„Csoportmunka projekt:4.csoport” változatai közötti eltérés
Rdk1 (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Ez a szócikk egy kísérlet része: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Csoportmunka_projekt =Humán-Erőforrás-Menedzsment-Rendszer - 4. csoport= ==Tört…”) |
Hute (vitalap | szerkesztései) (→Történeti modul) |
||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
==Történeti modul== | ==Történeti modul== | ||
*... | *... | ||
| + | '''''Humán erőforrás fogalma:''''' | ||
| + | Humán erőforrás menedzsment (EEM) a menedzsment azon része, amely az emberekkel, mint a szervezet alapvető erőforrásával foglalkozik annak érdekében, hogy biztosítsa az alkalmazottak leghatékonyabb felhasználását, a szervezeti és az egyéni célok megvalósítását. Célja szervezeti hatékonyság biztosítása úgy, hogy segíti a szervezetet a céljainak megvalósításában, biztosítja a jól képzett, jól motivált alkalmazottakat, hatékonyan alkalmazza a munkaerő szaktudását és képességeit. Továbbá biztosítja az alkalmazottak elégedettségét, a munkaéletük minőségét és önmegvalósítását. Közvetíti a személyzeti irányelveket az alkalmazottak felé. Biztosítja minőségének fenntartása és fejlesztése. | ||
| + | |||
| + | '''''Tudományos áttekintése a történelemben''''' | ||
| + | ''Taylor'' | ||
| + | Az emberi erőforrás menedzsment kialakulása során több tudóst is meg kell említeni. Köztük Taylort, aki szerint vizsgálatokkal lehet megállapítani, hogy kinek milyen feladatot kell ellátnia egy adott munkacsoporton belül. | ||
| + | Taylorizmus alapelvei: | ||
| + | - munkatevékenység elemzése, | ||
| + | - betanítás, | ||
| + | - együttműködés | ||
| + | Taylor azt vallotta, hogy a megfelelő teljesítmény eléréséhez ki kell dolgozni a legjobb módszert, melyet az adott ember elvégez. Mindenkinek a saját feladatával kell foglalkozni. A csoport munkát elvetette, az egyén alkalmazásában hitt. A bérezést pedig teljesítményi alapon kell kidolgozni. Ezáltal vállalat hierarchikus felépítésében mindenkinek megvan a helye (vezető, munkás). Ő vezette be a pályaalkalmasság fogalmát. | ||
| + | |||
| + | A Taylor által kidolgozott rendszer négy lépése: | ||
| + | a.A kiválasztott tevékenységhez (munkához) keressük meg a legjobb eljárást (technológiát). | ||
| + | b.Válasszuk ki azokat a munkásokat, akik a legrövidebb idő alatt tudják teljesíteni a kívánt munkaműveleteket. | ||
| + | c.Segítségükkel állapítsuk meg az egyes munkaműveletek elvégzéséhez szükséges időt, vagyis a művelet „normaidejét”. | ||
| + | d.Az összes munkást tanítsuk be az új eljárásra és gyakoroljuk nyomást rájuk (bérszabályozással, felmondással való fenyegetéssel), kikényszerítve a normaidő betartását. | ||
| + | |||
==Ontológiai modul== | ==Ontológiai modul== | ||
==="ez egy" kapcsolattípus=== | ==="ez egy" kapcsolattípus=== | ||
A lap 2015. március 23., 22:40-kori változata
Ez a szócikk egy kísérlet része: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Csoportmunka_projekt
Tartalomjegyzék
Humán-Erőforrás-Menedzsment-Rendszer - 4. csoport
Történeti modul
- ...
Humán erőforrás fogalma: Humán erőforrás menedzsment (EEM) a menedzsment azon része, amely az emberekkel, mint a szervezet alapvető erőforrásával foglalkozik annak érdekében, hogy biztosítsa az alkalmazottak leghatékonyabb felhasználását, a szervezeti és az egyéni célok megvalósítását. Célja szervezeti hatékonyság biztosítása úgy, hogy segíti a szervezetet a céljainak megvalósításában, biztosítja a jól képzett, jól motivált alkalmazottakat, hatékonyan alkalmazza a munkaerő szaktudását és képességeit. Továbbá biztosítja az alkalmazottak elégedettségét, a munkaéletük minőségét és önmegvalósítását. Közvetíti a személyzeti irányelveket az alkalmazottak felé. Biztosítja minőségének fenntartása és fejlesztése.
Tudományos áttekintése a történelemben Taylor Az emberi erőforrás menedzsment kialakulása során több tudóst is meg kell említeni. Köztük Taylort, aki szerint vizsgálatokkal lehet megállapítani, hogy kinek milyen feladatot kell ellátnia egy adott munkacsoporton belül. Taylorizmus alapelvei: - munkatevékenység elemzése, - betanítás, - együttműködés Taylor azt vallotta, hogy a megfelelő teljesítmény eléréséhez ki kell dolgozni a legjobb módszert, melyet az adott ember elvégez. Mindenkinek a saját feladatával kell foglalkozni. A csoport munkát elvetette, az egyén alkalmazásában hitt. A bérezést pedig teljesítményi alapon kell kidolgozni. Ezáltal vállalat hierarchikus felépítésében mindenkinek megvan a helye (vezető, munkás). Ő vezette be a pályaalkalmasság fogalmát.
A Taylor által kidolgozott rendszer négy lépése: a.A kiválasztott tevékenységhez (munkához) keressük meg a legjobb eljárást (technológiát). b.Válasszuk ki azokat a munkásokat, akik a legrövidebb idő alatt tudják teljesíteni a kívánt munkaműveleteket. c.Segítségükkel állapítsuk meg az egyes munkaműveletek elvégzéséhez szükséges időt, vagyis a művelet „normaidejét”. d.Az összes munkást tanítsuk be az új eljárásra és gyakoroljuk nyomást rájuk (bérszabályozással, felmondással való fenyegetéssel), kikényszerítve a normaidő betartását.
Ontológiai modul
"ez egy" kapcsolattípus
- ...
"van neki" kapcsolattípus
- ...
befoglaló címszavak
- ...
egyenrangú (asszociatív) címszavak
- ...
Történeti ellentmondások és vitatott kijelentések modulja
- ...
Definíció-alkotási modul
- ...
Önellenőrző tesztkérdések modul
- . elem
- Kérdés:
- Válasz:
- Válasz:
- Válasz:
- Kérdés indoklása:
- Válaszok indoklása:
- . elem
- Kérdés:
- Válasz:
- Válasz:
- Válasz:
- Kérdés indoklása:
- Válaszok indoklása:
