A lap jelenlegi, 2014. január 3., 22:53-kori változata

Tartalomjegyzék [elrejtés]

Vezetői összefoglaló

A sorozatok függőség okozása, és negatív hatása napjainkban egy igen fontos probléma. Ezért az általam megnevezett cégek, szervezetek vezetőinek, ez az elemzés kulcsfontosságú lehet, a jövő médiájának szabályozásában, alakításában, valamint a társadalom sorozatokra való reakciójának megismerésében.

A kérdés, melyre a választ kerestem az volt, kik fenyegetettek, veszélyeztetettek a sorozatok által. Ennek legalapvetőbb megjelenése a sorozatfüggőség kialakulása.

Ezt a COCO:YO táblázat O1-O18-ig tartó „Becslés” oszlopából következtettem ki, tehát azzal bizonyítható.

Az eredmények rövid, döntés-orientáló értelmezésé:

Elemzésem során arra az eredményre jutottam, hogy az általam vizsgált 18 objektum, azaz 18 személy, különböző mértékben ugyan, de veszélyeztetett a sorozatok által, függőség is kialakulhat bennük. Ez a minta rámutat arra, hogy a vezetőknek döntést kell hozniuk azzal kapcsolatban, hogy változtatnak-e a kialakult társadalmi problémán, vagy sem.

A COCO:YO rámutat arra, hogy valóban létezhet sorozatfüggőség, ezt előzetes tanulmányok is bizonyítják. Javaslatom, hogy vezetők ennek súlyosságát mérlegeljék.

• Mikor?

Erre a kérdésre egyszerűen az a válaszom hogy: napjainkban! Elemzésem arra irányul hogy az emberek akarva- akaratlanul is függővé válhatnak egy sorozattól. Így fontos, hogy azok akik tehetnek a függőség elkerülése érdekében, hozzanak ezzel kapcsolatos döntéseket. Ne csupán marketing, hanem társadalmi szempontból is vizsgálják azt, milyen hatással vannak a sorozatok az emberekre.

Mértem, hogy milyen hatással lehet egy sorozat a személyekre. COCO:YO „Elvonhatja-e bármi a figyelmét” cella.

• Hol?

Világszintű probléma ugyan, de elsősorban hazánkban fontos tisztában lenni ezzel a fajta függőséggel, melyet fontos megelőzni.

• Mit kellene tennie?

Az elemzésem alapján -kedves vezetők-, fontos elgondolkodniuk azon, mi lehet a megoldás! Véleményem szerint a sorozatok számának korlátozása lenne az. Illetve ha marketing szempontból erre nincsen mód, a sorozatok előtt fontos lenne felhívni az emberek figyelmét a függőség kialakulásának veszélyeire!

• Ehhez mire van szükség?

A média vezetőinek szembesítésére a sorozatok káros hatásaival.

Az emberek közvélemény kutatására.

A sorozatok számának korlátozására.

A függőségre való figyelemfelhívásra.

Ezt az egész elemzésemre vonatkoztatva írtam, javaslatként, ha én döntéshozó helyzetben lennék, mit tennék.

Forrás

Elemzés

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A hasonlóság elemzés módszerének alkalmazásával, kik azok, akik a leginkább kiszolgáltatottak a sorozatok „fenyegető” hatásának?

A feladat előtörténete

Személyes kötődés

Azért a sorozatok fenyegető hatását választottam témámnak, mert környezetemben is sokan néznek sorozatokat. Úgy gondolom, hogy a sorozatoktól is lehetnek függőek az emberek, hasonlóan a cigarettához vagy az alkoholhoz. Persze ez nem feltétlenül vált ki fizikai tüneteket. Én is nézek egy-két sorozatot. Bár nem mondanám függőnek magam, de képes vagyok egy sorozatból, akár egy teljes évadot, maraton szerűen végig nézni egy nap alatt. Úgy gondolom ezt az időt másképp is el lehetne tölteni, bár erre akkor nem gondolok, csak utólag. A vizsgálatok és az elemzések elkészítésében az motivált, hogy ez szakdolgozatom témája is. Mivel a szakdolgozatomat, a következő félévben írom, ezért úgy gondolom ez a munka, jó alapja lehet.

Szakértői javaslatok

Mire is jó az elemzésem? Személyre szabottan megmutatja kik „fenyegetettek” a sorozatok által. Kommunikáció- és médiatudomány szakon elvárható lenne, hogy azt vizsgáljam, kik fogékonyak a sorozatokra, ergo kiknek lehet eladni a sorozatokat. Ez egy marketing nézőpontú felfogás. Én most azonban szembe úszom az árral, és azért keresek erre választ, hogy felhívjam a figyelmet a sorozatok hatalmára, és azok negatív hatásaira. Ez pedig inkább egy társadalomtudományi felfogás. Azonban úgy gondolom tanult szakmámon belül, ez is helyt áll, hiszen a gazdaság- és TÁRSADALOMTUDOMÁNYI kar hallgatója vagyok.

Most pedig pár szóban leírom, hogy személyes tapasztalataim mellett milyen szakértői jellegű megfigyeléseket tettem. Egyrészt a függőség egy általános népbetegség modern világunkban. A sorozatfüggőség is. Társadalmi szempontból a sorozatfüggőségnek pedig számos hátránya van. Vegyünk például egy két gyermekes családot, ahol mindkét szülő dolgozik. Mindkét szülő más-más sorozatokat kedvel. Munka után a család a vacsorát a tv előtt tölti el, mert a szülőket, esti sorozataik odaszögezik a tv-hez. Mi ez, ha nem a családok bomlásának egyik oka? A gyerekekre való oda nem figyelés. Persze a függőség számos formában megjelenik a sorozatokon kívül. De ezek periodikájuk miatt egy rendszert vezetnek be az emberek életébe, épp mint a fogmosás. Márpedig a rendszerek -mint tudjuk-, könnyebben beépülnek napjainkba, mint az eseti dolgok. Feladatom egyértelműen nem ad komplex megoldást a problémára. Csupán felhívja a figyelmet és rendet teremt a káoszban.

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Miként is oldotta (volna) meg ezt a feladatot, ha sosem találkozom a hasonlóságelemzéssel? Az egész elemzésrendszeremet, így a best practice-t is egy kérdőív előzi meg. A megkérdezettjeim, azaz az objektumaim a környezetemben élő személyek voltak. Vannak, olyan attribútumaim melyek egyértelműen meghatározzák azt, hogy valaki fogékonyabb-e a sorozatok nézésére, valaki pedig kevésbé az. A best practice-t a következő módon végeztem volna el:

Listaszerűen felírom az egyes emberek nevét, és alá a kérdésikre adott választ így: 1.személy:

• Tv nézés gyakorisága: 2
• Óra/Nap: 1
• Sorozat iránti érdeklődés: 1
• Nézettség helye: TV
• Sorozat típus: Vígjáték
• Elvonhatja-e bármi a figyelmét: Nem, semmiképp
• Lemondana-e programot? : A program komolyságától függ
• Kor: 21
• Nem: Férfi

Az összes személy adatait így leírva, kiemelem azokat a tulajdonságokat, amik arra irányulnak, hogy az illető a „veszélyeztettek” közé tartozik. Ezzel megtalálom azokat az embereket, akik függőségre alkalmasak. Velük pedig mélyinterjút készítek, melyet a szakdolgozatomban használnék fel. Ezzel a megoldással persze nem találnék pontos sorrendet az alanyaim között, így több mélyinterjút kell készítenem majd a következőekben.

Az objektumok nem sorrendbe kerülnének, hanem halmazokba. Ez alapján:

• 1. halmaz: veszélyeztetettek.
• 2. halmaz: nem fenyegetettek.

A KIEMELT ADATOK, amelyek szerint besorolom az embereket az adott halmazokba:

Tv nézés gyakorisága: 4,5 -> veszélyeztetett Sorozat iránti érdeklődés:4,5 -> veszélyeztetett Óra/Nap: 3-nál több óra -> veszélyeztetett Elvonhatja-e bármi a figyelmét: Nem, semmiképp -> veszélyeztetett

OBJEKTUMOK BESOROLÁSA: Ez alapján a következő objektumok kerülnek a veszélyeztetett halmazba: 3, 5, 11, 12, 14, 15, 16, 18

A többi objektum a nem fenyegetett halmazba kerül.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Most pedig térjünk rá, a valódi elemzésre, arra az elemzésre, mely jóval inkább leszűkítette a kört, amelyben a mélyinterjúkat el kell majd készítenem.

Az elemzés nehézségei: ami a leginkább nehézséget jelentett számomra az elemzés elkészítésekor, hogy még egyáltalán nem ismertem a hasonlóság elemzését. Ez előtt nem tudtam mi az OAM, mi a COCO. Az attribútumok kiválasztása nem okozott nehézséget, úgy gondolom attribútumaimat, jól és relevánsan választottam meg. Az objektumaim a körülöttem élők, barátaim, családom voltak. Az értékek megadása, azaz az eredményeim OAM nyelvre való lefordítása okozott némi nehézséget. Az adatbázisom a teljes ismeretségi köröm volt. Közülük választottam ki objektumaimat, véletlenszerűen. KO feltételem csak annyi volt, hogy első kérdésemként azt tettem fel az illető néz e sorozatokat, vagy csupán csak TV-t, de sorozatokat nem. Így az adatbázisból azok az objektumok maradtak a szűrletben, akik valóban néznek valamilyen sorozatot. Persze közülük voltak sorozat imádók, és olyanok is, akik csak elvétve néznek sorozatokat. De vajon ők is veszélyeztetettek, válhatnak függővé? Az eredményekből a későbbiekben ez is kiderül. A kiindulási nagy adatbázisom 35 fő volt, ebből 18 objektumom lett. Szakdolgozatom elkészítése előtt egy ennél nagyobb adatbázissal fogok dolgozni, ez csak egy kiindulópont volt.

Objektumok (sorok)

Objektumaimat, azaz a megkérdezetteket, az anonimitás tiszteletben tartásával, számokkal láttam el. Egyedül én tudom melyik szám, melyik személyt takarja, hiszen ha későbbiekben mélyinterjút szeretnék készíteni velük, egyértelmű, hogy tudnom kell, kikhez forduljak.

Objektumaim:

O1, O2, O3, O4, O5, O6, O7, O8, O9, O10, O11, O12, O13, O14, O15, O16, O17, O18

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Attribútumok és mértékegységeik:

• Tv nézés gyakorisága, mértékegysége: skála 1-5
• Óra/Nap, mértékegysége: idő
• Sorozat iránti érdeklődés, mértékegysége: skála 1-5
• Nézettség helye, mértékegysége: db
• Sorozat típus, mértékegysége: db
• Elvonhatja-e bármi a figyelmét, mértékegysége: skála, megadott elemekkel
• Lemondana-e programot, mértékegysége: skála, megadott elemekkel
• Kor, mértékegysége: életkor
• Nem, mértékegysége: férfi/nő

Irány szövegesen:

• Tv nézés gyakorisága: Minél gyakrabban néz TV-t annál inkább kiszolgáltatott a sorozatoknak.
• Óra/Nap: Minél nagyobb annál inkább fenyegetett a sorozatok által.
• Sorozat iránti érdeklődés: Minél inkább érdeklődik a sorozatok iránt annál inkább kiszolgáltatott.
• Nézettség helye: Minél több kommunikációs csatornán nézi a sorozatokat, annál inkább fenyegetett.
• Sorozat típus: Minél több fajta sorozattípust néz, annál inkább kiszolgáltatott.
• Elvonhatja-e bármi a figyelmét: Minél nagyobb, annál inkább veszélyeztetett.
• Lemondana-e programot: Minél alacsonyabb, annál inkább
• Kor: Minél alacsonyabb, annál kiszolgáltatottabb.
• Nem: Minél nagyobb érték, annál inkább fenyegetett.

A feladat által érintett célcsoportok

A bevételi forrást jelentő személyek: piackutató szervezetek, társadalom tudósok, szociológusok, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miért lehet érdekük fizetni ezen elemzésért:

• pontosabb kép a sorozatok veszélyeit illetően
• további kutatásokat lehet belőle végezni
• új, fel nem tárt ismeretekre lehet következtetni
• társadalmi tükör
• szigorúbb szabályozása a sorozatoknak (mennyiség, minőség terén)

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Best practice

Kiadások:

• adatok beszerzése: személyesen, ismerősöktől, ingyenes
• kérdőívek nyomtatása: 20/LAP, kb.: 35x3 =105 -> 105x20= 2100 Ft.
• Listakészítés, objektumok halmazokba rendezése: ingyenes
• Idő igénybevétele: ez egy hosszú folyamat, és ezért nagy árat kell fizetni sajnos: 15 óra (1000 Ft = 1 óra) = 15.000 Ft.

Az így keletkező kiadás összesen: 17.100 Ft.

Bevétel: Az összeg, amelyen az elemzésemet értékesíteni tudom: 20.000.Ft

A várható bevételből kivonom a kiadásokat, hogy megkapjam a tiszta hasznot:

20.000.- 17.100 = 2900 Ft. (Ami majdnem, hogy veszteséges.)

COCO elemzés:

Kiadások:

• adatok beszerzése: személyesen, ismerősöktől, ingyenes
• kérdőívek nyomtatása: 20/LAP, kb.: 35x3 =105 -> 105x20= 2100 Ft.
• a program használata: ingyenes 22 objektumig. Tehát 18 emberre nézve még szintén ingyenes.
• az elkészítésre fordított idő: 2 óra (1000 Ft = 1 óra) = 2.000 Ft.

Az így keletkező kiadás összesen: 4.100 Ft

Bevétel:

Az összeg, amelyen az elemzésemet értékesíteni tudom: 40.000.Ft

A várható bevételből kivonom a kiadásokat, hogy megkapjam a tiszta hasznot:

40.000.- 4.100 = 35.900 Ft. (Ami magasan túlszárnyalja a best practice hasznát.)

A COCO elemzés használatával tehát sokkal nagyobb hasznot hozhatok, mint a best practice használatával, az elemzések tiszta haszna közötti különbség:

35.900- 2.900= 33.000.

Tehát 33.000. Ft-tal több hasznom keletkezik, ha a COCO elemzést használom. Mind az értékesítés szempontjából, mind a ráfordított idő szempontjából a COCO elemzés a jobb.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A hasonlóságelemzésem elkészítését, az adatbázisomból való szűrlet meghatározásával kezdtem. Az adatbázisom az ismerőseim, barátaim, családom tagjai voltak. Közülük véletlenszerűen választottam ki azokat a személyeket, akiket a kérdőívem kitöltésére kértem. A kérdőív kitöltői közül pedig kiválasztottam azokat az embereket, akik a KO feltételemnek eleget tettek. Tehát, hogy szoktak sorozatokat nézni. Ezután a 18 sorozatnéző személyt sorszámokkal láttam el, értelem szerűen 1-18-ig. Az irányok meghatározása után készítettem el az OAM táblázatomat.

• Objektumok: a 18 személy, azaz 18 sorszám
• Attribútumok: 9 attribútumot használtam összesen, melyeket az előzőekben ismertettem.
• Lépcsők száma: 18. Megegyezik az objektumok számával, nincs eltolás.

Az OAM táblázatomból COCO elemzés készült, mely egy igen egyszerű és gyors folyamat, hiszen egyetlen program segítségével elvégezhető, melyet a MY-X-en lehet elérni, a következő honlapon:[1]

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az eredményekből leolvashatjuk, hogy az általam vizsgált 18 objektum, azaz 18 személy, különböző mértékben ugyan, de veszélyeztetett a sorozatok által, függőség is kialakulhat bennük. A becslés oszlopban található, zöld háttérrel jelölt objektumok a leginkább fogékonyak a sorozatokra, közülük a 6-os sorszámmal ellátott személy leginkább. Nála már előfordulhat a függőség is. Továbbá, kiemelten veszélyeztetett még a 7-es, a 8-as, és a 12-es személy is. Az 1-es a 9-es és a 13-as is ezen az úton halad. A 14-es személy, aki piros hátteret kapott azonban, e szerint az elemzés szerint akár ki is eshet a listából. Azaz, az egy szem piros kód példaértékűnek tekinthető! Ez a hasonlóságelemzés megmutatja számomra, hogy mely emberekkel kell biztosan mélyinterjút készítenem a szakdolgozatomhoz. Akik pedig nem másak, mint a 6-os, 7-es, 8-as és a 12-es sorszámú személy.

A kockázati index rétegei közül a legnagyobb hatásúak általában:

• Elvonhatja-e bármi a figyelmét,
• TV nézés gyakorisága,
• Sorozatok iránti érdeklődés.

AZ xls 1 munkalapja, 1. és 2. táblázatának cellái alapján, mertem felsorolni -a hatásukat tekintve jelentős- attribútumokat.

Alapvetően úgy gondolom, hogy ez a három szempont a leghangsúlyosabb ha egy függőség kialakulását akarjuk bizonyítani. Pontosabban az xls 1 munkalapjának, 1.-es és 2-es táblázata, valamint a „direkt” munkalap COCO:

Y0 táblázatának következő cellái:

G 68- 6 85 B 68- B 85 D 68- D 85

Tanács a leginkább veszélyeztetettek számára (zöldek):

Miből vegyen vissza leginkább:

• A vezetőknek fel kell hívniuk figyelmet arra, hogy a sorozatok függőséget okoznak. Ezt közvetlenül a sorozatok előtt, egy figyelemfelhívó szöveg segítségével lehet legkönnyebben kivitelezni, és ekkor a legnagyobb az elérés, az olyan sorozatfüggők esetében, mint az általam is megkérdezettek esetében. (zöld jelölésűek)

• A függőknek fontos hogy ezzel való szembesítésükkor elgondolkozzanak, és segítséget kérjenek függőségük megszüntetéséhez.

• A legfontosabb, hogy a kifejezetten veszélyeztetettek, visszaintegrálódjanak a hétköznapokba.

• A kevésbé veszélyeztetettek pedig időben ismerjék fel annak következményeit, ha függőségbe kezdenek.

Tanács a legkevésbé veszélyeztetettnek (piros):

Mit ne tegyen, ha továbbra is példakép akar maradni:

• Akik egyáltalán nem tartoznak a fenyegetettek körébe, fontos megtartaniuk napi rutinjukat, életkedvüket, cselekvőképességüket, hogy továbbra is elkerüljék a sorozatok által közvetített alternatív világot.

• E mellett pedig fontos, hogy tekintettel legyenek környezetükre, és a körülöttük élő veszélyeztetetteket óvják a függőségtől, valamint azokat akiknél észrevették a függőség jeleit óvatosan segítség, adjanak nekik kiutat ebből a helyzetből, hiszen a környezetünk, családunk, barátaink munkatársaink részben befolyásolnak minket, döntéseinket, elhatározásainkat, így ők segíthetnek nekünk leginkább.

A vezetőknek tehát fontos feladatuk, hogy ezekre a konkrétumokra rávezessék társadalmunk tagjait. (A fent említett módszerek segítségével is.)

Az xls, 3. munkalapjának 67.-85. cellája alapján alkottam a szakértői véleményt.

JAVASLATAIMAT AZ EREDMÉNYEKNÉL SAJÁT ÖTLETEIMRE ALAPOZOM, ILLETVE MEGLÉVŐ PSZICHOLÓGIAI ISMERETEIMRE!

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit összevetve arra jutottam, hogy a COCO elemzés sokkal pontosabb képet ad. Vagyis míg a best practice szerint akár 7-9 emberrel is kellett volna mélyinterjút készítenem, a COCO meghatározta a 4 számomra legfontosabb objektumot. E mellett a számszerűsített adatokból jól látható azok sorrendje, és az úgynevezett „gyenge láncszemek”. Végső győztesnek a COCO elemzést hirdetem ki, mert:

• költséghatékonyabb
• kevesebb időt vesz igénybe
• pontos, precíz
• az eredmények könnyen leolvashatóak, értelmezhetőek
• nincsenek zajok, azaz olyan felesleges információk, amik elterelik a figyelmet a lényegről, vagy pedig egész egyszerűen feleslegek.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

• Véleményem szerint az, hogy mennyivel nagyobb hasznot hozott a COCO elemzés, mint a Best Practice, az egyik legfontosabb tényező. Úgy gondolom, hogy a megadott kiadások, és bevételek mind két esetben reálisak. Így a COCO elemzés által hozott haszon, azaz a 35.900 Ft, tényleges haszon. Ennél fogva ez a módszer megéri a befektetett időt, és energiát, ami pedig jóval kevesebb, mint a Best Practice-nál.

• A másik nagy előnye a COCO-nak pedig az, hogy számomra felbecsülhetetlen érték, hogy szakdolgozatom elkészítéséhez meghatározta azt a 4 személyt, akikkel majd a mély interjút el kell készítenem. Mivel, a személyek kiléte nálam ismertek, ezért meglepődve tapasztaltam, hogy a Best Practice eredményével összevetve mennyire leszűkült a kör.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

A lépcsős függvény, maga egy szimulátor.

• Minden attribútumnál 18 aktív lépcső van
• Nincsenek zajok
• Oszlopok száma: 9

A COCO elemzés megmutatja, kik veszélyeztetettek a sorozatok által. Ennek segítségével választ kaptunk a címben feltett kérdésre: A hasonlóság elemzés módszerének alkalmazásával, kik azok, akik a leginkább kiszolgáltatottak a sorozatok „fenyegető” hatásának?

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

A MIAÚ WIKI-n belül rákerestem a „sorozatok” szóra a keresés menüpont alatt. Az alábbi szócikket találtam: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/HR:sorozatok

Megállapítottam, hogy ez a szócikk nem konkurens az én szócikkemmel. Témájában, és elemzésében is abszolút eltérő.