„Hírügynökség” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2008. február 1., 12:42-kori változata

Angol megnevezés: news agency

Történeti modul

• 1996 december 26.: a Nemzeti Hírügynökségi Törvény kihirdetése (1996. évi CXXVII. sz. törvény). A hírügynökségi törvényt "az Országgyûlés a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága, a tájékoztatás függetlensége, kiegyensúlyozottsága és tárgyilagossága érdekében" alkotta meg. Általános rendelkezések (1. § ):

1. A nemzeti hírügynökség - e törvény keretei között - önállóan határozza meg a hírügynökségi tevékenység tartalmát, és ezért felelősséggel tartozik.
2. A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, gyorsnak, hitelesnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie.
3. A nemzeti hírügynökség köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat. [1]

• 1996 : A nemzeti hírügynökség közszolgálati feladatai:

1. a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről híreket, tudósításokat, fényképeket, adathordozókat, háttéranyagokat, grafikákat, dokumentációs adatokat szolgáltat,
2. biztosítja a hozzáférhetőséget minden olyan hírhez és tudósításhoz, amelynek ismerete szükséges a nyilvánosság számára az egyéni és közösségi jogok és érdekek megfelelő érvényesítéséhez,
3. közreműködik az állami szervek, más szervezetek és természetes személyek közérdekű közleményeinek a nyomtatott és az elektronikus sajtóhoz történő továbbításában,
4. rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt a Parlamentben képviselettel rendelkező pártok Országgyűléssel összefüggő tevékenységéről, és a Kormány tevékenységéről, az ezzel összefüggő hivatalos közleményeket nyilvánosságra hozza,
5. rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt külföldre a legfontosabb magyarországi eseményekről és az ország életének főbb folyamatairól,
6. rendszeresen és tényszerűen tájékoztat a Magyar Köztársaság határain kívül élő magyarság életéről, illetve számára hírszolgáltatást nyújt,
7. rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek életéről,
8. választási időszakban külön törvényben meghatározottak szerint gondoskodik a tájékoztatásról,
9. rendkívüli állapot, illetve szükségállapot idején külön törvényben meghatározott feladatokat végez,
10. a tevékenysége során birtokába került kulturális értékek és történelmi jelentőségű eredeti dokumentumok tartós megőrzéséről és védelméről archívumában gondoskodik, azokat szakszerűen összegyűjti, tárolja, gondozza, és az azokhoz való hozzáférhetőségét biztosítja,
11. részt vesz a nemzetközi hírügynökségi szervezetek munkájában. Polgári Törvénykönyv

• 1998: A metaadat-szolgáltatás "az adatfeltárás leghatékonyabb eszköze, hiszen akkor tudjuk a meglévő adatokat kihasználni, ha tudunk is róluk, azaz hozzáférhetők olyan információk, hogy milyen tartalmúak, milyen minőségűek az egyes adatbázisok, hol találhatók, milyen a felújítási, frissítési gyakorlatuk, mik a feltételei az elérhetőségüknek. [2]

• 2005: "A hírügynökség (más szóval hírszolgálat, régies kifejezéssel távirati iroda) kereskedelmi, egyes helyeken állami, hírszolgálati vállalat, amelynek fő feladata a sajtó friss hírekkel való ellátása. A hírügyökségek között a verseny azért folyik, hogy egy adott ügynökség a leghamarabb közölje a hírt. A hírügynökség helyi és külföldi tudósítókkal dolgozik, akik lényegében hírügynökségi újságírók, azaz azokról a belföldi vonatkozású eseményekről tudósítanak, amelyek hírnek számítanak. Ők tehát hírforrásokkal dolgoznak, és ilyen értelemben bárki lehet hírforrás, felhívhatja a hírügynökséget azzal, hogy közölje, mi történik a környezetében. Ebből a hírügynökség saját belátása szerint készít vagy nem készít hírt vagy tudósítást, de nemcsak belföldi fogyasztásra, hanem (több nyelvre való fordítás után) exportra is. A hírügynökségek vevői többnyire előfizetéses alapon kapják a híreket, a gyors híreket telexen és rádión, a lassabb híreket nyomtatott kiadványokban. A hírügynökségi újságírói munka annyiban hasonlít a lexikonszerkesztéshez, hogy a szöveg lényegét a számokhoz, nevekhez, rangokhoz köthető tények összegyűjtése adja. Következésképpen az ezekbe becsúszó hibák a legkényesebbek, azok (nevek, számok, rangok) elírásából szokott botrány lenni. A hírügynökség kapcsolatban áll a világ más hírügynökségeivel, hogy tőlük begyűjtse azt, amit hírszerkesztői a közönség szempontjából fontosnak tartanak, és ismét csak fordítás után ezeket a híreket saját kiadványaiban és terjesztési hálózatán keresztül megjelenteti. Van olyan vélemény is, hogy a hírügynökség valójában félkatonai szervezet, hiszen a hírek áramlásának kontrollálása minden hatalom alapérdeke és privilégiuma. Az elnevezése és funkciója is csak kissé tér el a hírszerzésétől." [3]

• 2005: informatikai vonatkozás- Az informatika, a számítástechnika, a távközlés területein a robbanásszerû nemzetközi fejlõdés, a NATO tagságból, az Európai Unióhoz való csatlakozásból, a nemzetközi hírügynökségekkel és a hazai piaci szereplõkkel való versenybõl eredõ feladatok miatt elengedhetetlen a folyamatos mûszaki fejlesztés. A nemzetközi kapcsolattartás mûszaki feltételeit a kompatibilitás igényeinek nem megfelelõ, mind fizikailag, mind mûszakilag elavult eszközrendszer, a különbözõ szervezeti egységeknél alkalmazott szoftverek átjárhatóságának (konvertálhatóságának) hiánya megengedhetetlen. Fontos területek: az elektronikus képarchiválás, a Sajtóadatbank esetében problémát jelent a bõvülõ adatállomány archiválása, az információk megbízható tárolása, a visszakeresés sebessége, a biztonságtechnikai szempontok betartása. A távközlési kapcsolatokban a nemzetközi hírügynökségekkel való kapcsolattartás esetében az információ-átadás sebességének növelése. Az ISDN rendszer, amelyet valamennyi megyei szerkesztõségnél kiépítettek, a hagyományos telefonkapcsolathoz képest gyorsabb és megbízhatóbb kommunikációs lehetõséget biztosít. [4]

Ontológiai modul

• "ez egy" kapcsolattípus:
  • nemzeti hírügynökség
  • nemzetközi hírügynökség
  • állami hírügynökség
  • független hírügynökség

• "van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:
  • Hírek
  • Mobil kommunikáció
  • Információ
  • Internet

• "a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
  • kommunikáció (hírügynökség, média, információ áramlás)
  • hírszolgáltatás (hírügynökség, kiadó, nyomda)
  • információ áramlás (hírügynökség, szerkesztőség)

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• A vállalati külső információs rendszer leghatékonyabban az információs szövetkezés alapján valósítható meg. Az információ egyre nagyobb értéket képvisel, így az információ birtokosa hatalom birtokosa is egyben. Az információ monopólium, vagyis az információk birtoklása, ismerése, extra profit szerzés lehetőségét rejti magában. Az infromáció szövetkezés hatékonyságának növelésével alakítható ki információ monopólium.

Definíciós modul

• A hírügynökség (régi nevén távirati iroda) egy olyan szervezet, amely célja a közérdeklődésre számot tartó események objektív bemutatása, arhiválása. Működésük során személyekhez, intézményekhez, pozíciókhoz, helyszinekhez stb. köthető eseményeket (akár egy lexikon) rögzítenek, amely a későbbi felhasználást segíti. A versenyben csak úgy maradhatnak fenn, ha a lehető leggyorsabban és legsokoldalúbban tájékoztatnak. Ma az internet és a modern technológia segítségével már az események megtörténésével egyidőben tájékozódhatunk.

Tesztkérdések modul

• Igaz-e, hogy az Országgyűlés törvényben határozza meg a Hírügynökségek általános feladatait? (Igaz)

• Igaz-e, hogy a Nemzetközi Hírügynökségi Törvényt 1996-ban hozták meg? (Igaz)

• Igaz-e, hogy a hírügynökségek arhiválják híreiket? (Igaz)

• Igaz-e, hogy hírügynökségek csak állami kézben működhetnek? (Nem, a legtöbb hírügynökség független)

Ajánlott irodalmak modulja

• Nemzetközi Hírügynökségi Törvény [5]
• Magyar Távirati Iroda [6]
• MTI jelentés [7]
• Mi történik itt? [8]
• Polgári Törvénykönyv [9]
• Wikipédia [10]
• MIAU [11]