„Tenyészállat kiválasztása” változatai közötti eltérés
(→Ontológiai modul) |
|||
| (9 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 15. sor: | 15. sor: | ||
"Richard Willham és munkatársai (Iowa Állami Egyetem) azt találták, hogy mesterséges kiválogatással a rövid távú galoppversenyeken elért teljesítmény még mindig ugrásszerűen növelhető. E versenyek távja esetenként csupán 320 méter (0,2 mérföld). Willham és munkatársai több mint egymillió galopp-időeredmény elemzésével felbecsülték az 1960 és 1983 között végbement genetikai változások mértékét. Azt találták, hogy a 320, a 360 és a 402 méteres távon az időeredmények 0,47, 0,43, illetve 0,16 százalékkal javultak. E javulás egyharmada genetikai tényezőknek tulajdonítható." | "Richard Willham és munkatársai (Iowa Állami Egyetem) azt találták, hogy mesterséges kiválogatással a rövid távú galoppversenyeken elért teljesítmény még mindig ugrásszerűen növelhető. E versenyek távja esetenként csupán 320 méter (0,2 mérföld). Willham és munkatársai több mint egymillió galopp-időeredmény elemzésével felbecsülték az 1960 és 1983 között végbement genetikai változások mértékét. Azt találták, hogy a 320, a 360 és a 402 méteres távon az időeredmények 0,47, 0,43, illetve 0,16 százalékkal javultak. E javulás egyharmada genetikai tényezőknek tulajdonítható." | ||
Forrás: Tudomány, VII. évfolyam, 7. szám, 1991/július, 52-58. o.) | Forrás: Tudomány, VII. évfolyam, 7. szám, 1991/július, 52-58. o.) | ||
| − | + | [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22289] | |
1997. | 1997. | ||
| 41. sor: | 41. sor: | ||
== Ontológiai modul == | == Ontológiai modul == | ||
* "ez egy" kapcsolattípus: | * "ez egy" kapcsolattípus: | ||
| − | + | ** RISKA (alkalmazás) | |
| − | ** | + | ** KBS(alkalmazás) |
| − | ** | + | ** RABBIT (alkalmazás) |
| − | ** | + | ** MOIRA (alkalmazás) |
| + | ** ... | ||
* "van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus: | * "van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus: | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
** [[Szarvasmarha Információs Rendszer]] | ** [[Szarvasmarha Információs Rendszer]] | ||
| − | + | ** tenyésztésre szóbajöhető egyedek | |
| + | ** tenyésztési cél | ||
| + | ** kiválasztási elvek | ||
| + | **... | ||
* "a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus: | * "a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus: | ||
| − | |||
**Szaporodás-biológia (Tenyészállat kiválasztás) | **Szaporodás-biológia (Tenyészállat kiválasztás) | ||
| + | ** [[Teremlésirányítás]] (Tenyészállat kiválasztás, Takarmánygazdálkodás, HR, ...) | ||
| + | **... | ||
== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja == | == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja == | ||
* . | * . | ||
| − | A tenyészállatok kiválasztásánál | + | A tenyészállatok kiválasztásánál az alkalmazott technológia függ a hasznosítás módjától(hús vagy tejtermelés,esetleg fajvisszatelepítés).Az alkalmazott telepirányítási rendszerek |
| + | Pl:RISKA,segítségével előre jelezhetővé válik a várható megtermékenyülés valószínűsége,az átlagos alomszám,valamint az ivarzás megállapítása. | ||
| + | |||
| + | Ezzel szemben a 80-as évek előtt az ivarzás megállapítása abszolút szubjektív módon történt,ami által a termelési tényezők nagyságrendekkel kisebbek voltak. | ||
Szerkesztői javaslat: A modellezés egyik paradoxona a selejtezés/tenyészállat-kiválasztás indokoltságának levezetéséhez kötődik. Egy tenyészállat, amennyiben nem vemhesül a tervek szerint selejtezésre kerülhet. Ha meg lehetne kellő pontossággal becsülni, hányadik vemhesítési kísérlet lesz sikeres, ill. ki lehet számítani hányadik vemhesítési kísérlet után hoz átlagosan több hasznot egy új egyed beállítása, mint a régi következő termelési periódusra jutó haszna, akkor lehet érdemben dönteni egy-egy konkrét selejtezési kérdés esetén... | Szerkesztői javaslat: A modellezés egyik paradoxona a selejtezés/tenyészállat-kiválasztás indokoltságának levezetéséhez kötődik. Egy tenyészállat, amennyiben nem vemhesül a tervek szerint selejtezésre kerülhet. Ha meg lehetne kellő pontossággal becsülni, hányadik vemhesítési kísérlet lesz sikeres, ill. ki lehet számítani hányadik vemhesítési kísérlet után hoz átlagosan több hasznot egy új egyed beállítása, mint a régi következő termelési periódusra jutó haszna, akkor lehet érdemben dönteni egy-egy konkrét selejtezési kérdés esetén... | ||
| 67. sor: | 72. sor: | ||
* ... | * ... | ||
| − | + | Napjaink mezőgazdaságában a tenyészállat kiválasztás,a jelenleg használatos telep irányítási rendszerek (pl:RISKA,RABBIT), a legfontosabb adatok (alomszám,ellésgyakoriság,kondíció,megtermékenyülés gyakorisága) felhasználásával egy jól működő precíziós állattenyésztés kialakítására törekednek. | |
== Tesztkérdések modul == | == Tesztkérdések modul == | ||
| 100. sor: | 105. sor: | ||
Az állattenyésztési ágazatok:[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22249] | Az állattenyésztési ágazatok:[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22249] | ||
| + | |||
| + | [[Kategória:Lexikon_(special)]] | ||
A lap jelenlegi, 2008. február 1., 14:02-kori változata
Angol megnevezés:Selection
Tartalomjegyzék
Történeti modul
- ...
1967.
"A sertésállomány termelésének szervezésekor minden esetben a biológiai alaptényezők ismeretéből kell kiindulni.
A szaporítás szervezésekor figyelemmel kell lenni a kocák ivarzásának jelentkezésére, az ivari ciklusra, a vemhesülési arányra, a vemhességi időre, a szaporaságra, a felnevelési teljesítményre, a két fialás közötti időre, és a kocaselejtezés mértékére. A felsorolt jellemzők közül a vemhességi idő és az ivari ciklus állandónak tekintendő, ezért kiindulópontját képezi a termelés szervezésének." Szerzők: Dr. Papp József, Dr.Király Albert ÁTK Herceghalom 1999 november [1]
1991.
"Richard Willham és munkatársai (Iowa Állami Egyetem) azt találták, hogy mesterséges kiválogatással a rövid távú galoppversenyeken elért teljesítmény még mindig ugrásszerűen növelhető. E versenyek távja esetenként csupán 320 méter (0,2 mérföld). Willham és munkatársai több mint egymillió galopp-időeredmény elemzésével felbecsülték az 1960 és 1983 között végbement genetikai változások mértékét. Azt találták, hogy a 320, a 360 és a 402 méteres távon az időeredmények 0,47, 0,43, illetve 0,16 százalékkal javultak. E javulás egyharmada genetikai tényezőknek tulajdonítható." Forrás: Tudomány, VII. évfolyam, 7. szám, 1991/július, 52-58. o.) [2]
1997.
"A rektális tapintás nem megfelelő módszer a petefészek állapotának a meghatározására, mert sok téves diagnózist és nem megfelelő kezelést eredményezhet.
Hollandiában kimutatták, hogy a jól működő KBS- vagy MOIRA-rendszerben -hároméves működtetés után - a tehenenkénti jövedelmezőség 45-65 fonttal növelhető.
A KBS-rendszer (Knowledge Based System) a tehenek inszeminálására megfelelő időt határozza meg. Az indítékok: az előző ivarzás és inszeminálás adatai, rektális tapintással végzett vizsgálat eredményei, a tehenek megfigyelése, a progeszteron meghatározások és elektronikus adatok. Ezzel a módszerrel a vemhességi arányt 55%-ra növelték és a borjazás-fogamzás közötti időt 98 napra csökkentették.
A MOIRA-rendszerben (Management of Insemination by Routine Analysis) a progeszteron-koncentráció csökkenése és az ivarzás/ovuláció közötti kölcsönhatást használják. Kimutatták, hogy 2-3 nappal a progeszteron-koncentráció csökkenése után az ivarzási tünetek nélkül is ugyanolyan termékenyülés érhető el inszemináláskor, mint kimutatható ivarzás esetén."
STALHAMMER et al. 1997 [3]
2000.
" A marker alapú szelekció sémája. A QTL kívánatos megjelenési formája - amely az illető tulajdonságot pozitívan befolyásolja - zöld színnel van jelölve és genetikai marker segítségével láthatóvá tehető. A szülőpártól származó teljes testvérek közül csak a középső borjúnál tapasztalható kétszer az előnyös megjelenési forma, a marker alapú szelekció keretében ezt szelektálnák a továbbtenyésztésre."
Univ. Prof. Dr. Dr. h.c. mult. Ernst Kalm Christian Albrecht Egyetem Kiel, Állattenyésztési és Állattartási Intézet 22 October 2000 - Graz (Austria) [4]
Ontológiai modul
- "ez egy" kapcsolattípus:
- RISKA (alkalmazás)
- KBS(alkalmazás)
- RABBIT (alkalmazás)
- MOIRA (alkalmazás)
- ...
- "van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus:
- Szarvasmarha Információs Rendszer
- tenyésztésre szóbajöhető egyedek
- tenyésztési cél
- kiválasztási elvek
- ...
- "a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
- Szaporodás-biológia (Tenyészállat kiválasztás)
- Teremlésirányítás (Tenyészállat kiválasztás, Takarmánygazdálkodás, HR, ...)
- ...
Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja
- .
A tenyészállatok kiválasztásánál az alkalmazott technológia függ a hasznosítás módjától(hús vagy tejtermelés,esetleg fajvisszatelepítés).Az alkalmazott telepirányítási rendszerek Pl:RISKA,segítségével előre jelezhetővé válik a várható megtermékenyülés valószínűsége,az átlagos alomszám,valamint az ivarzás megállapítása.
Ezzel szemben a 80-as évek előtt az ivarzás megállapítása abszolút szubjektív módon történt,ami által a termelési tényezők nagyságrendekkel kisebbek voltak.
Szerkesztői javaslat: A modellezés egyik paradoxona a selejtezés/tenyészállat-kiválasztás indokoltságának levezetéséhez kötődik. Egy tenyészállat, amennyiben nem vemhesül a tervek szerint selejtezésre kerülhet. Ha meg lehetne kellő pontossággal becsülni, hányadik vemhesítési kísérlet lesz sikeres, ill. ki lehet számítani hányadik vemhesítési kísérlet után hoz átlagosan több hasznot egy új egyed beállítása, mint a régi következő termelési periódusra jutó haszna, akkor lehet érdemben dönteni egy-egy konkrét selejtezési kérdés esetén...
Definíciós modul
- ...
Napjaink mezőgazdaságában a tenyészállat kiválasztás,a jelenleg használatos telep irányítási rendszerek (pl:RISKA,RABBIT), a legfontosabb adatok (alomszám,ellésgyakoriság,kondíció,megtermékenyülés gyakorisága) felhasználásával egy jól működő precíziós állattenyésztés kialakítására törekednek.
Tesztkérdések modul
- ...
- Igaz-e, hogy hím egyedeket szaporítószervek növekedése és testi fejlettség alapján szelektálják?igaz!(A rendellenes spermák összes százalékának örökölhetõsége kicsi.)
- Igaz-e, hogy allél gyakorisága eltér a szülő és a növendék generációban?hamis!(Együttes előfordulásukkor az IAIB allélpárban a két allél kodomináns, vagyis mindkettő hatása egyaránt érvényesül, tehát az utódban keletkező vércsoport AB típusú lesz.)
- Igaz-e, hogy mesterséges kiválogatással a termelési teljesítmények növelhetők?igaz!(Ez csupán annak a fügvénye milyen irányú e termelési stratégia!)
- Igaz-e, hogy az anyaállatra alacsony reprodukciós arányok jellemzőek?igaz!(A tenyésztési programok intenzívebbé tételének egyik formája a növendék üsző program.)
Ajánlott irodalmak modulja
- ...
Papír alapú:
Horn Péter Állattenyésztés 1. Szarvasmarha, juh, ló (Mezőgazda Kiadó)[5]
Nagy Nándor Az állattenyésztés alapjai (Mezőgazda kiadó)[6]
Dohy János Genetika állattenyésztőknek (Mezőgazda kiadó)[7]
Online:
Bikák fertilitásra :[8]
A sertés jelenlegi genetikai potenciálja ennél azonban lényegesen jobb:[9]
Az állattenyésztési ágazatok:[10]
