|
|
| (2 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) |
| 1. sor: |
1. sor: |
| − |
| |
| | Történeti modul | | Történeti modul |
| − | | + | Történeti modul |
| − | 2005. - Precíziós gazdálkodás: a jövő évezred agrotechnológiája
| |
| − | A mezőgazdaság újdonságai iránt érdeklődő elméleti és gyakorlati szakemberek különböző fórumokon egyre többet találkozhatnak a precíziós gazdálkodás kifejezéssel. A kifejezés mögött álló filozófiát és koncepciót azonban részletesen még szakmai körökben is csak kevesen ismerik. Nézzük meg tehát, hogy mit is jelent pontosan a precíziós gazdálkodás.
| |
| − | http://www.agronaplo.hu/index.php?szamID=13&o=cikk&rovatID=7&cikkID=581
| |
| − | | |
| − | Ontológiai modul
| |
| − | A hagyományos növénytermesztési gyakorlat általában nem veszi figyelembe a talaj változatosságából adódó esetleges művelési, növényvédelmi, öntözési, és tápanyag-utánpótlási különbségeket. A mezőgazdasági táblákat, illetve sok esetben nagyobb területeket is egyöntetűnek feltételezve, azonos agrotechnikai beavatkozásokat végeznek el. Könnyen belátható, hogy ilymódon a művelt terület egyrésze kap csak "optimális kezelést", míg a fennmaradó rész nem megfelelő mértékű kezelésben részesül. Az utóbbi évek rohamos technikai fejlődése, a globális helyzet-meghatározó navigációs rendszerek (GPS), a mezőgazdasági gépek nagyfokú automatizálásanak lehetősége, illetve a térinformatikai szoftverek (GIS) megjelenése azonban már napjainkban is lehetővé teszi a talajok térbeli változatosságát figyelembe vevő agrotechnikai beavatkozások, azaz a precíziós gazdálkodás megvalósítását. A technológia gyakorlati megvalósításához természetesen az adott területről részletes adatok és ismeretek szükségesek.
| |
| − | Az adatgyűjtés első lépése általában növényi termésmennyiségek megállapítása. A korábbi mezőgazdasági gyakorlattal szemben nem táblaátlagok, hanem részletes, a tábla meghatározott térbeli pontjaihoz rendelhető termésmennyiségek meghatározása a cél. Ehhez a betakarító gépet fel kell szerelni a termésadatok meghatározására és az adatok rögzitésére alkalmas modullal és helymeghatározó navigációs rendszerrel (GPS), hogy a termésmennyiség a tábla minden pontján megállapítható legyen.
| |
| − | Az adatgyűjtés következő fázisa a talajtani információk beszerzése. Természetesen tudnunk kell, hogy az adatokat műtrágyázási tanácsadásra, öntözés megtervezésére, esetleg növényvédelemi, vagy talajművelési stratégia kidolgozására kívánjuk felhasználni.
| |
| − | Ennél a lépésnél a legnagyobb problémát a talajmintavétel, illetve a talajmintavételi egységek kijelölése jelenti, hiszen a talaj képződéséből adódóan egy bonyolult és változatos rendszer, melyről teljesen részletes és valósághű képet -még kis terület vizsgálata esetén is- csak nehezen kaphatunk. A probléma megoldására a gyakorlatban különböző talajtérképek, növényi hozamtérképek, távérzékelési módszerek, illetve ezek kombinálása alapján történő mintavételi eljárások terjedtek el.
| |
| − | Ezek a módszerek azon alapulnak, hogy a vizsgált táblát, kisebb, talajtanilag "homogén" egységekre osztják. A módszerek között csak elvi különbség van, nevezetesen milyen koncepció alapján történik a kisebb "homogén" egységek kijelölése. Miután valamelyik elv szerint kijelölték a mintavételi egységeket, következik a tényleges mintavétel, amely általában költségkímélő sok pontminta egyesítésével kapott átlagmintával történik. A fenti módszerekkel előállított digitális talaj, illetve növénytérképek elemzésével történik a szükséges beavatkozások mértékének és helyének meghatározása. Ennek a fázisnak legfontosabb és legnagyobb szakértelmet követelő része a vizsgált területen ható törvényszerűségek, talaj-növény kapcsolatok meghatározása.
| |
| − | | |
| − | Az előállított felhasználói térképek segítségével, valamint a szükséges technikai berendezésekkel (GPS, számítógépes vezérlés, stb) felszerelt gépek lehetővé teszik a különböző agrotechnikai beavatkozások precíziós megvalósítását. Bármely olyan agrotechnikai beavatkozás elvégezhető így, amely kivitelezésénél figyelembe kell, illetve lehet venni a talajok térbeli variabilitásából eredő táblán belüli különbségeket (például: vetés, műtrágyázás, növényvédelem, öntözés).
| |
| − | A beavatkozások eredményességét, illetve hatásfokát a következő évi növényprodukciót bemutató hozamtérképek minősítik, valamint részben kijelölik a jövőbeli beavatkozások helyét és mértékét Az 1. ábrán jól megfigyelhető ez a tulajdonképpeni körfolyamat, amely precíziós gazdálkodás logikai egységeit is szemlélteti.
| |
| − | Természetesen a felhasználónak nem kell talajtani, agrokémia, térinformatikai, szakembernek lennie, hiszen különböző szakértő rendszerek segítségével az egyes lépesek leegyszerűsödnek a gyakorlatban alkalmazhatóvá válnak. Számos főként külföldi szakértői rendszer elérhető már itthon is, de ígéretes kutatások folynak a mai magyarországi gyakorlatban jobban használható hazai szakértői rendszerek kifejlesztésére.
| |
| − | Összeségében kijelenthető, hogy a precíziós gazdálkodás alkalmazása során jelentős költségmegtakarítás érhető el a kijuttatott műtrágyák, növényvédő szerek dózisainak tér- és mennyiségbeli optimalizálása során, és így megvalósíthatóvá válnak a fenntartható mezőgazdasági fejlődés és talajhasználat térhez és időhöz igazodó okszerű környezetkímélő agrotechnikai beavatkozásai.
| |
| − | | |
| − | Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja
| |
| − | 2005.Ma Magyarországom, a percíziós állattenyéstés ismeretlen fogalom. A percíziós törekvések amit az állattarásban mint mezögazdaság területein kiaknázatlan területek. (kívétel talán a növénytermesztés) A kérdés, miért? Unios orszország vagyunk, és mégsem merül fel az igény ezen területek kihasználására. Természetessen kivételek vannak, melyek a talán már meg is vetteték a percíziós állattenyésztés és eggyáltalán a percíziós (mint fogyalom) melegágyát.
| |
| − | Reménykedjünk,hogy az értelmiségi magyar befektetük, vállalkozok fonyékonyak lesznek a percíziós álltatenyésztés iránt, és nem csak évekre hanem talán a Jövöre is tervznek.
| |
| − | Mert ez a jövö!
| |
| − | Tesztkérdések modul
| |
| − | Józsefmajor
| |
| − | | |
| − | Küldetés, célkitűzések:
| |
| − | | |
| − | A gazdaság kialakításakor abból indultunk ki, hogy a magyar mezőgazdaság agrárstruktúrájára a korábbi nagyüzemi rendszertől eltérően a vegyes szerkezet lesz jellemző. Ebben jelentős szerepet fognak játszani a különböző tulajdonú, közepes méretű gazdaságok, ezek között a vállalkozói- és a családi üzemek. Az üzemgazdaságtan fontos feladata a megfelelő üzemi modellek kidolgozása és bemutatása, az új gazdálkodási kultúra elterjesztése. Mindemellett a fenntartható mezőgazdaság követelményeinek is eleget kell tenni, tehát olyan gazdálkodási rendszereket kell kialakítani, amelyek ökonómiailag és ökológiailag is képesek a hosszú távú működésre, a természeti erőforrások megóvása mellett. Mindezeket és az egyetemi oktatás, kutatás és szaktanácsadás szempontjait alapul véve a következő célokat tűztük ki:
| |
| − | | |
| − | a kis- és közepes méretű gazdaságok jövedelmező működtetéséhez szükséges gyakorlati szervezési és ökonómiai ismeretek megszerzésének lehetővé tétele,
| |
| − | gazdasági gyakorlatok és szemináriumok tartása az információ menedzsment, a számvitel, az üzemgazdasági kalkulációk, a tervezés és az ellenőrzés területén,
| |
| − | technológiai, munkaszervezési bemutatók és gyakorlati lehetőségek biztosítása a növénytermesztés, az állattenyésztés és a gépesítés területén,
| |
| − | ökonómiai és ökológiai információk rendelkezésre bocsátása diplomadolgozatok, tudományos diákköri dolgozatok és PhD disszertációk készítéséhez,
| |
| − | a működés során keletkező információk felhasználása tananyagokhoz, oktatási esettanulmányokhoz,
| |
| − | a termelési folyamatok és ágazatok adatainak rögzítéséhez, irányításához szükséges eszközök és módszerek kifejlesztése, tesztelése,
| |
| − | a természeti erőforrásokat megóvó integrált mezőgazdaság gazdaságos kialakítása és megvalósítása,
| |
| − | továbbképző tanfolyamok tartása és szakmai bemutatók rendezése mezőgazdasági szakemberek és gazdálkodók részére.
| |
| − | Fontosabb erőforrások:
| |
| − | | |
| − | A gazdaság 270 hektár összterülettel, ezen belül 255 hektár szántóval rendelkezik. A terület közepén fekvő 5 hektáros majorban helyezkednek el a termelő épületek, építmények (100 férőhelyes tehénistálló, 100 férőhelyes borjú- és növendékistálló, raktárak és irodahelyiségek, gépszín, 2 db 600 m2-es szénatároló pajta, áthajtó siló, hígtrágya tároló), továbbá a gazda (az üzemvezető) családi háza. Összesen hét állandó dolgozó látja el a termelési feladatokat. A gazdaság gépállománya korszerű, mind a növénytermesztés, mind pedig az állattartás teljesen gépesített. A precíziós gazdálkodáshoz szükséges eszközök nagyrészt rendelkezésre állnak. A szarvasmarha állomány Holstein-fríz fajtájú egyedekből áll.
| |
| − | | |
| − | Termelő tevékenységek, termékek:
| |
| − | | |
| − | A szántóföld megközelítően 50 százalékán tömegtakarmányokat (silókukorica, lucerna, egynyári zöldtakarmányok, legelőfű) termel a gazdaság a szarvasmarha állomány szükségleteinek ellátására. A terület másik felén árunövények termesztése folyik (őszi búza, szemes kukorica, napraforgó, stb.). "Melléktermékként" lucernaszéna és lucernamag is értékesítésre kerül.
| |
| − | | |
| − | A gazdaság fő profilja a tejtermelés, évente 610-620 ezer liter extra minőségű tejet állít elő. A bikaborjakat 2-4 hetes korban értékesítik, az üszőborjak felnevelésre kerülnek a saját tenyészüsző állomány biztosítása, illetőleg tenyészállat értékesítés céljából.
| |
| − | http://www.gak.hu/index.asp?page=jozsef
| |
| − | | |
| | | | |
| − | Keresés
| + | AGRÁRIN Sertéstelepi információs rendszer |
| − | http://miau.gau.hu/jegyzet/2004/oj.pdf.
| + | Hazánkban is a piaci helyzet egyre inkább afelé mutat, arra ösztönzi a termelőt, hogy jobban odafigyeljen sertésállományának teljesítményére. Minden részlet fontos lehet. Egyre kevésbé lehet egy kocának, kannak megbocsátani ha rosszul teljesít. Egy sertéstelep működtetéséhez alapvető fontosságú információ tehát az állatok biológiai teljesítménye. Nemcsak a szaporasági, hanem a hízékonysági, takarmány-felhasználási adatok is. Már viszonylag kis létszámnál is nagyon sok adat keletkezik, nem is beszélve a közepes, illetve nagy telepi méretekről. Ahhoz, hogy a telep szakembere számára használható információ legyen ebből a sok adatból, rendszerezni, értékelni kell azokat. Ezen listák, kimutatások grafikonok birtokában lehet olyan megalapozott szakmai döntéseket hozni, amelyek pénzt, sokszor igen sok pénzt érnek! Ezt a pénzt szeretnénk megspórolni Önnek azzal a komplett sertéstelepi információs rendszerrel, aminek egyes elemei vázlatosan az alábbiak lennének: |
| − | https://miau.gau.hu:443/mediawiki/index.php/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Forma_%C3%A9s_tartalom"
| |
| − | http://www.google.com
| |
AGRÁRIN Sertéstelepi információs rendszer
Hazánkban is a piaci helyzet egyre inkább afelé mutat, arra ösztönzi a termelőt, hogy jobban odafigyeljen sertésállományának teljesítményére. Minden részlet fontos lehet. Egyre kevésbé lehet egy kocának, kannak megbocsátani ha rosszul teljesít. Egy sertéstelep működtetéséhez alapvető fontosságú információ tehát az állatok biológiai teljesítménye. Nemcsak a szaporasági, hanem a hízékonysági, takarmány-felhasználási adatok is. Már viszonylag kis létszámnál is nagyon sok adat keletkezik, nem is beszélve a közepes, illetve nagy telepi méretekről. Ahhoz, hogy a telep szakembere számára használható információ legyen ebből a sok adatból, rendszerezni, értékelni kell azokat. Ezen listák, kimutatások grafikonok birtokában lehet olyan megalapozott szakmai döntéseket hozni, amelyek pénzt, sokszor igen sok pénzt érnek! Ezt a pénzt szeretnénk megspórolni Önnek azzal a komplett sertéstelepi információs rendszerrel, aminek egyes elemei vázlatosan az alábbiak lennének:
