságelemzése.

A feladat előtörténete

Személyes kötődés

Érdeklődésemet szakdolgozatom témája indokolja. Szeretném tudni, a korábbi időszakok alapján, mely készletezési sajátosságok mellett kedvezőbb a szállodát üzemeltető vállalat árbevétele.

Szakértői javaslatok

Fontos kihangsúlyozni, a készletek jelentős tőkét kötnek le, ellenben a kereslet-kínálat áthidalását szolgálják, a Vendégek igényeinek megfelelően. A széles választék és a magas minőség optimális szintje biztosítja, hogy a szervezet megfelelő árbevételre tegyen szert.

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Döntésem megalapozását, a cég adatainak kigyűjtése előzte meg. Az e-beszamolo.kim.gov.hu által szolgáltatott, a vállalat beszámolóiból nyert értékeket saját számítással egészítettem ki. Következő lépésben egy kimutatást készítettem, ami a „Pivotˮ munkalapon, A1:G9 cellában érhető el. Becslésemhez, minden attribútum értékét, egy 6 fokozatú skálán határoztam meg, majd ezek, évenkénti számtani átlaga, a következőt eredményezte:

1. helyezett: 2008. év
2. helyezett: 2009. év
3. helyezett: 2011. év
4. helyezett: 2007. év
5. helyezett: 2012. év
6. helyezett: 2010. év

A vizsgálat során született rangsor, nem győzött meg. Látható, ha összevetjük a kimutatásban szereplő árbevételekkel, ugyanezt a sorrendet kapjuk meg. Úgy tűnik, a bevétel értéke a domináns, vagyis feltételezésemet nem igazolta, miszerint a megfelelő készletezés emeli az éves árbevételt. Így nem tudok racionális döntést hozni arról, hogy a 2008-as év követése valóban érdemleges.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az objektumok létrejöttét, a szálloda működésének kezdete határozta meg. Az attribútumok kiválasztásánál, a cég beszámolóiból, azokat a készletezéssel kapcsolatos mutatókat ragadtam ki, melyeket könnyen értelmezhetnek az érdekeltek.

Objektumok (sorok)

• 2007.
• 2008.
• 2009.
• 2010.
• 2011.
• 2012.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

• Készletek értéke EFt-ban: minél nagyobb, annál jobb.
• Anyagkészlet aránya %-ban: minél kisebb, annál jobb.
• Árukészlet aránya %-ban: minél nagyobb, annál jobb.
• Készletek forgási sebessége napokban: minél kisebb, annál jobb.
• Eladott áruk beszerzési értéke EFt-ban: minél kisebb, annál jobb.
• Értékesítés nettó árbevétele EFt-ban: Y értéke EFt-ban meghatározva.

A feladat által érintett célcsoportok

A feladat célcsoportja, azok a személyek, szervezetek, akik érintettek a készletezési megoldások keresésében. Különösen az adott cég, illetve a szálloda szektor résztvevői számára tár fel hasznos információkat.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

demo:

• https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Autobeszerzes
• https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark
• https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Zoldorszag
• https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Egyetemi_v%C3%A1ros

Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:

1. melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
2. mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
3. S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).

A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)

A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:

1. milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó
2. mennyit ér ez az állapot
3. milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó
4. mennyit ér ez az állapot
5. mennyit a két érték közötti különbség (pl. http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Hitelmin%C5%91s%C3%ADt%C3%A9s#A_feladat_megv.C3.A1laszol.C3.A1sa_kapcs.C3.A1n_v.C3.A1rhat.C3.B3_hasznoss.C3.A1g)

Amennyiben már más (korábbi, párhuzamos) tantárgyak keretében tanulta, akkor alkalmazni kell olyan fogalmakat, mint "Költség / haszon elemzés", "Fix- és változó költségek", fedezeti hozzájárulás, stb.

Ha az érték-különbözetet nem vonja be valaki a tervezésbe, akkor arra a kérdésre, vajon eltérő módszerek eltérő eredményei vezethetnek-e azonos hasznosságra terv és tény szinten: nehéz a válasz. Ha van értékkülönbözet, az feltételezi, hogy a válaszok eltérő jellege is beárazásra kerül. A tervezéskor arra is érdemes tehát kitérni: mit várunk el az egyik és mit a másik módszertől az eredményt illetően? Sőt: az is beárazandó, vajon mennyit érnek az eltérő (potenciális) válasz-párok?

Ha egy hasonlóságelemzés esetén nem minden objektum esetén vezet hiteles eredményre a direkt és az inverz számítás (ahol az inverz számítás a direkt számítás irányainak ellentettjével képzett OAM-ra futtatott elemzés), akkor például egyre kevésbé lehet a tervezett hasznosság beteljesüléséről beszélni!

Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:

A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...

Virtuális témaváltás:

• legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd
• legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd

Állapotkülönbségek

• energiafelhasználás-különbözet
• időfelhasználás-különbözet
• égett része tömeg-arányának különbözete
• ízélmény-különbözet
• stb.

Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban? Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)

Tanmese II.

• Ha süt egy palacsintát valaki,
• akkor az annyiba kerül, amennyi
  • liszt,
  • energia,
  • só,
  • cukor,
  • víz,
  • tej,
  • ízesítés és
  • munka van benne... Ez a költség.
• De a piacon, a többi édességgel összevetve ennek piaci értéke nem feltétlenül az önköltség...
  • Vagy több, s akkor érdemes sütni egy kapitalista világban, vagy
  • kevesebb, s akkor nem lesz palacsinta a kínálatban...
  • HA éppen annyi, akkor az nagyon jó, de ilyen ritkán van...
• Az értéket befolyásolja a hitelesség, ami a palacsinta esetében pl. az odaégés/szakadás mértéke...
• A konkurens termékek ár/teljesítmény-elemzése alapján becsült ár lehet a piaci érték, (vö. http://miau.gau.hu/miau/112/tdk/svnyvz)...
• Ezzel a hasonlóságelemzés a saját farkába harapó kígyó egyik formája lesz: egy hasonlóságelemzés értékének meghatározásához más hasonlóságelemzések lehetnek hasznosak/szükségesek...

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.

1. adatbázis
2. sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
3. solver ill. MY-X paraméterek
4. egyéb lépések

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ide

1. CSAK és
2. kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
3. felsorolásszerűen
4. a számítás releváns eredményei kellenek.

A fájl feltöltés lehetőségével élve ide olyan módon kell vizualizálni az összes eredményt, hogy az akár további kommentárok nélkül is magáért beszéljen.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis

1. meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
2. végső győztest kell hirdetni

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

• Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?
• A tervezett hasznosság minden egyes paraméterét felül kell vizsgálni, vagyis meg kell határozni, mi változott a tervezett és a tényleges végrehajtás utáni eredmények összevetése kapcsán.
• A tervekben elvileg ki kellett térni pl. arra, hogyan hatnak esetleges hiteltelen részeredmények a hasznosságra számszerűen?
• Egy végső Ft értéket kell megadni - levezetve tételesen indoklással a tervek alapján...

demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Az alábbi szakértői rendszer mintájára ki kell fejezni tudni:

1. melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van
2. hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)
3. mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)
4. mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. EGO
5. mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Ide kell megadni:

1. milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra
2. milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört

1. Korábbi segédanyag: nyilatkozat és kitöltési segédlet
2. Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján
3. Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: hangállomány
4. Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: Önteszt

Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): [1] [2], majd a Hallgató értelmez...