„Biogaz” változatai közötti eltérés
Rdk3 (vitalap | szerkesztései) |
Rdk3 (vitalap | szerkesztései) (→A saját megoldás bemutatása (Módszer)) |
||
| (14 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
= Vezetői összefoglaló= | = Vezetői összefoglaló= | ||
| − | + | A feladat során arra kerestem a választ melyik régió felel meg biogáz üzem létesítésére.Az üzem, alapanyag igényét figyelembe véve vizsgáltam meg, hogy melyik régióban, miből, mennyi a kibocsájtás?(pl:Állatállomány-sertés-összesen szá/100 ha, Vetésterület összesen- silókukorica ha/üzem, stb.)Adatokat régió szerinti lebontásban találtam és a 2000-2009-ig terjedő időszakot vizsgáltam. Ennek az üzemnek a létrehozása egy hosszú távú beruházás,a vizsgálat | |
| − | A | + | ennek függvényében történt. A vizsgálat, mely megtalálható a Forrás fejezetben, a Közép-Magyarország régiót találta a legalkalmasabbnak területnek a projekt megvalósítására. A döntés szempontjából fontos más kockázati elemeket is figyelembe venni, például személyes érdekek, üzleti kapcsolatok, stb. |
| − | |||
= Forrás= | = Forrás= | ||
| 25. sor: | 24. sor: | ||
= A feladat megoldása jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája= | = A feladat megoldása jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája= | ||
| − | |||
| − | |||
A biogáz szerves anyagok levegőtől elzárt /anaerob/ lebomlása során keletkező gázelegy, amely mintegy 50-70% metánt tartalmaz. További összetevői: 30-40% szén-dioxid és kis mennyiségben kénhidrogén, nitrogén, szénmonoxid, víz. | A biogáz szerves anyagok levegőtől elzárt /anaerob/ lebomlása során keletkező gázelegy, amely mintegy 50-70% metánt tartalmaz. További összetevői: 30-40% szén-dioxid és kis mennyiségben kénhidrogén, nitrogén, szénmonoxid, víz. | ||
| 35. sor: | 32. sor: | ||
A biogáz metán tartalma 23-szor veszélyesebb a környezetre, mint a széndioxid, így ennek hasznosításával nem csak energetikai, hanem környezetvédelmi célokat is elérhetünk. A trágya és energianövények fermentálásából nyert biogázt sokféleképpen tudjuk hasznosítani mezőgazdaságban, települések energia ellátásában, gázüzemű autók hajtásában. | A biogáz metán tartalma 23-szor veszélyesebb a környezetre, mint a széndioxid, így ennek hasznosításával nem csak energetikai, hanem környezetvédelmi célokat is elérhetünk. A trágya és energianövények fermentálásából nyert biogázt sokféleképpen tudjuk hasznosítani mezőgazdaságban, települések energia ellátásában, gázüzemű autók hajtásában. | ||
| − | A feladat | + | A feladat során arra keresem a választ Magyarországnak mely régiója a legalkalmasabb biogáz üzem létesítésére. Adatokat aszerint kerestem, hogy mely ágazatok kibocsájtásai fontosak a vizsgálat során. Az adatgyűjtésemhez a KSH adatait vettem segítségül. A minél pontosabb vizsgálathoz pedig tíz éves intervallumot vettem alapul (2000-2009. 2007-es adatok nem álltak rendelkezésre). Ezt követően a lehívott adatokat táblázatban rendeztem. Itt oszlopban láthatók a régiók, tízéves lebontásban, a sorokban pedig a különböző mezőgazdasági ágazatokhoz tartozó értékek. A vizsgálat folytatásában átlagoltam a régiókhoz tartozó mezőgazdasági ágazatok kilenc éves adatait. Ezeket az átlagértékeket egy másik táblázatba foglaltam, így régiónként az ágazatokhoz egy átlagérték tartozik. A táblázat elkészülte után rangsoroltam a kapott értékeket. Rangsorolásnál ketté választottam az ágazatokat. Vannak azok az ágazatok melyek kibocsájtása elsődleges nyersanyag forrás biogáz üzem üzemeltetéséhez. Ebben az estben az adott ágazatban a legnagyobb átlaggal rendelkező régió kapta az egyes rangszámot. Az ennél kisebb értékkel rendelkező régió a kettest és így folytatódik egészen hétig. Vannak a másik csoportba tartozó ágazatok melyek kibocsájtása nem elsődleges nyersanyag biogáz üzem üzemeltetéséhez. Itt ebben az esetben az adott ágazatban a legkisebb átlaggal rendelkező régió kapta az egyes rangszámot, az ettől nagyobb a kettest és itt is hétig történt a rangsorolás. Az így kapott rangszámokat egy külön táblázatba helyeztem. Ebben a táblázatban láthatók a régiók és a hozzájuk kapcsolódó rangszámok. A vizsgálat folytatásában a régiókhoz tartozó rangszámokat átlagoltam. Az átlagolás során az a régió került ki győztesen amelyik a legkisebb átlagszámmal rendelkezett. Eszerint a vizsgálat a Nyugat-Dunántúl régiót hozta ki a legalkalmasabb területnek biogáz üzem létesítésére. |
| − | A | ||
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása= | =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása= | ||
| 112. sor: | 108. sor: | ||
Állatállomány baromfi összesen na. | Állatállomány baromfi összesen na. | ||
| − | + | szá/100haMT | |
Állatállomány juh összesen na. szá/100haMT | Állatállomány juh összesen na. szá/100haMT | ||
Állatállomány sertés hízósertés összesen | Állatállomány sertés hízósertés összesen | ||
| 149. sor: | 145. sor: | ||
élettér index | élettér index | ||
pont | pont | ||
| − | |||
=A feladat által érintett célcsoportok= | =A feladat által érintett célcsoportok= | ||
| 158. sor: | 153. sor: | ||
=A saját megoldás bemutatása (Módszer)= | =A saját megoldás bemutatása (Módszer)= | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
Tananyag szerinti megoldás: | Tananyag szerinti megoldás: | ||
Kiválasztottam a megfelelő adattáblákat és statisztikai adatokat a KSH és az iskola adatállományából. | Kiválasztottam a megfelelő adattáblákat és statisztikai adatokat a KSH és az iskola adatállományából. | ||
| − | A tananyag alkalmazásával arra a következtetésre jutottam, hogy biogáz létesítésére legalkalmasabb régió | + | A tananyag alkalmazásával arra a következtetésre jutottam, hogy biogáz létesítésére legalkalmasabb régió Közép-Magyarország. A munkánál először is figyelembe vettem milyen adatokra van szükségem. Melyik régióban milyen intenzitású az állattartás illetve a mezőgazdasági tevékenység így segítségül alkalmaztam a My-X OLAP szolgáltatást, amivel 2000-2009-ig gyűjtöttem ki adatokat. Ezután a COCO programmal direkt elemzést végeztem mellyel a legalkalmasabb régiót kerestem. Ezt az elemzést ellenőriztem inverz elemzéssel és így jött ki az alkalmas régió. A Közép-Magyarország régióban optimális mértékben megtalálhatók a mezőgazdasági és állattartási tényezők. Emellett fontos a stabil működéshez a kiszámítható és állandó alapanyag ellátás. Ennek biztonsága jól megfigyelhető az adatokból készített grafikonon. |
=Az eredmény értelmezése (Eredmény)= | =Az eredmény értelmezése (Eredmény)= | ||
| − | |||
| − | |||
Tananyag szerinti megoldás: | Tananyag szerinti megoldás: | ||
| − | + | A „direkt” fülön található S248-S256 cellatartományban lévő Becslési adatokat vizsgálva kiderül hogy a Közép-Magyarország régiónak vannak a legstabilabb értékei, melyek arra engednek következtetni, hogy várhatóan az elkövetkezendő években is megmaradnak a stabil és kiszámítható termelési adatok. | |
=Ajánlások megfogalmazása (Következtetés)= | =Ajánlások megfogalmazása (Következtetés)= | ||
| − | 2 órányi többletmunka azért ér nagyságrendekkel többet, mert sokkal nagyobb, kiterjedtebb és hitelesebb adathalmazt dolgoztam fel az alkalmas terület megkeresésére. A kapott adatokkal alátámasztható az az eredmény amely a | + | 2 órányi többletmunka azért ér nagyságrendekkel többet, mert sokkal nagyobb, kiterjedtebb és hitelesebb adathalmazt dolgoztam fel az alkalmas terület megkeresésére. A kapott adatokkal alátámasztható az az eredmény amely a Közép-Magyarország régiót jelölte meg egy lehetséges biogáz üzem létesítésének. |
| − | + | ||
= Az információ többletérték lehetőségének levezetése (Vita)= | = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (Vita)= | ||
Ösztönös megoldás: | Ösztönös megoldás: | ||
| − | + | Tehát adatgyűjtést végeztem: ingyenes- eddigi ismereteim és internetes kutatás segítségével a témában, majd összegeztem az adatokat. | |
| − | + | Munkaidő: 5 óra | |
| − | + | Összes költség: az én munkával eltöltött időm- 5x1500Ft=7500Ft | |
| − | + | Az elemzés piaci értéke: 20.000 Ft, ennyiért érdemes értékesíteni a befektetett munka alapján. | |
Tananyag szerinti: | Tananyag szerinti: | ||
My-X licence ingyenes: 0 Ft | My-X licence ingyenes: 0 Ft | ||
| − | + | Adathozzáférés /My-X OLAP/ ingyenes: 0 Ft | |
| − | + | Munkaidő: 7 óra | |
| − | + | Összes költség: munkával eltöltött időm- 7x1500Ft=10500Ft | |
| − | + | Az elemzés piaci értéke: 1.500.000 Ft, ennyiért érdemes értékesíteni a szakértelem és a minőségi munka alapján. | |
A két elemzés összevetése, tehát az elemzés piaci értékének és a háttérben felhasznált erőforrások értékének a különbözete 1.489.500 Ft | A két elemzés összevetése, tehát az elemzés piaci értékének és a háttérben felhasznált erőforrások értékének a különbözete 1.489.500 Ft | ||
A lap jelenlegi, 2014. február 19., 21:08-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Vezetői összefoglaló
- 2 Forrás
- 3 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 4 A feladat előtörténete
- 5 A feladat megoldása jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
- 6 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása
- 7 A feladat által érintett célcsoportok
- 8 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 9 A saját megoldás bemutatása (Módszer)
- 10 Az eredmény értelmezése (Eredmény)
- 11 Ajánlások megfogalmazása (Következtetés)
- 12 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (Vita)
- 13 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 14 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Vezetői összefoglaló
A feladat során arra kerestem a választ melyik régió felel meg biogáz üzem létesítésére.Az üzem, alapanyag igényét figyelembe véve vizsgáltam meg, hogy melyik régióban, miből, mennyi a kibocsájtás?(pl:Állatállomány-sertés-összesen szá/100 ha, Vetésterület összesen- silókukorica ha/üzem, stb.)Adatokat régió szerinti lebontásban találtam és a 2000-2009-ig terjedő időszakot vizsgáltam. Ennek az üzemnek a létrehozása egy hosszú távú beruházás,a vizsgálat ennek függvényében történt. A vizsgálat, mely megtalálható a Forrás fejezetben, a Közép-Magyarország régiót találta a legalkalmasabbnak területnek a projekt megvalósítására. A döntés szempontjából fontos más kockázati elemeket is figyelembe venni, például személyes érdekek, üzleti kapcsolatok, stb.
Forrás
http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/biogaz.xls
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Biogáz üzem létesítéséhez megfelelő terület keresése
A feladat előtörténete
Személyes kötődés:
Jelenlegi munkakörömből és tanulmányaimból adódóan választottam a biogáz hasznosítása témakört. Mindig is érdekeltek az új és korszerű megoldások és az olyan kutatások amelyek arra irányultak, hogyan lehetne korszerűsíteni és minél jobban kihasználni a mezőgazdaság adta lehetőségeket. Ezenkívül milyen lehetőségek vannak arra, hogy újra egy profitábilis iparággá tegyük és ezáltal számtalan új munkahelyet teremtene. Régóta figyelemmel kísérem, hogy a fejlettebb országok miként és milyen haszonnal alkalmazzák a zöldenergiákat. Számomra mindig is nagy kérdés volt, hogy hazai viszonylatban ugyanazok technológiák és eljárások miért költségesebbek és miért hatástalanok, ugyanolyan környezetben.
Szakértői javaslatok:
A hazai mikro- és makroökonómiai mutatókat vizsgálva egyértelműen látszik, hogy a mezőgazdaság mint iparág teljesítménye csökkenő tendenciát mutat. Az ebből származó bevételek már nem mondhatóak kielégítőnek, így az agrárium teljes átszervezését és új stratégiákra való helyezését tartanám indokoltnak. A mai vidéki életképet, gazdaságot akár laikusként, akár szakemberként vizsgálva, szembetűnik, hogy a vidék egyre jobban elszegényedik, leáll a fejlődés és stagnál a vidék gazdasága. Ennek a helyzetnek lehet az egyik megoldása, hogy biogáz üzemeket létesítsünk megfelelő területeken, melyek segítenének a gazdaság újraindításában. A létrehozott telepek egyfajta katalizátorként is működnének a vidék életében. A települések számára nagyszerű bevételi forrást jelentene ugyanakkor a helyi és környékbeli lakosoknak számos új munkahelyet. Az előbbi funkciókon kívül hatékony megoldást jelentene a szerves hulladék feldolgozására.
A feladat megoldása jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
A biogáz szerves anyagok levegőtől elzárt /anaerob/ lebomlása során keletkező gázelegy, amely mintegy 50-70% metánt tartalmaz. További összetevői: 30-40% szén-dioxid és kis mennyiségben kénhidrogén, nitrogén, szénmonoxid, víz.
A klasszikus biogáz üzemekben az állattartó telepeken képződő almos vagy hígtrágyát használjuk fel alapanyagként. A későbbiekben a jobb biogázhozam érdekében energianövényeket, szerves hulladékokat is fermentálni tudunk, ezáltal tovább nő a gázhozatal, az üzemi hatásfok illetve energiatermelés.
A biogáz metán tartalma 23-szor veszélyesebb a környezetre, mint a széndioxid, így ennek hasznosításával nem csak energetikai, hanem környezetvédelmi célokat is elérhetünk. A trágya és energianövények fermentálásából nyert biogázt sokféleképpen tudjuk hasznosítani mezőgazdaságban, települések energia ellátásában, gázüzemű autók hajtásában.
A feladat során arra keresem a választ Magyarországnak mely régiója a legalkalmasabb biogáz üzem létesítésére. Adatokat aszerint kerestem, hogy mely ágazatok kibocsájtásai fontosak a vizsgálat során. Az adatgyűjtésemhez a KSH adatait vettem segítségül. A minél pontosabb vizsgálathoz pedig tíz éves intervallumot vettem alapul (2000-2009. 2007-es adatok nem álltak rendelkezésre). Ezt követően a lehívott adatokat táblázatban rendeztem. Itt oszlopban láthatók a régiók, tízéves lebontásban, a sorokban pedig a különböző mezőgazdasági ágazatokhoz tartozó értékek. A vizsgálat folytatásában átlagoltam a régiókhoz tartozó mezőgazdasági ágazatok kilenc éves adatait. Ezeket az átlagértékeket egy másik táblázatba foglaltam, így régiónként az ágazatokhoz egy átlagérték tartozik. A táblázat elkészülte után rangsoroltam a kapott értékeket. Rangsorolásnál ketté választottam az ágazatokat. Vannak azok az ágazatok melyek kibocsájtása elsődleges nyersanyag forrás biogáz üzem üzemeltetéséhez. Ebben az estben az adott ágazatban a legnagyobb átlaggal rendelkező régió kapta az egyes rangszámot. Az ennél kisebb értékkel rendelkező régió a kettest és így folytatódik egészen hétig. Vannak a másik csoportba tartozó ágazatok melyek kibocsájtása nem elsődleges nyersanyag biogáz üzem üzemeltetéséhez. Itt ebben az esetben az adott ágazatban a legkisebb átlaggal rendelkező régió kapta az egyes rangszámot, az ettől nagyobb a kettest és itt is hétig történt a rangsorolás. Az így kapott rangszámokat egy külön táblázatba helyeztem. Ebben a táblázatban láthatók a régiók és a hozzájuk kapcsolódó rangszámok. A vizsgálat folytatásában a régiókhoz tartozó rangszámokat átlagoltam. Az átlagolás során az a régió került ki győztesen amelyik a legkisebb átlagszámmal rendelkezett. Eszerint a vizsgálat a Nyugat-Dunántúl régiót hozta ki a legalkalmasabb területnek biogáz üzem létesítésére.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása
Objektumok (sorok)
Magyarország statisztikai régióinak évenkénti bontása
Dél-Alföld 2000 Dél-Alföld 2001 Dél-Alföld 2002 Dél-Alföld 2003 Dél-Alföld 2004 Dél-Alföld 2005 Dél-Alföld 2006 Dél-Alföld 2008 Dél-Alföld 2009 Dél-Dunántúl 2000 Dél-Dunántúl 2001 Dél-Dunántúl 2002 Dél-Dunántúl 2003 Dél-Dunántúl 2004 Dél-Dunántúl 2005 Dél-Dunántúl 2006 Dél-Dunántúl 2008 Dél-Dunántúl 2009 Észak-Alföld 2000 Észak-Alföld 2001 Észak-Alföld 2002 Észak-Alföld 2003 Észak-Alföld 2004 Észak-Alföld 2005 Észak-Alföld 2006 Észak-Alföld 2008 Észak-Alföld 2009 Észak-Magyarország 2000 Észak-Magyarország 2001 Észak-Magyarország 2002 Észak-Magyarország 2003 Észak-Magyarország 2004 Észak-Magyarország 2005 Észak-Magyarország 2006 Észak-Magyarország 2008 Észak-Magyarország 2009 Közép-Dunántúl 2000 Közép-Dunántúl 2001 Közép-Dunántúl 2002 Közép-Dunántúl 2003 Közép-Dunántúl 2004 Közép-Dunántúl 2005 Közép-Dunántúl 2006 Közép-Dunántúl 2008 Közép-Dunántúl 2009 Közép-Magyarország 2000 Közép-Magyarország 2001 Közép-Magyarország 2002 Közép-Magyarország 2003 Közép-Magyarország 2004 Közép-Magyarország 2005 Közép-Magyarország 2006 Közép-Magyarország 2008 Közép-Magyarország 2009 Nyugat-Dunántúl 2000 Nyugat-Dunántúl 2001 Nyugat-Dunántúl 2002 Nyugat-Dunántúl 2003 Nyugat-Dunántúl 2004 Nyugat-Dunántúl 2005 Nyugat-Dunántúl 2006 Nyugat-Dunántúl 2008 Nyugat-Dunántúl 2009
Atribútumok (X, Y oszlopok)
X oszlopok
Állatállomány baromfi összesen na. szá/100haMT Állatállomány juh összesen na. szá/100haMT Állatállomány sertés hízósertés összesen szá/100haMT Állatállomány sertés összesen na. szá/100haMT Állatállomány sertés tenyészkoca összesen szá/100haMT Állatállomány szarvasmarha növendék- és hízóállat összesen szá/100haMT Állatállomány szarvasmarha összesen na. szá/100haMT Állatállomány szarvasmarha tejelő tehén összesen szá/100haMT Vetésterület összesen burgonya összesen na. ha/üzem Vetésterület összesen egyéb szántóföldi takarmánynöv. összesen na. ha/üzem Vetésterület összesen kalászos gabonafélék összesen na. ha/üzem Vetésterület összesen lucerna összesen na. ha/üzem Vetésterület összesen olajos, hüvelyes és rostnövények napraforgó összesen ha/üzem Vetésterület összesen olajos, hüvelyes és rostnövények összesen na. ha/üzem Vetésterület összesen összesen na. na. ha/üzem Vetésterület összesen silókukorica összesen na. ha/üzem Vetésterület összesen szemeskukorica összesen na. ha/üzem
Y oszlopok
élettér index pont
A feladat által érintett célcsoportok
Állattartó teleppel rendelkező gazdasági társaságok, mezőgazdasági termelő és szolgáltató gazdasági társaságok, élelmiszeripari cégek, szennyvíz és szerves hulladék kezelő gazdasági társaságok
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
A saját megoldás bemutatása (Módszer)
Tananyag szerinti megoldás:
Kiválasztottam a megfelelő adattáblákat és statisztikai adatokat a KSH és az iskola adatállományából. A tananyag alkalmazásával arra a következtetésre jutottam, hogy biogáz létesítésére legalkalmasabb régió Közép-Magyarország. A munkánál először is figyelembe vettem milyen adatokra van szükségem. Melyik régióban milyen intenzitású az állattartás illetve a mezőgazdasági tevékenység így segítségül alkalmaztam a My-X OLAP szolgáltatást, amivel 2000-2009-ig gyűjtöttem ki adatokat. Ezután a COCO programmal direkt elemzést végeztem mellyel a legalkalmasabb régiót kerestem. Ezt az elemzést ellenőriztem inverz elemzéssel és így jött ki az alkalmas régió. A Közép-Magyarország régióban optimális mértékben megtalálhatók a mezőgazdasági és állattartási tényezők. Emellett fontos a stabil működéshez a kiszámítható és állandó alapanyag ellátás. Ennek biztonsága jól megfigyelhető az adatokból készített grafikonon.
Az eredmény értelmezése (Eredmény)
Tananyag szerinti megoldás:
A „direkt” fülön található S248-S256 cellatartományban lévő Becslési adatokat vizsgálva kiderül hogy a Közép-Magyarország régiónak vannak a legstabilabb értékei, melyek arra engednek következtetni, hogy várhatóan az elkövetkezendő években is megmaradnak a stabil és kiszámítható termelési adatok.
Ajánlások megfogalmazása (Következtetés)
2 órányi többletmunka azért ér nagyságrendekkel többet, mert sokkal nagyobb, kiterjedtebb és hitelesebb adathalmazt dolgoztam fel az alkalmas terület megkeresésére. A kapott adatokkal alátámasztható az az eredmény amely a Közép-Magyarország régiót jelölte meg egy lehetséges biogáz üzem létesítésének.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (Vita)
Ösztönös megoldás:
Tehát adatgyűjtést végeztem: ingyenes- eddigi ismereteim és internetes kutatás segítségével a témában, majd összegeztem az adatokat. Munkaidő: 5 óra Összes költség: az én munkával eltöltött időm- 5x1500Ft=7500Ft Az elemzés piaci értéke: 20.000 Ft, ennyiért érdemes értékesíteni a befektetett munka alapján.
Tananyag szerinti:
My-X licence ingyenes: 0 Ft Adathozzáférés /My-X OLAP/ ingyenes: 0 Ft Munkaidő: 7 óra Összes költség: munkával eltöltött időm- 7x1500Ft=10500Ft Az elemzés piaci értéke: 1.500.000 Ft, ennyiért érdemes értékesíteni a szakértelem és a minőségi munka alapján.
A két elemzés összevetése, tehát az elemzés piaci értékének és a háttérben felhasznált erőforrások értékének a különbözete 1.489.500 Ft
A kutatás ára megfelel az aktuális hatástanulmányok elkészítési díjával.
Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Chikán Attila: Bevezetés a vállalat gazdaságtanba, AULA 2006 Dr. Bai Attila: A biogáz, Szaktudás Kiadó Ház Bai Attila- Lakner Zoltán- Marosvölgyi Béla- Nábrádi András: A biomassza felhasználása, Szaktudás Kiadó Dr. Labay Attila: Új utak- új lehetőségek az agrártermelésben
