„Biogaz” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(→‎A saját megoldás bemutatása (Módszer))
 
(20 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 +
= Vezetői összefoglaló=
 +
 +
A feladat során arra kerestem a választ melyik régió felel meg biogáz üzem létesítésére.Az üzem, alapanyag igényét figyelembe véve vizsgáltam meg, hogy melyik régióban, miből, mennyi a kibocsájtás?(pl:Állatállomány-sertés-összesen szá/100 ha, Vetésterület összesen- silókukorica ha/üzem, stb.)Adatokat régió szerinti lebontásban találtam és a 2000-2009-ig terjedő időszakot vizsgáltam. Ennek az üzemnek a létrehozása egy hosszú távú beruházás,a vizsgálat
 +
ennek függvényében történt. A vizsgálat, mely megtalálható a Forrás fejezetben, a Közép-Magyarország régiót találta a legalkalmasabbnak területnek a projekt megvalósítására. A döntés szempontjából fontos más kockázati elemeket is figyelembe venni, például személyes érdekek, üzleti kapcsolatok, stb.
 +
 
= Forrás=
 
= Forrás=
 
http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/biogaz.xls
 
http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/biogaz.xls
6. sor: 11. sor:
  
 
=A feladat előtörténete=
 
=A feladat előtörténete=
−
A mai vidéki életképet, gazdaságot vizsgálva, szembetűnik, hogy a vidék egyre jobban elszegényedik, leáll a fejlődés és stagnál a vidék gazdasága. Ennek a helyzetnek lehet az egyik megoldása, biogáz üzemek létesítése megfelelő területeken, melyek segítenének a gazdaság újraindítását. Egyfajta katalizátorként szolgálnának a vidék életében. Rengeteg új munkahelyet teremtene és az adott településen nagyszerű bevételi forrás lenne. A helyi gazdáknak felvásárlási lehetőséget nyújtana terményeik iránt, az állattartó telepek gazdaságosabb működését segítené elő, valamint az üzemeltetése sok új munkahelyet teremtene. Ezek mellett még hatékony megoldást jelent a szerves hulladék feldolgozásában.
 
  
−
= A feladat megoldása jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
+
Személyes kötődés:
 +
 
 +
Jelenlegi munkakörömből és tanulmányaimból adódóan választottam a biogáz hasznosítása témakört. Mindig is érdekeltek az új és korszerű megoldások és az olyan kutatások amelyek arra irányultak, hogyan lehetne korszerűsíteni és minél jobban kihasználni a mezőgazdaság adta lehetőségeket. Ezenkívül milyen lehetőségek vannak arra, hogy újra egy profitábilis iparággá tegyük és ezáltal számtalan új munkahelyet teremtene. Régóta figyelemmel kísérem, hogy a fejlettebb országok miként és milyen haszonnal alkalmazzák a zöldenergiákat. Számomra mindig is nagy kérdés volt, hogy hazai viszonylatban ugyanazok technológiák és eljárások miért költségesebbek és miért hatástalanok, ugyanolyan környezetben.
 +
 
 +
Szakértői javaslatok:
 +
 
 +
A hazai mikro- és makroökonómiai mutatókat vizsgálva egyértelműen látszik, hogy a mezőgazdaság mint iparág teljesítménye csökkenő tendenciát mutat. Az ebből származó bevételek már nem mondhatóak kielégítőnek, így az agrárium teljes átszervezését és új stratégiákra való helyezését tartanám indokoltnak.
 +
A mai vidéki életképet, gazdaságot akár laikusként, akár szakemberként vizsgálva, szembetűnik, hogy a vidék egyre jobban elszegényedik, leáll a fejlődés és stagnál a vidék gazdasága. Ennek a helyzetnek lehet az egyik megoldása, hogy biogáz üzemeket létesítsünk megfelelő területeken, melyek segítenének a gazdaság újraindításában. A létrehozott telepek egyfajta katalizátorként is működnének a vidék életében. A települések számára nagyszerű bevételi forrást jelentene ugyanakkor a helyi és környékbeli lakosoknak számos új munkahelyet.  Az előbbi funkciókon kívül hatékony megoldást jelentene a szerves hulladék feldolgozására.
 +
 
 +
 
 +
= A feladat megoldása jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=
 +
 
 +
 
 +
 
 +
A biogáz szerves anyagok levegőtől elzárt /anaerob/ lebomlása során keletkező gázelegy, amely mintegy 50-70% metánt tartalmaz. További összetevői: 30-40% szén-dioxid és kis mennyiségben kénhidrogén, nitrogén, szénmonoxid, víz.
 +
 
 +
A klasszikus biogáz üzemekben az állattartó telepeken képződő almos vagy hígtrágyát használjuk fel alapanyagként. A későbbiekben a jobb biogázhozam érdekében energianövényeket, szerves hulladékokat is fermentálni tudunk, ezáltal tovább nő a gázhozatal, az üzemi hatásfok illetve energiatermelés.
 +
 
 +
A biogáz metán tartalma 23-szor veszélyesebb a környezetre, mint a széndioxid, így ennek hasznosításával nem csak energetikai, hanem környezetvédelmi célokat is elérhetünk. A trágya és energianövények fermentálásából nyert biogázt sokféleképpen tudjuk hasznosítani mezőgazdaságban, települések energia ellátásában, gázüzemű autók hajtásában.
 +
 
 +
A feladat során arra keresem a választ Magyarországnak mely régiója a legalkalmasabb biogáz üzem létesítésére.  Adatokat aszerint kerestem, hogy mely ágazatok kibocsájtásai fontosak a vizsgálat során.  Az adatgyűjtésemhez a KSH adatait vettem segítségül. A minél pontosabb vizsgálathoz pedig tíz éves intervallumot vettem alapul (2000-2009. 2007-es adatok nem álltak rendelkezésre). Ezt követően a lehívott adatokat táblázatban rendeztem. Itt oszlopban láthatók a régiók, tízéves lebontásban, a sorokban pedig a különböző mezőgazdasági ágazatokhoz tartozó értékek. A vizsgálat folytatásában átlagoltam a régiókhoz tartozó mezőgazdasági ágazatok kilenc éves adatait. Ezeket az átlagértékeket egy másik táblázatba foglaltam, így régiónként az ágazatokhoz egy átlagérték tartozik. A táblázat elkészülte után rangsoroltam a kapott értékeket.  Rangsorolásnál ketté választottam az ágazatokat. Vannak azok az ágazatok melyek kibocsájtása elsődleges nyersanyag forrás biogáz üzem üzemeltetéséhez. Ebben az estben az adott ágazatban a legnagyobb átlaggal rendelkező régió kapta az egyes rangszámot. Az ennél kisebb értékkel rendelkező régió a kettest és így folytatódik egészen hétig. Vannak a másik csoportba tartozó ágazatok melyek kibocsájtása nem elsődleges nyersanyag biogáz üzem üzemeltetéséhez. Itt ebben az esetben az adott ágazatban a legkisebb átlaggal rendelkező régió kapta az egyes rangszámot, az ettől nagyobb a kettest és itt is hétig történt a rangsorolás.  Az így kapott rangszámokat egy külön táblázatba helyeztem. Ebben a táblázatban láthatók a régiók és a hozzájuk kapcsolódó rangszámok.  A vizsgálat folytatásában a régiókhoz tartozó rangszámokat átlagoltam. Az átlagolás során az a régió került ki győztesen amelyik a legkisebb átlagszámmal rendelkezett. Eszerint a vizsgálat  a Nyugat-Dunántúl régiót hozta ki a legalkalmasabb területnek biogáz üzem létesítésére.
 +
 
 +
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása=
 +
Objektumok (sorok)
 +
 
 +
Magyarország statisztikai régióinak évenkénti bontása
 +
 
 +
Dél-Alföld 2000
 +
Dél-Alföld 2001
 +
Dél-Alföld 2002
 +
Dél-Alföld 2003
 +
Dél-Alföld 2004
 +
Dél-Alföld 2005
 +
Dél-Alföld 2006
 +
Dél-Alföld 2008
 +
Dél-Alföld 2009
 +
Dél-Dunántúl  2000
 +
Dél-Dunántúl  2001
 +
Dél-Dunántúl  2002
 +
Dél-Dunántúl  2003
 +
Dél-Dunántúl  2004
 +
Dél-Dunántúl  2005
 +
Dél-Dunántúl  2006
 +
Dél-Dunántúl  2008
 +
Dél-Dunántúl  2009
 +
Észak-Alföld  2000
 +
Észak-Alföld  2001
 +
Észak-Alföld  2002
 +
Észak-Alföld  2003
 +
Észak-Alföld  2004
 +
Észak-Alföld  2005
 +
Észak-Alföld  2006
 +
Észak-Alföld  2008
 +
Észak-Alföld  2009
 +
Észak-Magyarország  2000
 +
Észak-Magyarország  2001
 +
Észak-Magyarország  2002
 +
Észak-Magyarország  2003
 +
Észak-Magyarország  2004
 +
Észak-Magyarország  2005
 +
Észak-Magyarország  2006
 +
Észak-Magyarország  2008
 +
Észak-Magyarország  2009
 +
Közép-Dunántúl  2000
 +
Közép-Dunántúl  2001
 +
Közép-Dunántúl  2002
 +
Közép-Dunántúl  2003
 +
Közép-Dunántúl  2004
 +
Közép-Dunántúl  2005
 +
Közép-Dunántúl  2006
 +
Közép-Dunántúl  2008
 +
Közép-Dunántúl  2009
 +
Közép-Magyarország  2000
 +
Közép-Magyarország  2001
 +
Közép-Magyarország  2002
 +
Közép-Magyarország  2003
 +
Közép-Magyarország  2004
 +
Közép-Magyarország  2005
 +
Közép-Magyarország  2006
 +
Közép-Magyarország  2008
 +
Közép-Magyarország  2009
 +
Nyugat-Dunántúl  2000
 +
Nyugat-Dunántúl  2001
 +
Nyugat-Dunántúl  2002
 +
Nyugat-Dunántúl  2003
 +
Nyugat-Dunántúl  2004
 +
Nyugat-Dunántúl  2005
 +
Nyugat-Dunántúl  2006
 +
Nyugat-Dunántúl  2008
 +
Nyugat-Dunántúl  2009
 +
 
 +
Atribútumok (X, Y oszlopok)
 +
 
 +
X oszlopok
 +
 
 +
Állatállomány baromfi összesen na.
 +
szá/100haMT
 +
Állatállomány  juh  összesen na. szá/100haMT
 +
Állatállomány  sertés  hízósertés összesen
 +
szá/100haMT
 +
Állatállomány  sertés  összesen na.
 +
szá/100haMT
 +
Állatállomány sertés tenyészkoca összesen
 +
szá/100haMT
 +
Állatállomány szarvasmarha növendék- és hízóállat összesen
 +
szá/100haMT
 +
Állatállomány szarvasmarha összesen na.
 +
szá/100haMT
 +
Állatállomány szarvasmarha tejelő tehén összesen
 +
szá/100haMT
 +
Vetésterület összesen burgonya összesen na.
 +
ha/üzem
 +
Vetésterület összesen egyéb szántóföldi takarmánynöv. összesen na.
 +
ha/üzem
 +
Vetésterület összesen kalászos gabonafélék összesen na.
 +
ha/üzem
 +
Vetésterület összesen lucerna összesen na.
 +
ha/üzem
 +
Vetésterület összesen olajos, hüvelyes és rostnövények napraforgó összesen
 +
ha/üzem
 +
Vetésterület összesen olajos, hüvelyes és rostnövények összesen na.
 +
ha/üzem
 +
Vetésterület összesen összesen na. na.
 +
ha/üzem
 +
Vetésterület összesen silókukorica összesen na.
 +
ha/üzem
 +
Vetésterület összesen szemeskukorica    összesen na.
 +
ha/üzem
 +
 
 +
Y oszlopok
  
−
A feladat megoldásához saját tapasztalataimat és az internet segítségét veszem igénybe. Iskolai éveim alatt megtanultam, hogy Magyarország legkiterjedtebb mezőgazdasági területei az alföldön helyezkednek el. Így kézenfekvő, hogy a Dunától keletre fekvő területek jönnek számításba. A történelem során mindig is az ország déli részén (Bácska) volt a legintenzívebb a mezőgazdasági tevékenység. Ez adódik a táj jellegéből és a mezőgazdaságnak kedvező klimatikus adottságokból. Ezek alapján a biogáz üzemnek a legideálisabb térség a Dél-Alföldi régió lenne. Ezután, hogy alátámasszam érvelésemet termelési adatokat kerestem. A KSH 1960-tól 2011-ig szolgál mezőgazdasági adatokkal. Itt megtalálható, hogy a fő mezőgazdasági növényekből évenként hány tonna lett előállítva és az állatállományról is találtam adatokat. A probléma viszont az, hogy régiónkénti lebontást nem tesz lehetővé csak az egész országra vonatkozóan találunk adatokat. Ebből adódik az, hogy régiónkénti adatgyűjtés nem lehetséges. Így nincs lehetőség arra, hogy konkrét számokkal bizonyítsam állításomat. A feltevés hiteltelennek minősül.
+
élettér index
 +
pont
  
 
=A feladat által érintett célcsoportok=
 
=A feladat által érintett célcsoportok=
16. sor: 150. sor:
 
Állattartó teleppel rendelkező gazdasági társaságok, mezőgazdasági termelő és szolgáltató gazdasági társaságok, élelmiszeripari cégek, szennyvíz és szerves hulladék kezelő gazdasági társaságok
 
Állattartó teleppel rendelkező gazdasági társaságok, mezőgazdasági termelő és szolgáltató gazdasági társaságok, élelmiszeripari cégek, szennyvíz és szerves hulladék kezelő gazdasági társaságok
  
 +
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
 +
 +
=A saját megoldás bemutatása (Módszer)=
 +
 +
Tananyag szerinti megoldás:
 +
 +
Kiválasztottam a megfelelő adattáblákat és statisztikai adatokat a KSH és az iskola adatállományából.
 +
A tananyag alkalmazásával arra a következtetésre jutottam, hogy biogáz létesítésére legalkalmasabb régió  Közép-Magyarország. A munkánál először is figyelembe vettem milyen adatokra van szükségem. Melyik régióban milyen intenzitású az állattartás illetve a mezőgazdasági tevékenység így segítségül alkalmaztam a My-X OLAP szolgáltatást, amivel 2000-2009-ig gyűjtöttem ki adatokat. Ezután a COCO programmal direkt elemzést végeztem mellyel a legalkalmasabb régiót kerestem. Ezt az elemzést ellenőriztem inverz elemzéssel és így jött ki az alkalmas régió. A Közép-Magyarország régióban optimális mértékben megtalálhatók a mezőgazdasági és állattartási tényezők. Emellett fontos a stabil működéshez a kiszámítható és állandó alapanyag ellátás. Ennek biztonsága jól megfigyelhető az adatokból készített grafikonon.
 +
 +
=Az eredmény értelmezése (Eredmény)=
  
−
= A biogáz előállítása és felhasználása=
 
  
−
A biogáz szerves anyagok levegőtől elzárt /anaerob/ lebomlása során keletkező gázelegy, amely mintegy 50-70% metánt tartalmaz.
+
Tananyag szerinti megoldás:
−
További összetevői: 30-40% szén-dioxid és kis mennyiségben kénhidrogén, nitrogén, szénmonoxid, víz.
 
  
−
A klasszikus biogáz üzemekben az állattartó telepeken képződő almos vagy hígtrágyát használjuk fel alapanyagként. A későbbiekben a jobb biogázhozam érdekében energianövényeket, szerves hulladékokat is fermentálni tudunk, ezáltal tovább nő a gázhozatal, az üzemi hatásfok illetve energiatermelés.
+
A „direkt” fülön található S248-S256 cellatartományban lévő Becslési adatokat vizsgálva kiderül hogy a Közép-Magyarország régiónak vannak a legstabilabb értékei, melyek arra engednek következtetni, hogy várhatóan az elkövetkezendő években is megmaradnak a stabil és kiszámítható termelési adatok.
  
−
A biogáz metán tartalma 23-szor veszélyesebb a környezetre, mint a széndioxid, így ennek hasznosításával nem csak energetikai, hanem környezetvédelmi célokat is elérhetünk. A trágya és energianövények fermentálásából nyert biogázt sokféleképpen tudjuk hasznosítani mezőgazdaságban, települések energia ellátásában, gázüzemű autók hajtásában.
+
=Ajánlások megfogalmazása (Következtetés)=
  
 +
2 órányi többletmunka azért ér nagyságrendekkel többet, mert sokkal nagyobb, kiterjedtebb és hitelesebb adathalmazt dolgoztam fel az alkalmas terület megkeresésére. A kapott  adatokkal alátámasztható az az eredmény amely a Közép-Magyarország régiót jelölte meg egy lehetséges biogáz üzem létesítésének.
  
−
= A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
+
= Az információ többletérték lehetőségének levezetése (Vita)=
  
 
Ösztönös megoldás:
 
Ösztönös megoldás:
  
−
Általános és középiskolai tanulmányaim alapján az e célra legalkalmasabb területnek az Alföldi régiót vettem figyelmül. Abból indultam ki, hogy az országban itt találhatók a legnagyobb kiterjedésű szántók és a különböző mezőgazdasági, állattenyésztésre alkalmas területek.
+
Tehát adatgyűjtést végeztem: ingyenes- eddigi ismereteim és internetes kutatás segítségével  a témában, majd összegeztem az adatokat.
 +
Munkaidő: 5 óra
 +
Összes költség: az én munkával eltöltött időm- 5x1500Ft=7500Ft
 +
Az elemzés piaci értéke: 20.000 Ft, ennyiért érdemes értékesíteni a befektetett munka alapján.
 +
 
 +
Tananyag szerinti:
 +
 
 +
My-X licence ingyenes: 0 Ft
 +
Adathozzáférés /My-X OLAP/ ingyenes: 0 Ft
 +
Munkaidő: 7 óra
 +
Összes költség: munkával eltöltött időm- 7x1500Ft=10500Ft
 +
Az elemzés piaci értéke: 1.500.000 Ft, ennyiért érdemes értékesíteni a szakértelem és a minőségi munka alapján.
 +
   
 +
A két elemzés összevetése, tehát az elemzés piaci értékének és a háttérben felhasznált erőforrások értékének a különbözete 1.489.500 Ft
  
−
*Tehát adatgyűjtést végeztem: ingyenes- eddigi ismereteim, internet segítségével kutatás a témában, adatok összegzése.
+
A kutatás ára megfelel az aktuális hatástanulmányok elkészítési díjával.
−
*Ennek költsége: 1500 Ft/óra, időigénye: 3 óra, Összesen: 4500 Ft
 
−
*Az elemzés piaci értéke: 10000 Ft, ennyiért érdemes értékesíteni a befektetett munka alapján.
 
  
−
Tananyag szerinti megoldás:
+
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
  
−
A tananyag alkalmazásával arra a következtetésre jutottam, hogy biogáz létesítésére legalkalmasabb régió a Dél-Dunántúl. A munkánál először is figyelembe vettem milyen adatokra van szükségem. Melyik régióban milyen intenzitású az állattartás illetve a mezőgazdasági tevékenység így segítségül alkalmaztam a My-X OLAP szolgáltatást, amivel 2000-2009-ig gyűjtöttem ki adatokat.
+
= Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
−
Ezután a COCO programmal direkt elemzést végeztem mellyel a legalkalmasabb régiót kerestem. Ezt az elemzést ellenőriztem inverz elemzéssel és így jött ki az alkalmas régió. A Dél-Dunántúli régióban optimális mértékben megtalálhatók a mezőgazdasági és állattartási tényezők. Emellett fontos a stabil működéshez a kiszámítható és állandó alapanyag ellátás. Ennek biztonsága jól megfigyelhető az adatokból készített grafikonon.
 
  
−
*My-X licence ingyenes: 0 Ft
+
Chikán Attila: Bevezetés a vállalat gazdaságtanba, AULA 2006
−
*Adathozzáférés /My-X OLAP/ ingyenes: 0 Ft
+
Dr. Bai Attila: A biogáz, Szaktudás Kiadó Ház
−
*Munkaidő: 7 óra, 1500 Ft/óra, Összesen: 10500 Ft
+
Bai Attila- Lakner Zoltán- Marosvölgyi Béla- Nábrádi András: A biomassza felhasználása, Szaktudás Kiadó
−
*Az elemzés piaci értéke: 60000 Ft, ennyiért érdemes értékesíteni a szakértelem és a minőségi munka alapján.
+
Dr. Labay Attila: Új utak- új lehetőségek az agrártermelésben

A lap jelenlegi, 2014. február 19., 21:08-kori változata

Vezetői összefoglaló

A feladat során arra kerestem a választ melyik régió felel meg biogáz üzem létesítésére.Az üzem, alapanyag igényét figyelembe véve vizsgáltam meg, hogy melyik régióban, miből, mennyi a kibocsájtás?(pl:Állatállomány-sertés-összesen szá/100 ha, Vetésterület összesen- silókukorica ha/üzem, stb.)Adatokat régió szerinti lebontásban találtam és a 2000-2009-ig terjedő időszakot vizsgáltam. Ennek az üzemnek a létrehozása egy hosszú távú beruházás,a vizsgálat ennek függvényében történt. A vizsgálat, mely megtalálható a Forrás fejezetben, a Közép-Magyarország régiót találta a legalkalmasabbnak területnek a projekt megvalósítására. A döntés szempontjából fontos más kockázati elemeket is figyelembe venni, például személyes érdekek, üzleti kapcsolatok, stb.

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/biogaz.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Biogáz üzem létesítéséhez megfelelő terület keresése

A feladat előtörténete

Személyes kötődés:

Jelenlegi munkakörömből és tanulmányaimból adódóan választottam a biogáz hasznosítása témakört. Mindig is érdekeltek az új és korszerű megoldások és az olyan kutatások amelyek arra irányultak, hogyan lehetne korszerűsíteni és minél jobban kihasználni a mezőgazdaság adta lehetőségeket. Ezenkívül milyen lehetőségek vannak arra, hogy újra egy profitábilis iparággá tegyük és ezáltal számtalan új munkahelyet teremtene. Régóta figyelemmel kísérem, hogy a fejlettebb országok miként és milyen haszonnal alkalmazzák a zöldenergiákat. Számomra mindig is nagy kérdés volt, hogy hazai viszonylatban ugyanazok technológiák és eljárások miért költségesebbek és miért hatástalanok, ugyanolyan környezetben.

Szakértői javaslatok:

A hazai mikro- és makroökonómiai mutatókat vizsgálva egyértelműen látszik, hogy a mezőgazdaság mint iparág teljesítménye csökkenő tendenciát mutat. Az ebből származó bevételek már nem mondhatóak kielégítőnek, így az agrárium teljes átszervezését és új stratégiákra való helyezését tartanám indokoltnak. A mai vidéki életképet, gazdaságot akár laikusként, akár szakemberként vizsgálva, szembetűnik, hogy a vidék egyre jobban elszegényedik, leáll a fejlődés és stagnál a vidék gazdasága. Ennek a helyzetnek lehet az egyik megoldása, hogy biogáz üzemeket létesítsünk megfelelő területeken, melyek segítenének a gazdaság újraindításában. A létrehozott telepek egyfajta katalizátorként is működnének a vidék életében. A települések számára nagyszerű bevételi forrást jelentene ugyanakkor a helyi és környékbeli lakosoknak számos új munkahelyet. Az előbbi funkciókon kívül hatékony megoldást jelentene a szerves hulladék feldolgozására.


A feladat megoldása jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

A biogáz szerves anyagok levegőtől elzárt /anaerob/ lebomlása során keletkező gázelegy, amely mintegy 50-70% metánt tartalmaz. További összetevői: 30-40% szén-dioxid és kis mennyiségben kénhidrogén, nitrogén, szénmonoxid, víz.

A klasszikus biogáz üzemekben az állattartó telepeken képződő almos vagy hígtrágyát használjuk fel alapanyagként. A későbbiekben a jobb biogázhozam érdekében energianövényeket, szerves hulladékokat is fermentálni tudunk, ezáltal tovább nő a gázhozatal, az üzemi hatásfok illetve energiatermelés.

A biogáz metán tartalma 23-szor veszélyesebb a környezetre, mint a széndioxid, így ennek hasznosításával nem csak energetikai, hanem környezetvédelmi célokat is elérhetünk. A trágya és energianövények fermentálásából nyert biogázt sokféleképpen tudjuk hasznosítani mezőgazdaságban, települések energia ellátásában, gázüzemű autók hajtásában.

A feladat során arra keresem a választ Magyarországnak mely régiója a legalkalmasabb biogáz üzem létesítésére. Adatokat aszerint kerestem, hogy mely ágazatok kibocsájtásai fontosak a vizsgálat során. Az adatgyűjtésemhez a KSH adatait vettem segítségül. A minél pontosabb vizsgálathoz pedig tíz éves intervallumot vettem alapul (2000-2009. 2007-es adatok nem álltak rendelkezésre). Ezt követően a lehívott adatokat táblázatban rendeztem. Itt oszlopban láthatók a régiók, tízéves lebontásban, a sorokban pedig a különböző mezőgazdasági ágazatokhoz tartozó értékek. A vizsgálat folytatásában átlagoltam a régiókhoz tartozó mezőgazdasági ágazatok kilenc éves adatait. Ezeket az átlagértékeket egy másik táblázatba foglaltam, így régiónként az ágazatokhoz egy átlagérték tartozik. A táblázat elkészülte után rangsoroltam a kapott értékeket. Rangsorolásnál ketté választottam az ágazatokat. Vannak azok az ágazatok melyek kibocsájtása elsődleges nyersanyag forrás biogáz üzem üzemeltetéséhez. Ebben az estben az adott ágazatban a legnagyobb átlaggal rendelkező régió kapta az egyes rangszámot. Az ennél kisebb értékkel rendelkező régió a kettest és így folytatódik egészen hétig. Vannak a másik csoportba tartozó ágazatok melyek kibocsájtása nem elsődleges nyersanyag biogáz üzem üzemeltetéséhez. Itt ebben az esetben az adott ágazatban a legkisebb átlaggal rendelkező régió kapta az egyes rangszámot, az ettől nagyobb a kettest és itt is hétig történt a rangsorolás. Az így kapott rangszámokat egy külön táblázatba helyeztem. Ebben a táblázatban láthatók a régiók és a hozzájuk kapcsolódó rangszámok. A vizsgálat folytatásában a régiókhoz tartozó rangszámokat átlagoltam. Az átlagolás során az a régió került ki győztesen amelyik a legkisebb átlagszámmal rendelkezett. Eszerint a vizsgálat a Nyugat-Dunántúl régiót hozta ki a legalkalmasabb területnek biogáz üzem létesítésére.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása

Objektumok (sorok)

Magyarország statisztikai régióinak évenkénti bontása

Dél-Alföld 2000 Dél-Alföld 2001 Dél-Alföld 2002 Dél-Alföld 2003 Dél-Alföld 2004 Dél-Alföld 2005 Dél-Alföld 2006 Dél-Alföld 2008 Dél-Alföld 2009 Dél-Dunántúl 2000 Dél-Dunántúl 2001 Dél-Dunántúl 2002 Dél-Dunántúl 2003 Dél-Dunántúl 2004 Dél-Dunántúl 2005 Dél-Dunántúl 2006 Dél-Dunántúl 2008 Dél-Dunántúl 2009 Észak-Alföld 2000 Észak-Alföld 2001 Észak-Alföld 2002 Észak-Alföld 2003 Észak-Alföld 2004 Észak-Alföld 2005 Észak-Alföld 2006 Észak-Alföld 2008 Észak-Alföld 2009 Észak-Magyarország 2000 Észak-Magyarország 2001 Észak-Magyarország 2002 Észak-Magyarország 2003 Észak-Magyarország 2004 Észak-Magyarország 2005 Észak-Magyarország 2006 Észak-Magyarország 2008 Észak-Magyarország 2009 Közép-Dunántúl 2000 Közép-Dunántúl 2001 Közép-Dunántúl 2002 Közép-Dunántúl 2003 Közép-Dunántúl 2004 Közép-Dunántúl 2005 Közép-Dunántúl 2006 Közép-Dunántúl 2008 Közép-Dunántúl 2009 Közép-Magyarország 2000 Közép-Magyarország 2001 Közép-Magyarország 2002 Közép-Magyarország 2003 Közép-Magyarország 2004 Közép-Magyarország 2005 Közép-Magyarország 2006 Közép-Magyarország 2008 Közép-Magyarország 2009 Nyugat-Dunántúl 2000 Nyugat-Dunántúl 2001 Nyugat-Dunántúl 2002 Nyugat-Dunántúl 2003 Nyugat-Dunántúl 2004 Nyugat-Dunántúl 2005 Nyugat-Dunántúl 2006 Nyugat-Dunántúl 2008 Nyugat-Dunántúl 2009

Atribútumok (X, Y oszlopok)

X oszlopok

Állatállomány baromfi összesen na. szá/100haMT Állatállomány juh összesen na. szá/100haMT Állatállomány sertés hízósertés összesen szá/100haMT Állatállomány sertés összesen na. szá/100haMT Állatállomány sertés tenyészkoca összesen szá/100haMT Állatállomány szarvasmarha növendék- és hízóállat összesen szá/100haMT Állatállomány szarvasmarha összesen na. szá/100haMT Állatállomány szarvasmarha tejelő tehén összesen szá/100haMT Vetésterület összesen burgonya összesen na. ha/üzem Vetésterület összesen egyéb szántóföldi takarmánynöv. összesen na. ha/üzem Vetésterület összesen kalászos gabonafélék összesen na. ha/üzem Vetésterület összesen lucerna összesen na. ha/üzem Vetésterület összesen olajos, hüvelyes és rostnövények napraforgó összesen ha/üzem Vetésterület összesen olajos, hüvelyes és rostnövények összesen na. ha/üzem Vetésterület összesen összesen na. na. ha/üzem Vetésterület összesen silókukorica összesen na. ha/üzem Vetésterület összesen szemeskukorica összesen na. ha/üzem

Y oszlopok

élettér index pont

A feladat által érintett célcsoportok

Állattartó teleppel rendelkező gazdasági társaságok, mezőgazdasági termelő és szolgáltató gazdasági társaságok, élelmiszeripari cégek, szennyvíz és szerves hulladék kezelő gazdasági társaságok

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A saját megoldás bemutatása (Módszer)

Tananyag szerinti megoldás:

Kiválasztottam a megfelelő adattáblákat és statisztikai adatokat a KSH és az iskola adatállományából. A tananyag alkalmazásával arra a következtetésre jutottam, hogy biogáz létesítésére legalkalmasabb régió Közép-Magyarország. A munkánál először is figyelembe vettem milyen adatokra van szükségem. Melyik régióban milyen intenzitású az állattartás illetve a mezőgazdasági tevékenység így segítségül alkalmaztam a My-X OLAP szolgáltatást, amivel 2000-2009-ig gyűjtöttem ki adatokat. Ezután a COCO programmal direkt elemzést végeztem mellyel a legalkalmasabb régiót kerestem. Ezt az elemzést ellenőriztem inverz elemzéssel és így jött ki az alkalmas régió. A Közép-Magyarország régióban optimális mértékben megtalálhatók a mezőgazdasági és állattartási tényezők. Emellett fontos a stabil működéshez a kiszámítható és állandó alapanyag ellátás. Ennek biztonsága jól megfigyelhető az adatokból készített grafikonon.

Az eredmény értelmezése (Eredmény)

Tananyag szerinti megoldás:

A „direkt” fülön található S248-S256 cellatartományban lévő Becslési adatokat vizsgálva kiderül hogy a Közép-Magyarország régiónak vannak a legstabilabb értékei, melyek arra engednek következtetni, hogy várhatóan az elkövetkezendő években is megmaradnak a stabil és kiszámítható termelési adatok.

Ajánlások megfogalmazása (Következtetés)

2 órányi többletmunka azért ér nagyságrendekkel többet, mert sokkal nagyobb, kiterjedtebb és hitelesebb adathalmazt dolgoztam fel az alkalmas terület megkeresésére. A kapott adatokkal alátámasztható az az eredmény amely a Közép-Magyarország régiót jelölte meg egy lehetséges biogáz üzem létesítésének.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (Vita)

Ösztönös megoldás:

Tehát adatgyűjtést végeztem: ingyenes- eddigi ismereteim és internetes kutatás segítségével a témában, majd összegeztem az adatokat. Munkaidő: 5 óra Összes költség: az én munkával eltöltött időm- 5x1500Ft=7500Ft Az elemzés piaci értéke: 20.000 Ft, ennyiért érdemes értékesíteni a befektetett munka alapján.

Tananyag szerinti:

My-X licence ingyenes: 0 Ft Adathozzáférés /My-X OLAP/ ingyenes: 0 Ft Munkaidő: 7 óra Összes költség: munkával eltöltött időm- 7x1500Ft=10500Ft Az elemzés piaci értéke: 1.500.000 Ft, ennyiért érdemes értékesíteni a szakértelem és a minőségi munka alapján.

A két elemzés összevetése, tehát az elemzés piaci értékének és a háttérben felhasznált erőforrások értékének a különbözete 1.489.500 Ft

A kutatás ára megfelel az aktuális hatástanulmányok elkészítési díjával.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Chikán Attila: Bevezetés a vállalat gazdaságtanba, AULA 2006 Dr. Bai Attila: A biogáz, Szaktudás Kiadó Ház Bai Attila- Lakner Zoltán- Marosvölgyi Béla- Nábrádi András: A biomassza felhasználása, Szaktudás Kiadó Dr. Labay Attila: Új utak- új lehetőségek az agrártermelésben

A lap eredeti címe: „https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Biogaz&oldid=77232”