„Szoftver” változatai közötti eltérés
(→Szoftverek csoportosítása a felhasználói jog szempontjából) |
|||
| (22 közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
==Definíciós modul== | ==Definíciós modul== | ||
| − | + | '''Szoftver'''-nek nevezzük a számítógépes programokat, adatokat és a hozzájuk tartozó dokumentációt. | |
==Történeti modul== | ==Történeti modul== | ||
| − | + | '''1958''' John W. Tukey használta először a szoftver kifejezést , és a kezdeti számítógépeken futó programokat nevezte meg vele . | |
| − | |||
| − | ''' | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
==Szoftvertípusok== | ==Szoftvertípusok== | ||
| − | *BIOS ( Basic Input/Output System ) | + | *'''BIOS ( Basic Input/Output System )''' |
A számítógép megvásárlásával az alapvető funkciókat biztosító programot is megkapjuk, a BIOS-t ( alap be- és kiviteli rendszert ). Mivel e nélkül a számítógép működésképtelen, ezért ez a program egy ún. ROM-ban ( Read Only Memory, azaz csak olvasható memória ) foglal helyet, amit az alaplapba beültetve kapunk meg. E program feladata a számítógép egységeinek ellenőrzése, alapfunkcióinak irányítása, a gépi szintű folyamatok vezérlése, valamint az ember és a gép közötti kapcsolatot megteremtő program keresése. | A számítógép megvásárlásával az alapvető funkciókat biztosító programot is megkapjuk, a BIOS-t ( alap be- és kiviteli rendszert ). Mivel e nélkül a számítógép működésképtelen, ezért ez a program egy ún. ROM-ban ( Read Only Memory, azaz csak olvasható memória ) foglal helyet, amit az alaplapba beültetve kapunk meg. E program feladata a számítógép egységeinek ellenőrzése, alapfunkcióinak irányítása, a gépi szintű folyamatok vezérlése, valamint az ember és a gép közötti kapcsolatot megteremtő program keresése. | ||
| − | *Operációs rendszerek | + | *'''Operációs rendszerek''' |
Az operációs rendszernek nevezett programot kisebb gépek esetében szintén ROM-ba égetve kapjuk meg, de egyre inkább már külön kell megvásárolnunk. Az IBM PC gépcsalád első tagjai számára a Microsoft cég készítette el ezt a programot, és mágneslemezen tárolva forgalmazta, innen származik a lemezről futó operációs rendszer, röviden DOS ( Disk Operating System ) elnevezés. Ma már több cég is gyárt DOS programot, ezért a Microsoft cég által készített operációs rendszert MS-DOS-nak nevezzük. Ennek több verziója is használatos, amelyek grafikus felhasználói felületet nyertek a MS-Windows-zal. Együttműködve egy hálózati munkát lehetővé tevő szoftverrel, mint például a NOVELL NetWare programmal, már a gépek közötti kapcsolat kiépítésére is képessé válik a DOS. | Az operációs rendszernek nevezett programot kisebb gépek esetében szintén ROM-ba égetve kapjuk meg, de egyre inkább már külön kell megvásárolnunk. Az IBM PC gépcsalád első tagjai számára a Microsoft cég készítette el ezt a programot, és mágneslemezen tárolva forgalmazta, innen származik a lemezről futó operációs rendszer, röviden DOS ( Disk Operating System ) elnevezés. Ma már több cég is gyárt DOS programot, ezért a Microsoft cég által készített operációs rendszert MS-DOS-nak nevezzük. Ennek több verziója is használatos, amelyek grafikus felhasználói felületet nyertek a MS-Windows-zal. Együttműködve egy hálózati munkát lehetővé tevő szoftverrel, mint például a NOVELL NetWare programmal, már a gépek közötti kapcsolat kiépítésére is képessé válik a DOS. | ||
Ma már mikroszámítógépeken is elterjedt UNIX operációs rendszer, amely igen rugalmas alkalmazhatóságú. Az UNIX egymaga nyújtja a felsorolt összes szolgáltatást. | Ma már mikroszámítógépeken is elterjedt UNIX operációs rendszer, amely igen rugalmas alkalmazhatóságú. Az UNIX egymaga nyújtja a felsorolt összes szolgáltatást. | ||
| 34. sor: | 22. sor: | ||
- a programok, adatok biztonságos tárolása; | - a programok, adatok biztonságos tárolása; | ||
- működési zavarok jelzése, kezelése. | - működési zavarok jelzése, kezelése. | ||
| − | *Alkalmazói szoftverek | + | *'''Alkalmazói szoftverek''' |
Valamilyen speciális feladat megoldására, vagy a felhasználó munkájának megkönnyítésére teszik alkalmassá a számítógépet. | Valamilyen speciális feladat megoldására, vagy a felhasználó munkájának megkönnyítésére teszik alkalmassá a számítógépet. | ||
A fontosabb alkalmazási területek: | A fontosabb alkalmazási területek: | ||
| 44. sor: | 32. sor: | ||
f) szórakoztatás, játék; | f) szórakoztatás, játék; | ||
g) hasznosságok, szerszámok ( utility, tools ): az operációs rendszer hiányosságainak h) pótlása, használatának kényelmesebbé tétele. | g) hasznosságok, szerszámok ( utility, tools ): az operációs rendszer hiányosságainak h) pótlása, használatának kényelmesebbé tétele. | ||
| − | *Fejlesztő rendszerek | + | *'''Fejlesztő rendszerek''' |
Az operációs rendszert és az alkalmazásokat programozók készítik valamilyen programozási nyelven. Ezeket a nyelveket a számítógéphez való közelisége szerint szokás csoportosítani. | Az operációs rendszert és az alkalmazásokat programozók készítik valamilyen programozási nyelven. Ezeket a nyelveket a számítógéphez való közelisége szerint szokás csoportosítani. | ||
A közvetlenül 0 és 1 jelek sorozataként előálló jelsor a gépi nyelv. A CPU-ban tárolt utasításokat használjuk ekkor. Az assembly vagy gépi kód már egy köztes programon keresztül hajtódik végre. Más néven ezek az alacsony szintű nyelvek. A közepes és magas szintű nyelvek utasításai fordítók ( compiler-ek ) vagy értelmezők ( interpreter-ek ) közreműködésével hajtódnak végre. A programozó által valamilyen szintű nyelven leírt szöveget nevezzük forráskódnak. Ebből állítja elő a CPU a fordító vagy az értelmező segítségével a futásra kész gépi nyelvű tárgykódot. Ezt hajtja aztán végre a CPU a program futtatásakor. Az interpreter a végeredményt nem rögzíti a tárban, így folyamatosan jelen kell lennie, míg a fordító a tárgykódot tárolható formában állítja elő, így csak a futtatható állomány előállításáig van rá szükség. | A közvetlenül 0 és 1 jelek sorozataként előálló jelsor a gépi nyelv. A CPU-ban tárolt utasításokat használjuk ekkor. Az assembly vagy gépi kód már egy köztes programon keresztül hajtódik végre. Más néven ezek az alacsony szintű nyelvek. A közepes és magas szintű nyelvek utasításai fordítók ( compiler-ek ) vagy értelmezők ( interpreter-ek ) közreműködésével hajtódnak végre. A programozó által valamilyen szintű nyelven leírt szöveget nevezzük forráskódnak. Ebből állítja elő a CPU a fordító vagy az értelmező segítségével a futásra kész gépi nyelvű tárgykódot. Ezt hajtja aztán végre a CPU a program futtatásakor. Az interpreter a végeredményt nem rögzíti a tárban, így folyamatosan jelen kell lennie, míg a fordító a tárgykódot tárolható formában állítja elő, így csak a futtatható állomány előállításáig van rá szükség. | ||
==Szoftverek csoportosítása a felhasználói jog szempontjából== | ==Szoftverek csoportosítása a felhasználói jog szempontjából== | ||
| − | *Szabad szoftverek | + | *'''Szabad szoftverek''' |
**Ingyenes, szabadon használható és terjeszthető szoftverek, a forráskód megismerhető. | **Ingyenes, szabadon használható és terjeszthető szoftverek, a forráskód megismerhető. | ||
| − | ***A GPL alatt készült szoftverek forráskódja nyilvános, szabadon felhasználható és terjeszthető, azzal a feltétellel, hogy a forráskód felhasználásával létrehozott új szoftverek is GPL alatt maradnak. | + | ***''GPL , General Public Licence'' : A GPL alatt készült szoftverek forráskódja nyilvános, szabadon felhasználható és terjeszthető, azzal a feltétellel, hogy a forráskód felhasználásával létrehozott új szoftverek is GPL alatt maradnak. |
| + | ***''LGPL , Lesser General Public Licence'' : Megengedőbb, mint a GPL, így lehetőség nyílik zárt forrású programban való terjesztésre is. Elsősorban szabad forrású programkönyvtárak használják , így bele lehet linkelni őket zárt forrású termékekbe a forráskód felfedése nélkül. | ||
| − | *Freeware programok | + | *'''Freeware programok''' |
**Szabadon felhasználhatók és terjeszthetők, de nem szabad visszafejteni a forráskódot. A szerzői jog az alkotóé, a cégé. A programot nem adhatjuk el és nem változtathatjuk meg. | **Szabadon felhasználhatók és terjeszthetők, de nem szabad visszafejteni a forráskódot. A szerzői jog az alkotóé, a cégé. A programot nem adhatjuk el és nem változtathatjuk meg. | ||
| − | *Shareware programok | + | |
| + | *'''Shareware programok''' | ||
**Ingyenesen beszerezhetőek és terjeszthetőek, de nem működnek teljes körűen, illetve csak bizonyos ideig használhatók. A teljes verzióért fizetni kell és regisztrálni. (Vevőcsalogató változat.) | **Ingyenesen beszerezhetőek és terjeszthetőek, de nem működnek teljes körűen, illetve csak bizonyos ideig használhatók. A teljes verzióért fizetni kell és regisztrálni. (Vevőcsalogató változat.) | ||
| − | *Félig szabad szoftverek | + | |
| + | *'''Félig szabad szoftverek''' | ||
**Valamilyen felhasználási célra, kedvezőbb vásárlási feltételekkel kerülnek forgalomba, például ha az oktatásban alkalmazzák. | **Valamilyen felhasználási célra, kedvezőbb vásárlási feltételekkel kerülnek forgalomba, például ha az oktatásban alkalmazzák. | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | + | *'''Kereskedelmi programok''' | |
| + | **Pénzbe kerülnek és meghatározott feltételekkel alkalmazhatók. A készítője általában támogatást nyújt a program használatához. Felhasználását a licencszerződés szabályozza. | ||
| + | [[Kategória:Lexikon_(classic)]] | ||
A lap jelenlegi, 2008. február 1., 14:11-kori változata
A szoftver fogalma, csoportosítása
Tartalomjegyzék
Definíciós modul
Szoftver-nek nevezzük a számítógépes programokat, adatokat és a hozzájuk tartozó dokumentációt.
Történeti modul
1958 John W. Tukey használta először a szoftver kifejezést , és a kezdeti számítógépeken futó programokat nevezte meg vele .
Szoftvertípusok
- BIOS ( Basic Input/Output System )
A számítógép megvásárlásával az alapvető funkciókat biztosító programot is megkapjuk, a BIOS-t ( alap be- és kiviteli rendszert ). Mivel e nélkül a számítógép működésképtelen, ezért ez a program egy ún. ROM-ban ( Read Only Memory, azaz csak olvasható memória ) foglal helyet, amit az alaplapba beültetve kapunk meg. E program feladata a számítógép egységeinek ellenőrzése, alapfunkcióinak irányítása, a gépi szintű folyamatok vezérlése, valamint az ember és a gép közötti kapcsolatot megteremtő program keresése.
- Operációs rendszerek
Az operációs rendszernek nevezett programot kisebb gépek esetében szintén ROM-ba égetve kapjuk meg, de egyre inkább már külön kell megvásárolnunk. Az IBM PC gépcsalád első tagjai számára a Microsoft cég készítette el ezt a programot, és mágneslemezen tárolva forgalmazta, innen származik a lemezről futó operációs rendszer, röviden DOS ( Disk Operating System ) elnevezés. Ma már több cég is gyárt DOS programot, ezért a Microsoft cég által készített operációs rendszert MS-DOS-nak nevezzük. Ennek több verziója is használatos, amelyek grafikus felhasználói felületet nyertek a MS-Windows-zal. Együttműködve egy hálózati munkát lehetővé tevő szoftverrel, mint például a NOVELL NetWare programmal, már a gépek közötti kapcsolat kiépítésére is képessé válik a DOS. Ma már mikroszámítógépeken is elterjedt UNIX operációs rendszer, amely igen rugalmas alkalmazhatóságú. Az UNIX egymaga nyújtja a felsorolt összes szolgáltatást. Az operációs rendszer alapfeladatai: - a gépi erőforrások kezelése; - a programok működtetése; - a feldolgozás ütemezése; - az adatok kezelése és átvitele; - párbeszédes kapcsolattartás a gép kezelőjével; - a programok, adatok biztonságos tárolása; - működési zavarok jelzése, kezelése.
- Alkalmazói szoftverek
Valamilyen speciális feladat megoldására, vagy a felhasználó munkájának megkönnyítésére teszik alkalmassá a számítógépet. A fontosabb alkalmazási területek: a) szövegszerkesztés, -feldolgozás, kiadványkészítés; b) adatbázis-kezelés, döntés-előkészítés; c) táblázatkezelés, információ grafikus megjelenítése; d) számítógéppel támogatott tervezés, gyártás, raktározás stb.; e) számítógéppel támogatott oktatás és szimuláció; f) szórakoztatás, játék; g) hasznosságok, szerszámok ( utility, tools ): az operációs rendszer hiányosságainak h) pótlása, használatának kényelmesebbé tétele.
- Fejlesztő rendszerek
Az operációs rendszert és az alkalmazásokat programozók készítik valamilyen programozási nyelven. Ezeket a nyelveket a számítógéphez való közelisége szerint szokás csoportosítani. A közvetlenül 0 és 1 jelek sorozataként előálló jelsor a gépi nyelv. A CPU-ban tárolt utasításokat használjuk ekkor. Az assembly vagy gépi kód már egy köztes programon keresztül hajtódik végre. Más néven ezek az alacsony szintű nyelvek. A közepes és magas szintű nyelvek utasításai fordítók ( compiler-ek ) vagy értelmezők ( interpreter-ek ) közreműködésével hajtódnak végre. A programozó által valamilyen szintű nyelven leírt szöveget nevezzük forráskódnak. Ebből állítja elő a CPU a fordító vagy az értelmező segítségével a futásra kész gépi nyelvű tárgykódot. Ezt hajtja aztán végre a CPU a program futtatásakor. Az interpreter a végeredményt nem rögzíti a tárban, így folyamatosan jelen kell lennie, míg a fordító a tárgykódot tárolható formában állítja elő, így csak a futtatható állomány előállításáig van rá szükség.
Szoftverek csoportosítása a felhasználói jog szempontjából
- Szabad szoftverek
- Ingyenes, szabadon használható és terjeszthető szoftverek, a forráskód megismerhető.
- GPL , General Public Licence : A GPL alatt készült szoftverek forráskódja nyilvános, szabadon felhasználható és terjeszthető, azzal a feltétellel, hogy a forráskód felhasználásával létrehozott új szoftverek is GPL alatt maradnak.
- LGPL , Lesser General Public Licence : Megengedőbb, mint a GPL, így lehetőség nyílik zárt forrású programban való terjesztésre is. Elsősorban szabad forrású programkönyvtárak használják , így bele lehet linkelni őket zárt forrású termékekbe a forráskód felfedése nélkül.
- Ingyenes, szabadon használható és terjeszthető szoftverek, a forráskód megismerhető.
- Freeware programok
- Szabadon felhasználhatók és terjeszthetők, de nem szabad visszafejteni a forráskódot. A szerzői jog az alkotóé, a cégé. A programot nem adhatjuk el és nem változtathatjuk meg.
- Shareware programok
- Ingyenesen beszerezhetőek és terjeszthetőek, de nem működnek teljes körűen, illetve csak bizonyos ideig használhatók. A teljes verzióért fizetni kell és regisztrálni. (Vevőcsalogató változat.)
- Félig szabad szoftverek
- Valamilyen felhasználási célra, kedvezőbb vásárlási feltételekkel kerülnek forgalomba, például ha az oktatásban alkalmazzák.
- Kereskedelmi programok
- Pénzbe kerülnek és meghatározott feltételekkel alkalmazhatók. A készítője általában támogatást nyújt a program használatához. Felhasználását a licencszerződés szabályozza.
