„Tudásmérnök” változatai közötti eltérés
A Miau Wiki wikiből
(→Történeti modul =) |
(→Történeti modul =) |
||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
* A mesterséges intelligencia (MI) kutatások kezdetét az ’50-es évek elejére tehetjük. | * A mesterséges intelligencia (MI) kutatások kezdetét az ’50-es évek elejére tehetjük. | ||
A kutatások célja olyan számítógépes rendszerek kifejlesztése volt, melyek intelligens viselkedést mutatnak. Egy program intelligens viselkedéséről akkor beszélünk, ha bizonyos problémák kezelésében megközelítik, illetve felülmúlják az emberi hatékonyságot. Ezeknek a programoknak a teljesítménye sok területen igen gyengének bizonyult. | A kutatások célja olyan számítógépes rendszerek kifejlesztése volt, melyek intelligens viselkedést mutatnak. Egy program intelligens viselkedéséről akkor beszélünk, ha bizonyos problémák kezelésében megközelítik, illetve felülmúlják az emberi hatékonyságot. Ezeknek a programoknak a teljesítménye sok területen igen gyengének bizonyult. | ||
| − | A 70-es években kezdték felismerni, hogy a problémamegoldás hatékonysága attól függ, hogy mennyi és milyen minőségű ismeretanyag áll rendelkezésre az adott területre vonatkozólag. | + | * A 70-es években kezdték felismerni, hogy a problémamegoldás hatékonysága attól függ, hogy mennyi és milyen minőségű ismeretanyag áll rendelkezésre az adott területre vonatkozólag. |
| − | Arra törekedtek, hogy kisebb tárgyterületen nagyobb mennyiségű tudással rendelkező programokat készítsenek. | + | Arra törekedtek, hogy kisebb tárgyterületen nagyobb mennyiségű tudással rendelkező programokat készítsenek. Ezek az ún. tudásalapú rendszerek (Knowledge-Based Systems) |
| − | Ezek az ún. tudásalapú rendszerek (Knowledge-Based Systems) | + | * A tudásalapú rendszerek közül azokat, melyek szakértői ismeretek felhasználásával magas szintű teljesítményt nyújtanak egy szűk problémakör kezelésében, szakértő rendszereknek (Expert Systems) nevezzük. |
| − | A tudásalapú rendszerek közül azokat, melyek szakértői ismeretek felhasználásával magas szintű teljesítményt nyújtanak egy szűk problémakör kezelésében, szakértő rendszereknek (Expert Systems) nevezzük. | ||
E rendszerek egy tapasztalt szakértő színvonalán oldanak meg problémákat, illetve nyújtanak hasznos tanácsokat a kezdő szakértő számára. | E rendszerek egy tapasztalt szakértő színvonalán oldanak meg problémákat, illetve nyújtanak hasznos tanácsokat a kezdő szakértő számára. | ||
Szakértő rendszereket az élet majd’ minden területén alkalmaznak. | Szakértő rendszereket az élet majd’ minden területén alkalmaznak. | ||
| − | Az emberi szakértelem kigyűjtésének (tudáskigyűjtés) és szakértő rendszerré alakításának folyamata a tudástervezés. A tudáskigyűjtés során a rendszert fejlesztő tudásmérnök és a tárgyterületi szakértő között folyik együttműködés a szakértői ismeretek megszerzése céljából. Az ismeretszerzés célja a szakértői feladatmegoldás során alkalmazott módszerek, ökölszabályok megismerése, illetve a megszerzett ismeretek rendszerezése. A tudáskigyűjtés a legkritikusabb része a tudástervezésnek, mivel a tudásmérnöknek a szakértő által elmondott ismeretek teljes érthetetlenségével kell megbirkóznia. | + | * Az emberi szakértelem kigyűjtésének (tudáskigyűjtés) és szakértő rendszerré alakításának folyamata a tudástervezés. A tudáskigyűjtés során a rendszert fejlesztő tudásmérnök és a tárgyterületi szakértő között folyik együttműködés a szakértői ismeretek megszerzése céljából. Az ismeretszerzés célja a szakértői feladatmegoldás során alkalmazott módszerek, ökölszabályok megismerése, illetve a megszerzett ismeretek rendszerezése. A tudáskigyűjtés a legkritikusabb része a tudástervezésnek, mivel a tudásmérnöknek a szakértő által elmondott ismeretek teljes érthetetlenségével kell megbirkóznia. |
| − | A megszerzett ismeretek formalizálása, a feladathoz illő ismeretreprezentáció és következtetési stratégia kiválasztása, végül pedig a rendszer felépítése a tudásmérnök | + | * A megszerzett ismeretek formalizálása, a feladathoz illő ismeretreprezentáció és következtetési stratégia kiválasztása, végül pedig a rendszer felépítése a tudásmérnök |
feladata. [http://jesz.ajk.elte.hu/toth11.html][[1]] | feladata. [http://jesz.ajk.elte.hu/toth11.html][[1]] | ||
A lap 2006. január 5., 00:30-kori változata
Angol megnevezés: ...
Tartalomjegyzék
Történeti modul =
- A mesterséges intelligencia (MI) kutatások kezdetét az ’50-es évek elejére tehetjük.
A kutatások célja olyan számítógépes rendszerek kifejlesztése volt, melyek intelligens viselkedést mutatnak. Egy program intelligens viselkedéséről akkor beszélünk, ha bizonyos problémák kezelésében megközelítik, illetve felülmúlják az emberi hatékonyságot. Ezeknek a programoknak a teljesítménye sok területen igen gyengének bizonyult.
- A 70-es években kezdték felismerni, hogy a problémamegoldás hatékonysága attól függ, hogy mennyi és milyen minőségű ismeretanyag áll rendelkezésre az adott területre vonatkozólag.
Arra törekedtek, hogy kisebb tárgyterületen nagyobb mennyiségű tudással rendelkező programokat készítsenek. Ezek az ún. tudásalapú rendszerek (Knowledge-Based Systems)
- A tudásalapú rendszerek közül azokat, melyek szakértői ismeretek felhasználásával magas szintű teljesítményt nyújtanak egy szűk problémakör kezelésében, szakértő rendszereknek (Expert Systems) nevezzük.
E rendszerek egy tapasztalt szakértő színvonalán oldanak meg problémákat, illetve nyújtanak hasznos tanácsokat a kezdő szakértő számára. Szakértő rendszereket az élet majd’ minden területén alkalmaznak.
- Az emberi szakértelem kigyűjtésének (tudáskigyűjtés) és szakértő rendszerré alakításának folyamata a tudástervezés. A tudáskigyűjtés során a rendszert fejlesztő tudásmérnök és a tárgyterületi szakértő között folyik együttműködés a szakértői ismeretek megszerzése céljából. Az ismeretszerzés célja a szakértői feladatmegoldás során alkalmazott módszerek, ökölszabályok megismerése, illetve a megszerzett ismeretek rendszerezése. A tudáskigyűjtés a legkritikusabb része a tudástervezésnek, mivel a tudásmérnöknek a szakértő által elmondott ismeretek teljes érthetetlenségével kell megbirkóznia.
- A megszerzett ismeretek formalizálása, a feladathoz illő ismeretreprezentáció és következtetési stratégia kiválasztása, végül pedig a rendszer felépítése a tudásmérnök
Ontológiai modul
- ...
Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja
- ...
Definíciós modul
Egy szakértõ rendszer létrehozásában kulcsszerepet betöltõ olyan szakember, aki egyrészt a technikai dolgokhoz, vagyis a programozáshoz ért, másrészt segít a szakértõnek a probléma strukturálásában, a tudás szabályokká alakításában is.
Tesztkérdések modul
- Kik is valójában a tudásmérnökök?
Ajánlott irodalmak modulja
...
