„Egyedi takarmányozás” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2008. január 30., 12:57-kori változata

Angol megnevezés: separate feeding

Történeti modul

• 1999: "A dolgozatom harmadik részében bemutatok egy általam készített szakértõi rendszert, amely a szaktanácsadó munkáját könnyíti meg. A rendszer felépítésében fontos szerepet játszik egy MonteCarlo jellegû megoldáskeresõ alrendszer, amely az optimális takarmányadagot adja meg a SZR által begyûjtött adatok alapján. Egy ilyen rendszer megalkotásának létjogosultságot ad egyrészt az 1996-ban a LAM alapítvány által rendelt kutatás eredménye, amely szerint a gazdálkodók (kis és közepes) nagy hányada igényelne ilyen jellegû tanácsot, valamint a különbözõ szaktanácsadókkal folytatott beszélgetések, amelyek során egyhangúan elmondták, hogy ezen a téren a tanácsadás nagyon nehézkés!" [1]
• 2000: "Takarmányozással befolyásolhatjuk a vágott áru elzsírosodását, a hús fehérje-zsír arányát, a hús ízletességét, a csirke bõrének színét. A csirketest zsírtartalma nagy mértékben összefügg az etetett takarmány fehérje és zsírtartalmával. Saját vizsgálataink szerint megállapítottuk, hogy a fehérjében szegény takarmányozás kedvez az elzsírosodásnak, csökken a hús fehérjetartalma a zsírtartalommal szemben."[2]
• 2001:A számítógépes szimulációs módszerek az anyagi rendszer mikroszkopikus tulajdonságainak, azaz a molekulák vagy atomok közötti kölcsönhatásoknak az ismeretében a sokrészecskés rendszer mikroállapotait közvetlenül modellezik és a fázistérből ily módon mintát véve a keresett tulajdonságokat sokaság- vagy időátlagként számítják. Az intermolekuláris potenciálokon kívül szükség van még néhány termodinamikai állapotjelző rögzítésére a használt sokaságtól függően. Két alapvető szimulációs módszer létezik, az egyik a molekuláris dinamikai (MD), a másik a Monte Carlo (MC) módszer. A MD szimulációk során a rendszer fázistérbeli trajektóriáját a klasszikus newtoni mozgásegyenletekkel határozzák meg. A trajektória mentén számított fizikai mennyiségek átlaga időátlagnak tekinthető MD szimulációk során.[3]
• 2001:Az állattenyésztés költségeiben a takarmányozásé az első hely. Az optimális takarmányozás helyi adottságai meghatározóak már a döntéshozatalkor is, hiszen behatárolják a célkitűzések megválasztását. Az alapelv az legyen, hogy a húsmarha ágazat rendszerébe, amelybe bele kell érteni a takarmány bázist is, ideális esetben ne kelljen „kívülről” (pl. a szántóföldi termesztésből) szinte semmit „bevinni”. Egy átlagos magyar legelőből kb. 2 ha elegendő arra, hogy egy hústehenet eltartson részben a legeltetéssel, részben az innen betakarított gyepszénával.[4]

• 2004: "A különböző fajú, korú és hasznosítású állatok táplálóanyag-igénye eltérő, ezért a helyes takarmányozáshoz ismerni kell az állatok táplálóanyagszükségletét és a takarmányok táplálóanyag-tartalmát."[5]
• 2004: "A világon a lótakarmányozásban az emészthetô energiával és a (látszólagos) emészthetô nyersfehérjével történô számolás a legelterjetebb (USA, Egyesült Királyság, NSZK, Ausztria). A FÁK országaiban a metabolizálható energiát használják. Lóban a metabolizálható energia az emészthetônek 82-90%-a. Az NDK-ban a zsírtermelô nettó energiára alapozott "szarvasmarha energetikai takarmányegység"-gel (EFr) számoltak. 1 EFr=10.5 kJ NEFr (azaz szarvasmarhán mért zsírtermelô nettó energia). Franciaországban a "lótakarmányegység"-et (UFC = Unité Fourragere Cheval) alkalmazzák, ami 1 kg árpa lovon mért életfönntartó nettó energiával azonos, azaz 9.2 MJ NEm. A 75% szénából és 25% abrakból álló takarmánykeverék etetése esetén az energiaféleségek aránya a következô: DE = 0.67-0.83 BE; ME = 0.83-0.91 DE; NE = 0.63-0.80 ME. A fehérjetartalom, illetve az igény - kifejezésére a valódi emészthetô (a vékonybélbôl fölszivódó) fehérjével számolnak. Hazánkban a lovak energia szükségletét, illetve a lótakarmányok táplálóértékét megajoule-ban (1 MJ = 4184 kcal) kifejezett emészthetô energiában (jele DE), a fehérjeigényt (látszólagos) emészthetô nyersfehérjében adjuk meg. Az alapadatok lovon végzett kisérleteken alapulnak." [6]

Ontológiai modul

• "ez egy" kapcsolattípus:
  • Takarmányadag optimalizálással támogatott (jelző)
  • Versenykondíció elérés érdekében végzett (fajta)
  • Fedezőképesség megőrzése érdekében végzett (fajta)
  • Létfentartó szükséglet kielégítése érdekében végzett (fajta)
  • Optimális vehem biztosítása érdekében végzett (fajta)

• "van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:
  • Takarmányadag-optimalizálás
  • Monte Carlo-módszer
  • Optimalizálás
  • Beltartalommérés
  • Egyedi azonosítás
  • Várható érték
  • Biotermelés
  • Tömegmérés

• "a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
  • Takarmányozás (egyedi, monodiétás, csoportos, ...)
  • Állattartás (egyedi takarmány, tartás, gondozás, szaporítás)

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• 2000: Véleményem szerint az ilyen módón megválasztott egyedi takarmányozási módszer sokkal inkább a fogyasztó társadalom igényeit veszi alapul és nem az adott állatt táplálóanyagszükségletét és a takarmányok táplálóanyag-tartalmát.
• 2004: Ez a megfogalmazás élettanilag mindenkébben helyesebbnek mondható viszont azt nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy gazdaságosság és az adott állat funkciója(vágóállat, tenyészállat,hobbiállat...) melyik takarmányozási módszert kívánja meg.

Szerkesztői javaslat: Mi a szerepe a "van neki" modulrészben választott kifejezéseknek a szócikk értelmezésében?

Definíciós modul

• Az egyedi takarmányozás egy olyan speciális takarmányozási módszer ami egy adott állat funkcióját figyelembe véve kialakít egy optimális takarmányösszetételt. Máshogy takarmányozunk egy olyan állatot amit gazdaságilag a húsáért tartunk és máshogy egy olyat amit esetleg versenyeztetési célokra tenyésztünk vagy tartunk és megint másként járunk el kedvtelésből tartott állatainknál.

Tesztkérdések modul

• Igaz-e, hogy: a különböző fajú, korú és hasznosítású állatok táplálóanyag-igénye eltérő? (igen ezért a helyes takarmányozáshoz ismerni kell az állatok táplálóanyagszükségletét és a takarmányok táplálóanyag-tartalmát)
• Igaz-e, hogy: takarmányozással nem befolyásolhatjuk a vágott áru húsminőségét? (nem, az állati test zsírtartalma nagy mértékben összefügg az etetett takarmány fehérje és zsírtartalmával)

Ajánlott irodalmak modulja

• Dr. Várhegyi József-Várhegyi Józsefné dr.: Takarmányozási módszerek[7]
• Dr. Bak János: Az egyedi abrakolás szükségessége [8]
• Dr. Hullár István: Takarmányozás és tojásminőség [9]
• A ló takarmányozása [10]