A lap jelenlegi, 2014. január 26., 16:29-kori változata

Vezetői összefoglaló

Vizsgálatom rávilágít, a hotel korábbi hat év (2007-2012) készletezési sajátosságaiban milyen tendencia figyelhető meg. Célom előrevetíteni, mire számíthat a szállodát üzemeltető vállalat a jövőben.

Arra kerestem a választ, hogy követhető-e a vállalat múltbéli készletezési stratégiája? Képesek vagyunk-e meghatározni valamilyen modell segítségével a kiválasztott készletezési mutatók (készletek értéke, anyagkészlet aránya, árukészlet aránya, készletek forgási sebessége napokban, eladott áruk beszerzési értéke) árbevételre gyakorolt hatását?

Mindkét kérdésre a válasz, igen.

A korábbi időszakok árbevételei, a készletezési mutatók alapján, azonos pontossággal becsülhetőek – tehát a szimuláció is elvégezhető. A hitelesítő ellenőrzés azonban differenciát állapított meg, így a távoli múltban pozitívabb, míg a közelmúltban, negatívabb tendencia figyelhető meg. A vizsgálatba, bevonásra került az infláció mértéke, mely nem befolyásolta érdemben a távoli és a közelmúltra felvázolt trendet, így ez a robosztusság a készletgazdálkodási stratégia folytatását erősíti meg.

A szimulációra visszatéve, egy véletlenszerűen választott bázis és terv szcenárió hitelesen összehasonlítható.

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2013osz/keszletek2.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Egy hotel**** készletezési sajátosságának hasonlóságelemzése.

A feladat előtörténete

Személyes kötődés

Érdeklődésemet szakdolgozatom témája indokolja. Múltban szerzett szakmai tapasztalatom és jelen tanulmányaim hasznosítása vezérelt a feladat megoldására.

Szakértői javaslatok

A készletezés, a vállalat értékteremtő folyamatának része, a kereslet-kínálat áthidalását szolgálja, a Vendégek igényeinek megfelelően. A széles választék és a magas minőség optimális szintje biztosítja, hogy a szervezet megfelelő árbevételre tegyen szert. Vásárolható nagyobb mennyiség kedvezőbb áron, de amennyiben a kereslet túlságosan ingadozó, a felhalmozott készletek minőségének csökkenése léphet fel, ráadásul jelentősen lassul a befektetett tőke megtérülési ideje. Alacsonyabb készletszint esetén, érdemes kalkulálni a kiesett árbevétel összegével, főként, ha ez a vevő elvesztéséhez vezet, ennek elkerüléséhez számos esetben, a jelenlegi piaci értéknél magasabb áron is ajánlatos beszerezni a szükséges készleteket. Nyilvánvaló milyen fontosak a készletezéssel kapcsolatos döntések a vállalati működésben.

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Az elemzést, a cég adatainak kigyűjtésével kezdtem. Az e-beszamolo.kim.gov.hu által szolgáltatott, a vállalat beszámolóiból nyert értékeket saját számítással egészítettem ki( „Alapadatokˮ munkalap), melyből kimutatást készítettem ( „Pivotˮ munkalap).

A „Coco solverˮ munkalapon található objektumok tulajdonságaihoz egy tetszőleges irányultság lett rendelve (A12:F12), mely kifejezi, az adott mutatószám, nagyobb vagy kisebb legyen, hogy az árbevétel növekedjen. A tervezett készletezési mutatók értéke (A9:F9) ösztönös megállapítással született, melyhez a becsült árbevételt kerestem. A tulajdonságok rangsorának (A13:G20) évenkénti összesítése, kiadja a hibaponthoz tartozó értékeket (H13:I20). A számítás korlátozó feltételét a segédtábla (J13:O19) határozta meg.

A lehetőségelemzés elvégzését követően, a vizsgált évek tényleges és becsült árbevételének teljes mértékű egyezése, a COCO táblázat I36:I41 celláiban figyelhető meg, amely arra következtet, hogy nem fejlődő a vállalat készletezési stratégiája. A tervezett időszak árbevételére becsült összeg (G:11) legkevésbé a 2011. évitől tér el.

Azonos módszerrel került kiszámításra a „Coco inverzˮ munkalap tartalma, ahol az attribútumok ellentétes irányultságot kaptak, ami a vizsgálat ellenőrzését szolgálja. Az így kapott megoldás, nem mutatott ki azonosságot egyik esetben sem. Az egyes évekhez viszonyítva, beleértve a tervezettet, pozitív és negatív változás figyelhető meg (I34:I42), ez alapján nem jelenthető ki, hogy a stratégia tendenciája csökkent, továbbá az sem biztos milyen árbevételre számíthat a vállalat.

Következésképp, mivel két különböző lehetőség merült fel, a kérdés megválaszolásához további elemzési lépések szükségesek. A best practice módszerrel nem jutottam eredményre, ezért az YO modellt részesítem előnyben.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az objektumok létrejöttét, a szálloda működésének kezdete, valamint a lezárt működési évek határozták meg. Az attribútumok kiválasztásánál, a cég beszámolóiból, azokat a készletezéssel kapcsolatos mutatókat ragadtam ki, melyeket könnyen értelmezhetnek az érdekeltek. A készletek fordulatszáma helyett, jobbnak láttam feltüntetni a forgási sebesség idejét, amely megmutatja hány nap alatt fordult meg a készlet. Az adatok beazonosítása során korrigálni kellett az árukészlet arányát a 2012-es évben.

Objektumok (sorok)

Y0 modell

• 2007.
• 2008.
• 2009.
• 2010.
• 2011.
• 2012.
• Terv

STD modell

• 2007.
• 2008.
• 2009.
• 2010.
• 2011.
• 2012.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Y0 modell

• X(A1): Készletek értéke EFt-ban, minél nagyobb, annál magasabb az Y értéke.
• X(A2): Anyagkészlet aránya %-ban, minél kisebb, annál magasabb az Y értéke.
• X(A3): Árukészlet aránya %-ban, minél nagyobb, annál magasabb az Y értéke.
• X(A4): Készletek forgási sebessége napokban, minél kisebb, annál magasabb az Y értéke.
• X(A5): Eladott áruk beszerzési értéke EFt-ban, minél nagyobb, annál magasabb az Y értéke.
• X(A6): Értékesítés nettó árbevétele EFt-ban, minél nagyobb, annál magasabb az Y értéke.
• Y(A7): Y0: 1000 (pontszám)

STD modell

• X(A1): Készletek értéke EFt-ban, minél nagyobb, annál magasabb az Y értéke.
• X(A2): Anyagkészlet aránya %-ban, minél kisebb, annál magasabb az Y értéke.
• X(A3): Árukészlet aránya %-ban, minél nagyobb, annál magasabb az Y értéke.
• X(A4): Készletek forgási sebessége napokban, minél kisebb, annál magasabb az Y értéke.
• X(A5): Eladott áruk beszerzési értéke EFt-ban, minél nagyobb, annál magasabb az Y értéke.
• Y(A6): Értékesítés nettó árbevétele EFt-ban, minél nagyobb, annál magasabb az Y értéke.

A feladat által érintett célcsoportok

A feladat célcsoportja, azok a személyek, szervezetek, akik érintettek a készletezési megoldások keresésében. Különösen az adott cég, illetve a szálloda szektor résztvevői számára tár fel hasznos információkat.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Ösztönös megoldás, szakértő bevonásával:

• Adatvagyon megszerzése: saját munkaidő 2 óra, munkadíj 1000 Ft/óra, ár 2000 Ft.
• Programhasználat, internethasználat költsége: 4 órás időtartalomra, 1200 Ft.
• Elemzés elkészítése, értékelése: munkaidő 2 óra, szakértői munkadíj 3000 Ft/óra, saját munkadíj 1000Ft/óra , ár 8000 Ft.

*Összesen: 11 200 Ft.

*Piaci érték: 15 000 Ft a várható értékesítés összege, ami a ráfordított költségekből (11 200 Ft), valamint saját haszonból (3 800 Ft) tevődik össze.

Saját megoldás, tananyag szerint:

• Adatvagyon megszerzése: munkaidő 2 óra, munkadíj 1000 Ft/óra, ár 2000 Ft.
• Programhasználat, internethasználat költsége: 4 órás időtartalomra, 1200 Ft.
• Elemzés elkészítése, ellenőrzése, értékelése: munkaidő 2 óra, saját munkadíj 1000 Ft/óra, ár 2000 Ft.

*Összesen: 5 200 Ft.

*Piaci érték: 25 000 Ft, ennyit ér a vezetőnek a több rétegű elemzés. Ez az összeg fedezi a ráfordított költségeket (5 200 Ft), valamint 19 800 Ft hasznot biztosít.

• A két módszer költségkülönbsége: (11 200 Ft – 5 200 Ft), azaz 6 000 Ft költségmegtakarítást jelent a tananyag szerinti módszer.
• A két megoldás piaci értékkülönbsége: (25 000 Ft - 15 000 Ft), azaz 10 000 Ft többletértéket eredményez a tananyag szerinti saját módszer.

*Teljes különbözet: (6 000 Ft + 10 000 Ft), azaz 16 000 Ft hasznosság reményében kezdek neki a COCO modul használatával az elemzésnek.

A fentiek tekintetében elmondható, hogy az ösztönös módszer, hiába drágább, nem segített érdemben, míg a tananyag szerinti önállóan elvégezhető módszer, költségmegtakarítás mellett, képes pontosan előre jelezni a készletgazdálkodási stratégiát a döntéshozó részére.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

*Mnb. hu munkalap: Az évenkénti infláció kalkulálásához letöltött információkat tartalmazza.

*Alapadatok munkalap: A munkalap létrehozását követően, internet igénybevételével adatokat gyűjtöttem a vállalat 2007-2012 évi beszámolóiból, amit saját számítással bővítettem ki, készletekkel kapcsolatos témakörben. Az itt rögzítésre került információk az A1:H37 cellában tekinthetőek meg.

*Pivot munkalap: Az „Alapadatok munkalapˮ tartalmát felhasználva, elkészítettem két kimutatást, ezt tartalmazza a „Pivot munkalapˮ, ahol a könnyű elrendezést autószűrő támogatja. Az A1:G9 cellákat magába foglaló Pivot tábla, összeg nézetben, míg az alatta lévő Pivot tábla, A12:H21 tartományban, darab nézetben szerepel.

*Coco solver munkalap: Előző vizsgálatomat tartalmazza.

*Coco inverz munkalap: A coco solver számítás ellenőrzése.

*Y0 munkalap: Az összeg nézetű Pivot tábla itt is elérhető (A1:G8), melyet a tervezett készletezési értékekkel kitöltöttem (A9:F9). Az adatok felülvizsgálata során pontosítani kellett az árukészlet arányának nagyságán, majd irányultságot rendeltem az egyes tulajdonságokhoz (A12:G12). Az irány: 0-nál minél nagyobb, míg 1-nél minél kisebb a készletezési sajátosságok értéke, annál jobb lesz a vállalat árbevétele. Létrehoztam egy „Rangsorˮ táblázatot, ahol sorszám függvény alkalmazásával alakult ki az adott tulajdonságok értékeinek rangsorpozíciója (A13:G21), valamint az Y0 tényleges értéke (H13:H21) Ezt követően készült a „Lépcsőkˮ táblázat (A23:F30), valamint egy „Segédtáblaˮ, ami a korlátozó feltételeket adja az előrejelzéshez(J13:O19).

A „COCOˮ táblázatban (A34:L41) az attribútumok értékét (B36:F41), valamint az (A11:G11) tartományt az fkeres függvény határozta meg az előző paraméterek ismeretében. A „COCO táblázatˮ ezen túlmenően, magába foglalja, a vizsgálat eltérését, a megadott feltételekre generált ítéletet, továbbá az elemzés ellenőrzését, ahol nem fedezhető fel különbség a tényleges és a tervezett érték tekintetében. Ez a módszer kivetíti, a fontosságot (A45:F45) átlag alapján és érzékenységet vizsgál szórás alapján (A48:F48). Az elemzés megoldását, a solver futtatása után kaptam meg, mely alapján a várható bevétel 135 986 EFt lesz (G11). A tervezett mutatók nagyságrendjéről a sorszám (A10:G5) tájékoztat.

*Y0 modell 7 objektum munkalap: Az „Y0ˮ munkalap A13:H21 tartomány átmásolásával feltöltöttem az adatokat a coco y0 modell futtatásához, majd a kapott megoldást színnel jelöltem (H35:H41) a könnyű átláthatóság érdekében.

*Y0 modell 7 objektum inverz munkalap: A „Y0 modell 7 objektumˮ munkalap inverz számítása, azonos módszerrel, ellenkező irányú rangsorral (J8:P14) jött létre, alátámasztva az előző eredményeket (J35:J41).

*Y0 modell 6 objektum infláció nélkül: A munkalap elnevezése tükrözi, hogy itt inflációmentes értékre történt a becslés, valamint nem lett bevonva a terv. Az Y0 munkalap rangsorából (A13:H20) a 7 objektumos eljárás szerint készült el a becslés eredménye (H31:H37), ami két évet hozott ki eltérőnek (J33,J37).

*Y0 modell 6 objektum inflációs: Az objektum-attribútum mátrix átmásolásával (y0 munkalap, A1:G8), valamint a tervezett értékek átemelésével (Y0 munkalap, A11:G11) létrejött A1:G9 tartomány, melyet az„mnb.huˮ munkalap adatai alapján inflációval növeltem (A11:G17). Ez alapján új rangsort állítottam fel (L20:S26), összevetve a korábbi sorrenddel négy értéknél következett változás be (M23,M26,Q23,Q24). Az y0 modell előrejelzése (H60:H66) alapján, három helyen történt változás (j60:J66). Az eredeti értékek szemléltetésére diagramot készítettem.

*Std modell inflációs: A már ismert inflációs rangsor (Y0 modell objektum inflációs munkalap, A21:F26) másolata, valamint a meglévő inflációs árbevételek (Y0 modell objektum inflációs munkalap, G11:G16 ) az A1:G7 tartományban jelenik meg, melyet coco std modell alkalmazásához használtam fel. Az így létrejött eredmény itt sem mutatott ki változást a tényleges és a becsült árbevételre. Majd ellenőrzésképp elvégeztem az inverz számítást, így a 2007-2012. időszak alatt két évnél hozott ki eltérést.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az első három vizsgálat, hibapontok alapján számítja az értékeket. A munkalapokon zöld szín jelöli a nyertest, piros a vesztest, sárga pedig a semlegest. A delta oszlopban található pozitív érték, negatív hatás jelent, ami fordítva is igaz. Minél magasabb az érték, annál rosszabb a teljesítés, minél alacsonyabb az érték, annál jobb a teljesítés.

• „Y0 modell 7 objˮ alapján, a becsült értéktől, a tényleges érték eltérése 2007-ben 0,3 hibapont, 2008-ban -7.2, 2009-2011. 0,3 hibapont, 2012-ben 7,8 hibapont, míg a tervezett időszakban eltérése -1,7.

• „Y0 modell 6 obj infláció nélkülˮ munkalapon a 2007. év 0, azaz semleges, 2008. év -7,5 hibapont, 2009-2011. szintén 0, 2012. év 7,5 hibapontot szerzet.

• „Y0 modell 6 objektum inflációsˮ eredménye 2007-ben 0,5 hibapont, 2008-ban -8,5 hibapont, 2099-2011. semleges, vagyis 0, 2012. év eredménye 8 hibapont lett.

• A „std modell inflációsˮ munkalap mutatói EFt-ban lettek meghatározva. A becslés eredménye, minden évben 0 lett, tehát megegyezik a tényleges árbevétel a becsült értékkel. Inverz számítása alapján a 2007. év és 2009-2011. az eltérés 0, míg 2008-ban 56 755 EFt, 2012-ben ez az érték -56 755 EFt.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Best practice módszer: A megoldás nem mutatott ki különbséget a tényleges árbevétel és a matematikai becslés között, míg el nem végeztem a hitelesítő vizsgálatot, mely alapján 2008.év túlteljesített, 2012. év alulteljesített.

Saját módszer:

• Az 2009 első vizsgálat szerint, a 2008.év túlteljesített, míg 2012. év alulteljesített a becsléshez képest. A többi időszakra is kimutat különbségeket, melyek nem nagymértékűek. Az inverz elemzés alátámasztotta az eredményt.

• A következő elemzés szintén a 2008-as évet hozta ki nyertesnek, a vesztes pedig a 2012.év lett. Más eltérést nem mutatott ki, vagyis minden év semleges.

• A harmadik megoldás is megerősítette az előzőeket, 2008-ban az árbevétel magasabb volt, 2012-ben viszont alacsonyabb a becsült értéknél. 2007-re mutatott ki minimális csökkenést, a további három évben nem volt eltérés.

• Standard modell szerint nincs differencia az adott év két értéke között, ellenben inverz vizsgálata, a 2008. évre növekedést, 2012-re pedig csökkenést hozott ki, más eltérés nem jelent meg.

A két alternatíva közül, a saját megoldást eredményét választom. Négy esetben a 2012.évet hozta ki vesztesnek, míg a nyertesként a 2008. évet. Megállapítható, hogy az infláció mértéke nem befolyásolta a helyezéseket.

Az ösztönös megoldással nem született eredmény, melyből levonható lett volna következtetés, hiszen két eltérő lehetőség merült fel. A tananyag szerinti saját módszert hirdetem ki győztesnek. A modellek (Y0, STD) alkalmazásával ugyanaz az év jött ki nyertesnek (2008), valamint a vesztesnek ítélt év (2012) is megegyezik az eredmények alapján.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

• Az adatok kigyűjtését 2 óra alatt végeztem el, ismét két órát vett igénybe az elemzés elkészítése és ellenőrzése. Az értékelés elhúzódott egy órával a tervezetthez képest.
• A tananyag szerinti megoldással a tervezett hasznosságból, 12 500-1000 (saját időkiesésem költsége 1 órára), azaz 11 500 Ft-ot sikerült ténylegesen realizálni.
• A várt 2,5 óra helyett, 1,5 óra megtakarítással jutottam azonos eredményhez.
• A programhasználat (ingyenes) és internet költség nem változott, mivel a feladat elkészítéséhez nem volt szükség több időre.

Összefoglalva 5 óra alatt, 6 200 Ft kiesésével, saját magam el tudtam dönteni, az COCO elemzési modul használatával, hogy a 2008. év készletgazdálkodási stratégia követése kedvező a vállalat részére.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Nem találkoztam konkurens összehasonlító elemzéssel a témában.

Dr. Pitlik László: Üzleti informatika jegyzet, Gödöllő (2007)

nyilatkozat és kitöltési segédlet