„Készletek” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája)
(A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG))
37. sor: 37. sor:
  
 
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=  
 
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=  
Az objektumok létrejöttét, a szálloda működésének kezdete, valamint a lezárt működési évek határozták meg. Az attribútumok kiválasztásánál, a cég beszámolóiból, azokat a készletezéssel kapcsolatos mutatókat ragadtam ki, melyeket könnyen értelmezhetnek az érdekeltek. A készletek fordulatszáma helyett, jobbnak láttam feltüntetni a forgási sebesség idejét, amely megmutatja hány nap alatt fordult meg a készlet.
+
 
 +
Az objektumok létrejöttét, a szálloda működésének kezdete, valamint a lezárt működési évek határozták meg. Az attribútumok kiválasztásánál, a cég beszámolóiból, azokat a készletezéssel kapcsolatos mutatókat ragadtam ki, melyeket könnyen értelmezhetnek az érdekeltek. A készletek fordulatszáma helyett, jobbnak láttam feltüntetni a forgási sebesség idejét, amely megmutatja hány nap alatt fordult meg a készlet.  
 +
Az adatok beazonosítása során korrigálni kellett az árukészlet arányát a 2012-es évben.
  
 
==Objektumok (sorok)==  
 
==Objektumok (sorok)==  
46. sor: 48. sor:
 
*2011.  
 
*2011.  
 
*2012.  
 
*2012.  
 +
*Terv
  
 
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==  
 
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==  
* Készletek értéke EFt-ban: minél nagyobb, annál magasabb a vállalat árbevétele.  
+
 
* Anyagkészlet aránya %-ban: minél kisebb, annál magasabb a vállalat árbevétele.  
+
* X(A1): Készletek értéke EFt-ban, minél nagyobb, annál magasabb az Y értéke.  
* Árukészlet aránya %-ban: minél nagyobb, annál magasabb a vállalat árbevétele.  
+
* X(A2): Anyagkészlet aránya %-banminél kisebb, annál magasabb az Y értéke.  
* Készletek forgási sebessége napokban: minél kisebb, annál magasabb az vállalat árbevétele.  
+
* X(A3): Árukészlet aránya %-ban, minél nagyobb, annál magasabb az Y értéke.  
* Eladott áruk beszerzési értéke EFt-ban: minél kisebb, annál magasabb a vállalat árbevétele.  
+
* X(A4): Készletek forgási sebessége napokban, minél kisebb, annál magasabb az Y értéke.  
* Értékesítés nettó árbevétele EFt-ban: becsült Y értéke EFt-ban meghatározva.
+
* X(A5): Eladott áruk beszerzési értéke EFt-ban, minél nagyobb, annál magasabb az Y értéke.
 +
*X(A6):  Értékesítés nettó árbevétele EFt-ban, mimnél nagyobb, annál magasabb az Y értéke.
 +
*Y(A7):  Y0: 1000 (pontszám)
  
 
=A feladat által érintett célcsoportok=  
 
=A feladat által érintett célcsoportok=  

A lap 2014. január 9., 12:54-kori változata

Vezetői összefoglaló

Vizsgálatom rávilágít, a hotel korábbi hat év (2007-2012) készletezési sajátosságaiban milyen tendencia figyelhető meg. Célom előrevetíteni, mire számíthat a szállodát üzemeltető vállalat a jövőben.

Arra kerestem a választ, hogy követhető-e a vállalat múltbéli készletezési stratégiája? Képesek vagyunk-e meghatározni valamilyen modell segítségével a kiválasztott készletezési mutatók (készletek értéke, anyagkészlet aránya, árukészlet aránya, készletek forgási sebessége napokban, eladott áruk beszerzési értéke) árbevételre gyakorolt hatását?

Mindkét kérdésre a válasz, igen.

A korábbi időszakok árbevételei, a készletezési mutatók alapján, azonos pontossággal becsülhetőek – tehát a szimuláció is elvégezhető. A hitelesítő ellenőrzés azonban differenciát állapított meg, így a távoli múltban negatívabb, míg a közelmúltban, pozitívabb tendencia figyelhető meg. A vizsgálatba, bevonásra került az infláció mértéke, mely nem befolyásolta érdemben a távoli és a közelmúltra felvázolt trendet, így ez a robosztusság a készletgazdálkodási stratégia folytatását erősíti meg.

A szimulációra visszatéve, egy véletlenszerűen választott bázis és terv szcenárió hitelesen összehasonlítható.

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2013osz/keszletek2.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Egy hotel**** készletezési sajátosságának hasonlóságelemzése.

A feladat előtörténete

Személyes kötődés

Érdeklődésemet szakdolgozatom témája indokolja. Múltban szerzett szakmai tapasztalatom és jelen tanulmányaim hasznosítása vezérelt a feladat megoldására.

Szakértői javaslatok

A készletezés, a vállalat értékteremtő folyamatának része, a kereslet-kínálat áthidalását szolgálja, a Vendégek igényeinek megfelelően. A széles választék és a magas minőség optimális szintje biztosítja, hogy a szervezet megfelelő árbevételre tegyen szert. Vásárolható nagyobb mennyiség kedvezőbb áron, de amennyiben a kereslet túlságosan ingadozó, a felhalmozott készletek minőségének csökkenése léphet fel, ráadásul jelentősen lassul a befektetett tőke megtérülési ideje. Alacsonyabb készletszint esetén, érdemes kalkulálni a kiesett árbevétel összegével, főként, ha ez a vevő elvesztéséhez vezet, ennek elkerüléséhez számos esetben, a jelenlegi piaci értéknél magasabb áron is ajánlatos beszerezni a szükséges készleteket. Nyilvánvaló milyen fontosak a készletezéssel kapcsolatos döntések a vállalati működésben.

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Az elemzést, a cég adatainak kigyűjtésével kezdtem. Az e-beszamolo.kim.gov.hu által szolgáltatott, a vállalat beszámolóiból nyert értékeket saját számítással egészítettem ki( „Alapadatokˮ munkalap), melyből kimutatást készítettem ( „Pivotˮ munkalap).

A „Coco solverˮ munkalapon található objektumok tulajdonságaihoz egy tetszőleges irányultság lett rendelve (A12:F12), mely kifejezi, az adott mutatószám, nagyobb vagy kisebb legyen, hogy az árbevétel növekedjen. A tervezett készletezési mutatók értéke (A9:F9) ösztönös megállapítással született, melyhez a becsült árbevételt kerestem. A tulajdonságok rangsorának (A13:G20) évenkénti összesítése, kiadja a hibaponthoz tartozó értékeket (H13:I20). A számítás korlátozó feltételét a segédtábla (J13:O19) határozta meg.

A lehetőségelemzés elvégzését követően, a vizsgált évek tényleges és becsült árbevételének teljes mértékű egyezése, a COCO táblázat I36:I41 celláiban figyelhető meg, amely arra következtet, hogy nem fejlődő a vállalat készletezési stratégiája. A tervezett időszak árbevételére becsült összeg (G:11) legkevésbé a 2011. évitől tér el.

Azonos módszerrel került kiszámításra a „Coco inverzˮ munkalap tartalma, ahol az attribútumok ellentétes irányultságot kaptak, ami a vizsgálat ellenőrzését szolgálja. Az így kapott megoldás, nem mutatott ki azonosságot egyik esetben sem. Az egyes évekhez viszonyítva, beleértve a tervezettet, pozitív és negatív változás figyelhető meg (I34:I42), ez alapján nem jelenthető ki, hogy a stratégia tendenciája csökkent, továbbá az sem biztos milyen árbevételre számíthat a vállalat.

Következésképp, mivel két különböző lehetőség merült fel, a kérdés megválaszolásához további elemzési lépések szükségesek. A best practice módszerrel nem jutottam eredményre, ezért az YO modellt részesítem előnyben.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az objektumok létrejöttét, a szálloda működésének kezdete, valamint a lezárt működési évek határozták meg. Az attribútumok kiválasztásánál, a cég beszámolóiból, azokat a készletezéssel kapcsolatos mutatókat ragadtam ki, melyeket könnyen értelmezhetnek az érdekeltek. A készletek fordulatszáma helyett, jobbnak láttam feltüntetni a forgási sebesség idejét, amely megmutatja hány nap alatt fordult meg a készlet. Az adatok beazonosítása során korrigálni kellett az árukészlet arányát a 2012-es évben.

Objektumok (sorok)

  • 2007.
  • 2008.
  • 2009.
  • 2010.
  • 2011.
  • 2012.
  • Terv

Attribútumok (X, Y oszlopok)

  • X(A1): Készletek értéke EFt-ban, minél nagyobb, annál magasabb az Y értéke.
  • X(A2): Anyagkészlet aránya %-ban, minél kisebb, annál magasabb az Y értéke.
  • X(A3): Árukészlet aránya %-ban, minél nagyobb, annál magasabb az Y értéke.
  • X(A4): Készletek forgási sebessége napokban, minél kisebb, annál magasabb az Y értéke.
  • X(A5): Eladott áruk beszerzési értéke EFt-ban, minél nagyobb, annál magasabb az Y értéke.
  • X(A6): Értékesítés nettó árbevétele EFt-ban, mimnél nagyobb, annál magasabb az Y értéke.
  • Y(A7): Y0: 1000 (pontszám)

A feladat által érintett célcsoportok

A feladat célcsoportja, azok a személyek, szervezetek, akik érintettek a készletezési megoldások keresésében. Különösen az adott cég, illetve a szálloda szektor résztvevői számára tár fel hasznos információkat.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Ösztönös megoldás, szakértő bevonásával:

  • Adatvagyon megszerzése: munkaidő 3 óra, munkadíj 1000 Ft/óra, ár 3000 Ft.
  • Programhasználat, internethasználat költsége: 5 órás időtartalomra, 1500 Ft.
  • Elemzés elkészítése, értékelése: munkaidő 2 óra, munkadíj 3000 Ft/óra, ár 6000 Ft.
  • Összesen: 10 500 Ft.

Saját megoldás, tananyag szerint:

  • Adatvagyon megszerzése: munkaidő 3 óra, munkadíj 1000 Ft/óra, ár 3000 Ft.
  • Programhasználat, internethasználat költsége: 5 órás időtartalomra, 1500 Ft.
  • Elemzés elkészítése, ellenőrzése, értékelése: munkaidő 2 óra, munkadíj 1000 Ft/óra, ár 2000 Ft.
  • Összesen: 6 500 Ft.

A két módszer különbsége: (10 500 Ft - 6 500 Ft), azaz 4000 Ft hasznosság reményében kezdek neki a COCO hasonlóságelemzésnek, ami hiteles ellenőrzéssel ad a vizsgálatnak többletértéket.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

  • Alapadatok munkalap:

A munkalap létrehozását követően, internet igénybevételével adatokat gyűjtöttem a vállalat 2007-2012 évi beszámolóiból, amit saját számítással bővítettem ki, készletekkel kapcsolatos témakörben. Az itt rögzítésre került információk az A1:H37 cellában tekinthetőek meg.

  • Pivot munkalap:

Az „Alapadatok munkalapˮ tartalmát felhasználva, elkészítettem két kimutatást, ezt tartalmazza a „Pivot munkalapˮ, ahol a könnyű elrendezést autószűrő támogatja. Az A1:G9 cellákat magába foglaló Pivot tábla, összeg nézetben, míg az alatta lévő Pivot tábla, A12:H21 tartományban, darab nézetben szerepel.

  • Coco solver munkalap:

Az összeg nézetű Pivot tábla itt is elérhető (A1:G8), melynek attribútumai szubjektív irányultságot kaptak (A11:F11). Létrehoztam egy „Rangsorˮ táblázatot, ahol sorszám függvény alkalmazásával alakult ki az adott tulajdonságok értékeinek rangsorpozíciója (A12:G19). Ezt követően készült a „Lépcsőkˮ táblázat (A22:F29), valamint egy „Segédtáblaˮ, ami a korlátozó feltételeket adja. A „COCOˮ táblázatban (A33:L40), a B35:F40 tartományt az fkeres függvény határozta meg az előző paraméterek ismeretében. A táblázat ezen túlmenően, magába foglalja, a vizsgálat eltérését, a megadott feltételekre generált ítéletet, továbbá az elemzés ellenőrzését. Ez a módszer kivetíti, a fontosságot (A44:F44) átlag alapján és érzékenységet vizsgál szórás alapján (A47:F47). A hasonlóságelemzés eredményét, a solver futtatása után kaptam meg.

  • Coco inverz munkalap:

A COCO hasonlóságelemzés ellenőrzését tartalmazza. Elkészítése, azonos a „Coco solver munkalapˮ menetével, de a hitelesség vizsgálatára, a rangsornak ellentétes irányultságot adtam (A11:F11).

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

  • A vizsgált hat év árbevétele, azonosságot mutat az eredeti és a becsült érték tekintetében, vagyis az elemzés, 0%-os eltérést állapított meg minden egyes év esetében.
  • Az objektumok egyaránt „megfelelőˮ ítéletet kaptak, tehát nem mondható el, hogy bármelyik év alulteljesített vagy túlteljesített volna.
  • A legkedvezőbb árbevételből kiindulva a felsorolás csökkenő tendenciát mutat.
  • 2008. év
  • 2007. év
  • 2010. év
  • 2009. év
  • 2011. év
  • 2012. év

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Best practice megoldás rangsora:

  1. helyezett: 2008. év
  2. helyezett: 2009. év
  3. helyezett: 2011. év
  4. helyezett: 2012. év
  5. helyezett: 2007. év
  6. helyezett: 2010. év

A COCO hasonlóságelemzés eredményének rangsora:

  1. helyezett: 2008. év
  2. helyezett: 2007. év
  3. helyezett: 2010. év
  4. helyezett: 2009. év
  5. helyezett: 2011. év
  6. helyezett: 2012. év


Látható, mindkét megoldás a 2008. évet hozta ki nyertesnek, a további helyezettek közt, minden esetben differencia figyelhető meg. A két módszert összevetve, a COCO hasonlóságelemzés került ki győztesen. A best practice eljárással szemben, alacsonyabb költségen, hiteles ellenőrzéssel, biztosabb előrejelzést jelent.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

  • Az ösztönös megoldás nem mutatott reális képet, hiába költségesebb a módszer.
  • A tananyag szerinti megoldással a tervezett hasznosságból, 4000 Ft a ténylegesen realizált megtakarítás.
  • A COCO módszer, azonos időráfordítással, hiteles ellenőrzéssel támasztotta alá a vizsgálatot, tehát megbízhatóbb eredmény jött létre.
  • Tapasztalatomra hivatkozva, mindenki számára a COCO hasonlóságelemzés alkalmazását javaslom.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Nem találkoztam konkurens összehasonlító elemzéssel a témában.

Dr. Pitlik László: Üzleti informatika jegyzet, Gödöllő (2007)

nyilatkozat és kitöltési segédlet