„Tervezés (információs rendszer-fejlesztés)” változatai közötti eltérés
(→Ontológiai modul) |
|||
| (11 közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
== Történeti modul == | == Történeti modul == | ||
| − | 1926-ban Tihanyi Kálmán nevéhez fűződik a teljesen elektronikus, töltéstároló típusú televíziórendszer feltalálása, ezt követően kereste meg őt 1928-ban a Radio Corporation of America. Németországban Telefunken néven indult meg először a rendszeres adás, 1935-ben. | + | 1926-ban Tihanyi Kálmán nevéhez fűződik a teljesen elektronikus, töltéstároló típusú televíziórendszer feltalálása, ezt követően kereste meg őt 1928-ban a Radio Corporation of America. Németországban Telefunken néven indult meg először a rendszeres adás, 1935-ben.[http://hu.wikipedia.org/wiki/Telev%C3%ADzi%C3%B3] |
1940. január 12-én az első tv-lánc is megkezdte a működését, amit 1929-ben már bemutatta a Bell laboratórium. Magyarországon a kisérleti adás 1954-ben, a rendszeres sugárzás 1958-ban kezdődött. | 1940. január 12-én az első tv-lánc is megkezdte a működését, amit 1929-ben már bemutatta a Bell laboratórium. Magyarországon a kisérleti adás 1954-ben, a rendszeres sugárzás 1958-ban kezdődött. | ||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
• földi sugárzású (hagyományos) | • földi sugárzású (hagyományos) | ||
• műholdas | • műholdas | ||
| − | • internetes adók. | + | • internetes adók.[http://hu.wikipedia.org/wiki/Telev%C3%ADzi%C3%B3] |
| − | 1957-ben a Szovjetúnioban útnak indították az első Szputnyik, 84 kg tömegű, 58 cm átmérőjű gömb alakú műholdat. Ennek az űreszköznek az volt a rendeltetése, hogy kipróbálják vele a pályára állítást, adatokat gyűjtsenek a magaslégkör viszonyairól, tisztázzák a műholdal való rádiókapcsolat fenntartásának a lehetőségeit. Szputnyik-hordozórakéta főkonstruktőre Koroljov volt, a hajtóműveké Glusko, az irányítórendszeré Nyikolaj Alekszejevics Piljugin | + | 1957-ben a Szovjetúnioban útnak indították az első Szputnyik, 84 kg tömegű, 58 cm átmérőjű gömb alakú műholdat. Ennek az űreszköznek az volt a rendeltetése, hogy kipróbálják vele a pályára állítást, adatokat gyűjtsenek a magaslégkör viszonyairól, tisztázzák a műholdal való rádiókapcsolat fenntartásának a lehetőségeit. Szputnyik-hordozórakéta főkonstruktőre Koroljov volt, a hajtóműveké Glusko, az irányítórendszeré Nyikolaj Alekszejevics Piljugin[http://www.blsz.sulinet.hu/SpaTra/satelit.htm] |
| − | 1969-ben létrejött az internet elődje az ARPANET, ami katonai felhasználásokon kívül a csomagkapcsolt adattovábbítás további kutatásra szolgált, de egyes egyetemek, katonai bázisok és kormányzati laboratóriumok kutatói is használták elektronikus levelezésre, fájlok cseréjére és távoli bejelentkezésre egymás számítógépei között. | + | 1969-ben létrejött az internet elődje az ARPANET, ami katonai felhasználásokon kívül a csomagkapcsolt adattovábbítás további kutatásra szolgált, de egyes egyetemek, katonai bázisok és kormányzati laboratóriumok kutatói is használták elektronikus levelezésre, fájlok cseréjére és távoli bejelentkezésre egymás számítógépei között.[http://ecdlweb.uw.hu/m7-02.html] |
| − | 1973-ban fejlesztették ki az első hordozható telefont, amit a Motorola cég készített Amerikában. Tíz évvel késöbb piacra dobták az első mobiltelefont. | + | 1973-ban fejlesztették ki az első hordozható telefont, amit a Motorola cég készített Amerikában. Tíz évvel késöbb piacra dobták az első mobiltelefont.[http://www.gsmport.hu/?r=233] |
1983-ban, azután, hogy az addig szigorúan ellenőrzött az ARPANET-ből MILNET néven leválasztották a hadászati szegmenst, megszületett a mai fogalmaink szerinti Internet. | 1983-ban, azután, hogy az addig szigorúan ellenőrzött az ARPANET-ből MILNET néven leválasztották a hadászati szegmenst, megszületett a mai fogalmaink szerinti Internet. | ||
| − | A National Science Foundation felismerte hogy a hálózat döntő fontosságú lehet a tudományos kutatásban, ezért igen nagy szerepet vállalt az Internet bővítésében. 1985-86 között építették ki az NSF 6 szuperszámítógép-központját, és az így kialakult hálózatot (mely az NSFNET nevet kapta) összekapcsolták az ARPANET-tel. Az NSFNET több bővítés után (optikai kábeleket fektettek le, újabb vonalakat hoztak létre, stb., melynek eredményeként a hálózat sebessége a kezdeti 56 kbit/s-ról 45 Mbit/s-ra emelkedett) ma is az USA domináns gerinchálózata. Az ARPANET formálisan 1989-ben szűnt meg, hogy helyét átadja a fejlettebb gerinchálózatoknak. Az NSFNET mellett jelentős részben már magáncégek hálózatain folyik a kommunikáció (AT&T, MCI, UUNET, Sprint, stb.). Az azóta eltelt években több száz különálló hálózaton több tízezer számítógépet kapcsoltak a folyamatosan növekvő Internethez és ez a növekedés napjainkban is tart. | + | A National Science Foundation felismerte hogy a hálózat döntő fontosságú lehet a tudományos kutatásban, ezért igen nagy szerepet vállalt az Internet bővítésében. 1985-86 között építették ki az NSF 6 szuperszámítógép-központját, és az így kialakult hálózatot (mely az NSFNET nevet kapta) összekapcsolták az ARPANET-tel. Az NSFNET több bővítés után (optikai kábeleket fektettek le, újabb vonalakat hoztak létre, stb., melynek eredményeként a hálózat sebessége a kezdeti 56 kbit/s-ról 45 Mbit/s-ra emelkedett) ma is az USA domináns gerinchálózata. Az ARPANET formálisan 1989-ben szűnt meg, hogy helyét átadja a fejlettebb gerinchálózatoknak. Az NSFNET mellett jelentős részben már magáncégek hálózatain folyik a kommunikáció (AT&T, MCI, UUNET, Sprint, stb.). Az azóta eltelt években több száz különálló hálózaton több tízezer számítógépet kapcsoltak a folyamatosan növekvő Internethez és ez a növekedés napjainkban is tart.[http://ecdlweb.uw.hu/m7-02.html] |
| − | 1992: Az eredetileg elsősorban oktatási intézményekben elérhető hálózatra egyre több intézmény, szervezet, cég kapcsolódott, a szolgáltatást hamarosan a nagyközönségnek is felkínálták. Az elektronikus levelezés (e-mail) forradalmát gyorsan követte a "hírcsoportok" (newsgroup) forradalma, majd az egyre újabb és sokoldalúbb információkereső- és továbbító eszközök elterjedése, amelyek 1992-ben úgy tűnik, egy "természetes" végponthoz, a WWW-hez (World Wide Web) vezettek: innentől a számítógépekhez nem értő laikusok is könnyedén, minden tanulás nélkül navigálhatnak az Internet óceánján. A WWW az európai részecskefizikai kutatóintézet, a CERN szülötte. Tim Berners-Lee és Robert Cailliau elgondolásai alapján olyan rendszer született, ami az elmúlt tíz évben forradalmasította a kommunikációt. | + | |
| + | 1992: Az eredetileg elsősorban oktatási intézményekben elérhető hálózatra egyre több intézmény, szervezet, cég kapcsolódott, a szolgáltatást hamarosan a nagyközönségnek is felkínálták. Az elektronikus levelezés (e-mail) forradalmát gyorsan követte a "hírcsoportok" (newsgroup) forradalma, majd az egyre újabb és sokoldalúbb információkereső- és továbbító eszközök elterjedése, amelyek 1992-ben úgy tűnik, egy "természetes" végponthoz, a WWW-hez (World Wide Web) vezettek: innentől a számítógépekhez nem értő laikusok is könnyedén, minden tanulás nélkül navigálhatnak az Internet óceánján. A WWW az európai részecskefizikai kutatóintézet, a CERN szülötte. Tim Berners-Lee és Robert Cailliau elgondolásai alapján olyan rendszer született, ami az elmúlt tíz évben forradalmasította a kommunikációt.[http://ecdlweb.uw.hu/m7-02.html] | ||
== Ontológiai modul == | == Ontológiai modul == | ||
| 26. sor: | 27. sor: | ||
'''"ez egy" kapcsolattípus:''' | '''"ez egy" kapcsolattípus:''' | ||
| − | + | * Belső hálózatok(Cégeknél belső adatok átvitele) | |
| − | + | * Kör e-mail | |
| − | + | * 3G(videó telefon) | |
'''"van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus:''' | '''"van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus:''' | ||
| − | + | * Tranzakció feldolgozó rendszerek | |
| − | + | * Adatbázis kezelő rendszerek | |
| − | + | * Döntést támogató rendszerek | |
| − | + | * Szakértői és tudásbázisú rendszerek | |
| + | |||
| + | '''"a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:''' | ||
| + | |||
| + | * Mobil telefon | ||
| + | * Tv | ||
| + | * Műhold | ||
| + | * Internet | ||
| + | == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja == | ||
| + | * ... | ||
| + | == Definíciós modul == | ||
| + | '''Rendszer:''' | ||
| + | * Egymással összefüggésben levő részek(elemek) halmaza, amelyek egy egészet alkotna, az alábbi értelemben | ||
| − | + | * valamely rész megváltozása más részek megváltozását okozza | |
| + | * az együttesnek valamilyen célja van | ||
| − | + | '''Részei lehetnek:''' | |
| − | + | * Emberek | |
| − | + | * Objektumok | |
| − | + | * Eljárások | |
| + | '''Információ:''' | ||
| − | + | Adott cél érdekében feldolgozott adat | |
| − | + | '''Információs rendszer:''' | |
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| + | * Eljárásokat biztosít információk rögzítésére, feldolgozására és lehetővé tételére | ||
| + | * Valamilyen szervezethez vagy annak egy részéhez kapcsolódik | ||
| − | + | Lehet: | |
| + | * manuális | ||
| + | * számítógép alapú | ||
| + | * vegyes | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
== Tesztkérdések modul == | == Tesztkérdések modul == | ||
| − | + | Információs rendszer-fejlesztés főbb tevékenységei? | |
| + | A főbb tevékenységi kategóriák üzleti-vállalati jellegű és a technikai fejlesztési folyamatra vonatkozó kérdésköröket takarnak. | ||
| + | |||
== Ajánlott irodalmak modulja == | == Ajánlott irodalmak modulja == | ||
| − | + | Chris Edward-John Ward-Andy Bytheway: Az információs rendszerek alapjai | |
| + | |||
| + | [[Kategória:Lexikon_(special)]] | ||
A lap jelenlegi, 2008. február 1., 12:58-kori változata
Angol megnevezés: ...
Tartalomjegyzék
Történeti modul
1926-ban Tihanyi Kálmán nevéhez fűződik a teljesen elektronikus, töltéstároló típusú televíziórendszer feltalálása, ezt követően kereste meg őt 1928-ban a Radio Corporation of America. Németországban Telefunken néven indult meg először a rendszeres adás, 1935-ben.[1]
1940. január 12-én az első tv-lánc is megkezdte a működését, amit 1929-ben már bemutatta a Bell laboratórium. Magyarországon a kisérleti adás 1954-ben, a rendszeres sugárzás 1958-ban kezdődött. A sugárzás módja szerint lehetnek: • földi sugárzású (hagyományos) • műholdas • internetes adók.[2]
1957-ben a Szovjetúnioban útnak indították az első Szputnyik, 84 kg tömegű, 58 cm átmérőjű gömb alakú műholdat. Ennek az űreszköznek az volt a rendeltetése, hogy kipróbálják vele a pályára állítást, adatokat gyűjtsenek a magaslégkör viszonyairól, tisztázzák a műholdal való rádiókapcsolat fenntartásának a lehetőségeit. Szputnyik-hordozórakéta főkonstruktőre Koroljov volt, a hajtóműveké Glusko, az irányítórendszeré Nyikolaj Alekszejevics Piljugin[3]
1969-ben létrejött az internet elődje az ARPANET, ami katonai felhasználásokon kívül a csomagkapcsolt adattovábbítás további kutatásra szolgált, de egyes egyetemek, katonai bázisok és kormányzati laboratóriumok kutatói is használták elektronikus levelezésre, fájlok cseréjére és távoli bejelentkezésre egymás számítógépei között.[4]
1973-ban fejlesztették ki az első hordozható telefont, amit a Motorola cég készített Amerikában. Tíz évvel késöbb piacra dobták az első mobiltelefont.[5]
1983-ban, azután, hogy az addig szigorúan ellenőrzött az ARPANET-ből MILNET néven leválasztották a hadászati szegmenst, megszületett a mai fogalmaink szerinti Internet. A National Science Foundation felismerte hogy a hálózat döntő fontosságú lehet a tudományos kutatásban, ezért igen nagy szerepet vállalt az Internet bővítésében. 1985-86 között építették ki az NSF 6 szuperszámítógép-központját, és az így kialakult hálózatot (mely az NSFNET nevet kapta) összekapcsolták az ARPANET-tel. Az NSFNET több bővítés után (optikai kábeleket fektettek le, újabb vonalakat hoztak létre, stb., melynek eredményeként a hálózat sebessége a kezdeti 56 kbit/s-ról 45 Mbit/s-ra emelkedett) ma is az USA domináns gerinchálózata. Az ARPANET formálisan 1989-ben szűnt meg, hogy helyét átadja a fejlettebb gerinchálózatoknak. Az NSFNET mellett jelentős részben már magáncégek hálózatain folyik a kommunikáció (AT&T, MCI, UUNET, Sprint, stb.). Az azóta eltelt években több száz különálló hálózaton több tízezer számítógépet kapcsoltak a folyamatosan növekvő Internethez és ez a növekedés napjainkban is tart.[6]
1992: Az eredetileg elsősorban oktatási intézményekben elérhető hálózatra egyre több intézmény, szervezet, cég kapcsolódott, a szolgáltatást hamarosan a nagyközönségnek is felkínálták. Az elektronikus levelezés (e-mail) forradalmát gyorsan követte a "hírcsoportok" (newsgroup) forradalma, majd az egyre újabb és sokoldalúbb információkereső- és továbbító eszközök elterjedése, amelyek 1992-ben úgy tűnik, egy "természetes" végponthoz, a WWW-hez (World Wide Web) vezettek: innentől a számítógépekhez nem értő laikusok is könnyedén, minden tanulás nélkül navigálhatnak az Internet óceánján. A WWW az európai részecskefizikai kutatóintézet, a CERN szülötte. Tim Berners-Lee és Robert Cailliau elgondolásai alapján olyan rendszer született, ami az elmúlt tíz évben forradalmasította a kommunikációt.[7]
Ontológiai modul
"ez egy" kapcsolattípus:
- Belső hálózatok(Cégeknél belső adatok átvitele)
- Kör e-mail
- 3G(videó telefon)
"van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus:
- Tranzakció feldolgozó rendszerek
- Adatbázis kezelő rendszerek
- Döntést támogató rendszerek
- Szakértői és tudásbázisú rendszerek
"a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
- Mobil telefon
- Tv
- Műhold
- Internet
Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja
- ...
Definíciós modul
Rendszer:
- Egymással összefüggésben levő részek(elemek) halmaza, amelyek egy egészet alkotna, az alábbi értelemben
- valamely rész megváltozása más részek megváltozását okozza
- az együttesnek valamilyen célja van
Részei lehetnek:
- Emberek
- Objektumok
- Eljárások
Információ:
Adott cél érdekében feldolgozott adat
Információs rendszer:
- Eljárásokat biztosít információk rögzítésére, feldolgozására és lehetővé tételére
- Valamilyen szervezethez vagy annak egy részéhez kapcsolódik
Lehet:
- manuális
- számítógép alapú
- vegyes
Tesztkérdések modul
Információs rendszer-fejlesztés főbb tevékenységei? A főbb tevékenységi kategóriák üzleti-vállalati jellegű és a technikai fejlesztési folyamatra vonatkozó kérdésköröket takarnak.
Ajánlott irodalmak modulja
Chris Edward-John Ward-Andy Bytheway: Az információs rendszerek alapjai
