„Biogaz” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
a (Szerkesztővita:Rdk3 lapot átneveztem Biogaz névre)
(→‎A saját megoldás bemutatása (Módszer))
 
(27 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 +
= Vezetői összefoglaló=
 +
 +
A feladat során arra kerestem a választ melyik régió felel meg biogáz üzem létesítésére.Az üzem, alapanyag igényét figyelembe véve vizsgáltam meg, hogy melyik régióban, miből, mennyi a kibocsájtás?(pl:Állatállomány-sertés-összesen szá/100 ha, Vetésterület összesen- silókukorica ha/üzem, stb.)Adatokat régió szerinti lebontásban találtam és a 2000-2009-ig terjedő időszakot vizsgáltam. Ennek az üzemnek a létrehozása egy hosszú távú beruházás,a vizsgálat
 +
ennek függvényében történt. A vizsgálat, mely megtalálható a Forrás fejezetben, a Közép-Magyarország régiót találta a legalkalmasabbnak területnek a projekt megvalósítására. A döntés szempontjából fontos más kockázati elemeket is figyelembe venni, például személyes érdekek, üzleti kapcsolatok, stb.
 +
 
= Forrás=
 
= Forrás=
 
http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/biogaz.xls
 
http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/biogaz.xls
  
−
=Biogáz üzem létesítéséhez megfelelő terület keresése=
+
=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
 +
Biogáz üzem létesítéséhez megfelelő terület keresése
  
 
=A feladat előtörténete=
 
=A feladat előtörténete=
  
−
Mint leendő vidékfejlesztési szakember, érdekelt, hogy Magyarországon melyik az a régió amelyik a legalkalmasabb egy biogáz üzem létrehozására. A tények adottak, az energia éhséget csillapítani kell - ha lehet környezetbarát módon- és az ország mezőgazdasági kondíciói kitűnőek biogáz üzemek létrehozásához.
+
Személyes kötődés:
 +
 
 +
Jelenlegi munkakörömből és tanulmányaimból adódóan választottam a biogáz hasznosítása témakört. Mindig is érdekeltek az új és korszerű megoldások és az olyan kutatások amelyek arra irányultak, hogyan lehetne korszerűsíteni és minél jobban kihasználni a mezőgazdaság adta lehetőségeket. Ezenkívül milyen lehetőségek vannak arra, hogy újra egy profitábilis iparággá tegyük és ezáltal számtalan új munkahelyet teremtene. Régóta figyelemmel kísérem, hogy a fejlettebb országok miként és milyen haszonnal alkalmazzák a zöldenergiákat. Számomra mindig is nagy kérdés volt, hogy hazai viszonylatban ugyanazok technológiák és eljárások miért költségesebbek és miért hatástalanok, ugyanolyan környezetben.
 +
 
 +
Szakértői javaslatok:
  
−
=A feladat által érintett célcsoportok=
+
A hazai mikro- és makroökonómiai mutatókat vizsgálva egyértelműen látszik, hogy a mezőgazdaság mint iparág teljesítménye csökkenő tendenciát mutat. Az ebből származó bevételek már nem mondhatóak kielégítőnek, így az agrárium teljes átszervezését és új stratégiákra való helyezését tartanám indokoltnak.
 +
A mai vidéki életképet, gazdaságot akár laikusként, akár szakemberként vizsgálva, szembetűnik, hogy a vidék egyre jobban elszegényedik, leáll a fejlődés és stagnál a vidék gazdasága. Ennek a helyzetnek lehet az egyik megoldása, hogy biogáz üzemeket létesítsünk megfelelő területeken, melyek segítenének a gazdaság újraindításában. A létrehozott telepek egyfajta katalizátorként is működnének a vidék életében. A települések számára nagyszerű bevételi forrást jelentene ugyanakkor a helyi és környékbeli lakosoknak számos új munkahelyet.  Az előbbi funkciókon kívül hatékony megoldást jelentene a szerves hulladék feldolgozására.
  
−
Állattartó teleppel rendelkező gazdasági társaságok, mezőgazdasági termelő és szolgáltató gazdasági társaságok, élelmiszeripari cégek, szennyvíz és szerves hulladék kezelő gazdasági társaságok
 
  
−
= A feladat megoldása jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
+
= A feladat megoldása jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=
  
−
A mai vidéki életképet, gazdaságot vizsgálva, szembetűnik, hogy a vidék egyre jobban elszegényedik, leáll a fejlődés és stagnál a vidék gazdasága. Ennek a helyzetnek lehet az egyik megoldása, biogáz üzemek létesítése megfelelő területeken, melyek segítenének a gazdaság újraindítását. Egyfajta katalizátorként szolgálnának a vidék életében. Rengeteg új munkahelyet teremtene és az adott településen nagyszerű bevételi forrás lenne. A helyi gazdáknak felvásárlási lehetőséget nyújtana terményeik iránt, az állattartó telepek gazdaságosabb működését segítené elő, valamint az üzemeltetése sok új munkahelyet teremtene. Ezek mellett még hatékony megoldást jelent a szerves hulladék feldolgozásában.
 
  
−
= A biogáz előállítása és felhasználása=
 
  
−
A biogáz szerves anyagok levegőtől elzárt /anaerob/ lebomlása során keletkező gázelegy, amely mintegy 50-70% metánt tartalmaz.
+
A biogáz szerves anyagok levegőtől elzárt /anaerob/ lebomlása során keletkező gázelegy, amely mintegy 50-70% metánt tartalmaz. További összetevői: 30-40% szén-dioxid és kis mennyiségben kénhidrogén, nitrogén, szénmonoxid, víz.
−
További összetevői: 30-40% szén-dioxid és kis mennyiségben kénhidrogén, nitrogén, szénmonoxid, víz.
 
  
 
A klasszikus biogáz üzemekben az állattartó telepeken képződő almos vagy hígtrágyát használjuk fel alapanyagként. A későbbiekben a jobb biogázhozam érdekében energianövényeket, szerves hulladékokat is fermentálni tudunk, ezáltal tovább nő a gázhozatal, az üzemi hatásfok illetve energiatermelés.
 
A klasszikus biogáz üzemekben az állattartó telepeken képződő almos vagy hígtrágyát használjuk fel alapanyagként. A későbbiekben a jobb biogázhozam érdekében energianövényeket, szerves hulladékokat is fermentálni tudunk, ezáltal tovább nő a gázhozatal, az üzemi hatásfok illetve energiatermelés.
25. sor: 32. sor:
 
A biogáz metán tartalma 23-szor veszélyesebb a környezetre, mint a széndioxid, így ennek hasznosításával nem csak energetikai, hanem környezetvédelmi célokat is elérhetünk. A trágya és energianövények fermentálásából nyert biogázt sokféleképpen tudjuk hasznosítani mezőgazdaságban, települések energia ellátásában, gázüzemű autók hajtásában.
 
A biogáz metán tartalma 23-szor veszélyesebb a környezetre, mint a széndioxid, így ennek hasznosításával nem csak energetikai, hanem környezetvédelmi célokat is elérhetünk. A trágya és energianövények fermentálásából nyert biogázt sokféleképpen tudjuk hasznosítani mezőgazdaságban, települések energia ellátásában, gázüzemű autók hajtásában.
  
 +
A feladat során arra keresem a választ Magyarországnak mely régiója a legalkalmasabb biogáz üzem létesítésére.  Adatokat aszerint kerestem, hogy mely ágazatok kibocsájtásai fontosak a vizsgálat során.  Az adatgyűjtésemhez a KSH adatait vettem segítségül. A minél pontosabb vizsgálathoz pedig tíz éves intervallumot vettem alapul (2000-2009. 2007-es adatok nem álltak rendelkezésre). Ezt követően a lehívott adatokat táblázatban rendeztem. Itt oszlopban láthatók a régiók, tízéves lebontásban, a sorokban pedig a különböző mezőgazdasági ágazatokhoz tartozó értékek. A vizsgálat folytatásában átlagoltam a régiókhoz tartozó mezőgazdasági ágazatok kilenc éves adatait. Ezeket az átlagértékeket egy másik táblázatba foglaltam, így régiónként az ágazatokhoz egy átlagérték tartozik. A táblázat elkészülte után rangsoroltam a kapott értékeket.  Rangsorolásnál ketté választottam az ágazatokat. Vannak azok az ágazatok melyek kibocsájtása elsődleges nyersanyag forrás biogáz üzem üzemeltetéséhez. Ebben az estben az adott ágazatban a legnagyobb átlaggal rendelkező régió kapta az egyes rangszámot. Az ennél kisebb értékkel rendelkező régió a kettest és így folytatódik egészen hétig. Vannak a másik csoportba tartozó ágazatok melyek kibocsájtása nem elsődleges nyersanyag biogáz üzem üzemeltetéséhez. Itt ebben az esetben az adott ágazatban a legkisebb átlaggal rendelkező régió kapta az egyes rangszámot, az ettől nagyobb a kettest és itt is hétig történt a rangsorolás.  Az így kapott rangszámokat egy külön táblázatba helyeztem. Ebben a táblázatban láthatók a régiók és a hozzájuk kapcsolódó rangszámok.  A vizsgálat folytatásában a régiókhoz tartozó rangszámokat átlagoltam. Az átlagolás során az a régió került ki győztesen amelyik a legkisebb átlagszámmal rendelkezett. Eszerint a vizsgálat  a Nyugat-Dunántúl régiót hozta ki a legalkalmasabb területnek biogáz üzem létesítésére.
 +
 +
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása=
 +
Objektumok (sorok)
 +
 +
Magyarország statisztikai régióinak évenkénti bontása
 +
 +
Dél-Alföld 2000
 +
Dél-Alföld 2001
 +
Dél-Alföld 2002
 +
Dél-Alföld 2003
 +
Dél-Alföld 2004
 +
Dél-Alföld 2005
 +
Dél-Alföld 2006
 +
Dél-Alföld 2008
 +
Dél-Alföld 2009
 +
Dél-Dunántúl  2000
 +
Dél-Dunántúl  2001
 +
Dél-Dunántúl  2002
 +
Dél-Dunántúl  2003
 +
Dél-Dunántúl  2004
 +
Dél-Dunántúl  2005
 +
Dél-Dunántúl  2006
 +
Dél-Dunántúl  2008
 +
Dél-Dunántúl  2009
 +
Észak-Alföld  2000
 +
Észak-Alföld  2001
 +
Észak-Alföld  2002
 +
Észak-Alföld  2003
 +
Észak-Alföld  2004
 +
Észak-Alföld  2005
 +
Észak-Alföld  2006
 +
Észak-Alföld  2008
 +
Észak-Alföld  2009
 +
Észak-Magyarország  2000
 +
Észak-Magyarország  2001
 +
Észak-Magyarország  2002
 +
Észak-Magyarország  2003
 +
Észak-Magyarország  2004
 +
Észak-Magyarország  2005
 +
Észak-Magyarország  2006
 +
Észak-Magyarország  2008
 +
Észak-Magyarország  2009
 +
Közép-Dunántúl  2000
 +
Közép-Dunántúl  2001
 +
Közép-Dunántúl  2002
 +
Közép-Dunántúl  2003
 +
Közép-Dunántúl  2004
 +
Közép-Dunántúl  2005
 +
Közép-Dunántúl  2006
 +
Közép-Dunántúl  2008
 +
Közép-Dunántúl  2009
 +
Közép-Magyarország  2000
 +
Közép-Magyarország  2001
 +
Közép-Magyarország  2002
 +
Közép-Magyarország  2003
 +
Közép-Magyarország  2004
 +
Közép-Magyarország  2005
 +
Közép-Magyarország  2006
 +
Közép-Magyarország  2008
 +
Közép-Magyarország  2009
 +
Nyugat-Dunántúl  2000
 +
Nyugat-Dunántúl  2001
 +
Nyugat-Dunántúl  2002
 +
Nyugat-Dunántúl  2003
 +
Nyugat-Dunántúl  2004
 +
Nyugat-Dunántúl  2005
 +
Nyugat-Dunántúl  2006
 +
Nyugat-Dunántúl  2008
 +
Nyugat-Dunántúl  2009
 +
 +
Atribútumok (X, Y oszlopok)
 +
 +
X oszlopok
 +
 +
Állatállomány baromfi összesen na.
 +
szá/100haMT
 +
Állatállomány  juh  összesen na. szá/100haMT
 +
Állatállomány  sertés  hízósertés összesen
 +
szá/100haMT
 +
Állatállomány  sertés  összesen na.
 +
szá/100haMT
 +
Állatállomány sertés tenyészkoca összesen
 +
szá/100haMT
 +
Állatállomány szarvasmarha növendék- és hízóállat összesen
 +
szá/100haMT
 +
Állatállomány szarvasmarha összesen na.
 +
szá/100haMT
 +
Állatállomány szarvasmarha tejelő tehén összesen
 +
szá/100haMT
 +
Vetésterület összesen burgonya összesen na.
 +
ha/üzem
 +
Vetésterület összesen egyéb szántóföldi takarmánynöv. összesen na.
 +
ha/üzem
 +
Vetésterület összesen kalászos gabonafélék összesen na.
 +
ha/üzem
 +
Vetésterület összesen lucerna összesen na.
 +
ha/üzem
 +
Vetésterület összesen olajos, hüvelyes és rostnövények napraforgó összesen
 +
ha/üzem
 +
Vetésterület összesen olajos, hüvelyes és rostnövények összesen na.
 +
ha/üzem
 +
Vetésterület összesen összesen na. na.
 +
ha/üzem
 +
Vetésterület összesen silókukorica összesen na.
 +
ha/üzem
 +
Vetésterület összesen szemeskukorica    összesen na.
 +
ha/üzem
 +
 +
Y oszlopok
 +
 +
élettér index
 +
pont
 +
 +
=A feladat által érintett célcsoportok=
 +
 +
Állattartó teleppel rendelkező gazdasági társaságok, mezőgazdasági termelő és szolgáltató gazdasági társaságok, élelmiszeripari cégek, szennyvíz és szerves hulladék kezelő gazdasági társaságok
 +
 +
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
 +
 +
=A saját megoldás bemutatása (Módszer)=
 +
 +
Tananyag szerinti megoldás:
  
−
= A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
+
Kiválasztottam a megfelelő adattáblákat és statisztikai adatokat a KSH és az iskola adatállományából.
 +
A tananyag alkalmazásával arra a következtetésre jutottam, hogy biogáz létesítésére legalkalmasabb régió  Közép-Magyarország. A munkánál először is figyelembe vettem milyen adatokra van szükségem. Melyik régióban milyen intenzitású az állattartás illetve a mezőgazdasági tevékenység így segítségül alkalmaztam a My-X OLAP szolgáltatást, amivel 2000-2009-ig gyűjtöttem ki adatokat. Ezután a COCO programmal direkt elemzést végeztem mellyel a legalkalmasabb régiót kerestem. Ezt az elemzést ellenőriztem inverz elemzéssel és így jött ki az alkalmas régió. A Közép-Magyarország régióban optimális mértékben megtalálhatók a mezőgazdasági és állattartási tényezők. Emellett fontos a stabil működéshez a kiszámítható és állandó alapanyag ellátás. Ennek biztonsága jól megfigyelhető az adatokból készített grafikonon.
  
−
Ösztönös megoldás:
+
=Az eredmény értelmezése (Eredmény)=
  
−
Általános és középiskolai tanulmányaim alapján az e célra legalkalmasabb területnek az Alföldi régiót vettem figyelmül. Abból indultam ki, hogy az országban itt találhatók a legnagyobb kiterjedésű szántók és a különböző mezőgazdasági, állattenyésztésre alkalmas területek.
 
  
 
Tananyag szerinti megoldás:
 
Tananyag szerinti megoldás:
  
−
A tananyag alkalmazásával arra a következtetésre jutottam, hogy biogáz létesítésére legalkalmasabb régió a Dél-Dunántúl. A munkánál először is figyelembe vettem milyen adatokra van szükségem. Melyik régióban milyen intenzitású az állattartás illetve a mezőgazdasági tevékenység így segítségül alkalmaztam a My-X OLAP szolgáltatást, amivel 2000-2009-ig gyűjtöttem ki adatokat.
+
A „direkt” fülön található S248-S256 cellatartományban lévő Becslési adatokat vizsgálva kiderül hogy a Közép-Magyarország régiónak vannak a legstabilabb értékei, melyek arra engednek következtetni, hogy várhatóan az elkövetkezendő években is megmaradnak a stabil és kiszámítható termelési adatok.
−
Ezután a COCO programmal direkt elemzést végeztem mellyel a legalkalmasabb régiót kerestem. Ezt az elemzést ellenőriztem inverz elemzéssel és így jött ki az alkalmas régió. A Dél-Dunántúli régióban optimális mértékben megtalálhatók a mezőgazdasági és állattartási tényezők. Emellett fontos a stabil működéshez a kiszámítható és állandó alapanyag ellátás. Ennek biztonsága jól megfigyelhető az adatokból készített grafikonon.
 
  
−
= Költségek és hasznosság=
+
=Ajánlások megfogalmazása (Következtetés)=
  
−
Ösztönös megoldás:
+
2 órányi többletmunka azért ér nagyságrendekkel többet, mert sokkal nagyobb, kiterjedtebb és hitelesebb adathalmazt dolgoztam fel az alkalmas terület megkeresésére. A kapott  adatokkal alátámasztható az az eredmény amely a Közép-Magyarország régiót jelölte meg egy lehetséges biogáz üzem létesítésének.
  
−
Adatgyűjtés: ingyenes- eddigi ismereteim, internet segítségével kutatás a témában, adatok összegzése.
+
= Az információ többletérték lehetőségének levezetése (Vita)=
−
Költsége: 1500 Ft/óra, időigénye: 3 óra, Összesen: 4500 Ft
 
−
Az elemzés piaci értéke: 10000 Ft, ennyiért érdemes értékesíteni a befektetett munka alapján.
 
  
 +
Ösztönös megoldás:
  
−
Tananyag szerinti megoldás:
+
Tehát adatgyűjtést végeztem: ingyenes- eddigi ismereteim és internetes kutatás segítségével  a témában, majd összegeztem az adatokat.
 +
Munkaidő: 5 óra
 +
Összes költség: az én munkával eltöltött időm- 5x1500Ft=7500Ft
 +
Az elemzés piaci értéke: 20.000 Ft, ennyiért érdemes értékesíteni a befektetett munka alapján.
  
 +
Tananyag szerinti:
 +
 
 
My-X licence ingyenes: 0 Ft
 
My-X licence ingyenes: 0 Ft
 
Adathozzáférés /My-X OLAP/ ingyenes: 0 Ft
 
Adathozzáférés /My-X OLAP/ ingyenes: 0 Ft
−
Munkaidő: 7 óra, 1500 Ft/óra, Összesen: 10500 Ft
+
Munkaidő: 7 óra
−
Az elemzés piaci értéke: 60000 Ft, ennyiért érdemes értékesíteni a szakértelem és a minőségi munka alapján.
+
Összes költség: munkával eltöltött időm- 7x1500Ft=10500Ft
 +
Az elemzés piaci értéke: 1.500.000 Ft, ennyiért érdemes értékesíteni a szakértelem és a minőségi munka alapján.
 +
   
 +
A két elemzés összevetése, tehát az elemzés piaci értékének és a háttérben felhasznált erőforrások értékének a különbözete 1.489.500 Ft
 +
 
 +
A kutatás ára megfelel az aktuális hatástanulmányok elkészítési díjával.
 +
 
 +
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
 +
 
 +
= Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
 +
 
 +
Chikán Attila: Bevezetés a vállalat gazdaságtanba, AULA 2006
 +
Dr. Bai Attila: A biogáz, Szaktudás Kiadó Ház
 +
Bai Attila- Lakner Zoltán- Marosvölgyi Béla- Nábrádi András: A biomassza felhasználása, Szaktudás Kiadó
 +
Dr. Labay Attila: Új utak- új lehetőségek az agrártermelésben

A lap jelenlegi, 2014. február 19., 21:08-kori változata

Vezetői összefoglaló

A feladat során arra kerestem a választ melyik régió felel meg biogáz üzem létesítésére.Az üzem, alapanyag igényét figyelembe véve vizsgáltam meg, hogy melyik régióban, miből, mennyi a kibocsájtás?(pl:Állatállomány-sertés-összesen szá/100 ha, Vetésterület összesen- silókukorica ha/üzem, stb.)Adatokat régió szerinti lebontásban találtam és a 2000-2009-ig terjedő időszakot vizsgáltam. Ennek az üzemnek a létrehozása egy hosszú távú beruházás,a vizsgálat ennek függvényében történt. A vizsgálat, mely megtalálható a Forrás fejezetben, a Közép-Magyarország régiót találta a legalkalmasabbnak területnek a projekt megvalósítására. A döntés szempontjából fontos más kockázati elemeket is figyelembe venni, például személyes érdekek, üzleti kapcsolatok, stb.

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/biogaz.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Biogáz üzem létesítéséhez megfelelő terület keresése

A feladat előtörténete

Személyes kötődés:

Jelenlegi munkakörömből és tanulmányaimból adódóan választottam a biogáz hasznosítása témakört. Mindig is érdekeltek az új és korszerű megoldások és az olyan kutatások amelyek arra irányultak, hogyan lehetne korszerűsíteni és minél jobban kihasználni a mezőgazdaság adta lehetőségeket. Ezenkívül milyen lehetőségek vannak arra, hogy újra egy profitábilis iparággá tegyük és ezáltal számtalan új munkahelyet teremtene. Régóta figyelemmel kísérem, hogy a fejlettebb országok miként és milyen haszonnal alkalmazzák a zöldenergiákat. Számomra mindig is nagy kérdés volt, hogy hazai viszonylatban ugyanazok technológiák és eljárások miért költségesebbek és miért hatástalanok, ugyanolyan környezetben.

Szakértői javaslatok:

A hazai mikro- és makroökonómiai mutatókat vizsgálva egyértelműen látszik, hogy a mezőgazdaság mint iparág teljesítménye csökkenő tendenciát mutat. Az ebből származó bevételek már nem mondhatóak kielégítőnek, így az agrárium teljes átszervezését és új stratégiákra való helyezését tartanám indokoltnak. A mai vidéki életképet, gazdaságot akár laikusként, akár szakemberként vizsgálva, szembetűnik, hogy a vidék egyre jobban elszegényedik, leáll a fejlődés és stagnál a vidék gazdasága. Ennek a helyzetnek lehet az egyik megoldása, hogy biogáz üzemeket létesítsünk megfelelő területeken, melyek segítenének a gazdaság újraindításában. A létrehozott telepek egyfajta katalizátorként is működnének a vidék életében. A települések számára nagyszerű bevételi forrást jelentene ugyanakkor a helyi és környékbeli lakosoknak számos új munkahelyet. Az előbbi funkciókon kívül hatékony megoldást jelentene a szerves hulladék feldolgozására.


A feladat megoldása jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

A biogáz szerves anyagok levegőtől elzárt /anaerob/ lebomlása során keletkező gázelegy, amely mintegy 50-70% metánt tartalmaz. További összetevői: 30-40% szén-dioxid és kis mennyiségben kénhidrogén, nitrogén, szénmonoxid, víz.

A klasszikus biogáz üzemekben az állattartó telepeken képződő almos vagy hígtrágyát használjuk fel alapanyagként. A későbbiekben a jobb biogázhozam érdekében energianövényeket, szerves hulladékokat is fermentálni tudunk, ezáltal tovább nő a gázhozatal, az üzemi hatásfok illetve energiatermelés.

A biogáz metán tartalma 23-szor veszélyesebb a környezetre, mint a széndioxid, így ennek hasznosításával nem csak energetikai, hanem környezetvédelmi célokat is elérhetünk. A trágya és energianövények fermentálásából nyert biogázt sokféleképpen tudjuk hasznosítani mezőgazdaságban, települések energia ellátásában, gázüzemű autók hajtásában.

A feladat során arra keresem a választ Magyarországnak mely régiója a legalkalmasabb biogáz üzem létesítésére. Adatokat aszerint kerestem, hogy mely ágazatok kibocsájtásai fontosak a vizsgálat során. Az adatgyűjtésemhez a KSH adatait vettem segítségül. A minél pontosabb vizsgálathoz pedig tíz éves intervallumot vettem alapul (2000-2009. 2007-es adatok nem álltak rendelkezésre). Ezt követően a lehívott adatokat táblázatban rendeztem. Itt oszlopban láthatók a régiók, tízéves lebontásban, a sorokban pedig a különböző mezőgazdasági ágazatokhoz tartozó értékek. A vizsgálat folytatásában átlagoltam a régiókhoz tartozó mezőgazdasági ágazatok kilenc éves adatait. Ezeket az átlagértékeket egy másik táblázatba foglaltam, így régiónként az ágazatokhoz egy átlagérték tartozik. A táblázat elkészülte után rangsoroltam a kapott értékeket. Rangsorolásnál ketté választottam az ágazatokat. Vannak azok az ágazatok melyek kibocsájtása elsődleges nyersanyag forrás biogáz üzem üzemeltetéséhez. Ebben az estben az adott ágazatban a legnagyobb átlaggal rendelkező régió kapta az egyes rangszámot. Az ennél kisebb értékkel rendelkező régió a kettest és így folytatódik egészen hétig. Vannak a másik csoportba tartozó ágazatok melyek kibocsájtása nem elsődleges nyersanyag biogáz üzem üzemeltetéséhez. Itt ebben az esetben az adott ágazatban a legkisebb átlaggal rendelkező régió kapta az egyes rangszámot, az ettől nagyobb a kettest és itt is hétig történt a rangsorolás. Az így kapott rangszámokat egy külön táblázatba helyeztem. Ebben a táblázatban láthatók a régiók és a hozzájuk kapcsolódó rangszámok. A vizsgálat folytatásában a régiókhoz tartozó rangszámokat átlagoltam. Az átlagolás során az a régió került ki győztesen amelyik a legkisebb átlagszámmal rendelkezett. Eszerint a vizsgálat a Nyugat-Dunántúl régiót hozta ki a legalkalmasabb területnek biogáz üzem létesítésére.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása

Objektumok (sorok)

Magyarország statisztikai régióinak évenkénti bontása

Dél-Alföld 2000 Dél-Alföld 2001 Dél-Alföld 2002 Dél-Alföld 2003 Dél-Alföld 2004 Dél-Alföld 2005 Dél-Alföld 2006 Dél-Alföld 2008 Dél-Alföld 2009 Dél-Dunántúl 2000 Dél-Dunántúl 2001 Dél-Dunántúl 2002 Dél-Dunántúl 2003 Dél-Dunántúl 2004 Dél-Dunántúl 2005 Dél-Dunántúl 2006 Dél-Dunántúl 2008 Dél-Dunántúl 2009 Észak-Alföld 2000 Észak-Alföld 2001 Észak-Alföld 2002 Észak-Alföld 2003 Észak-Alföld 2004 Észak-Alföld 2005 Észak-Alföld 2006 Észak-Alföld 2008 Észak-Alföld 2009 Észak-Magyarország 2000 Észak-Magyarország 2001 Észak-Magyarország 2002 Észak-Magyarország 2003 Észak-Magyarország 2004 Észak-Magyarország 2005 Észak-Magyarország 2006 Észak-Magyarország 2008 Észak-Magyarország 2009 Közép-Dunántúl 2000 Közép-Dunántúl 2001 Közép-Dunántúl 2002 Közép-Dunántúl 2003 Közép-Dunántúl 2004 Közép-Dunántúl 2005 Közép-Dunántúl 2006 Közép-Dunántúl 2008 Közép-Dunántúl 2009 Közép-Magyarország 2000 Közép-Magyarország 2001 Közép-Magyarország 2002 Közép-Magyarország 2003 Közép-Magyarország 2004 Közép-Magyarország 2005 Közép-Magyarország 2006 Közép-Magyarország 2008 Közép-Magyarország 2009 Nyugat-Dunántúl 2000 Nyugat-Dunántúl 2001 Nyugat-Dunántúl 2002 Nyugat-Dunántúl 2003 Nyugat-Dunántúl 2004 Nyugat-Dunántúl 2005 Nyugat-Dunántúl 2006 Nyugat-Dunántúl 2008 Nyugat-Dunántúl 2009

Atribútumok (X, Y oszlopok)

X oszlopok

Állatállomány baromfi összesen na. szá/100haMT Állatállomány juh összesen na. szá/100haMT Állatállomány sertés hízósertés összesen szá/100haMT Állatállomány sertés összesen na. szá/100haMT Állatállomány sertés tenyészkoca összesen szá/100haMT Állatállomány szarvasmarha növendék- és hízóállat összesen szá/100haMT Állatállomány szarvasmarha összesen na. szá/100haMT Állatállomány szarvasmarha tejelő tehén összesen szá/100haMT Vetésterület összesen burgonya összesen na. ha/üzem Vetésterület összesen egyéb szántóföldi takarmánynöv. összesen na. ha/üzem Vetésterület összesen kalászos gabonafélék összesen na. ha/üzem Vetésterület összesen lucerna összesen na. ha/üzem Vetésterület összesen olajos, hüvelyes és rostnövények napraforgó összesen ha/üzem Vetésterület összesen olajos, hüvelyes és rostnövények összesen na. ha/üzem Vetésterület összesen összesen na. na. ha/üzem Vetésterület összesen silókukorica összesen na. ha/üzem Vetésterület összesen szemeskukorica összesen na. ha/üzem

Y oszlopok

élettér index pont

A feladat által érintett célcsoportok

Állattartó teleppel rendelkező gazdasági társaságok, mezőgazdasági termelő és szolgáltató gazdasági társaságok, élelmiszeripari cégek, szennyvíz és szerves hulladék kezelő gazdasági társaságok

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A saját megoldás bemutatása (Módszer)

Tananyag szerinti megoldás:

Kiválasztottam a megfelelő adattáblákat és statisztikai adatokat a KSH és az iskola adatállományából. A tananyag alkalmazásával arra a következtetésre jutottam, hogy biogáz létesítésére legalkalmasabb régió Közép-Magyarország. A munkánál először is figyelembe vettem milyen adatokra van szükségem. Melyik régióban milyen intenzitású az állattartás illetve a mezőgazdasági tevékenység így segítségül alkalmaztam a My-X OLAP szolgáltatást, amivel 2000-2009-ig gyűjtöttem ki adatokat. Ezután a COCO programmal direkt elemzést végeztem mellyel a legalkalmasabb régiót kerestem. Ezt az elemzést ellenőriztem inverz elemzéssel és így jött ki az alkalmas régió. A Közép-Magyarország régióban optimális mértékben megtalálhatók a mezőgazdasági és állattartási tényezők. Emellett fontos a stabil működéshez a kiszámítható és állandó alapanyag ellátás. Ennek biztonsága jól megfigyelhető az adatokból készített grafikonon.

Az eredmény értelmezése (Eredmény)

Tananyag szerinti megoldás:

A „direkt” fülön található S248-S256 cellatartományban lévő Becslési adatokat vizsgálva kiderül hogy a Közép-Magyarország régiónak vannak a legstabilabb értékei, melyek arra engednek következtetni, hogy várhatóan az elkövetkezendő években is megmaradnak a stabil és kiszámítható termelési adatok.

Ajánlások megfogalmazása (Következtetés)

2 órányi többletmunka azért ér nagyságrendekkel többet, mert sokkal nagyobb, kiterjedtebb és hitelesebb adathalmazt dolgoztam fel az alkalmas terület megkeresésére. A kapott adatokkal alátámasztható az az eredmény amely a Közép-Magyarország régiót jelölte meg egy lehetséges biogáz üzem létesítésének.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (Vita)

Ösztönös megoldás:

Tehát adatgyűjtést végeztem: ingyenes- eddigi ismereteim és internetes kutatás segítségével a témában, majd összegeztem az adatokat. Munkaidő: 5 óra Összes költség: az én munkával eltöltött időm- 5x1500Ft=7500Ft Az elemzés piaci értéke: 20.000 Ft, ennyiért érdemes értékesíteni a befektetett munka alapján.

Tananyag szerinti:

My-X licence ingyenes: 0 Ft Adathozzáférés /My-X OLAP/ ingyenes: 0 Ft Munkaidő: 7 óra Összes költség: munkával eltöltött időm- 7x1500Ft=10500Ft Az elemzés piaci értéke: 1.500.000 Ft, ennyiért érdemes értékesíteni a szakértelem és a minőségi munka alapján.

A két elemzés összevetése, tehát az elemzés piaci értékének és a háttérben felhasznált erőforrások értékének a különbözete 1.489.500 Ft

A kutatás ára megfelel az aktuális hatástanulmányok elkészítési díjával.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Chikán Attila: Bevezetés a vállalat gazdaságtanba, AULA 2006 Dr. Bai Attila: A biogáz, Szaktudás Kiadó Ház Bai Attila- Lakner Zoltán- Marosvölgyi Béla- Nábrádi András: A biomassza felhasználása, Szaktudás Kiadó Dr. Labay Attila: Új utak- új lehetőségek az agrártermelésben

A lap eredeti címe: „https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Biogaz&oldid=77232”