„Robotika” változatai közötti eltérés
(→Történeti modul) |
|||
| (67 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | '''Angol megnevezés:''' | + | '''Angol megnevezés:''' Robotics |
__TOC__ | __TOC__ | ||
== Történeti modul == | == Történeti modul == | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | ''' | + | '''1994:''' A hardver eszközök méreteikben egyre miniatürizálódnak, ugyanakkor mind nagyobb tárkapacitás és óriási gyorsaság jellemző rájuk, az egyes interfészek, perifériák pedig egyre inkább és egyre jobb minőségben képesek a grafikus ábrázolásra, illetőleg az eddigiektől eltérő kódolású input adatok (pl. beszéd) fogadására. A negyedik generációs számítógépek már alkalmasak ún. szakértői rendszerek üzemeltetésére vagy a robottechnika vezérlésére is. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]] |
| − | |||
| − | ''' | + | '''2001:''' A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]] |
| − | |||
| − | ''' | + | '''2001:''' Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]] |
| − | |||
| − | ''' | + | '''2001:''' Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy "mesterséges ember" nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]] |
| − | : | + | |
| + | '''2001:''' Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég "PUMÁ"-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]] | ||
| + | |||
| + | '''2004:''' A kezdetek Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21847]] | ||
== Ontológiai modul == | == Ontológiai modul == | ||
| − | * | + | |
| + | *'''"ez egy" kapcsolattípus:''' | ||
| + | **VLSI CAD (technológiai eljárás) | ||
| + | **Szerelő robot (megvalósulási forma) | ||
| + | **Hegesztő robot (megvalósulási forma) | ||
| + | |||
| + | *'''"van neki, része a szócikknek:"''' | ||
| + | **[[Számítástechnika]] | ||
| + | **[[Informatika]] | ||
| + | **Finommechanika | ||
| + | |||
| + | *"'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:''' | ||
| + | **Mestertséges intelligencia alkalmazások (Robotika, Szakértői rendszerek, Automatizáció) | ||
| + | |||
== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja == | == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja == | ||
| − | * . | + | * A gépi mozgatások pontatlansága és a megvalósítandó finom mozgás és méretpontosság ellentmondása a finommechanika és a számítástechnikai vezérlés segítsége nélkül hosszú ideig nem volt feloldható. |
| + | |||
== Definíciós modul == | == Definíciós modul == | ||
| − | * ... | + | |
| + | * '''A robotika''' tudománya azzal hivatott foglalkozni, hogy miképpen van lehetőség az emberi munkát - és annak minden hátrányát - automatizálni, szabályozhatóvá alakítani. Viszont ezek a technikai rendszerek nem feltétlenül azzal törõdnek, hogy "utánozzák" az embert. Az emberi végteljesítményt akarják helyettesíteni. Mûszakilag elemzi a feladatokat és nem emberileg. A "robotintelligencia" első feltétele, hogy a robot érzékelje a környezetét, tájékozódni tudjon benne. Ehhez "érzékszervekre" van szüksége. Mind ez idáig a látás, tapintás és újabban a hallás képességével ruházták fel a robotokat. És itt kapcsolódik a robotika az MI-kutatáshoz. | ||
| + | |||
== Tesztkérdések modul == | == Tesztkérdések modul == | ||
| − | * .. | + | * Kell e figyelni valamire, ha a robotot szállítani kívánjuk? |
| + | |||
| + | (Igen. A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!) | ||
| + | |||
== Ajánlott irodalmak modulja == | == Ajánlott irodalmak modulja == | ||
| − | * ... | + | * Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]] |
| + | |||
| + | * Dr. Mester Gyula: Intelligens rendszerek [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21837]] | ||
| + | |||
| + | * Lantos Béla: Robotok irányítása [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21838]] | ||
| + | |||
| + | * Lemaradásban az európai robotika [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21454]] | ||
| + | [[Kategória:Lexikon_(special)]] | ||
A lap jelenlegi, 2008. február 1., 14:01-kori változata
Angol megnevezés: Robotics
Tartalomjegyzék
Történeti modul
1994: A hardver eszközök méreteikben egyre miniatürizálódnak, ugyanakkor mind nagyobb tárkapacitás és óriási gyorsaság jellemző rájuk, az egyes interfészek, perifériák pedig egyre inkább és egyre jobb minőségben képesek a grafikus ábrázolásra, illetőleg az eddigiektől eltérő kódolású input adatok (pl. beszéd) fogadására. A negyedik generációs számítógépek már alkalmasak ún. szakértői rendszerek üzemeltetésére vagy a robottechnika vezérlésére is. [[1]]
2001: A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[2]]
2001: Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[3]]
2001: Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy "mesterséges ember" nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[4]]
2001: Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég "PUMÁ"-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[5]]
2004: A kezdetek Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. [[6]]
Ontológiai modul
- "ez egy" kapcsolattípus:
- VLSI CAD (technológiai eljárás)
- Szerelő robot (megvalósulási forma)
- Hegesztő robot (megvalósulási forma)
- "van neki, része a szócikknek:"
- Számítástechnika
- Informatika
- Finommechanika
- "a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
- Mestertséges intelligencia alkalmazások (Robotika, Szakértői rendszerek, Automatizáció)
Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja
- A gépi mozgatások pontatlansága és a megvalósítandó finom mozgás és méretpontosság ellentmondása a finommechanika és a számítástechnikai vezérlés segítsége nélkül hosszú ideig nem volt feloldható.
Definíciós modul
- A robotika tudománya azzal hivatott foglalkozni, hogy miképpen van lehetőség az emberi munkát - és annak minden hátrányát - automatizálni, szabályozhatóvá alakítani. Viszont ezek a technikai rendszerek nem feltétlenül azzal törõdnek, hogy "utánozzák" az embert. Az emberi végteljesítményt akarják helyettesíteni. Mûszakilag elemzi a feladatokat és nem emberileg. A "robotintelligencia" első feltétele, hogy a robot érzékelje a környezetét, tájékozódni tudjon benne. Ehhez "érzékszervekre" van szüksége. Mind ez idáig a látás, tapintás és újabban a hallás képességével ruházták fel a robotokat. És itt kapcsolódik a robotika az MI-kutatáshoz.
Tesztkérdések modul
- Kell e figyelni valamire, ha a robotot szállítani kívánjuk?
(Igen. A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)
Ajánlott irodalmak modulja
- Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet [[7]]
- Dr. Mester Gyula: Intelligens rendszerek [[8]]
- Lantos Béla: Robotok irányítása [[9]]
- Lemaradásban az európai robotika [[10]]
