„Kommunikáció” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
 
 
(33 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
−
=Történeti modul=
+
='''''Történeti modul'''''=
  
−
'''''Aristoteles Politika''''' c. művében így ír az emberi kapcsolatokról ''Kr.e. kb. 328'' körül:  
+
'''''Aristoteles Politika''''' c. művében így ír az emberi kapcsolatokról '''Kr.e. kb. 328''' körül:  
 
"... az ember természeténél fogva társas élőlény... A társadalom természet szerint előbbre való, mint az egyes ember... Aki nem képes a társas együttélésre, vagy akinek autarkiája folytán semmire sincs szüksége, az nem része a társadalomnak, mint az állat vagy az isten..."
 
"... az ember természeténél fogva társas élőlény... A társadalom természet szerint előbbre való, mint az egyes ember... Aki nem képes a társas együttélésre, vagy akinek autarkiája folytán semmire sincs szüksége, az nem része a társadalomnak, mint az állat vagy az isten..."
−
Az emberi kapcsolatok létszükséglet-értékét tehát már az ókorban felfedezték. Jelentősége a valóság megismerésének előrehaladásával, az emberi kultúra gyarapodásával növekedett. Mára pedig az emberi kapcsolatok, következésképp a kommunikáció vizsgálata a tudományos megismerés egyik fontos kérdésévé vált.
 
  
−
=Definíciós modul=
+
Az emberi kapcsolatok létszükséglet-értékét tehát már az ókorban felfedezték. Jelentősége a valóság megismerésének előrehaladásával, az emberi kultúra gyarapodásával növekedett. Mára pedig az emberi kapcsolatok, következésképp a kommunikáció vizsgálata a tudományos megismerés egyik fontos kérdésévé vált.
  
−
A kommunikáció szó a ''latin "communicare''" igéből származik, jelentése: valamit közössé tenni, közösen tanácskozni, valamit átadni egymásnak. Az újkori nyelvekben a szó internacionális kifejezéssé vált, jelentése gazdagodott, több értelemben is használják. Jelenthet szállítást (mármint emberek és terhek szállításának technikai eszközeit, sőt a szállítás szervezési formáit is), összeköttetést, érintkezést, tájékoztatást, (hírközlést), ismeretek, információk átadását, cseréjét valamilyen erre szolgáló eszköz, illetve jelrendszer segítségével. (Kommuna, kommün, kommunizmus stb. mind egy szótőből fakad a közös, a közösség, a kapcsolat alapjelentésből.)
 
  
−
A kommunikáció annak a két alapvető folyamatnak az egyike, amely minden élő rendszerre jellemző. Az egyik a táplálék átalakítása energiává, a másik a valóságról szerzett adatok információ-feldolgozásával kapcsolatos. Ez a két folyamat létfontosságú minden élő szervezet számára.  
+
=='''Médiaforradalmak az emberiség történetében'''==
 +
 
 +
 
 +
*'''(i. e.) 3000 k'''.: a mezopotámiai ékírás kialakulása
 +
*'''1700 k'''.: alfabetikus írások a Közel-Keleten
 +
*'''1000–800 k'''.: a görögök átveszik a föníciai bet?ket
 +
*'''(i. sz.): 4–5. sz.ű''' a kódex-formátum elterjedése
 +
*'''9. sz.''':    Karoling írásreform
 +
*'''13–14. sz.''': a papír elterjedése Európában
 +
*'''1455''':    Gutenberg feltalálja a szedés-nyomást
 +
*'''1501''':    az ősnyomtatványok korszaka véget ér
 +
*'''16. sz.''':    közepe a nyomtatott könyv kiszorítja a kézzel írott kódexeket
 +
*'''17. sz.''':    a nyomtatott könyv tömegcikké válik
 +
*'''1837''':  Morse digitalizálja az ábécét
 +
*'''1873''':  Dewey bevezeti a tudományok Egyetemes Tizedes Osztályozását
 +
*'''1890''':  Hollerith feltalálja a "lyukkártya computert"
 +
*'''1895''':  a katódsugárcső felfedezése
 +
*'''1948''':  Bardeen, Brattain és Shockley megépíti az első tranzisztort
 +
*'''1977''':  az első Apple személyi számítógép (PC) megépítése
 +
*'''1979''':  Megszületik az első szövegszerkesztő program (WordStar)
 +
*'''1983''':  az internet létrehozása
 +
*'''1984''':  Gibson definiálja a "kibertér" fogalmát; 1 000 felhasználó az interneten
 +
*'''1985''':  a CD-ROM kifejlesztése; megszületik a Windows 1.0
 +
*'''1987''':  10 000 internet-felhasználó
 +
*'''1989''':  Tim Berners Lee bevezeti a "világhálózat" (World Wide Web) fogalmát
 +
*'''1989''':  1 00 000 internet-felhasználó
 +
*'''1992''':  1 000 000 internet-felhasználó
 +
*'''1995''':  10 000 000 internet-felhasználó; az Altavista keresőprogram 15 millió oldalt indexel 
 +
*'''1997''':  az első csak hálózaton m?ködő (NC) számítógépek kifejlesztése
 +
 
 +
='''''Definíciós modul'''''=
 +
 
 +
*A kommunikáció szó a ''latin "communicare''" igéből származik, jelentése: valamit közössé tenni, közösen tanácskozni, valamit átadni egymásnak. Az újkori nyelvekben a szó internacionális kifejezéssé vált, jelentése gazdagodott, több értelemben is használják. **Jelenthet szállítást (mármint emberek és terhek szállításának technikai eszközeit, sőt a szállítás szervezési formáit is)
 +
**összeköttetést
 +
**érintkezést
 +
**tájékoztatást
 +
**([[hírközlést]])
 +
**ismeretek, [[információ]]k átadását, cseréjét valamilyen erre szolgáló eszköz, illetve [[jelrendszer]] segítségével.
 +
(Kommuna, kommün, kommunizmus stb. mind egy szótőből fakad a közös, a közösség, a kapcsolat alapjelentésből.)
 +
 
 +
'''A kommunikáció főbb jellemzői''':
 +
 
 +
A három legfontosabb paraméter, amivel az ábrán látható módon a kommunikáció fejlődését is jellemezhetjük:
 +
 
 +
*sebesség
 +
*hatótávolság
 +
*adattömeg
 +
 
 +
 
 +
 
 +
'''A kommunikációhoz az alábbi fő elemek szükségesek''':
 +
 +
*''adó'' - a jelek továbbítására szolgáló berendezés, az információforrás helyén
 +
*''vevő'' - a jelek vételére szolgáló berendezés, azon a helyen, ahol szükség van a küldött információra
 +
*''összeköttetés'' - az adó és a vevő közti közeg, amely átviszi, közvetíti az üzenetet
  
 
Széles értelemben a szervetlen és a szerves anyag szerveződéseit is tekinthetjük kommunikációnak, hiszen atomok, molekulák érintkeznek, kapcsolódnak egymáshoz, s az anyagnak új formája, minősége jön létre ezekből az érintkezésekből, kapcsolódásokból. A tudomány (a tudományok) szóhasználata mégis elkülönítette a kommunikáció fogalmát az élő szervezetre, azon belül is elsősorban az állatvilágra és az emberre. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a sokjelentésű fogalom az élő szerveztek körében igaz minden árnyalatában, tartalmi változatosságában.
 
Széles értelemben a szervetlen és a szerves anyag szerveződéseit is tekinthetjük kommunikációnak, hiszen atomok, molekulák érintkeznek, kapcsolódnak egymáshoz, s az anyagnak új formája, minősége jön létre ezekből az érintkezésekből, kapcsolódásokból. A tudomány (a tudományok) szóhasználata mégis elkülönítette a kommunikáció fogalmát az élő szervezetre, azon belül is elsősorban az állatvilágra és az emberre. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a sokjelentésű fogalom az élő szerveztek körében igaz minden árnyalatában, tartalmi változatosságában.
  
−
'''Kommunikáció területei'''
+
 
 +
==='''Kommunikáció területei'''===
  
  
 
A kommunikáció meghatározása azonban akkor teljes, ha mindenfajta kommunikációt magában foglal. Ennek megfelelően a kommunikáció területei a következők:  
 
A kommunikáció meghatározása azonban akkor teljes, ha mindenfajta kommunikációt magában foglal. Ennek megfelelően a kommunikáció területei a következők:  
−
• Kommunikáció információelméleti - kibernetikai értelemben, azaz információátadás mindenféle rendszerben (az embertől is függetlenül létező kommunikáció az atomok világától a galaktikákig).
 
−
• Kommunikáció technikai értelemben - információátadás emberalkotta, technikai rendszerekben (telefon, számítógépek stb.).
 
−
• Társadalmi kommunikáció - információátadás az emberek között a társadalmi szféra rendszereiben.
 
−
• Biológiai kommunikáció - az élő szervezetek különféle rendszereiben folyó - többnyire biokémiai úton indukált - információátadás.
 
−
Szűkebb értelemben tekintjük emberi vagy humán kommunikációnak a biológiait és a társadalmit.
 
  
 +
*Kommunikáció '''''információelméleti''''' - [[kibernetika]]i értelemben, azaz [[információátadás]] mindenféle rendszerben (az embertől is függetlenül létező kommunikáció az atomok világától a galaktikákig).
  
−
'''A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei:'''  
+
*Kommunikáció '''''technikai értelemben''''' - információátadás emberalkotta, technikai rendszerekben ([[telefon]], [[számítógép]]ek stb.).  
−
• A kommunikáció tehát szükségszerű és többszintű: az ember képtelen nem kommunikálni. Az elemi kommunikációs törvények leginkább két ember közvetlen kommunikációs folyamataiban vizsgálhatók egyszerűen azért, mert ezekben a folyamatokban minden emberi érzékszerv szerepet játszik, de legfőbbképp a látás és a hallás.
 
−
• Minden kommunikáció társadalmi közegben: kontextus-ban zajlik, ezt minden vizsgálatnál figyelembe kell venni.
 
−
• Az ember biológiai, lélektani és szociológiai vizsgálati szempontjainak és módszereinek együttes figyelembevétele szükséges a kommunikációs gyakorlat elemzéséhez, következtetések levonásához.
 
−
Az emberben működő biológiai és pszichológiai folyamatokra épülnek ugyanis a személyiség értelmi (kognitív) és érzelmi (emocionális) történései, amelyek a többi ember számára a viselkedésben válnak felfogható jelenséggé. A személyek közötti közvetlen kommunikációs folyamatokban tehát egyaránt fontos szerepet játszik a gondolkodás, a megértés, a következtetés, lényegkiemelés, rendszerezés stb., - mint a személyiség kognitív "működése" - továbbá pozitív és negatív érzelmeink - mint a személyiség környezetéhez fűződő viszonyának emocionális minősítése. A két folyamat egymástól elválaszthatatlan és a személyiségen belül zajlik. Mások számára a viselkedésben mutatkozik meg, amelyet szociális és szociálpszichológiai tényezők szabályoznak.
 
−
• Az emberek közötti kommunikációs viszony - pontosabban viszonyrendszer - rendkívül bonyolult jelenségek és folyamatok összessége, megismerésük a tudományoknak még hosszú ideig feladatokat fog adni. Épp ezért az alábbi kommunikációs modell bizonyos fokú leegyszerűsítése a tényleges jelenségnek, illetve a jelenség összetevőinek.  
 
  
−
A továbbítás mindig csak a továbbító eszköz saját nyelvén történhet: pl. hang, fény, elektromos hullámok segítségével. Az információk tartalmát a továbbításhoz, részekre bontva át kell fordítani az emberi nyelvről a továbbító eszköz jeleire, majd továbbítás után értelmezés céljára vissza kell alakítani.
+
*'''''Társadalmi kommunikáció''''' - információátadás az emberek között a társadalmi szféra rendszereiben.
−
Ezt az átalakítást '''''kódolás'''''nak nevezzük.  
+
 
−
A kódolás valamely információ átalakítása egyezményes '''''jelek'''''ké.
+
*'''''Biológiai kommunikáció''''' - az élő szervezetek különféle rendszereiben folyó - többnyire biokémiai úton indukált - információátadás.
−
A továbbítás megkönnyítése céljából használt egyezményes jelet '''''kód'''''nak nevezzük.  
+
Szűkebb értelemben tekintjük emberi vagy humán kommunikációnak a biológiait és a társadalmit.
 +
 
 +
===='''A telekommunikáció'''====
 +
 +
A telekommunikáció definíció szerint a nagy távolságra történő kommunikáció. Az elnevezés a görög tele=távoli szóból származik (ld. televízió - távolba látó készülék, telefon, telegráf, ...stb.). A "telekommunikáció" elnevezés többnyire elektromos jelek átvitelét jelenti, azaz az energiát (az emberi hangot, zenét, ... stb.) az adónál először elektromos jellé alakítják és úgy továbbítják a vevőhöz, a kettőt összekötő közegen keresztül.
 +
 
 +
==='''A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei:'''===
 +
 
 +
 
 +
*• A kommunikáció tehát '''''szükségszerű és többszintű''''': az ember képtelen nem kommunikálni. Az elemi kommunikációs törvények leginkább két ember közvetlen kommunikációs folyamataiban vizsgálhatók egyszerűen azért, mert ezekben a folyamatokban minden emberi érzékszerv szerepet játszik, de legfőbbképp a látás és a hallás.
 +
 
 +
*• Minden kommunikáció társadalmi közegben: '''''kontextus'''''-ban zajlik, ezt minden vizsgálatnál figyelembe kell venni.
 +
 
 +
*• Az ember biológiai, lélektani és szociológiai vizsgálati szempontjainak és módszereinek együttes figyelembevétele szükséges a kommunikációs gyakorlat elemzéséhez, következtetések levonásához.
 +
Az emberben működő biológiai és pszichológiai folyamatokra épülnek ugyanis a személyiség értelmi (''kognitív'') és érzelmi (''emocionális'') történései, amelyek a többi ember számára a viselkedésben válnak felfogható jelenséggé. A személyek közötti közvetlen kommunikációs folyamatokban tehát egyaránt fontos szerepet játszik a gondolkodás, a megértés, a következtetés, lényegkiemelés, rendszerezés stb., - mint a személyiség kognitív "működése" - továbbá pozitív és negatív érzelmeink - mint a személyiség környezetéhez fűződő viszonyának emocionális minősítése. A két folyamat egymástól elválaszthatatlan és a személyiségen belül zajlik. Mások számára a viselkedésben mutatkozik meg, amelyet szociális és szociálpszichológiai tényezők szabályoznak.
 +
 
 +
*• Az emberek közötti kommunikációs viszony - pontosabban viszonyrendszer - rendkívül bonyolult jelenségek és folyamatok összessége, megismerésük a tudományoknak még hosszú ideig feladatokat fog adni. Épp ezért az alábbi '''''kommunikációs modell''''' bizonyos fokú leegyszerűsítése a tényleges jelenségnek, illetve a jelenség összetevőinek.
 +
 
 +
A továbbítás mindig csak a ''továbbító eszköz saját nyelvén'' történhet: pl. hang, fény, elektromos hullámok segítségével. Az információk tartalmát a továbbításhoz, részekre bontva át kell fordítani az emberi nyelvről a továbbító eszköz jeleire, majd továbbítás után értelmezés céljára vissza kell alakítani.
 +
Ezt az átalakítást '''''[[kódolás]]'''''nak nevezzük.  
 +
A kódolás valamely információ átalakítása egyezményes '''''[[jel]]ek'''''ké.
 +
A továbbítás megkönnyítése céljából használt egyezményes jelet '''''[[kód]]'''''nak nevezzük.  
 
A kód megállapodás szerinti jelek vagy szimbólumok rendszere mellyel valamely információ egyértelműen meghatározható.
 
A kód megállapodás szerinti jelek vagy szimbólumok rendszere mellyel valamely információ egyértelműen meghatározható.
 
Kódoknak tekinthetők az egyes nyelvek szavai és az egyéb fogalmak kifejezésére általánosan használt jelölések a számjegyek, írásjelek, képletek. Eredményes kommunikáció csak tervszerűen kiépített kommunikációs rendszerben lehetséges. A bekerült és a felhasznált kijövő adatok közötti összefüggések azonos értelmezése alapvető fontosságú.
 
Kódoknak tekinthetők az egyes nyelvek szavai és az egyéb fogalmak kifejezésére általánosan használt jelölések a számjegyek, írásjelek, képletek. Eredményes kommunikáció csak tervszerűen kiépített kommunikációs rendszerben lehetséges. A bekerült és a felhasznált kijövő adatok közötti összefüggések azonos értelmezése alapvető fontosságú.
  
 +
==='''Az információ megjelenési formái és az információ befogadása''':===
 +
Megjelenési formák:
 +
 +
*a. A beszéd
 +
 +
*b. Írott anyagok
 +
 +
*c. Nyomtatott anyagok
 +
 +
*d. Hírközlés
  
−
'''Az információ megjelenési formái és az információ befogadása''':
+
*e. Számítógép, mint informatikai eszköz
−
Megjelenési formák:
+
 
−
a. A beszéd
+
*f. [[Telekommunikáció]]
−
b. Írott anyagok
+
 
−
c. Nyomtatott anyagok
+
='''''Ajánlott irodalom modul'''''=
−
d. Hírközlés
+
 
−
e. Számítógép, mint informatikai eszköz
+
*PSZF-SALGÓ [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22410]]
−
f. Telekommunikáció
 
  
 +
''Barnkopf Zsolt: A kommunikáció könyve (2002)''
  
−
=Ajánlott irodalom modul=
+
''James A. Anderson: A kommunikációelmélet ismeretelméleti alapjai (2005)''
  
−
Barnkopf Zsolt: A kommunikáció könyve (2002)
+
''Rivers-Matthews: Médiaetika (1999)''
−
James A. Anderson: A kommunikációelmélet ismeretelméleti alapjai (2005)
+
[[Kategória:Lexikon_(classic)]]
−
Rivers-Matthews: Médiaetika (1999)
 

A lap jelenlegi, 2008. február 1., 13:01-kori változata

Történeti modul

Aristoteles Politika c. művében így ír az emberi kapcsolatokról Kr.e. kb. 328 körül: "... az ember természeténél fogva társas élőlény... A társadalom természet szerint előbbre való, mint az egyes ember... Aki nem képes a társas együttélésre, vagy akinek autarkiája folytán semmire sincs szüksége, az nem része a társadalomnak, mint az állat vagy az isten..."

Az emberi kapcsolatok létszükséglet-értékét tehát már az ókorban felfedezték. Jelentősége a valóság megismerésének előrehaladásával, az emberi kultúra gyarapodásával növekedett. Mára pedig az emberi kapcsolatok, következésképp a kommunikáció vizsgálata a tudományos megismerés egyik fontos kérdésévé vált.


Médiaforradalmak az emberiség történetében

  • (i. e.) 3000 k.: a mezopotámiai ékírás kialakulása
  • 1700 k.: alfabetikus írások a Közel-Keleten
  • 1000–800 k.: a görögök átveszik a föníciai bet?ket
  • (i. sz.): 4–5. sz.ű a kódex-formátum elterjedése
  • 9. sz.: Karoling írásreform
  • 13–14. sz.: a papír elterjedése Európában
  • 1455: Gutenberg feltalálja a szedés-nyomást
  • 1501: az ősnyomtatványok korszaka véget ér
  • 16. sz.: közepe a nyomtatott könyv kiszorítja a kézzel írott kódexeket
  • 17. sz.: a nyomtatott könyv tömegcikké válik
  • 1837: Morse digitalizálja az ábécét
  • 1873: Dewey bevezeti a tudományok Egyetemes Tizedes Osztályozását
  • 1890: Hollerith feltalálja a "lyukkártya computert"
  • 1895: a katódsugárcső felfedezése
  • 1948: Bardeen, Brattain és Shockley megépíti az első tranzisztort
  • 1977: az első Apple személyi számítógép (PC) megépítése
  • 1979: Megszületik az első szövegszerkesztő program (WordStar)
  • 1983: az internet létrehozása
  • 1984: Gibson definiálja a "kibertér" fogalmát; 1 000 felhasználó az interneten
  • 1985: a CD-ROM kifejlesztése; megszületik a Windows 1.0
  • 1987: 10 000 internet-felhasználó
  • 1989: Tim Berners Lee bevezeti a "világhálózat" (World Wide Web) fogalmát
  • 1989: 1 00 000 internet-felhasználó
  • 1992: 1 000 000 internet-felhasználó
  • 1995: 10 000 000 internet-felhasználó; az Altavista keresőprogram 15 millió oldalt indexel
  • 1997: az első csak hálózaton m?ködő (NC) számítógépek kifejlesztése

Definíciós modul

  • A kommunikáció szó a latin "communicare" igéből származik, jelentése: valamit közössé tenni, közösen tanácskozni, valamit átadni egymásnak. Az újkori nyelvekben a szó internacionális kifejezéssé vált, jelentése gazdagodott, több értelemben is használják. **Jelenthet szállítást (mármint emberek és terhek szállításának technikai eszközeit, sőt a szállítás szervezési formáit is)
    • összeköttetést
    • érintkezést
    • tájékoztatást
    • (hírközlést)
    • ismeretek, információk átadását, cseréjét valamilyen erre szolgáló eszköz, illetve jelrendszer segítségével.

(Kommuna, kommün, kommunizmus stb. mind egy szótőből fakad a közös, a közösség, a kapcsolat alapjelentésből.)

A kommunikáció főbb jellemzői:

A három legfontosabb paraméter, amivel az ábrán látható módon a kommunikáció fejlődését is jellemezhetjük:

  • sebesség
  • hatótávolság
  • adattömeg


A kommunikációhoz az alábbi fő elemek szükségesek:

  • adó - a jelek továbbítására szolgáló berendezés, az információforrás helyén
  • vevő - a jelek vételére szolgáló berendezés, azon a helyen, ahol szükség van a küldött információra
  • összeköttetés - az adó és a vevő közti közeg, amely átviszi, közvetíti az üzenetet

Széles értelemben a szervetlen és a szerves anyag szerveződéseit is tekinthetjük kommunikációnak, hiszen atomok, molekulák érintkeznek, kapcsolódnak egymáshoz, s az anyagnak új formája, minősége jön létre ezekből az érintkezésekből, kapcsolódásokból. A tudomány (a tudományok) szóhasználata mégis elkülönítette a kommunikáció fogalmát az élő szervezetre, azon belül is elsősorban az állatvilágra és az emberre. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a sokjelentésű fogalom az élő szerveztek körében igaz minden árnyalatában, tartalmi változatosságában.


Kommunikáció területei

A kommunikáció meghatározása azonban akkor teljes, ha mindenfajta kommunikációt magában foglal. Ennek megfelelően a kommunikáció területei a következők: 

*Kommunikáció információelméleti - kibernetikai értelemben, azaz információátadás mindenféle rendszerben (az embertől is függetlenül létező kommunikáció az atomok világától a galaktikákig). 

*Kommunikáció technikai értelemben - információátadás emberalkotta, technikai rendszerekben (telefon, számítógépek stb.). 

*Társadalmi kommunikáció - információátadás az emberek között a társadalmi szféra rendszereiben. 

*Biológiai kommunikáció - az élő szervezetek különféle rendszereiben folyó - többnyire biokémiai úton indukált - információátadás.

Szűkebb értelemben tekintjük emberi vagy humán kommunikációnak a biológiait és a társadalmit.

A telekommunikáció

A telekommunikáció definíció szerint a nagy távolságra történő kommunikáció. Az elnevezés a görög tele=távoli szóból származik (ld. televízió - távolba látó készülék, telefon, telegráf, ...stb.). A "telekommunikáció" elnevezés többnyire elektromos jelek átvitelét jelenti, azaz az energiát (az emberi hangot, zenét, ... stb.) az adónál először elektromos jellé alakítják és úgy továbbítják a vevőhöz, a kettőt összekötő közegen keresztül.

A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei:

  • • A kommunikáció tehát szükségszerű és többszintű: az ember képtelen nem kommunikálni. Az elemi kommunikációs törvények leginkább két ember közvetlen kommunikációs folyamataiban vizsgálhatók egyszerűen azért, mert ezekben a folyamatokban minden emberi érzékszerv szerepet játszik, de legfőbbképp a látás és a hallás.
  • • Minden kommunikáció társadalmi közegben: kontextus-ban zajlik, ezt minden vizsgálatnál figyelembe kell venni.
  • • Az ember biológiai, lélektani és szociológiai vizsgálati szempontjainak és módszereinek együttes figyelembevétele szükséges a kommunikációs gyakorlat elemzéséhez, következtetések levonásához.

Az emberben működő biológiai és pszichológiai folyamatokra épülnek ugyanis a személyiség értelmi (kognitív) és érzelmi (emocionális) történései, amelyek a többi ember számára a viselkedésben válnak felfogható jelenséggé. A személyek közötti közvetlen kommunikációs folyamatokban tehát egyaránt fontos szerepet játszik a gondolkodás, a megértés, a következtetés, lényegkiemelés, rendszerezés stb., - mint a személyiség kognitív "működése" - továbbá pozitív és negatív érzelmeink - mint a személyiség környezetéhez fűződő viszonyának emocionális minősítése. A két folyamat egymástól elválaszthatatlan és a személyiségen belül zajlik. Mások számára a viselkedésben mutatkozik meg, amelyet szociális és szociálpszichológiai tényezők szabályoznak.

  • • Az emberek közötti kommunikációs viszony - pontosabban viszonyrendszer - rendkívül bonyolult jelenségek és folyamatok összessége, megismerésük a tudományoknak még hosszú ideig feladatokat fog adni. Épp ezért az alábbi kommunikációs modell bizonyos fokú leegyszerűsítése a tényleges jelenségnek, illetve a jelenség összetevőinek.

A továbbítás mindig csak a továbbító eszköz saját nyelvén történhet: pl. hang, fény, elektromos hullámok segítségével. Az információk tartalmát a továbbításhoz, részekre bontva át kell fordítani az emberi nyelvről a továbbító eszköz jeleire, majd továbbítás után értelmezés céljára vissza kell alakítani. Ezt az átalakítást kódolásnak nevezzük. A kódolás valamely információ átalakítása egyezményes jelekké. A továbbítás megkönnyítése céljából használt egyezményes jelet kódnak nevezzük. A kód megállapodás szerinti jelek vagy szimbólumok rendszere mellyel valamely információ egyértelműen meghatározható. Kódoknak tekinthetők az egyes nyelvek szavai és az egyéb fogalmak kifejezésére általánosan használt jelölések a számjegyek, írásjelek, képletek. Eredményes kommunikáció csak tervszerűen kiépített kommunikációs rendszerben lehetséges. A bekerült és a felhasznált kijövő adatok közötti összefüggések azonos értelmezése alapvető fontosságú.

Az információ megjelenési formái és az információ befogadása:

Megjelenési formák:

  • a. A beszéd
  • b. Írott anyagok
  • c. Nyomtatott anyagok
  • d. Hírközlés
  • e. Számítógép, mint informatikai eszköz

Ajánlott irodalom modul

  • PSZF-SALGÓ [[1]]

Barnkopf Zsolt: A kommunikáció könyve (2002)

James A. Anderson: A kommunikációelmélet ismeretelméleti alapjai (2005)

Rivers-Matthews: Médiaetika (1999)

A lap eredeti címe: „https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Kommunikáció&oldid=16895”